Szövetkezeti Élet, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
I fJAMFAHK AZ ÉTLAPON Februárban megnyílik az egri, új vendéglátó kombinát Évek óta meglehetősen nagy építkezés színhelye az egri Felszabadulás tér, pontosabban : az autóbusz-pályaudvar melletti terület. Jókora tömb a készülő új létesítmény, amelyben a tanácsi építők a tervezett 42 korszerű, kényelmes lakást már átadták rendeltetésének, december közepén pedig megkezdődött a csatlakozó épületrészek — a megyeszékhely egyben pedig az egész megye legjelentősebb lakberendezési áruházának, illetve a helyi áfész vendéglátóipari kombinátjának *t műszaki átvétele is. Ez utóbbiak közül, a leendő szövetkezeti önkiszolgáló, valamint hagyományos rendszerű étteremben és az ezzel szomszédos büfében — a napokban jártunk. Szaki avatott kalauzoknak — Dávid Árpádnak, a szövetkezet beruházási vezetőjének és Juhász József üzletvezetőnek — a társaságában vettük szemügyre a 13,2 millió forintos hálózatfejlesztés bontakozó egységeit Mint a séta alkalmával megtudtuk: a kivitelezés számottevő szövetkezeti összefogás megnyilvánulása. A feladaton ugyanis — mások mellett — osztozott a gyöngyösi Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet, az egri FÉMELEKTRO szövetkezet, a budapesti Fémfeldolgozó Szövetkezet, s a VOSZK is. A gyöngyösiek nevéhez fűződik a belső építészeti munka, az ízléses faburkolat, a tetszetős álmennyezet, s a felső világítást szolgáló 142 — rézből készült — lámpatest. Az egriek a hűtőkamra-rendszer szerelését vállalták, a VOSZK a MÜART-tal közösen a feldolgozó, kiegészítő gépekkel kapcsolatos tennivalókat végezte, a budapesti szövetkezet pedig a komplett hűtő-fűtő tálaló pultokat szállítoba. Míg a többi alvállalkozó közül például a miskolci VIMELUX a külső és belső reklámberendezésről, a KERIPAR főleg a konyhatechnikai felszerelésről gondoskodott. Jellemző a munkák nagyságára, értékére, hogy a gyöngyösi asztalosok, lakatosok, villanyszerelők 800 ezer forintnyi összegért dolgoztak, s csupán a miskolciak reklámberendezése 600 ezer forintjába került a beruházó egri szövetkezetnek. A III. osztályúra tervezett önkiszolgáló étterem a kombinát 626 négyzetméteres teljes alapterületén belül 276 négyzetméteren létesül, s az elképzelések szerint egyszerre 150 vendég ülhet majd itt asztalhoz. Reggel 7 órától este 21 óráig lesz nyitva, s konyhája lehetővé teszi, hogy délidőben az asztalok legalább négyszer cseréljenek gazdát Reggelire tejet, tejterméket, főtt páros debrecenit, virslit kínál, s rántottéval, tojásos sonkával szolgál a betérőknek. Délelőtt 9-től zónaételekre vált a konyha, s ezekből nyolc-tíz fajtával — például gulyással, káposztával, pörkölttel, sülttel — igyekszik kielégíteni a jelentkező igényeket. Ebédre pedig ismét étlapot cserélnek, s 25 —30 féle finomságból nyújtanak bőséges választékot. Ennél a bemutatásos módszert választják: nemcsak kiírják a kapható ételek neveit, hanem mindjárt láthatóvá is teszik a kínálatot. Az ajánlat fokozatosan szűkül 15 óráig, majd ettől kezdve egészen a zárásig lényegében a délelőttihez hasonló kínálatot biztosítja, úgy, hogy még 20.30 órakor is kiszolgálja a vendéget. A II. osztályú hagyományos vendéglő 80 négyzetméteres lesz, s itt — az elhatározás szerint — kifogástalan kiszolgálás mellett, több régi ételspecialitást, sajátos