Földművesszövetkezeti Híradó - Szövetkezeti Élet, 1967 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

2 FBldműveaazftvetkecett Rindt Hogyan készüljön fel a földművesszövetkezeti kereskedelem a termelőszövetkezeti zárszámadásokra Az elmúlt évek igen jó ta­pasztalatai alapján a földmű­­vesszövetkezeti kereskedelem ez évben is megrendezi a ter­melőszövetkezeti tagság ered­ményes munkájának elismeré­sét reprezentáló, immár hagyo­mányossá váló „zárszámadási vásárok”-at. Ezzel együtt egyéb vendéglátóipari megmozdulá­sokat, táncmulatsággal egybe­kötött „zárszámadási vacso­rák”-t. A rendezvények célja, hogy a termelőszövetkezeti tagság saját lakóhelyén, kényelmes körülmények között ünnepel­hesse az éves munka eredmé­nyét, egyben helyben vásárol­hassák meg a részükre szüksé­ges árucikkeket. Ezzel tovább szélesítjük az élő áruforgalmi kapcsolatot a földművesszövet­kezeti kereskedelem és a falu tsz-tagsága között. A termelőszövetkezetek zö­me az elmúlt évben eredmé­nyesen gazdálkodott, az előleg­kifizetések fol­y­ama­tossabbá váltak, így a tagságnak egész éven át jobb lehetősége volt jelentkező áruigényeinek ki­elégítésére. E fejlődés a tagság anyagi stabilitása arra enged következtetni, hogy a zárszám­adások időpontjára bentmaradt összegeket a tagok egyrészt a takarékszövetkezetekben he­lyezik el, míg nagyobb részét nagy értékű cikkek, konfekcio­nált ruházati áruk, építőanya­gok, egyéb iparcikkek vásárlá­sára fogja fordítani. A zárszámadások során kifi­zetésre kerülő összegek volu­mene ez évben is jelentős lesz. Előzetes tájékoztatások szerint meg fogja haladni a 100 mil­lió forintot, így kereskedel­münknek feltétlen gondoskod­ni kell a majd­ jelentkező vá­sárló­erő lekötéséről. Ennek érdekében a MÉSZÖV kereskedelmi főosztálya intéz­kedett, hogy az illetékes nagy­kereskedelmi vállalatok az smsz-ek álltal leadott megren­deléseket időben kiszállítsák. A dömpingkészletek biztosí­tása céljából a Vas-Műszaki és Tetrálnagykeres­kedelmi Válla­latokkal megállapodtunk, hogy meghatározott időre a vásárok időtartamára árukihelyezési akciókat bonyolítunk le, és az el nem adott cikkeket az fmsz­­e­k visszaszállíthatják. A vásárok jó megszervezése végett több intézkedés megté­tele szükséges. Mindenekelőtt tájékozódni kell a községekben kifizetésre kerülő összegekről, annak alapján levélben, vagy személyesen kell felkeresni a tesz-családokat, árui igényeiket be kell kérni, és azt azonnal meg kell rendelni, hogy a szál­lítások időben megtörténhes­senek. A földművesszövetkezetek valószínű tudomással bírnak arról, hogy a kereskedelmi áruforgalmat érintő igen fontos intézkedés volt, hogy a terme­lőszövetkezeti tagok 1967. ja­nuár 1-étől az OTP-hitelakció­­ba be lettek kapcsolva. Ezt a kedvezményes vásárlási lehető­séget földművesszövetkezeteink éppen a termelőszövetkezeti zárszámadások során a boltok kirakataiban, egyéb külső és belső propagandaeszközökkel a legszélesebb körben propagál­ják. Javaslatunk: „1967. január 1-étől a tsz-tagok is vásárol­hatnak hitelben”. Alá felsorol­ni a hitelakcióba vont cikkek listáját. A zárszámadások időszakára minden kirakatot rendezzenek át, azon keresztül népszerűsíte­ni a termelőszövetkezetek ered­ményeit, a boltok portáljait, íz­lésesen dekorálva a zárszám­adási vásárokat hirdessék. Fentiek ismeretében bízunk abban, hogy a földművesszö­­vetkezeti vezetők és dolgozók a zárszámadási vásárokat, ven­déglátóipari rendezvényeiket úgy szervezik meg, hogy a ter­mel­ős­zö­vetkezeti tagok igényei teljes mértékben kielégítésre kerüljenek, az öregbítse a ha­gyományokat és a falu lakossá­ga a földművesszövetkezeti ke­reskedelem munkájával ismé­telten meg legye­n elégedve. Farkas Béla osztályvezető Egy felülvizsgálat tapasztalatai A MÉSZÖV Szövetkezetpoli­tikai Osztálya most értékelte a járások vizsgálati anyagát, amit a földművesszövetkezetek 1966 —67. évi kulturális munkájá­ról végeztek. A