Felső-magyarországi Szőlőszeti-, Borászati- és Gazdasági Lap, 1880 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1880-07-15 / 13. szám

j­p­r '■ -7 — — - - ■­T­T­­w -T-J - ■ ’-V - -T - T­­ ■ ). Kassa, 1880. 13. szám. Julius 15. __________________________________________________________ I Felsőmagyarországi Szőlészeti­, Borászati­és Gazdasági Lap. K­i­a­dó -t­u­l­aj­­donos: Maurer János. Felelős szerkesztő Sissovich Károly. Etüfizetési úr: Hirdetés­i díj: Egész évre............................ . 4 fi­ Egész oldal . . . 10 — Kél évre................................ ■ 2 „ Kél oldal .... 5. ­Negyed évre........................ . 1 „ Negyed oldal . . 2.50 Nyolczad oldal . . 1 75 Borászat és szőlészet. A szőlők fattyúzása. A szőlőben előforduló munkák között a fattyúzás fon­tos szerepet játszik, mert főleg ettől függ a jövő termő­vesszők mikénti kifejlődése és a szőlőbogyónak később vagy korábban való érése. Mielőtt a fattyúzásról tüzetesebben szólanánk, tekint­sünk szét az egyes bortermő országokban és lássuk hol van alkalmazásban a fattyúzás, hol lehet azt mellőzni és kell azt szükségkép alkalmazni. Általában melegebb égaljú vidékeken a szőlő fattyú­­zását, nem ismerik, vagy ha ismerik is, nem alkalmazzák, így Görögországban, hol a szőlőt annyira hagyják nőni, hogy teljesen gyümölcsfa alakot ölt és gyakran embervastagságnyira fejlődik. Olaszországban , hol szaba­don eresztik a szőlőt, a hosszúra nyúló venyigéket szeder­fákra futtatják, egyik tő venyigéjét a másikéval összeköt­vén, alkotják ama gyönyörű lugasokat, melyek Olaszor­szág lapályainak oly festői szépséget kölcsönöznek — a fat­tyúzás ismeretlen.

Next