egri, Heves megyei finomságot is biztosítanak. Csak egyetlen név az étlapról a basafánk, amelyet az Agria-napokon szeretnének először az asztalra tenni. A IV. osztályú büfét , amely egyébként megjelenésében úgyszólván semmiben sem marad alatta a magasabb kategóriájú egységeknek, több más mellett megkapja az amazokéhoz hasonló tardosi márványpadozatot — 45 négyzetméteren kívánják berendezni, s benne mindent megtesznek azért, hogy a sietős vendég olcsóbb áron is sok mindenhez hozzájusson. A vendéglátóipari kombinát — amely az „Expressz” nevet kapja — a munkák elhúzódása miatt, sajnos csak előreláthatóan februárban nyílik. (ni) Mit hozott 1976? SZÁMVETÉS — KERECSENDEN Amikor eltelt 1974., mindenki azt mondta: évtizedekig nem jöhet ilyen gondokkal, megpróbáltatásokkal teli esztendő. Sajnos nem így lett, mert 1976 az egész magyar mezőgazdaság számára sokkal több nehézséget hozott, mint 1974. A tagok és az alkalmazottak joggal aggódtak, valamennyiünket — és ez nagyon is érthető — az foglalkoztatta, meglesz-e a remélt jövedelem, sikerül-e megalapozni a következő évet. Erre a két kérdésre kerestünk választ a kerecsendi közös gazdaságban Détár Mihály elnöktől és Farkas István főkönyvelőtől. ÚJ SZAKVEZETŐK Mint kiderült, mindjárt a rajtnál sajátos problémák mutatkoztak. Ezeket ismerteti az elnök. — Nagy feladatra vállalkoztunk, úgy döntöttünk: áttérünk a rendszerszerű gazdálkodásra a kukoricánál, a napraforgónál és a borsónál. Tudtuk, hogy ez a fontos tennivaló sokoldalúan képzett, gazdag gyakorlati ismeretekkel rendelkező irányítókat kíván. Ezekben bizony nem bővelkedtünk, sőt néhányan még az alapvető követelményeknek sem feleltek meg. Ezért búcsút mondtunk nekik, s helyettük olyanokat alkalmaztunk,akikre valóban számíthatunk, akik igyekvőek, tájékozottak, s ráadásul helyt is állnak. Az áttérés az újra mindig kisebb-nagyobb zökkenőkkel jár. Tavaly azonban közbeszólt a rendkívül mostoha időjárás is . Községünk az ország aszályos részeinek centrumában fekszik, így aztán nálunk minden negatívum hatványozódott. A rendszerektől várt sikerek elmaradtak, mégis valamennyire előbbre léptünk. Ennek igazolására említek most néhány kifejező adatot. A búza négy mázsával többet adott hektáronként, mint 1975-ben. A kukorica hozama is emelkedett öt mázsával. Ez végeredményben azt jelenti, hogy csak nem dolgoztunk hiába. NÖVEKVŐ TEJHOZAM A gazdaságban hosszú ideje nagy szerepet tulajdonítottak a szarvasmarha-tenyésztésnek, s arra törekedtek, hogy — a lehetőségekhez képest — fokozatosan növeljék a tejhozamot. A részletekről, a próbálkozások eredményeiről tájékoztat a főkönyvelő. — Nem cseréltük az állományt. Ez nemcsak valutáris kérdés, hanem egyébként is sokba került volna, ekkora terhet nem vállalhatott gazdaságunk. Ezért — 1973- ban— a Holstein Friese fajtával történő keresztezés útját választottuk. Genetikai tervünk szerint 1977. második felében már várhatjuk a tehenenkénti 3500—4000 literes hozamot. Most csak a szerény 2700 liternél tartunk, de ez a szint is legalább 150 literrel magasabb a tavalyinál. TÍZ ÓRÁRA 130 FORINT — Mit mutatna a mérleg, ha most készítenénk rögtönzött zárszámadást. — Szerencsére semmi ok a panaszra. A küzdelmekkel tűzdelt gazdasági év nehézségeivel elsősorban ott birkózhatnak meg, ahol megfelelő tartalékkal rendelkeztek. Nos, mi ezek közé a