felmérés külö­nösen az egri járásban muta­tott fel szép eredményeket. Megállapította, hogy az első félévben a kulturális bizottsá­gok eredményesen tevékeny­kedtek. Több helyen azonban, mint Pétervásárán, Erdőköves­­den, Párádon — munkájuk még nem kielégítő. Munkatervüket időarányosan teljesítik és szép eredménye­ket értek el a művelődésügyi m­unka több területén. A könyvbarát mozgalomban Bél­apátfalván megrendezték a köl­tészet hetét, Szilvásváradon és Bekölcén író—olvasó találko­zókat tartottak, Novajon, Osto­roson, Szarvaskőn, Felsőtár­­kányban és Makláron volt író —olvasó találkozó és három helyen volt könyvbál. Erdőkö­­vesden a dolgozók közül 14 könyvtári olvasó van, Pétervá­sárán 28, míg Parádon a dol­gozók 85 százaléka könyvtári olvasónak mondhatja magát. Jó eredményeket hozott az ismeretterjesztő munka is. Kü­lönösen szép példája a népmű­velésnek a gazdasági munkára való hatása. Bélapátfalván a baromfitenyésztési ismeretter­jesztő előadások eredménye­ként a szövetkezet 130 ezer to­jásfelvásárlási tervét 170 ezer­re teljesítette. Bár a forrásban a legnagyobb rész az egri, ré­szére sem előadássorozatot, sem egyes előadásokat nem szerveznek. A parádi földművesszövetke­­zetnél a belkereskedelmi aka­démia szemléltető eszközeit hiányolják. A többi helyen al­kalmi korrepetálásokkal segí­tik a továbbtanulókat. Nagyon fontos számunkra a munkabrigádok, szocialista bri­gádok kulturális vállalásainak teljesítése is. E téren is vál­tozóak az eredmények. A bél­apátfalvi körzetben két szo­cialista brigád van, de egyik­nél sincs kulturális munka. Az egri földművesszövetkezetnél viszont a brigádok már részt vesznek a kulturális munká­ban. Ezenkívül 8 bérletet vásá­roltak és a munkaverseny de­kádonkénti értékelése alkalmá­val az élenjárókat színházjeg­­gyel jutalmazzák. Az erdőkövesdi földműves­szövetkezetnél a brigádtagok részt vesznek a községi színját­szó csoportban, közösen vitat­ják meg az olvasott szépirodal­mi könyveket és részt vesznek a házról házra való könyváru­sításokban. Pétervásárán a 4 szocialista brigádból 2 tag vesz részt a helyi színjátszó cso­portban. Sajnálatos, hogy a Recsk és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezetnél a 9 bri­gád közül egy sincs, amely mű­velődési vállalásait teljesítené. Komoly vállalásaik nincsenek, pedig enélkül a szocialista bri­gád címet el sem nyerhetnék. Tarnaleleszen sem sokkal jobb a helyzet, ahol a brigádok te­vékenysége kizárólagosan a tv­­nézésben merül ki. Verpeléten a­ hét brigád közül az áruházi végez csak komoly munkát, amelynek tagjai bekapcsolód­nak a könyvárusításba, divat­bemutatók szervezésébe, társas kirándulásokba és közös szín­házlátogatásokba. Az egri járás földművesszö­vetkezeteinek művészeti cso­­portjai 1966. I. félévéhez viszo­nyítva erősen visszaestek. Vis­­­szaesőben van az egri és ver­peléti filmkör, az egri és nova­­ji táncegyüttes. Jó munkát végzett a tarnaleleszi amatőr tánczenekar. Egészen kiemelkedő munkát a bélapátfalvi fotókör végzett, amely az országos fmsz-i fotó­­kiállítást is megrendezte. A klubmunkában csak a lehetősé­gek vannak meg, hiszen erre a célra külön klubot alakítottak ki Verpeléten, Bélapátfalván, de sajnos, ezekben élet egyelő­re nincs. Nagy lehetőség van a falu fiatalságának szórakoztatására a vendéglátóipari egységekben szervezett kultúr­sarkokban. Összegezve, a vizsgálat fel­tárta a hiányosságokat, amiket most összefoglaltunk, tanulsá­gul. A munka megjavítása a jö­vőben csak a kulturális bizott­ságok megerősítésével, a mun­ka megosztásával lehetséges. A felmérések szerint a járásból az smsz-ek 1966. II. félévében az alábbi helyezést érték el: I. Tarnalelesz 158 pont IV. Bélapátfalva 90 pont A nagy smsz-ek közül, ame­lyek pedig jelentős anyagiak­kal is rendelkeznek, a­ recski a hetedik, a pétervásári pedig csak a nyolcadik helyet érte el. Varga László II. Eger 110 pont III. Verpelét 