Szövetkezeti Élet, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
4. «Idái Novaji hétköznapok Az egri ÁFÉSZ irodájában találkoztam Berecz Istvánnal, a novaji ÁFÉSZ tiszteletdíjas ügyvezetőjével. Hogy tiszteletdíjas azt csak később tudtam meg Nem is gondoltam volna, hogy egy iparban dolgozó embert, aki naponta jár a Berváton ennyi lelkesedés tölthet el egy kis, alig másfélezer lakosú község szövetkezetének gondja-baja. Vele jártuk be az ÁFÉSZ- egységeket Novajon, ő mutatta meg a falu „felső” részén, az új negyedben hosszú harc után létrejött modern vegyesboltot. Kalauzolásával néztem meg a régi, átalakítás előtt álló központi boltot, s ő magyarázta meg a presszó-italbolt átalakítási tervét is. — Régi óhajunk, hogy legyen egy kis irodahelyiség, ahol az emberek elmondhatják bizalmas dolgaikat, s mi a vezetőség is leülhetünk tárgyalni, beszélgetni. Ezzel egy ajtót nyitva ki, betessékelt egy kellemes, puritán, mindenképpen alkalmas irodácskába. Ennek az a története, hogy a falazástól a meszelésig, a villanytól a padozatig mindent e szövetkezeti tagok csináltak, mi csináltuk. És ahogyan értesültem róla, nemcsak ezt csinálták társadalmi munkában. A kongresszus előkészítő időszakában igencsak megfogták a munka boldogabbik végét, s a kis községben, ahol több mint négyszáz szövetkezeti tag és 7300 forint értékű társadalmi munkát végeztek el. Sok ez? Kevés? Megítélni azok tudják, akik élvezik a társadalmi munka gyümölcsét — például az új boltot. Mert az alapját kétszer (egyszer elöntötte a víz) ásták ki a tagok. Aztán a környékét rendezték az egységnek, s kifogyhatatlanok az olyan ötletekben, amivel egyre inkább elérik, hogy széppé, kellemessé teszik környezetüket, és ebben a kis hegyvidéki faluban mindinkább városias jelleget öltenek a szövetkezeti egységek.* De van itt más is, a kongresszus jegyében komoly felajánlás született a vezetőség részéről. Az elmúlt évben rendezték a vitás részjegyeket, szeretnék elérni, hogy mindenkinek meglegyen a 100 forintja. Egyszer s mindenkorra rendezni akarunk mindent, ami a tagok számára nem elég világos, amit talán sem ők, sem mi nem tudunk pontosan, de a kartonok kikeresésével, hosszas bogarászó munkával közmegelégedésre el tudunk végezni. A tagszervezés munkája is ránk vár még, azonkívül fizikai munkánk is van még. Magam elé idézem a két boltot. Falusi bolt... Az embernek óhatatlanul a petróleumszag, kékköves hordók, végszámra álló „perkálibáláik” és középen petróleumlámpa gyér fényt árasztó hunyorgása idéződik érzékedben. S ezek a boltok? Nos, ezek a boltok — üzletek. Különösen a felső, amelyikben Kakuk József és felesége boldogan rendezkedik, előkészít, takarít, tárol a tágas raktárhelyiségekben, s mint az üzletvezető mondotta: „Elégedett vagyok, boldog hogy egy ilyen boltban dolgozhatom.” Pedig már tizedik évét tapossa a szövetkezet eladói sorában. És a másik egység is. Jó, hogy abban nincs annyi napfény, de viszont minden van, ami varrógéptől a konzervig egy háztartásban szükséges lehet. Bóta László üzletvezető már törzsgárdatag. Természetes hát, hogy neki meg a saját birodalma a kedves, a jó. Kevés a raktártér, de az is megoldódik. Azt hiszem, a novaji szövetkezeti dolgozók közül Bírinyi Pista bácsi viszi a pálmát , 18 éve dolgozik a szövetkezetnél. Ma is fiatalosan, ma is örömmel. Elnézem a falut. Kevesen járnak az utcán. Sokan csupán vasárnap érnek rá erre, mert a községből hat autóbusz szállítja a munkásokat