szövetkezetek közé tartozunk, s a bajokat külső segítség nélkül, saját erőből oldottuk meg. A bérek kilencvenhét százalékát kifizettük, s előreláthatólag az elmaradt három százalékot is megkapják tagjaink. Ez azt jelenti, hogy egy tíz órás munkanapra százharminc forint jár. Nem túl sok? Lehet, de nem is kevesebb annál, amit ígértünk. — Nehezen ment-e az 1977-es év előkészítése? Détár Mihály így összegez: — Nem könnyen, de nagyobb zökkenők nélkül. Október 27-én befejeztük a búza vetését. Most, december végén nyugodtan mondhatjuk, hogy nincs egyetlen hektár betakarítatlan, illetve felszántatlan terület sem. Január első napjaiban hozzáfoghatunk a szőlő és a gyümölcsös metszéséhez. Ráadásul — megértve a népgazdasági érdekeket — hatvan vagon ipari szalmát is értékesítettünk. Vállaltuk ezt a plusz munkát, pedig hasznot egyáltalán nem hozott. (pécsi) SZÖVETKEZETI ÉLET Lakásszerviz premierje Egerben Az Universal Szerviz Ipari Szövetkezetnél is egyre világosabb a felismerés, hogy napjainkban a lakáskarbantartás már nem szűkülhet a hagyományos munkára, a tevékenységnek magába kell foglalnia úgyszólván az összes tennivalót, amely egy-egy korszerű otthonnak és felszerelésének, berendezésének fenntartásával, megóvásával összefügg. Így született a gondolat, s utóbb így lett valóság az elképzelésekből, tervekből: Egerben, a Csebokszári lakótelep szélén — a TÜZÉP szomszédságában — újszerű modern, sokat ígérő szolgáltatóházat — lakásszervizt — avathatott a szövetkezet az új esztendő elején, január 7-én. Nem sokkal több, mint 10 millió forintos beruházással — tanácsi juttatásból, a KISZÖV kölcsönéből, saját erőből és bankhitelből — kereken ezer négyzetméteres területen, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kivitelezői közreműködésével létesült a jelentős üzemegység, amely a jövőben a szűkebb értelemben vett — építési jellegű — lakáskarbantartáson kívüli feladatokra tartozik. Mint Kulcsár Viktor, a szövetkezet elnöke ismertette: 90 szakember dolgozik a szolgáltatóházban, s az iparosoktól festés, tapétázás,padlóburkolás, parketta-csiszolás, lakkozás, szégbelövés, kulcsmásolás, villany-, víz- és gázszerelés, gázkészülékek, olajkályhák javítása egyaránt megrendelhető. Mindezek mellett az üzem dolgozói lift-karbantartással, javítással, felújítással, központi tv-antennák szerelésével, rendbetételével, tetőfedéssel és épületbádogos munkákkal is foglalkoznak, s a szolgáltatóházban különkülön szervizműhelye van a televíziós készülékeknek, rádióknak, hűtőberendezéseknek, varrógépeknek, sőt a kerékpároknak, valamint a motoroknak. A különböző szolgáltatások elvégzésére helyszíni felmérést végeznek minden esetben, a felmerülő munkákról költségvetést készítenek, s felvilágosítást nyújtanak a megrendelőknek az OTP-hitelakció lehető hiveiről. Ugyanekkor figyelembe vette a szövetkezet azt is, hogy ma már számosan önmaguk akarják — bizonyos fokig hobbyból, szórakozásképpen — elvégezni a kisebb munkákat, ezért a szolgáltatóházban barkácsboltot, mi több: barkácsműhelyt is nyitottak! Az előbbiben sok olyan cikket árusítanak, amelyre az odahaza adódó munkáknál szükség lehet, az utóbbiban pedig olyan felszerelés áll a vállalkozókedvű érdeklődők rendelkezésére, amely csekély térítés ellenében használható. Külön üzlet a lakásszervizben az „Elektron” bolt, ahol lakásvilágítási