Földművesszövetkezeti Híradó - Szövetkezeti Élet, 1967 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
2 FBldműveaazftvetkecett Rindt Hogyan készüljön fel a földművesszövetkezeti kereskedelem a termelőszövetkezeti zárszámadásokra Az elmúlt évek igen jó tapasztalatai alapján a földművesszövetkezeti kereskedelem ez évben is megrendezi a termelőszövetkezeti tagság eredményes munkájának elismerését reprezentáló, immár hagyományossá váló „zárszámadási vásárok”-at. Ezzel együtt egyéb vendéglátóipari megmozdulásokat, táncmulatsággal egybekötött „zárszámadási vacsorák”-t. A rendezvények célja, hogy a termelőszövetkezeti tagság saját lakóhelyén, kényelmes körülmények között ünnepelhesse az éves munka eredményét, egyben helyben vásárolhassák meg a részükre szükséges árucikkeket. Ezzel tovább szélesítjük az élő áruforgalmi kapcsolatot a földművesszövetkezeti kereskedelem és a falu tsz-tagsága között. A termelőszövetkezetek zöme az elmúlt évben eredményesen gazdálkodott, az előlegkifizetések folyamatossabbá váltak, így a tagságnak egész éven át jobb lehetősége volt jelentkező áruigényeinek kielégítésére. E fejlődés a tagság anyagi stabilitása arra enged következtetni, hogy a zárszámadások időpontjára bentmaradt összegeket a tagok egyrészt a takarékszövetkezetekben helyezik el, míg nagyobb részét nagy értékű cikkek, konfekcionált ruházati áruk, építőanyagok, egyéb iparcikkek vásárlására fogja fordítani. A zárszámadások során kifizetésre kerülő összegek volumene ez évben is jelentős lesz. Előzetes tájékoztatások szerint meg fogja haladni a 100 millió forintot, így kereskedelmünknek feltétlen gondoskodni kell a majd jelentkező vásárlóerő lekötéséről. Ennek érdekében a MÉSZÖV kereskedelmi főosztálya intézkedett, hogy az illetékes nagykereskedelmi vállalatok az smsz-ek álltal leadott megrendeléseket időben kiszállítsák. A dömpingkészletek biztosítása céljából a Vas-Műszaki és Tetrálnagykereskedelmi Vállalatokkal megállapodtunk, hogy meghatározott időre a vásárok időtartamára árukihelyezési akciókat bonyolítunk le, és az el nem adott cikkeket az fmszek visszaszállíthatják. A vásárok jó megszervezése végett több intézkedés megtétele szükséges. Mindenekelőtt tájékozódni kell a községekben kifizetésre kerülő összegekről, annak alapján levélben, vagy személyesen kell felkeresni a tesz-családokat, árui igényeiket be kell kérni, és azt azonnal meg kell rendelni, hogy a szállítások időben megtörténhessenek. A földművesszövetkezetek valószínű tudomással bírnak arról, hogy a kereskedelmi áruforgalmat érintő igen fontos intézkedés volt, hogy a termelőszövetkezeti tagok 1967. január 1-étől az OTP-hitelakcióba be lettek kapcsolva. Ezt a kedvezményes vásárlási lehetőséget földművesszövetkezeteink éppen a termelőszövetkezeti zárszámadások során a boltok kirakataiban, egyéb külső és belső propagandaeszközökkel a legszélesebb körben propagálják. Javaslatunk: „1967. január 1-étől a tsz-tagok is vásárolhatnak hitelben”. Alá felsorolni a hitelakcióba vont cikkek listáját. A zárszámadások időszakára minden kirakatot rendezzenek át, azon keresztül népszerűsíteni a termelőszövetkezetek eredményeit, a boltok portáljait, ízlésesen dekorálva a zárszámadási vásárokat hirdessék. Fentiek ismeretében bízunk abban, hogy a földművesszövetkezeti vezetők és dolgozók a zárszámadási vásárokat, vendéglátóipari rendezvényeiket úgy szervezik meg, hogy a termelőszövetkezeti tagok igényei teljes mértékben kielégítésre kerüljenek, az öregbítse a hagyományokat és a falu lakossága a földművesszövetkezeti kereskedelem munkájával ismételten meg legyen elégedve. Farkas Béla osztályvezető Egy felülvizsgálat tapasztalatai A MÉSZÖV Szövetkezetpolitikai Osztálya most értékelte a járások vizsgálati anyagát, amit a földművesszövetkezetek 1966 —67. évi kulturális munkájáról végeztek. A felmérés különösen az egri járásban mutatott fel szép eredményeket. Megállapította, hogy az első félévben a kulturális bizottságok eredményesen tevékenykedtek. Több helyen azonban, mint Pétervásárán, Erdőkövesden, Párádon — munkájuk még nem kielégítő. Munkatervüket időarányosan teljesítik és szép eredményeket értek el a művelődésügyi munka több területén. A könyvbarát mozgalomban Bélapátfalván megrendezték a költészet hetét, Szilvásváradon és Bekölcén író—olvasó találkozókat tartottak, Novajon, Ostoroson, Szarvaskőn, Felsőtárkányban és Makláron volt író —olvasó találkozó és három helyen volt könyvbál. Erdőkövesden a dolgozók közül 14 könyvtári olvasó van, Pétervásárán 28, míg Parádon a dolgozók 85 százaléka könyvtári olvasónak mondhatja magát. Jó eredményeket hozott az ismeretterjesztő munka is. Különösen szép példája a népművelésnek a gazdasági munkára való hatása. Bélapátfalván a baromfitenyésztési ismeretterjesztő előadások eredményeként a szövetkezet 130 ezer tojásfelvásárlási tervét 170 ezerre teljesítette. Bár a forrásban a legnagyobb rész az egri, részére sem előadássorozatot, sem egyes előadásokat nem szerveznek. A parádi földművesszövetkezetnél a belkereskedelmi akadémia szemléltető eszközeit hiányolják. A többi helyen alkalmi korrepetálásokkal segítik a továbbtanulókat. Nagyon fontos számunkra a munkabrigádok, szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítése is. E téren is változóak az eredmények. A bélapátfalvi körzetben két szocialista brigád van, de egyiknél sincs kulturális munka. Az egri földművesszövetkezetnél viszont a brigádok már részt vesznek a kulturális munkában. Ezenkívül 8 bérletet vásároltak és a munkaverseny dekádonkénti értékelése alkalmával az élenjárókat színházjeggyel jutalmazzák. Az erdőkövesdi földművesszövetkezetnél a brigádtagok részt vesznek a községi színjátszó csoportban, közösen vitatják meg az olvasott szépirodalmi könyveket és részt vesznek a házról házra való könyvárusításokban. Pétervásárán a 4 szocialista brigádból 2 tag vesz részt a helyi színjátszó csoportban. Sajnálatos, hogy a Recsk és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél a 9 brigád közül egy sincs, amely művelődési vállalásait teljesítené. Komoly vállalásaik nincsenek, pedig enélkül a szocialista brigád címet el sem nyerhetnék. Tarnaleleszen sem sokkal jobb a helyzet, ahol a brigádok tevékenysége kizárólagosan a tvnézésben merül ki. Verpeléten a hét brigád közül az áruházi végez csak komoly munkát, amelynek tagjai bekapcsolódnak a könyvárusításba, divatbemutatók szervezésébe, társas kirándulásokba és közös színházlátogatásokba. Az egri járás földművesszövetkezeteinek művészeti csoportjai 1966. I. félévéhez viszonyítva erősen visszaestek. Visszaesőben van az egri és verpeléti filmkör, az egri és novaji táncegyüttes. Jó munkát végzett a tarnaleleszi amatőr tánczenekar. Egészen kiemelkedő munkát a bélapátfalvi fotókör végzett, amely az országos fmsz-i fotókiállítást is megrendezte. A klubmunkában csak a lehetőségek vannak meg, hiszen erre a célra külön klubot alakítottak ki Verpeléten, Bélapátfalván, de sajnos, ezekben élet egyelőre nincs. Nagy lehetőség van a falu fiatalságának szórakoztatására a vendéglátóipari egységekben szervezett kultúrsarkokban. Összegezve, a vizsgálat feltárta a hiányosságokat, amiket most összefoglaltunk, tanulságul. A munka megjavítása a jövőben csak a kulturális bizottságok megerősítésével, a munka megosztásával lehetséges. A felmérések szerint a járásból az smsz-ek 1966. II. félévében az alábbi helyezést érték el: I. Tarnalelesz 158 pont IV. Bélapátfalva 90 pont A nagy smsz-ek közül, amelyek pedig jelentős anyagiakkal is rendelkeznek, a recski a hetedik, a pétervásári pedig csak a nyolcadik helyet érte el. Varga László II. Eger 110 pont III. Verpelét 102 pont Félreértették a szándékot Karácsony előtt néhány nappal Hevesaranyosra hívtak meg üzletház-avatásra. Hóeséses este volt, amikor megérkeztem. Az új üzletház ablakai messzire világítottak a falu közepén. Ünneplőbe öltözött fiatalok és idősebbek igyekeztek a kivilágított ház felé, hogy tanúi legyenek a megnyitásnak. Voltak, akik csak az ablak előtt álltak meg és a függöny résein keresztül tekintgettek be az új italboltba. Benn terített asztalok, szépen burkolt falak, függönyök fogadják a betérőt. Aki belép, elismerően szól a földművesszövetkezet munkájáról. Kinn, az ablak előtt, két kendőbe burkolt asszony beszélget. Elítélő hangon nyilatkoznak az új szórakozóhelyről. — Az újságok, rádió, televízió mind az alkoholizmus elleni küzdelemről beszél, ezek meg itt kocsmát avatnak, hogy többet ihassanak az emberek — morgott az egyik asszony. Azt kell erre mondanunk, mélységes tévedésben van, aki ilyen véleményt alkot magának. A földművesszövetkezetek ugyanis nem italboltokat építenek egymás után, hanem a meglévőket korszerűsítik, átalakítják presszó-falatozókká. Éppen az alkoholizmus elleni harc jegyében. Nem azért, hogy még többet igyanak az emberek, hanem azért, hogy kulturált körülmények között szórakozhassanak. Azon a természetes folyamaton túl, amely az életszínvonal emelkedésének következménye, a falusi életmód átalakulása újabb és újabb követelményeket támaszt a szövetkezetek felé. A tsz-tagság nehéz fizikai munkáját a nagyüzemi termelési mód fokozatosan megkönnyíti, ezzel együtt fejlődik a falu kulturáltsága, javulnak a szociális viszonyok. Ehhez kíván igazodni a földművesszövetkezet, amikor vendéglátóipari hálózatát fejleszti, növeli kulturált egységeinek számát, és az ételforgalmat. A fiatalok szórakozási lehetőségei is egyre bővülnek. Ezek után talán más lenne a két asszony véleménye is, nem értetétk volna félre a szövetkezet jó szándékát (szabó) Tímár Máté dedikál Az őszi megyei könyvhetek utolsó eseményeként Tímár Máté, József Attila-díjas író látogatott el megyénkbe. A neves író december 17-én a tiszanánai kultúrotthonban találkozott olvasóival. A több mint 200 fős közönség előtt irodalmi munkásságáról, életéről és főleg műveiről nyilatkozott az olvasóknak. Kedves színfoltja volt az estnek, amikor az író a közönség sorai között felismerte egykori tanítóját, Kovács Dánielt, aki az egyik Békés megyei tanyán tanította a betűvetésre. Az idős pedagógus később Tiszanánára került, és most már nyugdíjas, és így találkozhatott az egykori tanítvány, az egykori tanítójával. A következő napon, vasárnap este Kiskörén, a községi könyvtár klubhelyiségében látták vendégül Tímár Mátét. A szokásos bemutatkozások és kérdések után az író a helyszínen dedikálta műveit. A baráti beszélgetés után a könyvtár és a földművesszövetkezet vezetői kedves összejövetelen látták vendégül az írót. Február: Mezőgazdasági könyvhónap Ez év februárjában a SZÖVOSZ több országos szervvel karöltve rendezi meg a mezőgazdasági könyvhónapot. Célja, hogy a mezőgazdasági dolgozók szakmai képzettségének növelésével segítse a kultúrpolitikai és termelési feladatok megvalósítását. E cél érdekében a szakkönyveiket és szaklapokat széles körben kell megismertetni, hogy minél több emberhez eljuttassa a tudás forrását. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy komoly eredményeket lehet elérni a falusi mezőgazdasági szakkönyvterjesztésben, ha a földművesszövetkezetek és a községi népművelési szervek tevékenységük szerves részének tekintik a mezőgazdasági könyvhónap megszervezését. Ennek előfeltétele, hogy a könyvesboltok időben ellássák megfelelő szakkönyvekkel a bizományosiakat, és a helyi bizományosok, szövetkezeti boltok dolgozói propagálják is a könyvet. Az elkövetkezendő hetekben minden megyében, járásban megalakulnak az előkészítő bizottságok, amelyek összefogják e nemes célkitűzés végrehajtását. A könyvhónap keretében több községben ankétokat, szakmai előadásokat tartanak a megye területén működő szakemberek részvételével. Ezeken az előadásokon a tájtermelési adottságoknak legjobban megfelelő növénytermelésről, állattenyésztésről tartanak ismertetést. A hónap keretében több mezőgazdasági szakkönyvíró is ellátogat megyénkbe, hogy találkozzon a szakemberekkel, kikérje véleményüket műveiről. A siker csak akkor lesz igazi, ha a szövetkezetek dolgozói, a könyvbizományosok felhasználnak minden lehetőséget arra, hogy széles körben elterjesszék a mezőgazdasági szakirodalmat. Legfontosabb feladatunk ezen a téren, hogy a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok munkáját segítő, különösen az adott tájegység sajátos termelési színvonalának emeléséhez útmutatást nyújtó szakirodalom eljusson az olvasóhoz. ECIY EV IlitEIMIEWE Egymillió forint bevétel gombatermelésből A sampinyangomba termesztésére a múlt évben hoztak határozatot az országos és megyei szövetkezeti szervek. Figyelembe vették, hogy a gomba tápanyagtartalma, ízletessége és húspótló szerepe az elkövetkezendő években fontos részét képezi étkezésünknek. A termesztése jó jövedelmet biztosít a termelőknek és az exportlehetőségek alapján a népgazdaságnak is. Mindezeket mérlegelve a MÉSZÖV igazgatósága a megye sajátosságainak figyelembevételével meghatározta a tennivalókat. A munkálatokhoz, a szervezés, termelési lehetőség felkutatásához még egy évvel ezelőtt hozzákezdtek. Közel 100 üzemet, termelőszövetkezetet, bányát kerestek fel, ahol lehetőség mutatkozott gombaitermesztésre. Azt a célt tűzték ki, hogy lehetőleg összefüggő, nagyobb területen, a leggazdaságosabban végezzék a gombatermelést. A fáradozásoknak, utánajárásoknak, tárgyalásoknak már ez évben számottevő eredményei vannak. Csupán a Mátraalji Szénbányászati Tröszthöz tartozó Petőfi-altáróban eddig 4000 négyzetméteren kezdték meg a termelést, illetve az előkészítő munkálatokat. A jó előkészítő munka meghozta a várt eredményt, mivel 600 négyzetméteren 60 mázsa gomba termett. Ebben a bányában még további 10—12 000 négyzetméteres terület vehető termelés alá. Ezt döntően ez évben telepítik be. A kisebb területen való termelés is előtérbe került egyes községekben, városokban. Ez éviben a gyöngyösi földművesszövetkezet 1000 négyzetméterről szedte le a „termést”. Az egri földművesszövetkezet 22 mázsát szedett le, amelyet a kórház diétás konyhája és a vendéglők, üzemi konyhák vásároltak fel. Hevesen, Apcon, Sírokban, Kisnánán is megkezdték az előkészületeket. Vámosgyörkön és Adácson szakcsoport keretén belül végzik a termelést. A termelőszövetkezetek is bekapcsolódtak a gombatermesztésbe. A szűcsi, gyöngyöspatai és gyöngyösoroszi nagyüzemi gazdaságokban több mint 4000 négyzetméteren van jövedelmező gombatermesztés. Azon a jégveremben polcokon végeztek sikeres termelést. December hónapban Noszvajon, az Új Élet Tsz pincékben, régi istállókban 2000 négyzetméteren kezdte meg a termelést. Kezdeményezések indultak az erdőtelki, zaránki és domoszlói termelőszövetkezetekben is. Bekapcsolódott a termelésbe az egri tszközi hajtatóház is, ahol a primőrzöldség-termelés megkezdése előtt gombát termesztenek. A szakmai irányítás biztosítása érdekében az elmúlt években 23 szövetkezeti dolgozót küldtek tanfolyamra, ahol a legfontosabb elméleti és gyakorlati teendőket sajátítják el. A Heves megyei szövetkezetek erőfeszítései nem eredménytelenek. Ebben az évben közel 6000 négyzetméterről mintegy 300 mázsa gombát termeltek le, amelynek értéke megközelíti az egymillió forintot. Az elkövetkezendő években a termőterület eléri a 20 ezer négyzetmétert, amelyről nagy mennyiségű sampinyongomba kerül a kereskedelembe. Képünkön a petőfibányai gombatenyésztők begyűjtik a termést.