Egerbe, Bervába, úgy, hogy erősen kétlaki jelenleg ez a község. Így aztán érthetőbb az is, hogy a nagyobb igények, a látottak, a hallottak, itt a falu üzleteiben a vásárlásnál csapódnak le. Sokat kell dolgozni a boltvezetőnek, hogy elérhesse az évi 2—2,5 millió forintos forgalmat. És ez itt megvan. Gondolom nem is igen lesz hiba továbbra sem, hisz a jó munkának előzménye is van, a párt X. kongresszusára indított szocialista munkaversenyben harmadik helyet értek el a novajiak. Egyébként ez az oklevél a kis iroda egyetlen dísze a mai napig. (ádám) Időszerű termelési tanácsok BŐRBETEGSÉGEK, BŐRHIBÁK A bőrbetegségeket baktériumok, penészgombák, mikroorganizmusok okozzák. A bőr valamelyik alkotórészét támadják meg, kellemetlen ízt, színt, zavarosságot idéznek elő. Leggyakoribb bőrbetegségek: BŐRKIVIRÁGOSODÁS Alacsony alkoholtartalmú borban, levegővel érintkezve a felületén fehér, csomós hártya képződik, amely később megvastagszik. Megtámadja az alkoholt, vízzé és CO2-dá oxidálja a borsamlt, illat- és zamatanyagokat. Általában az ecetesedéssel együtt lép fel. Megelőzése: darabban ne hagyjuk a bort, a légteret kénezzük, kezdeti stádiumban töltsük tele a hordókat, óvatosan, a képződött hártya alá töltsük a bort. Ha a bor zavaros lesz, meg kell szűrni, a hordókat kiforrázzuk, újra kénezzük. ECETESSÉG Főleg melegebb helyen, darabban álló boron szokott fellépni. Az ecetesedés a bor felületén alig látható, vékony, barna hártyát képez. Ahol fellépett, a bort töltsék fel. 3—4 gr.hl. borkénnel a folyamatot megállíthatjuk. BARNATÖRÉS A bor barna, zavaros és aszaltgyümölcs-ízű. Rothadt, penészes szőlőből készült bornál lép fel. A barnatörésre hajlamos bor felülről lefelé bámul. Gyógyítása 1 hl. borhoz 12—20 gr. borként használunk, erősebb bámulásnál a kénezésen kívül 10—20 fr./hl. zselatint és 5—15 gr. /hl. csersavas derítőt alkalmazunk. Ha az sem használ, Decolort, aktív szénszíntelenítőt adagoljunk, 40—60 gr.-ot hl.-enként, azután a bort lefejtjük, a hordót kimossuk. ZÁPTOJÁSSZAG Nem veszedelmes bőrbetegség, legtöbbször az első erjedés, illetve fejtés után eltűnik. Védekezés: a bor szellőztetése, avagy hl.-enként 10—20 gr. kénadagolás. NYÚLÖSSÁG Főleg lágy boroknál fordul elő, a bor lustán folyik. Kezelés: szellőztetés, szűrés, 3—5 gr. csersavas adagolás, 10—15 gr./hl.-enkénti borként adjunk hozzá. EGÉRSZ Kellemetlen szagú és ízű a bor, színe, tisztasága nem változik. Kezelés: 1—2 tb. borkén, szagtalanító szén, 50—70 gr.(hl. BORHIBÁK Szakszerűtlen tárolás, tisztátalanság következménye. DOHOSSÁG Penészes, dohos hordótól származik, Antiodorral, szagtalanító aktív szénnel derítünk. FEKETE, FEHÉRTÖRÉS, FÉMÍZ, KÉNESÍZ A hiba a bor fémes anyagaitól, vagy a hordótól származik, vagy pedig túlzott kénezésből adódik. Kékderítéssel megszűnik. (Sárgavérlúgsó.) ÉLESZTŐ- ÉS SEPRŐÍZ Új boron, hosszabb ideig seprőn hagyott boron érezhető. Levegőztetés, esetleg antidoros lekezelés segíthet. DARABÍZ, 0-, FA- VAGY DUGÓÍZ Darabban álló boron érezhető, általában fiatal borral házasítva megszűnik. Pihentetés, enyhe kénezés hatására javul, vagy esetleg friss törkölyön áteresztjük a bort. A must és borkezelésnél, általában a szüreti munkálatoknál igen fontos, talán a legfontosabb követelmény a tisztaság. A hordók, edények, egyéb felszerelések jól előkészítve, tisztán álljanak rendelkezésre. A pincemunkálatokhoz időben szerezzük be a nélkülözhetetlen anyagokat, bőrbetegségeket, borhibákat