102 pont Félreértették a szándékot Karácsony előtt néhány nap­pal Hevesaranyosra hívtak meg üzletház-avatásra. Hóesé­­ses este volt, amikor megérkez­tem. Az új üzletház ablakai messzire világítottak a falu közepén. Ünneplőbe öltözött fiatalok és idősebbek igyekez­tek a kivilágított ház felé, hogy tanúi legyenek a megnyi­tásnak. Voltak, akik csak az ablak előtt álltak meg és a függöny résein keresztül tekintgettek be az új italboltba. Benn terí­tett asztalok, szépen burkolt falak, függönyök fogadják a betérőt. Aki belép, elismerően szól a földművesszövetkezet munkájáról. Kinn, az ablak előtt, két ken­dőbe burkolt asszony beszél­get. Elítélő hangon nyilatkoz­nak az új szórakozóhelyről. — Az újságok, rádió, televí­zió mind az alkoholizmus elle­ni küzdelemről beszél, ezek meg itt kocsmát avatnak, hogy többet ihassanak az emberek — morgott az egyik asszony. Azt kell erre mondanunk, mélységes tévedésben van, aki ilyen véleményt alkot magá­nak. A földművesszövetkezetek ugyanis nem italboltokat épí­tenek egymás után, hanem a meglévőket korszerűsítik, át­alakítják presszó-falatozókká. Éppen az alkoholizmus elleni harc jegyében. Nem azért, hogy még többet igyanak az embe­rek, hanem azért, hogy kultu­rált körülmények között szóra­kozhassanak. Azon a természetes folyama­ton túl, amely az életszínvonal emelkedésének következménye, a falusi életmód átalakulása újabb és újabb követelménye­ket támaszt a szövetkezetek fe­lé. A tsz-tagság nehéz fizikai munkáját a nagyüzemi terme­lési mód fokozatosan meg­könnyíti, ezzel együtt fejlődik a falu kulturáltsága, javulnak a szociális viszonyok. Ehhez kíván igazodni a földművesszö­vetkezet, amikor vendéglátó­ipari hálózatát fejleszti, növe­li kulturált egységeinek szá­mát, és az ételforgalmat. A fia­talok szórakozási lehetőségei is egyre bővülnek. Ezek után ta­lán más lenne a két asszony véleménye is, nem értetétk vol­na félre a szövetkezet jó szán­dékát (szabó) Tímár Máté dedikál Az őszi megyei könyvhetek utolsó eseményeként Tímár Máté, József Attila-díjas író látogatott el megyénkbe. A neves író december 17-én a tiszanánai kultúrotthonban találkozott olvasóival. A több mint 200 fős közönség előtt irodalmi munkásságáról, életéről és főleg műveiről nyilatkozott az olvasóknak. Kedves színfoltja volt az estnek, amikor az író a közönség sorai között felismerte egykori tanítóját, Kovács Dánielt, aki az egyik Békés megyei tanyán tanította a betű­vetésre. Az idős pedagógus később Tiszanánára került, és most már nyugdíjas, és így találkozhatott az egykori tanít­vány, az egykori tanítójával. A következő­ napon, vasárnap este Kiskörén, a községi könyvtár klubhelyiségében látták vendégül Tímár Mátét. A szokásos bemutatkozások és kérdések után az író a helyszí­nen dedikálta műveit. A baráti beszélgetés után a könyvtár és a földművesszövetkezet vezetői kedves összejövetelen lát­ták vendégül az írót. Február: Mezőgazdasági könyvhónap Ez év februárjában a SZÖ­­VOSZ több országos szervvel karöltve rendezi meg a mező­gazdasági könyvhónapot. Cél­ja, hogy a mezőgazdasági dol­gozók szakmai képzettségének növelésével segítse a kultúrpo­litikai és termelési feladatok megvalósítását. E cél érdeké­ben a szakkönyveiket és szak­lapokat széles körben kell megismertetni, hogy minél több emberhez eljuttassa a tu­dás forrását. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy komoly eredményeket lehet elérni a fa­lusi mezőgazdasági szakkönyv­­terjesztésben, ha a földműves­­szövetkezetek és a községi nép­művelési szervek tevékenysé­gük szerves részének tekintik a mezőgazdasági könyvhónap megszervezését. Ennek előfeltétele, hogy a könyvesboltok időben ellássák megfelelő szakkönyvekkel a bi­zományosiakat, és a helyi bizo­mányosok, szövetkezeti boltok dolgozói propagálják is a köny­vet. Az elkövetkezendő hetek­ben minden megyében, járás­ban megalakulnak az előkészí­tő bizottságok, amelyek össze­fogják e nemes célkitűzés vég­rehajtását. A könyvhónap keretében több községben ankétoka­t, szak­mai előadásokat tartanak a megye területén működő szak­emberek részvételével. Ezeken az előadásokon a táj­termelési adottságoknak legjobban meg­felelő növénytermelésről, állat­tenyésztésről tartanak ismerte­tést. A hónap keretében több mezőgazdasági szakkönyvíró is ellátogat megyénkbe, hogy ta­lálkozzon­­ a szakemberekkel, kikérje véleményüket művei­ről. A siker csak ak­kor lesz iga­zi, ha a szövetkezetek dolgozói, a könyvbizományosok felhasz­nálnak minden lehetőséget ar­ra, hogy széles körben elter­jesszék a mezőgazdasági szak­­irodalmat. Legfontosabb fel­adatunk ezen a téren, hogy a termelőszövetkezetek és a ház­táji gazdaságok munkáját segí­tő, különösen az adott tájegy­ség sajátos termelési színvona­lának emeléséhez útmutatást nyújtó szakirodalom eljusson az olvasóhoz. ECIY EV IlitEIMIEWE Egymillió forint bevétel gombatermelésből A sampinyangomba termesz­tésére a múlt évben hoztak határozatot az országos és me­gyei szövetkezeti szervek. Fi­gyelembe vették, hogy a gom­ba­ tápanyagtartalma, ízletes­sége és húspótló szerepe az el­következendő években fontos részét képezi étkezésünknek. A termesztése jó jövedelmet biz­tosít a termelőknek és az ex­portlehetőségek alapján a nép­gazdaságnak is. Mindezeket mérlegelve a MÉSZÖV igazgatósága a me­gye sajátosságainak figyelem­­bevételével meghatározta a tennivalókat. A munkálatok­hoz, a szervezés, termelési le­hetőség felkutatásához még egy évvel ezelőtt hozzákezd­tek. Közel 100 üzemet, terme­lőszövetkezetet, bányát keres­tek fel, ahol lehetőség mutat­kozott gombaitermesztésre. Azt a célt tűzték ki, hogy lehető­leg összefüggő, nagyobb terü­leten, a leggazdaságosabban végezzék a gombatermelést. A fáradozásoknak, utánajá­rásoknak, tárgyalásoknak már ez évben számottevő eredmé­nyei vannak. Csupán a Mátra­alji Szénbányászati Tröszthöz tartozó Petőfi-altáróban eddig 4000 négyzetméteren kezdték meg a termelést, illetve az elő­készítő munkálatokat. A jó elő­készítő munka meghozta a várt eredményt, mivel 600 négyzetméteren 60 mázsa gom­ba termett. Ebben a bányában még további 10—12 000 négy­zetméteres terület vehető ter­melés alá. Ezt döntően ez év­ben telepítik be. A kisebb területen való ter­melés is előtérbe került egyes községekben, városokban. Ez éviben a gyöngyösi földműves­szövetkezet 1000 négyzetméter­ről szedte le a „termést”. Az egri földművesszövetke­zet 22 mázsát szedett le, ame­lyet a kórház diétás konyhája és a vendéglők, üzemi kony­hák vásároltak fel. Hevesen, Apcon, Sírokban, Kisnánán is megkezdték az előkészületeket. Vámosgyörkön és Adácson szakcsoport keretén belül vég­zik a termelést.­ A termelőszövetkezetek is bekapcsolódtak a gombater­mesztésbe. A szűcsi, gyöngyös­­patai és gyöngyösoroszi nagy­üzemi gazdaságokban több mint 4000 négyzetméteren van jövedelmező gombatermesztés. Azon a jégveremben polcokon végeztek sikeres termelést. December hónapban Noszva­­jon, az Új Élet Tsz pincékben, régi istállókban 2000 négyzet­méteren kezdte meg a terme­lést. Kezdeményezések indul­tak az erdőtelki, zaránki és do­­moszlói termelőszövetkezetek­ben is. Bekapcsolódott a ter­melésbe az egri tsz­közi haj­tatóház is, ahol a primőrzöld­­ség-termelés megkezdése előtt gombát termesztenek. A szakmai irányítás biztosí­tása érdekében az elmúlt évek­ben 23 szövetkezeti dolgozót küldtek tanfolyamra, ahol a legfontosabb elméleti és gya­korlati teendőket sajátítják el. A Heves megyei szövetkeze­tek erőfeszítései nem ered­ménytelenek. Ebben az évben közel 6000 négyzetméterről mintegy 300 mázsa gombát ter­meltek le, amelynek értéke megközelíti az egymillió forin­tot. Az elkövetkezendő évek­ben a termőterület eléri a 20 ezer négyzetmétert, amelyről nagy mennyiségű sampinyon­­gomba kerül a kereskedelembe. Képünkön a petőfibányai gombatenyésztők begyűjtik a termést.

Next