Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1988 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
NEMCSAK TELVÁSÁRLÁSSAL, hanem az átvett termények tartósításával is foglalkozik a Salgótarján és Vuxt кr Áfész. Telepén a szezonban ide került árukból kereken 300 ezer üveg befőttet készítettek ügyes kezekkel exporttá, Csehszlovákia, az NDK és a Szovjetunió fogyasztói szamara, a SüiliGEDEN l'MMAP. A MÁSODIK fiókját nyitotta nemrégiben a dorozsinai takarékszövetkezet A tervek szerint a Tisza-parti metropolisban a szövetkezet még további két hasonló fiók létesítésével számol . TIZENKÉT SZÖVETKEZETI BOLT árusít könyvet Békés megyében. Az összes forgalom közel fele , háromszáznál több bizományos munkáját dicséri. * TÖbb, MINT 3500 GARÁZS fenntartásáról is gondoskodnak a lakásszövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyében. Nyíregyházán megalakult az első garázsépítő szövetkezet is, amely jelenleg további közel 100 autótárolót épít a gépkocsitulajdonosok örömére. * KÖZMŰVELŐDÉSI DÍJJAL is ösztönzi a Győr- Sopron megyei Mészöv a mozgalmi kulturális munkát. A tavalyi év végén az 50 ezer forintos összeget a Hanság Afész kollektívája kapta. HÍREKMegújulás a szövetségben azént Ismeretes: tavaly november óta új elnöke van a Mészövnek. A nemrég választott társadalmi tisztségviselőt, Harmati Lászlót már aligha kell különösebben bemutatni mozgalmunkban, hiszen az egri áfész elnökeként, megyei küldöttként a szövetségünk elnökségének — Mi foglalkoztatja mostanában, mire törekszik e tisztségében? — kérdeztük. — Munkatársaimmal együtt az érdekképviseleti tevékenység megújítására törekszem. Feltétlenül új típusú munkamegosztás a célunk testületeinknél, s az apparátusban egyaránt. Érdemibb szövetségi munkát akarunk, az eddiginél konkrétabban próbáljuk segíteni tagsövetkezeteinket. Az eddigi értékek megtartása mellett iparkodunk kerülni minden formalitást, s azon vagyunk, hogy a Mészöv fenntartása a lehető legkisebb terhet jelenttagjaként számosan korábbról is ismerik. A következő néhány sorban —, amely a már hagyományos év eleji beszélgetés elé kívánkozik most — inkább csak emlékeztetni szeretnénk életének, munkájának, eddigi pályafutásának jelentősebb eseményeire: ее a szövetkezetek т [UNK]к Ifiévé a költségek közvetlenül vagy közvetetten megtérüljenek. Jólesően tapasztaljuk, hogy iparkodásunkat rokonszenv kíséri, azok közé tartozunk az országban, ahol az átalakulás a normális körülmények között, nyílt, őszinte, kritikus légkörben valósul meg. Mindennapos igyekezetünkben nagy szerepet kap az együttműködések sokoldalú javítása, fejlesztése. Az érdekképviseleten alapuló közös munkát mind az áfészek, mind pedig a takarék- és lakásszövetkezetek között szorgalmazzuk. Ugyanekkor — a megyei szövetkezeti koordinációs bizottság soros elnökeként is — a három ágazat együttműködésének erősítéséről sem feledkezem meg. Munkatársaimmal egyetértve éppen a legutóbbi, a decemberi ülésen vetettem fel, hogy ez utóbbi kacsolatok fejlesztése során próbáljuk kerülni, megszüntetni az ésszerűtlen, gazdaságtalan párhuzamosságokat a legkülönbözőbb területeken. Hogy mást ne mondjak: felesleges, hogy például terményboltot üzemeltessen ugyanazon a településen az áfész és a tsz is, vagy külön-külön konyháról étkeztessék a dolgozóikat. A nyilvánvalóan magában a koordnációs bizottságban a sokkal hatékonyabb munkára van szükség, ne csak azért lgyen, hogy a megyei testületek számát szaporítsa. Ami pedig közelebbi, soron levő erőfeszítéseinket illeti: több más mellett hozzákezdtünk a szövetkezeti információáramlás élénkítéséhez: „képernyős” telexgépet kapott valamennyi áfészünk, s így a továbbiakban közvetlenebb, gyorsabb lehet közöttünk, vagy éppenséggel az országgal” a „párbeszédük”. Napirenden van a korszerűbb pénztárgépek elterjesztése is. A biztosított legmodernebb japán készülékeket az egri áfésznél már be is