megszüntető szereket, a szagtalanító, színtelenítő, színjavító derítő, kénező anyagokat, tisztítószereket. Így nagy a valószínűsége annak, hogy megfelelő, jó színű, kellemes, kiváló ízű bort kapunk. SZÖVETKEZETT £ LET 1972 Január Család — Otthon — Iskola Könnyelmű gyerekek... Mostanában mind gyakrabban gondolok kezdő tanító éveimre, s azokra a szegény gyerekekre, akiket akkoriban tanítottam. Hol egy ceruzát, hol egy füzetet kellett vennem, ha azt akartam, hogy leckéjük meglegyen. Átlagban havi tíz pengőt költöttem, tanszerekre, kézimunka-anyagra. Gyermekeinknek ma annyira megvan mindenük, hogy elbeszélésemet a múltról kétkedéssel hallgatják. Minden tanuló szép táskával jár iskoláiba, s kizárólag új tankönyvekből akar tanulni Mondom nekik, hogy én vagy a bátyámtól örököltem, vagy antikváriumból kaptam a könyveimet, s utána meg a húgom is tanult belőlük. Csak néznek, néznek, érzem, hihetetlennek tűnik nekik amit mondok. A szegénység fogalma, a „nincs”, az „erre nem telik”, a kivételesektől eltekintve ismeretlen már és sajnos, ezzel együtt mind több jelét tapasztalhatjuk a könnyelműségnek, az ésszerű takarékoskodás elhalásának. Alig akad gyerek az iskolában — már az I. osztályok között is —, akinek a zsebében ne csörögne néhány forint. Hogyan kerül a pénz a zsebekbe? Több gyermeket megkérdeztem, mert érdekelt a dolog. Van aki naponta kap 3— 4 forintot „csak úgy”, akármire, s nem kell vele elszámolnia, többen visszavihetik a betétes üvegeket, s a pénz az övék, mások kerek összeget kapnak az ebédbefizetésre, s amit a napközis tanítónő visszaad, azt megtartják. Néhányuknál a bevásárláskor ott maradhat a visszakapott aprópénz. Könnyen szerzik, könnyen költik el. Hosszú sorok kígyóznak az iskola környéki fagylaltozóknál. Pottyannak a kétforintosok, mert 50 filléres, vagy 1 forintos adagot a legritkábban kérnek. Sajnálom ezeket a gyerekeket, mert bármilyen jó dolguk is van, nem ismerik meg a gyűjtögetés örömét. Mindent készen kapnak: karácsonyi, születés- és névnapi ajándékokat. A szülők, nagyszülők azt szeretnék,legyen meg mindenük gyermekeiknek, unokáiknak, ne kelljen nélkülözniük úgy, mint nekik annak idején. Luxus a játékban, luxus az öltözködésben. (Kicsit egymás túllicitálása is!) Luxus a tanszerellátottságban! Nem kellene ennek maradéktalanul örülnöm? Nem jobb ez, mint a munkanélküliség évei, a harmincas évek, amikor mezítlábas, éhes gyerekeket tanítottam? Sokkal, de sokkal jobb, és mégsem örülök eléggé, mert aggódva látom a pazarlást meg azt, hogy a gyerekek nem becsülik meg eléggé a könnyen szerzett pénzt. Azt szeretném, ha a jólét mellett is takarékos gyermekeink lennének, olyanok, akik az apró dolgoknak is tudnak örülni. És ez nem a gyermeken múlik! Meg kell tanítani őket takarékoskodni, a pénzzel bánni, gazdálkodni. El kell számoltatni őket az utolsó 10 fillérig. Tudom, elteher a munkából fáradtan hazaérkező szülőknek, de megéri! Legyen a gyermeknek zsebpénze, de adjunk hozzá valami prgramot is. Tegye egy részét félre, meghatározott céllal. Gyűjtsön kiskutyára, kerékpárra, nyári táborozásra, meglepetésként szánt ajándékokra vagy bármire, amivel megtanulja, hogy sok kicsi sokra megy. Közeledik az új tanév. Minden iskolában van szervezett takarékibélyeg-árusítás. Támogassuk a gyermek gyűjtögetését, előre meghatározott céllal. Hadd jöjjön rá, hogy az ő apránként összerakott forintjain vett fényképezőgép, békaember-felszerelés stb., kedvesebb