cikkeket, háztartási kisgépeket, különféle elektromos szerelvényeket árusítanak , illetve ezek felszerelésére is vállalkoznak. Az egri lakásszerviz elnyerte a megnyitásán megjelent gyöngyösi, hatvani vezetők tetszését is, s szóba került, hogy ebben, a két városban szintén létesülhetne a jövőben ilyen szolgáltatóház. — így — 825 MILLIÓS ÁRBEVÉTEL, 85 MILLIÓS NYERESÍiÖ A KISZÖV-nél csak egy veszteséges szövetkezet van 1976. utolsó elnökségi ülésén — egyebek mellett — a tagszövetkezetek gazdálkodásáról, várható eredményeiről, valamint 1977. évi terveiről tárgyaltak a KISZÖV-ben. Ahogyan Túras Józsefnek, a szövetség közgazdasági és pénzügyi osztálya vezetőjének jelentéséből, valamint a szóban elhangzottakból — többi között — kitűnt: a megyei ipari szövetkezetek tavaly céltudatosan törekedtek termelési eszközeik jobb kihasználására, a technológiák tökéletesítésére, a munka- és üzemszervezés fejlesztésére. Bővült és szervezettebb lett a nagyiparral folytatott együttműködésük, más szövetkezetekkel kialakított kapcsolataik erősödtek. Hatékonyabbá vált a mindennapi munka, új gyártmányok születtek — amelyekről egyébként lapunk már korábbi számaiban is hírt adott — előtérbe került a kis- és középsorozatú cikkek előállítása, gazdaságosabbá vált a termékszerkezet. Nőtt a termelés, javult a gyártmányok minősége, s ennek következtében fokozódott már a külföldi értékesítés is. Bővültek, színesedtek a szolgáltatások, csökkentek a szövetkezeti tevékenységgel kapcsolatos reklamációk. Különösen az ipari ágazatban szembetűnő a termelés növekedése, ezen belül pedig a gépiparban, illetve a könnyűiparban mutatkozik fejlődés. Javult a szolgáltatási tevékenység lakossági részaránya. Ugyanekkor kedvezőtlen tapasztalat, hogy például az építőiparban a termelési érték növekedése a tervezett alatt maradt — csupán az építőipari karbantartás javult örvendetesen — a célkitűzésben szerepelt 246 helyett csak 230 lakás átadására került sor az esztendő végéig. A szakmában nem történt jelentős technológiai módosulás. Mindezek alapján a nettó árbevétel — az előzetes becslések, következtetések szerint — 10,9 százalékkal emelkedik, s eléri a 825 millió forintos értéket. Ebből — a korábbi nyolccal szemben — 24 millió származik tőkés exportból, s egymillió forint körüli a szocialista piacon történt értékesítés. Míg 169 milliós a belkereskedelmi forgalom, ami 29 százalékos növekedés a tavalyelőttihez képest. A nyereség várhatóan 80 millió forint összegű megyei szinten, tömegében tehát nem csökkent annyival a bázishoz viszonyítva, mint az ismert ár- és egyéb pénzintézkedések hatására népgazdaságilag előirányzásra került. 30—32 százalék helyett csak 26—27 százalék körüli az apadás, amivel végeredményben elégedettek lehetünk. Mindössze egyetlen tagszövetkezet — az Egri Építőipari Szövetkezet — lett veszteséges, s jutott a szanálás sorsára. A szövetkezetekben foglalkoztatottak létszáma mintegy négy százalékkal mérséklődött. Az átlagbérek általában öt százalékkal növekedtek — leginkább az építőiparban van emelkedés, míg a szolgáltató iparban, illetve az iparba sorolt szövetkezeteknél alatta maradnak az átlagnak — néhol a fejlődés a tervezett mértéket és a népgazdasági átlagot is meghaladja. Néhol — sajnos — év közben nem éltek a bérfejlesztés minden lehetőségével, s megfelelő bázis