mutattuk az érdeklődőknek, s reméljük, hogy elnyerték tetszésüket. Foglalkozunk a számítógépes munka szélesítésével is. Próbálkozunk egy kisebb számítógépes szakembergárda létrehozásával a Mészöv kebelén belül, hogy megismertessék, megkedveltessék a technikát a szövetség területén, s igény szerint programokat is készítsenek a legkülönbözőbb szövetkezeti munkákhoz. Dr. Sumi András Mészertitkár a szövetségi apparátus átalakításáról szólt az új év elején. Mint elmondotta: a megyei elnökség decemberi ülésén a testület jóváhagyta a szervezeti módosításra tett javaslatot, így 1988. január 1-jétől két fő területre tagozódik a szövetség, és osztályok szerveződtek. Az áfész-főosztályt, amelyhez Harsányi Istvánnal az élen, a közgazdasági, Novák István vezetésével az áruforgalmi és szolgáltatási osztály tartozik — az ellenőrzési iroda — mb. vezetője Antal János — munkájának koordinálása mellett, Ficzere Sándor titkárhelyettes irányítja. Az általános főosztály élére kinevezett dr. Petrusz Jánoshoz pedig a szövetkezetpolitikai, illetve a lakásszövetkezeti osztályok tartoznak Szabó Lajos és Lukács József osztályvezetőkkel, azon túl, hogy a főosztályvezető a takarékszövetkezeti osztályt is vezeti. A személyügyek vezetője Varga Józsefné, a költségvetésé Szabó Istvánná. — Mit vár az új „felállástól”? — Bízom benne, hogy nem pusztán név- és címváltozásokról van szó, hanem sokkal inkább egészségesebb munkamegosztásról. Meggyődésem, hogy apparátusunk tagjainak többségében nagyon komoly a szándék a munka javítására. A területen ki-ki az eddiginél értékesebb, a szövetkezeti, szövetségi és népgazdasági elvárásokhoz jobban igazodó tartalommal tölti meg munkáját. S szolgálatunk feltétlenül hatékonyabb lesz így a jövőben — mondta befejezésül dr. Sumi András Mészöv-titkár. — n — Az idén 45 esztendős Mészöv-elnök, ifjú korától, kötődik szövetkezeti mozgalmunkhoz. Középiskolája a Szövosz-technikum, ahol főboltos, majd elnök volt diáktársai között. Tanulmányait a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán folytatta, majd 1964-ben szerzett diplomájával tulajdonképpen a domoszlói áfésznél kezdte igazából a pályát. Osztály, illetve főosztályvezetőként tevékenykedett 7 esztendeig, mígnem átkerült a Gyöngyszevhöz, szintén magas beosztásokba, tisztségekbe: áruházigazgatónak, majd a kereskedelmi főosztály élére, s egyben elnökhelyettesnek. A továbbiakban Egerbe vezetett az útja: 1982. december 1-jétől a megyeszékhelyi szövetkezet elnökeként folytatja munkáját. Vezetése alatt vált az egymilliárdos áfészből 2,7 milliárd forint árbevételű gazdálkodó szervezet, amely napjainkban megszokott, hagyományos profilja mellett, már tekintélyes — tavaly 10 millió dolláros, illetve 7 millió rubeles exportú, s ugyanannyi értékű importos külkereskedelemmel is foglalkozik, számottevő ipari tevékenységén túlmenően. Domoszlói, gyöngyösi, egri igyekezetének honorálásai a két helyi Kiváló Dolgozó kitüntetés, a Kiváló Szövetkezeti Munkáért, a belkereskedelmi tárcától, illetve az OKTH-tól kapott Kiváló Munkáért, valamint a Kiváló Népi Ellenőr országos elismerések, nem utolsósorban pedig a tanácsi Társadalmi Munkáért megtisztelő medál. S az, hogy kisebbnagyobb tisztségeivel ma ismert közéleti személyiség. kistermelők adózása ! Az elmúlt hetekben, hónapokban sok mezőgazdasági kistermelőt nyugtalanított, izgatott, hogyan és miként érinti őket az új adórendszeren belül saját adójuk. Ma már elmondhatjuk, hogy kedvezően. A termelők 80—90 százalékának nincs miért aggódnia, hogy mennyi lesz az adó szuve! csak igen kis hányadukat érinti az új adózási rend. Mint köztudott 500 ezer forint érték alatti termelés esetén minden mezőgazdasági kistermelés adómentes. Ugyanakkor a föld és a földhasználat utáni adót, valamint a borádét továbbra is fizetni kell, aki abban érdekelt. A háztáji és kistermelők, a bor adózására vonatkozóan a 67 1987. MT., valamint