darab, mint amit „csak úgy” kap. Kedvet kell tehát csinálni a gyermek takarékoskodásához, irányítani azt és ellenőrizni, hogyan bánik a pénzzel. Eggyel több szülői gond, de csak átmeneti, mert ha jól megtanítjuk őket beosztásra, később ez többszörösen kamatozik. Dr. Gergely Károlyné Eredményesen fejlődött az ipar és a szolgáltatás Fogyasztási szövetkezeteink ipari, szolgáltatási tevékenysége az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta, de különösen 1971. évben igen jelentősen fejlődött. Növekedett a termelés volumene, szélesedtek a lakossági és saját szolgáltatásként végzett tevékenységek területei. A múlt évben szövetkezeteinknél 42 új ipari üzem és szolgáltató egység jött létre. 11 milliós támogatás Szövetkezeteink anyagi erejükhöz és adottságaikhoz mérten jelentős erőfeszítéseket tettek az ipari termelés és szolgáltatás bővítésére. Nagy segítséget jelentett, hogy a füzesabonyi, parádi, hevesi, vámosgyörki, domoszlói és hatvani ÁFÉSZ-ek sütőipari üzemet, gépkocsiszervizt és lakáskarbantartási szolgáltató üzemek létrehozására a Megyei Tanácstól 6,6 millió vissza nem térítendő támogatást kaptak. Az ÁFÉSZ-ek választmánya a lehetőségekhez képest 4,6 millió támogatást közel 3 milliós kölcsönt szavazott meg az iparszolgáltatás fejlesztésére. 120 millió termelés Az a véleményünk, hogy az adott lehetőségekkel kedvezően éltek szövetkezeteink, sokan, különösebb anyagi beruházás nélkül, előrelátó szervezéssel és piackutatással, a szövetkezet és a tagság javára fejlesztették az ipari szolgáltató tevékenységet. Különösen a nagyobb szövetkezetek végeztek e területeken eredményes munkát, így többek között kiemelkedő termelési,fejlesztési eredményeket értek el a füzesabonyi, 27,4 millió forint, a hatvani 12,1 millió forint, a kápolnai 12,1 millió forint és az egri fogyasztási szövetkezet 10 millió forinttal. A fogyasztási szövetkezetek az 1970. évi 47,2 millió forintos árbevétellel szemben várhatóan 120 millió forint termelési értéket, állítanak elő. A múlt évben létrejött új üzemek közül jelentősebbek: az abasári sütőüzem, a kápolnai, gyöngyösi irodagép-javító és húsfeldolgozó, a hatvani faüzem, a Nektár műlépüzeme, a karácsondi kábelfejtés, az egri, füzesabonyi, vámosgyörki, domasznói lakáskarbantartó, építő részlegek, a parádi víz- és központi fűtésszerelő részlegek stb. Az építőanyag- és betonáruüzemek termelése jelentősen növekedett. A füzesabonyi betonáruüzem 1 millió darab mozaiklapot, több ezer áteresztőcsövet, járdalapot, kerítésoszlopot, kútgyűrűt termel, 6 millió forint értékben, de ugyanígy a mátraballai üzem is. 11 ezer sertés A kápolnai szövetkezet sütőüzeme mellett kis húsfeldolgozót hozott létre, amelyet tovább fejleszt. Új sütőüzemek létrehozása várható a szihalmi, parádi, hevesi, bélapátfalvi, tarnaleleszi, gyöngyösi szövetkezetek területén. A lakosság ellátását nagymértékben növelte az a tevékenység, melyet a szövetkezetek a sertéshizlalás, feldolgozás területén ez évben elértek. 