Új Néplap, 2020. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-14 / 112. szám
2020. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK Bemutatjuk az A pólósok pólósa-szavazás első jelöltjeit Jamesz kontra Hitler Amikor férfivízilabda-válogatottunk az ötödik helyre süllyedt az 1988-as olimpián, a hazai pólóstársadalom feljajdult: 1924 óta először nem nyertünk érmet, itt a vég! A párhuzam azonban sántított, hiszen 1924 éppenséggel a kezdetet jelentette. Ekkortól épült fel a világ vízilabdázásának fővárosa, Budapest. Az 1926 és 1938 közötti első hőskort, az összes későbbi diadal alapját két olimpiai arany- és egy ezüstérem, öt Európa-bajnoki cím és klasszisok, bálványok sora ragyogta be. Ballai Attila szerkesztoseg@mediaworks.hu VÍZILABDA Budapest a fürdők és a sportok városa - hirdette az 1930-as évek szlogenje, és e két forrásból táplálkozott a vízilabda. Ezért is terjedt el később, hogy ami a brazil focinak a Copacabana kvarchomokja, az a magyar pólónak a budapesti termálvíz. Főként a „Csaszi”, ahol a gyerkőcök reggeltől estig lubickolva csiszolgathatták a legendás trükköket, a légstopot, a légpasszt. Mindezek Komjádi Béla találmányai, akinek már a születésnapja - a Monarchiában természetesen nem hivatalos - nemzeti ünnep volt: 1892. március 15. Az első világháborúból sebesülten hazatért hadnagynak nem lehetett gyermeke, ezért nagyobb családot választott; minden pólós, egyben a modern vízilabda atyja lett. Naptárában az edzéstervek mellett olyasmit is feljegyzett, ha valamelyik játékosának kabátot kellett vennie. Ő fedezte és nevelte fel Homonnai Mártont és a Keserű testvéreket, akik már első kapitányi időszakától, az 1924-es olimpiától kulcsemberei voltak, az első, 1926-os budapesti Európabajnokság megnyerésén és az 1927-es duplázáson át a beteljesülésig, az 1932-es Los Angeles-i olimpiáig. Ahol az aranyérem magától értetődött, az egyetlen igazi értékmérő mérkőzésen korábbi legyőzőink, a németek úgy úszták meg 6:2- es veréssel, hogy 6:0 után szépítettek. Németh János egymaga négy gólt vágott. Nem csoda, hogy négy esztendő múltán, a berlini játékokon, amikor a hazaiak azzal riogatták a mieinket, hogy a Führer is ott lesz a mecscsen, és az nekik egy gól pluszt jelent, ők azzal válaszoltak, de ott lesz Németh „Jamesz” is, ami viszont minimum két gól plusz, nekünk. Nem lehetett viszont már jelen Komjádi Béla, mert napokkal a negyvenegyedik születésnapja előtt, 1933 márciusában elvitte az agyvérzés. Nagy csapatot és sikersportágat hagyott örökül, fiatal kora ellenére „Komi bácsiként” távozott. Bár nélküle, de hála folyamatos lobbizásának, tanítványai egyedülálló módon fedett versenymedencében készülhettek a címvédésre. Az első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd által tervezett Nemzeti Sportuszoda megnyitása 1930-ban európai szintű szenzációnak számított. A vizes „szentély” plakátján a „Közös fürdés reggel 7 órától du. 3 óráig. Buffet! Rádió!” felirat mellett a habokból derékig kiemelkedő, lőni készülő pólós pózolt, hagyományos úszódresszben, magyar címerrel - hiába, a válogatott vízlabdázónál nem volt jobb cégér! A korszak csatárzsenije, a 105-szörös válogatott, Los Angelesben és Berlinben még gólzsákként, 1948-ban, Londonban már szövetségi kapitányként ismert Németh „Jamesz” mellett újpesti klubtársáért, Halassy Olivérért is bolondult a nép. Pedig ledolgozhatatlannak hitt fogyatékkal indult. Nyolcévesen elvétette az ugrást a mozgó villamosra, bal lábát térd alatt amputálni kellett. Ezért olyan sportágat keresett, amelyben ez nem okozott hátrányt, és talált is, mindjárt kettőt. Őserejét