Felső-magyarországi Szőlőszeti-, Borászati- és Gazdasági Lap, 1880 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1880-07-15 / 13. szám
jpr '■ -7 — — - - ■TTw -T-J - ■ ’-V - -T - T ■ ). Kassa, 1880. 13. szám. Julius 15. __________________________________________________________ I Felsőmagyarországi Szőlészeti, Borászatiés Gazdasági Lap. Kiadó -tulajdonos: Maurer János. Felelős szerkesztő Sissovich Károly. Etüfizetési úr: Hirdetési díj: Egész évre............................ . 4 fi Egész oldal . . . 10 — Kél évre................................ ■ 2 „ Kél oldal .... 5. Negyed évre........................ . 1 „ Negyed oldal . . 2.50 Nyolczad oldal . . 1 75 Borászat és szőlészet. A szőlők fattyúzása. A szőlőben előforduló munkák között a fattyúzás fontos szerepet játszik, mert főleg ettől függ a jövő termővesszők mikénti kifejlődése és a szőlőbogyónak később vagy korábban való érése. Mielőtt a fattyúzásról tüzetesebben szólanánk, tekintsünk szét az egyes bortermő országokban és lássuk hol van alkalmazásban a fattyúzás, hol lehet azt mellőzni és kell azt szükségkép alkalmazni. Általában melegebb égaljú vidékeken a szőlő fattyúzását, nem ismerik, vagy ha ismerik is, nem alkalmazzák, így Görögországban, hol a szőlőt annyira hagyják nőni, hogy teljesen gyümölcsfa alakot ölt és gyakran embervastagságnyira fejlődik. Olaszországban , hol szabadon eresztik a szőlőt, a hosszúra nyúló venyigéket szederfákra futtatják, egyik tő venyigéjét a másikéval összekötvén, alkotják ama gyönyörű lugasokat, melyek Olaszország lapályainak oly festői szépséget kölcsönöznek — a fattyúzás ismeretlen.