biztosítására, az év utolsó űrnapjaiban „szórták” a pénzt a teljesítményektől függetlenül, ami — hangsúlyozni sem kell — egyáltalán nem kívánatos jelenség. Javult a készletgazdálkodás, de még mindig nem kielégítő. Hasonlóan nem lehetünk elégedettek az állóeszközök kihasználtságával sem, hiszen a termelési érték ezer forintjára vetítve nem tapasztalható pozitív változás, a két műszak helyett még ma is legfeljebb a nyújtott műszakot alkalmazzák a munkahelyeken. Az előfordult hibákon az idén — népgazdasági elvárás alapján is — feltétlenül javítani kell! S erre — ahogyan kiderült a KISZÖV elnökségi ülésén — meg is vannak már a gondosan elkészített tervek, amelyek szerint például az ipari termelés mintegy 7,9; az építőipar teljesítménye 7,6 százalékkal nő, a belkereskedelmi értékenyítés 10,3; az export pedig 11,8 százalékkal fokozódik. A lakosság részére végzett szolgáltatás értéke 9,2 százalékkal emelkedik, különösen a kiemelt szolgáltatásoknál, főleg pedig az építőipari karbantartó tevékenységben várható fejlődés. A jobb eredményekhez — a tavalyi hiányosságok pótlásához, az V. ötéves terv első két esztendeji programjának megvalósításához — közös akarat, együttes összefüggés és cselekvés szükséges. Gy. Gy. SZERKESZTŐI Év végi leltárt, vagy számadást szinte mindenki készít. A szerkesztő is, aki ezúttal a fiókjában kutatott, s azt próbálta leltárba venni, amit végre el kell már dobni, amire már nincs, nem lehet szüksége. Ezek közül — a saját feljegyzéseit, alkalmi széljegyzeteit is mustrálgatva — mégis megkegyelmezett e néhány apróságnak, s most mint egy hevenyében összerendezett csokrot, átnyújtja az Olvasónak, megvitattak... — Szeretettel üdvözlöm a megjelenteket, s külön meleg szeretettel köszöntöm a meghívott vendégeinket. Bizonyára mindnyájuk előtt ismeretes, ma rendkívüli fontosságú kérdésekről kell beszélgetni. Elemeznünk kell az elért eredményeinket és hiányosságainkat, valamint meg kell vitatni jövő feladatainkat. Azt hiszem, nem túlzok, ha mindnyájunk nevében kijelentem: eredményeink vannak. No, persze hiba lenne eltitkolni munkánk hiányosságait. Ilyen káros jelenség akad néhány, melyek kiküszöbölése érdekében eddig is megtettünk, s a jövőben is igyekszünk megtenni mindent. Értekezletünk célja azonban — amint mondottam, —, hogy rávilágítsunk ezekre a problémákra. Miért is ne beszélhetnénk ezekről, hiszen ma már mindenki előtt világos: a bírálat nem személyek, hanem a hibák ellen szól. Persze, igazuk van, ha arra gondolnak, minek már a múltat hánytorgatni. E helyett lássuk inkább a feladatokat! Lássuk a hibák kijavításának módját. Mire gondolok itt? Egészen konkrétan arra, amire önök is: ki kell vinnünk a problémákat a dolgozók körébe, hadd beszéljenek azokról. Közben természetesen figyelemmel kell kísérni és irányítani kell ezeket a vitákat. Igen, legyenek viták. Egészséges ötleteket csak úgy kaphatunk. Természetesen, nem szabad elfeledkezni a viták során az eredményekről sem. Hasonlóan — mint ezúttal — taglalni kell azokat is. Mielőtt azonban erre sor kerülne, üljenek össze, alacsonyabb szinteken is és beszéljék át alaposan a szempontokat, a nagyobb hatékonyság elérése érdekében... Kedves barátaim! Nem akarom az idejüket és türelmüket tovább igénybe venni, hiszen úgy érzem, alaposan elemeztük és megvitattuk az elmúlt időszak eredményeit.