1971. évi saját feldolgozott sertések száma megközelíti a 11 ezer darabot. Különösen dicséretes az egri, füzesabonyi, verpeléti, kápolnai, poroszlói, szihalmi, domoszlói, és tarnamérai szövetkezetek tevékenysége. Az elmúlt évben már 23 szövetkezet foglalkozott sertéshizlalással. Termelési értékük mintegy 35—40 millió forintra becsülhető. Kápolnán, Gyöngyösön húsfeldolgozót építettek, ezeket bővítik tszekkel társulva.. Saját és lakossági szolgáltatás A legnagyobb mérvű fejlődés a saját belső, valamint a lakossági szolgáltatásoknál tapasztalható. A megyében több mint 80 egységben 3— 50 fős szakszolgáltató brigádok dolgoznak. Termelésük főleg a saját szolgáltatást, karbantartást, építést segíti, 25—30 millió forint értékben, emellett igen jelentős — 6—8 milliós lakossági szolgáltatást végeznek. Ezen szolgáltatások haszna és eredménye a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzemágában jelentkezik nemcsak eredményben, hanem a minőségileg, olcsóbban és időiben elvégzett munkában. Fejlődött a gépkocsijavítás, az egri, gyöngyösi, hatvani, füzesabonyi szövetkezeteknél, háztartási és elektroakusztikai, valamint irodagép javítási és, szállítási tevékenység, többek között a kápolnai, vámosgyörki, egri stb., szövetkezeteknél. Bővültek a vegyesipari jellegű tevékenységek: műlépgyártás, kábelbontás, bolti berendezés és különböző faárukészítés, fémforgácsolás, egyéb szakipari tevékenységek, különösen a hatvani, szihalmi, egri, kápolnai szövetkezeteknél. Húsz o aikút igen jelentős erőfeszítéseket tettek a szövetkezetek a fűtő- és tüzelőolaj-ellátás érdekében, húsz föld alatti 10— 25 köbméteres olajtartályokat építettek, amelyek évente 50—60 vagon háztartási fűtőolajat forgalmaznak. Segítik a korszerű tüzelési eljárások elterjesztését, a lakosság ellátását is. Többek között az apci, lőrinci, csányi, karácsondi, poroszlói, füzesabonyi, pétervásári, tarnamérai, kiskörei, egri és tiszanánai szövetkezetek területén. Az a cél, hogy e területen még jobban megoldják a szükségleteknek megfelelő termelést és szolgáltatást, amely a helyi lakosság érdekeit, s az ellátását van hivatva szolgálni. Nagy Lajos forint Szocialista szerződés lenne гп [UNK]к. Még igen sok tennivaló van azonban, annak érdekében, hogy a gépesítés megkönnyítse, segítse a gyors és pontos adatszolgáltatást a szövetkezetek mindennapos munkájához. A részfeladatok megoldásában országosan sincs kialakított gyakorlat. Ezenkívül a kisszövetkezetek gépekkel való ellátása igen nagy megterhelést jelentene. Így tehát egyetlen járható út az összefogás. Egerben a múlt év közepén alakult meg a gépi adatfeldolgozó állomás, amely azóta rendszeres munkát végez. A nehézségek leküzdésére és a jó tapasztalatok hasznosítására nemrégiben együttműködési megállapodást kötöttek a Borsod megyei MÉSZÖV keretében működő adatfeldolgozó állomással. A szomszéd megyében ugyanis már korábban létrehozták a gépi adatfeldolgozót és így a tapasztalatok átadásával segítik megyénket. A két megye összefogása a szövetkezetek adatfeldolgozásának korszerűsítését segíti eh A szövetkezetek számvitelének gépi úton való feldolgozása lassan elkerülhetet- Ülésezett Január 26-án Egerben, a MESZÖV-székházban megtartotta az év utolsó ülését a lakásszövetkezeti választmány. A megyei küldöttgyűlés mellett működő megyei szerv ülésén megvitatták a szövetkezeti lakások állagmegóvásának, garanciális javításának helyzetét, problémáit. Javaslatok hangzottak el a fenntartási munkák célszerű megszervezésére. Az ülésen elhangzotta részletes ismertetésére következő lapszámunkban visszatérünk. SZÖVETKEZETI ÉLET a Heves megyei MÉSZÖV lapja, felelős szerkesztő: SZABÓ LAJOS Szerkesztőség: MÉSZÖV, Eger, Knézich Károly u. 4. Telefon: 11-70. Kiadja: a Heves m. Lapkiadó V. Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF. Heves m. Nyomda V., Eger. Igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF.