Szolnoki Grátisz, 2010 (14. évfolyam, 1-47. szám)

2010-04-08 / 13. szám

2 AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200690 húsvét a Kossuth téren. Játszóház, süteménykóstolás, pálinkaház. Változatos programok várták a Kossuth téren rendezett húsvéti forgatagra kilátogatókat a hét végén. A fiatalok a hagyományos tojásdíszítést is elleshették, több gyermek pedig a régi népszokásoknak megfelelő ruhákban húsvétolt. iSPrj Kompetencia alapú oktatás a városban A kompetencia alapú oktatás el­terjesztéséről tartottak konfe­renciát a városházán. Szolno­kon egy éve kezdődött el az a program, melyre a város 164 millió forint támogatást nyert a megvalósításához. Ez az összeg a projekt elszámolható összes költségének 100 százaléka. A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodás­hoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia alapú oktatás elterjesztése közoktatási rend­szerünkben. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és esz­közeinek széleskörű elterjeszté­sét célozta meg. Ezt a pedagógu­sok módszertani kultúrájának korszerűsítésével, a tanulók ké­pességeinek fejlesztésével és megerősítésével, a rendszerben meglévő szelektív hatások mér­séklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésé­vel valósítják meg. Az elmúlt egy évben 153 pe­dagógus vett részt képzéseken, miközben 105 óvodás, 784 álta­lános iskolás és 626 középisko­lás diák mindennapjait színesí­tik a beszerzett eszközök, illetve az új módszerek alkalmazása. A projekt zárásáig hátralévő 5 hó­napban az intézményeknek el kell készülni és közzé kell tenni saját innovációs tevékenységük eredményeit, dokumentumaik­ba be kell építeniük a tanév so­rán szerzett tapasztalataikat. Gondoskodás, nem csak az egészség világnapján A World Health Organisation (WHO) minden évben április 7- én, az egészség világnapjával ünnepli születésnapját. Szolnok városa is felismerte azt, hogy rendszerszinten szükséges ten­ni lakosságának egészségéért. Ebből a megfontolásból fogadta el a közgyűlés az önkormányzat egészségügyi szakmai program­ját, első alkalommal 2005-ben. Immáron öt év távlatából mél­tán említhető, hogy rendszere­sen, kiszámíthatóan gondosko­dik az önkormányzat a lakosai­ról. A szakmai program részét képezik olyan események, mint a „Tiszta Szívvel Szolnokért” és az „Egészséges Szolnokért” szű­rőprogramok, az általános isko­lások felső­ tagozatos diákjai szá­mára szervezett egészségneve­lési verseny, a 13 éves leánygyer­mekek számára biztosított térí­tésmentes méhnyakrák elleni védőoltás, a nagycsoportos óvo­dások lisztérzékenység-szűrése. A WHO Európai Egészséges Városok mozgalma 1988-ban in­dult el. Magyarországról Pécs városa csatlakozott alapítóként az európai programhoz, mely­nek az induláskor egyik fő célja, hogy a városok döntéshozói na­pirendjén az egyik legfontosabb helyen szerepeljen az egészség, az egészségmegőrzés, a beteg­ségmegelőzés. Szolnok 2008- ban csatlakozott az Egészséges Városok Magyarországi Szövet­séghez, amelynek jelenleg 23 tagvárosa van. Ezen városokkal összefogva minden bizonnyal nagyobb lehetőség kínálkozik az egészségmegőrzés, a meg­előzés támogatására, annak döntéshozói szinten történő el­ismerésére. Verseghy Ferencre emlékeztünk a napokban Verseghy Ferenc születésének 253. évfordulójára emlékeztek a napokban Szolnokon. A nevét viselő megyei könyvtár épületén koszorút helyeztek el a költő, esztéta és nyelvész emlékére. Szolnokról indult a páratlan mű­veltségre, tudásra és a haladó kö­rökben elismertségre szert tett Verseghy Ferenc életútja. Pályá­ját egyházi műveltsége határoz­ta meg. Volt tábori káplán, hit­szónok és nevelő is. A kor irodal­mi mozgalmaiban aktívan részt vett. 1794 decemberében a Mar­tinovics ügyben letartóztatták, s a Marseilles magyar fordítása miatt bíróság elé állították. Ver­seghy Ferenc nevét több szolno­ki intézmény viseli. A Verseghy könyvtár fenntartója, a megyei önkormányzat nevében Kovács Sándor helyezett el koszorút az emléktáblánál. Nyomtatvány szükséges a támogatási igényléshez A szolnoki közgyűlés a hulla­dékkezelési díjtámogatás sza­bályait a márciusi ülésén mó­dosította. Eszerint: „A támoga­tást a polgármester a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 2011. február 28. nap­jáig terjedő időszakra állapítja meg. A 2010. márciusi módosítás szerint abban az esetben, ha a kérelmező 2010. február 28-án hulladékkezelési díjtámogatás­ban részesül, a támogatás meg­állapításának kezdő napja a ko­rábbi támogatás lejártát követő nap azzal, hogy a kérelemnek 2010. július 31-ig kell beérkez­nie.” A fentiek szerint tehát azok­nak a 75 éven felülieknek is szükséges a kérelem nyomtat­ványt benyújtaniuk, akik ko­rábban támogatásban része­sültek. Esetükben viszont ele­gendő a kérelmet 2010. július 31-ig benyújtaniuk, hiszen­­ az új rendelkezés szerint — a támogatás 2010. március 1-től 2011. február 28-ig kerül meg­állapításra. A Szociális Támo­gatások Osztálya ezúton is tá­jékoztatja az ügyfeleket, hogy a hulladékkezelési díjtámoga­tás igényléséhez szükséges nyomtatványt - a tájékoztató­val együtt - a 2010. február 28-án támogatásban részesülő 75 év feletti ügyfeleinknek lak­címre postázza. Kérik, hogy a kitöltött, iga­zolásokkal felszerelt nyomtat­ványt szíveskedjenek vissza­juttatni a Szociális Támogatá­sok Osztályára (Szolnok, Kos­suth tér 1. földszint) ügyfélfo­gadási időben, hétfőn 13-16 óráig, szerdán 8-16 óráig, pén­teken 8-12 óráig. A támogatással kapcsolat­ban érdeklődni az 56/503-585 telefonszámon lehet! 2010. április 8. Immáron ötödik éve tart Szol­nok városa ingyenes egészség­­ügyi szűrőprogramja. Elsősor­ban a nők vették igénybe a szol­noki önkormányzat által szerve­zett „Tiszta Szívvel Szolnokért” tavaszi vizsgálatait. Egy hét alatt összesen négyezren keresték fel a különböző helyszíneken a szakembereket. - Évről évre egyre többen jönnek el a vizsgálatokra, ugyanakkor még mindig kevés férfi szánja rá magát erre — érté­kelte a program idei eredménye­it Jánosiné dr. Bene Ildikó főor­vos asszony, a szűrések ötlet­gazdája, az önkormányzat egészségügyi bizottságának el­nöke. - Ez egyelőre nagy bána­tom, hiszen a férfiakat is ugyan­úgy sújtják a betegségek, és a statisztikák szerint is lényege­sen alacsonyabb a várható élet­tartamuk. Ennek ellenére szép sikereket is fel tudunk mutatni, hiszen az évenként két szűré­sen, tavasszal és ősszel nagyon sok beteg embert sikerült meg­felelő szakorvoshoz elküldeni — hangsúlyozta a főorvos as­­­szony.­­ A lakosság egészségi állapo­ta nagyon rossz, ezen pedig sür­gősen változtatni kell. A megelő­zés fontosságára igyekszünk fo­lyamatosan felhívni az emberek figyelmét, ennek egyik első lépé­se lehet a szűrővizsgálaton való részvétel - mondja Jánosiné dr. Bene Ildikó. A főorvos asszony szerint az­zal, hogy szinte házhoz mennek a vizsgálatokkal, sikerült olya­­­nokat is szakemberhez küldeni, akik egyébként nem szívesen fordulnak orvoshoz.­­ A márciusi egy hét alatt 3943 ember gondolta úgy, hogy többet szeretne tudni fizikai, egészségi állapotáról. Mint emlí­tettem, lényegesen kevesebb a férfi közöttük, 1003-an képvisel­ték csak az erősebb nemet. Ta­valyhoz képest a tendencia emelkedő, hiszen közel százzal több embert vizsgáltak meg idén a kollégák március első he­tében. Jánosiné dr. Bene Ildikó úgy látja, kell, hogy komplex egész­ségügyi programmal álljanak a szolnoki lakosság rendelkezésé­re, hiszen minden korosztályra komoly egészségügyi problé­mák várnak, ha nem lépnek idő­ben. — Sajnos mindig szembesü­lünk azzal, hogy mennyi daga­natos, gyógyíthatatlan, vagy ép­pen nagyon nehezen gyógyítha­tó beteg él városunkban, akik nem is tudják, mi is pontosan a bajuk. Sokakat küldtünk az utolsó pillanatban szakember­hez, így máris hatalmas ered­ményként értékelhető a szűrő­program léte. De veszélyként le­selkedik a fiatalokra a nemi úton terjedő méhnyakrák, nem vélet­len, hogy immár két éve a 13 éves lányok ingyenesen juthat­nak védőoltáshoz az önkor­mányzatnak köszönhetően. Ugyancsak fontos akció az óvo­dásokat érintő lisztérzékenység­szűrés, ami megkönnyíti az ér­zékeny gyerekek étkezését, s fejlődését is! — Az évente növekvő érdeklő­dés miatt sem hagyhatjuk abba a szűrőprogramokat — összeg­zett a főorvos asszony. — Ahhoz ugyanis, hogy a lakosság egész­ségi állapotában jelentős válto­zás történjen, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a megelőzésre. Folyamatosan fi­gyeljük a jellemző betegségeket, s minden alkalommal koncent­rálunk valamelyik betegségcso­portra. Remélem, ősszel lénye­gesen több férfit köszönthetünk majd a teljesen ingyenes vizsgá­latokon, ahol az orvosok sza­badidejükben, ugyancsak térítés nélkül állnak a szolnokiak ren­delkezésére. /-) . -4­11 Több ezren látogatták az ingyenes vizsgálatokat Jánosiné dr. Bene Ildikó, az ingyenes egészségügyi szűrőprogram „szülőanyja” (balra) Debreczeni Zi­tán csontsűrűség-vizsgálatot végez X - MILYENNEK LÁTJA A SZOLNOKIAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁT? — A statisztika és a tapasz­talat is azt mutatja, hogy a magyar emberek egészségi ál­lapota nagyon rossz. Megyei és városi szinten azonban az országos középmezőnyben va­gyunk. Szolnokon magas a szív-érrendszeri, a daganatos megbetegedések aránya. A cu­korbetegségről már nem is be­szélve, mely világméretekben is óriási növekedést mutat. SZOLNOK MÚLTJÁRÓL____________­ f A meztelen szobor, dédapáink megpróbáltatásainak emlékműve A tiszai gyaloghíd építésével újabban teljes szépségével ma­­gaslik ki a megritkult folyóparti fák közül az első világháborús hősi emlékmű. A köznyelv sze­rint meztelen szobornak neve­zett alkotás ruhátlanságában va­lójában nincs semmi szokatlan. Szentgyörgyi István szobrász­­művész régi hagyományt köve­tett az emberi test szépségét is hirdető művében azzal, hogy alakjain csak egy fegyver és egy sisak őrzi a harc emlékét. Ez a megfogalmazás ugyanakkor azt is érzékelteti, hogy dédapáink teljes kiszolgáltatottságban, gyakran valóban szinte a puszta testükkel álltak szemben a mo­dern fegyverek tüzével. A világháború a történelem­ben addig példátlan emberáldo­zatot követelt, a régi Magyaror­szág területéről hadba vonult kö­zel négymillió katonából majd’ másfélmilliót tett ki az elesettek és örökre megrokkantak száma. A Monarchia haderején belül rá­adásul nagyon magas volt a ma­gyar hősi halottak és sebesültek aránya, mivel keményen helyt­­állva olyan, a harc sűrűjében for­golódó alakulatokban szolgáltak, mint a lovasság, vagy a gyalog­ság. Egy nemzedéknyi ember veszett oda, a haza színe java. Csupa erős, egészséges fiatal, akik közül soknak utódja sem maradt, hogy tovább vigye fiata­lon eltávozott apja örökét. A veszteségek hatására már a háború első évében elhatároz­ták, hogy mihamarabb emléket állítanak a frontok áldozatainak. Sokat lendített a dolgon egy első vonalban szolgáló tiszt, báró Ábele Ferenc vezérkari őrnagy Tisza István miniszterelnökhöz, később Zita királynéhoz intézett felhívása, amelynek következté­ben a háború utolsó előtti esz­tendejében az országgyűlés tör­vényt alkotott a hősök emléké­nek megörökítéséről. A belügy­miniszter rendelkezésére ezeket az emlékműveket a háborút kö­vetően szándékoztak elhelyezni, de erre hamarabb nem is lett vol­na lehetőség. 1924-ben a nem­zetgyűlés május utolsó vasár­napját a hősök emlékére nemze­ti ünneppé avatta, s a húszas években országszerte elkezdő­dött az első világháborús hősi emlékművek felállítása. Ettől kezdve a települések anyagi lehe­tőségeitől, közönségétől függő­en különböző színvonalú, de ál­talában jeles alkotások hirdették az új határokon belül, néhol azon túl is az akkor még megis­­mételhetetlennek gondolt nagy háború elesettjeinek neveit. Szolnok 305 első világhábo­rús hősi halottjának emlékjelét 1926-ban állították fel a mai ren­delőintézet környékén, mint Hősök Szobrát. Alkotója a kor ismert szobrászai közé tarto­zott, a szolnoki mellett Buda­pesten, Soroksáron és Kiskun­halason is látható általa formált első világháborús szobor. A Hő­sök Szobra a rendszerváltásig álló szovjet emlékoszlop miatt került a város jelenlegi, talán még méltóbb pontjára. Ma egy­kori helyéhez közel a következő háború elesettjeinek emlékmű­ve, Györfi Sándor alkotása áll. SZATHMÁRY ISTVÁN A Hősök Szobra eredeti helyén, amelyet a szovjet hősi emlékmű miatt kellett elhagynia Szentgyörgyi István (1881- 1938) szobrász, a neoklasszi­cista stílus jellegzetes képvise­lője eredetileg kőfaragóként dolgozott. Később a budapesti Iparművészeti Iskolában és a brüsszeli akadémián képezte magát. 1925-től a Képzőművé­szeti Főiskola tanára és több kitüntetés, aranyérem és díj birtokosa volt. Számos emlék­művet, hősi emléket, síremlé­ket, díszkutat készített. A Ma­gyar Nemzeti Galériában ti­zennégy, a római Modern Mú­zeumban egy szobra látható. SZENTGYÖRGYI ISTVÁN AZ ELHUNYTAKNAK ÁLLÍTOTT EMLÉKET ÉLETÉBEN

Next