tükrözte, hogy az 1931-es párizsi Európa-bajnokságon nemcsak a vízilabda-válogatottal, hanem úszóként, 1500 méter gyorson is diadalmaskodott! A csúcsot neki és társainak is az 1936-os berlini olimpia jelentette. A sportág első fél évszázadának legnagyobb tornáján a négyes döntő második körében következett el a magyarnémet összecsapás. Hitler mégsem látogatott ki az uszodába, de egy ajándék négyméteressel nélküle is 2:2-es döntetlenre mentettek honfitársai, Németh ráadásul megsérült. Halassy morgolódva bökte ki: „Ha semleges pályán játszunk, bárhol a világon három góllal győztünk volna.” Így viszont az utolsó napra maradt a megoldás. A németek 4:1-re gyűrték le a belgákat, és 5 ponttal, 14:4-es gólaránnyal végeztek. Igen, gólaránnyal, mert hajdan az határozott. Mivel a mieink 3 ponttal és 5:2-vel álltak a franciák elleni találkozó előtt, adva volt: ha nem kapnak gólt, jó a 3:0 is, ha kapnak, legalább hatot kell lőniük. „Jamesz” karját fél éjszaka jegelték, aminek köszönhetően nemhogy játszott, de gyors egymásutánban betörölt hármat, 4:0-ra vezettünk. Ám ekkor kiállították, hat a hét ellen folyt tovább a harc. Egyetlen beszedett gól is végzetes lett volna - és szünet után már csak egyszer rezgett a háló. De nem a miénk! Az 5:0 meghozta a címvédést, a manapság szokásos, klisékkel teli nyilatkozatok helyett jöhettek a spontán és eredeti örömszavak. Halassy azt mondta: „Sok mindenfélét kiabáltak kívülről, de mi nem fogadtunk szót. Én a végén már összevissza úsztam a régi recept szerint.” A kiállított Németh partra vetve hozzátette: „Én mindig kiabáltam a Gyurkának, hogy be ne engedd!” Bródy, a kapus szót fogadott, és leszögezte: „El voltunk szánva életre-halálra!” Sárkány Miklós erre rímelve jelentette ki: „Még egy ilyen mérkőzés, és mehetünk ki a temetőbe.” Alig kellett tíz esztendő, és Halassy Olivér valóban mehetett. A német megszállás idején, 1944-ben háza pincéjében zsidó származású sportolókat és barátokat bújtatott, egyiküknek édesapjától örökölt vitézi gyűrűjét adta oda, hogy külföldre szökhessen. Ő viszont 1946. szeptember 10-én nem menekült. A nyílt utcán, rejtélyes körülmények között agyonlőtték, feltételezések szerint szovjet katonai járőrnek állt ellen, mert el akarták kobozni az apósa autóját. Temetésén a Nemzeti Sport szerint ötezren voltak, akik persze nem csak őt siratták. Németh János másként vált a diktatúra áldozatává: 1956-ban külföldre távozott. A Spanyol Úszószövetségnél edzősködött, 1988-ban hunyt el. Még megérte és láthatta, amint az 1986-os madridi vb-n a magyar pólóválogatott kilencedikként zárt. Neki értelmezhetetlen eredmény volt, ő még a második helyezést is legfeljebb hírből ismerte. Heten az 1936-os berlini olimpiai bajnokok közül (balról jobbra): Brandi, Hazai, Sárkány, Németh, Halassy, Homonnai és Bródy Fotó: MTI Online előadást tart Szabó Tünde, Szilágyi Áron és Gulácsi Péter is Hogyan tovább, magyar sport? KONFERENCIA Nagyszabású, szinte minden területet érintő élő online konferenciát rendez Hogyan tovább, magyar sport? címmel május 20-án, szerdán 16 órától az Utanpotlassport.hu szerkesztősége a koronavírus-járvány hatásairól, a szakmai és gazdasági kilátásokról. Az internetes eseményen előadást tart mások mellett Szabó Tünde sportért felelős államtitkár (Ez a jelen, ez a jövő - állami sportvezetés), Lénárt Ágota pszichológus (Tényleg mentálisan a legnehezebb? - pszichológia), Dénes Ferenc sportközgazdász (Pezsgő helyett szódavíz? - sportgazdaság), Petrov Iván úszóedző (A járvány hatása az utánpótlás-nevelésre, valós veszély-e a lemorzsolódás? - edzői szakma), sportszülői minőségében Fodor Rajmund kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó (Heteken át otthon, az újrakezdés nehézségei). Az elhalasztott olimpiáról, az elodázott világversenyekről, a félbehagyott bajnokságokról és az újrakezdésről megosztja gondolatait a jelen három klasszis sportolója is: a kétszeres olimpiai bajnok kardvívó Szilágyi Áron, a háromszoros páros világbajnok teniszező Babos Tímea, valamint az RB Leipzig és a magyar labdarúgó-válogatott kapusa, a Bundesliga hétvégi folytatásán a közönség nélkül tartott mérkőzések miliőjéről már testközeli tapasztalatot szerző Gulácsi Péter. A szervezők szándéka szerint a négyórásra tervezett - a Magyar Sportújságírók Szövetsége Nagy Béla-programja támogatásával megvalósuló - konferencia nézői olyan információk, tanácsok sorával gazdagodhatnak, amelyek segítik a jelenlegi helyzetből való kilábalást, az újrakezdést. Az online eseményre regisztrálni kell, a részvételi díj 2000 forint. Részletes program és jelentkezés a https:// livestream.zone/tartalmak/ hogyan-tovabb-20200520/ linken. MW Gulácsi Péter is résztvevője a konferenciának Fotó: AFP SPORT 15 JEGYZET Eger eleste Bódi Csaba jegyzet@mediaworks.hu Néhány órával azt követően robbant a bomba(hír), hogy napvilágot látott: a férfivízilabda OB I-ben a 2019/2020- as szezon alapszakaszát tekintve a ZF-Eger csapata áll az élen a nézőszámokat illetően. A tizennégy forduló alatt rendezett hét hazai mérkőzést 3400 érdeklődő látta a Bitskey-uszodában, ami átlagban 485 látogatót jelent. Ezzel a hevesiek fölényesen vezetnek az ebben az összehasonlításban második helyen álló Szolnok (2550/364) és a harmadik Miskolc (2050/292) előtt. További adalék, hogy a 16 gárdát felvonultató élvonalban öt vidéki egylet mögött első fővárosi csapatként az UVSE (1850/264) következik, majd pedig a hetedik helyen a bajnoki cím védője, a Ferencváros (1700/270) található. Nem a teljesség kedvéért, inkább csak apró felvillantásként: az BL-résztvevő OSC hét hazai meccsét összesen 900-an nézték meg úgy, hogy az Eger elleni utolsó összecsapást zárt kapuk mögött rendezték. A pillanatnyi helyzet szerint nagyon úgy tűnik, hogy a március 13-án 15-9-es budapesti sikerrel zárult párharc több szempontból emlékezetes marad az egrieknek. A klubot működtető kft. fizetésképtelenségéről hét elején nyilvánosságra hozott információ és azt követő napok sokszor egymásnak ellentmondó hírei arra világítottak rá, miként okozhat zűrzavart, ha van, és miként, ha (már) nincs pénz egy klubnál. A magyar bajnokságot háromszor (2011, 2013, 2014), a Magyar Kupát pedig négyszer (1972, 2007, 2008, 2016) nyert egyesületnél a vezetőedzőként Gerendás György, fémjelezte korszakban ötször menetelt bajnoki döntőbe a gárda. Akkoriban elnökként dr. Halmos R. Péter gazdálkodott felelős módon, majd 2011 és 2018 között Bárány Attila irányításával gyarapodott az egylet nem elhanyagolandó mértékben a taotámogatásoknak köszönhetően (is). A jelenlegi ügyvezető elnök, a háromszoros olimpiai bajnok Szécsi Zoltán két évvel ezelőtti trónra lépését követően sem roppantak meg a (vár)falak, ám tavaly már - Nemzeti Úszó- és Vízilabda Olimpiai Központ ide, új Dr. Bárány István Sportuszoda oda -, előjöttek a repedések. Hibást, bűnöst, felelőst egyelőre nem találni, néhány nappal a D-Day múltán „csak” az a tény hat sokkolóan, mely szerint a honi vízilabdaélet vidéki fellegvára megdőlt. Hogy akad-e megmentője a pólósport nézők által leglátogatottabb egyletének, ma még talány. Az viszont nem kérdés, hogy az Egri Vízilabda Klubot veszni hagyni legalább akkor károkozással érne fel, mint az, hogy azt idáig „sikerült” juttatni.