a 64/1987. évi PM rendelet intézkedik, amely megjelent az 56., és 57. számú Magyar Közlönyben. A kistermelők adójára vonatkozóan az adórendelet három kategóriát állapít meg: 500 000 forintig adómentes a kistermelés, 500 ezertől 2 millió forintig az általános jövedelemadó alapján kell adózni, míg 2 millió forint felett vállalkozói adót fizetnek. A mostani tájékoztatónkban az I. kategóriához tartozó adózási kérdésekhez nyújtunk tanácsot. Információt adunk továbbá arról, hogy milyen területen kell termelni, s mennyit (darab, mázsa, méhcsalád, négyzetméter, stb.) azért, hogy esetleg belekerüljünk a legkedvezőbb adósávba, vagy elkerüljük azt, amely felett már esetleg adózni kell önbevallás alapján. Gyakorlati becslések és számítások alapján 500 000 forintos mezőgazdasági termelési érték előállításához a kistermelői viszonyokat figyelembe véve az alábbi árutermelési volumenek szükségesek: Szabadföldi és kertészeti termékekből: paradicsom 3,3 —3,5 hektár, paprika 2,5—3, méretes uborka 1,8—2, (síkművelés, tamberendezés) 1 —1,2, egyéb uborka 3—3,5, héjas tök 8—9,0, héjnélküli tök 7—8,0, káposztásé,ék 4 —6,0 görpernye 3,5—3,8, sárgadinnye 3,4—4,0, gyökér 2,5—3,0, sárgarépa 4,0—5,0, étkezési burgonya 6,0—8,0 mázsa, vöröshagyma 3,5— 4,0, gyógynövények 2,0—6,0, kertészeti magtermelés 1,5 —2,5 hektár, csomós áruk 2,0—4,0, szárazbab 90—120 mázsa, 3—5, mák 50—60 mázsa. Primőrtermelés (fűtött) 1500 —2000 négyzetméter, fűtetlen: 2500—3000 négyzetméter, cseresznye, meggy 500—700, kajszi, alma, körte 700—800, őszibarack, szilva 1300—1500 db fa, málna 0,9—1,2 hektár, feketeribizli 1,8—2,0 hektár, borszőlő 1,6 —1,9 hektár csemege szóló 1,7—2,0 hektár. Állati, állati eredetű termékekből: hízott sertés 100 —110 darab, nyúl 2800— 3200 darab (100—120 darab anyától), galamb 6000—6500 darab (500—6000 darab tojó), méh 150—170 méhcsalád (100—120 kaptár), tojás 250 —300 ezer darab (900—1000 darab tojótól), húscsirke (boyler) 7000—9000 darab, hízott liba (máj) 1500—2000 darab. A fentiekben ismertetett adatok természetesen csak tájékoztató jellegűek, de megfelelő információt adnak a kistermelőknek ahhoz, hogy megközelítő számításokat végezzenek maguk is. N. U fiOázis" az autópályán Gépkocsis emberként jó ideje figyelem már a hatvani áfész Sztráda éttermének étlapját, kínálatát az M 3- as autópályán. Mindannyiszor meglepő a gazdag választék, amelyből sohasem hiányzik például a borjúhús, amit másutt általában hiába keres a vendég, vagy az italpultra rakott déligyümölcs akkor, amikor egyebütt még „protekcióval” sem adnának. Amikor legutóbb itt jártam — január derekán —, mindent összevetve legalább 30—40-féle ételből válogathattam, s különös módon nem is éppen drágán. Hiszen amiért a legtöbbet kértek, az sem került 54 forintba, akár 25—35 forintból jóllakhatott bárki. S a borjú mellett most is volt vadhús, s kedvére olthatta éhét aki történetesen pacalra áhítozott. Noha a tévé röviddel ezelőtt romlott narancshegyeket mutatott, ide éppen érkezésem idején szállították kartonszámra az ép, gusztusos, talán még frissnek is látszó sárga csemegét, amit a melegebb égtáj alatt termeltek örömünkre. Kérdeznem sem kellett volna Molnár Sándor üzletvezetőt, puszta tapasztalataim, s éttermük elismerései is arról vallanak, hogy jó szóember lehet. Szereti, élvezi, amit csinál idekinn a „prérin”, telefon híján meglehetősen távol a „világtól”. Amit a főnök mondott, inkább csak megerősítette a véleményemet, s azt, amit jártamban-kezemben másoktól is szép számban hallottam. Békésben — ahol úgy tobzódnak az ízek, annyira megadják a módját a finomságoknak, s oly nagy szeretettel várják, fogadják a vendéget — , a megyeszékhelyi Csaba Szállóban tanulta a szakmát. A felszolgálást, de úgy ám, hogy főznie is tudni kellett, mire bizonyítványát a kezébe kapta. Aztán amit elsajátított, begyakorolt, arra — ahogyan mondani szokás — , egy lapáttal” a katonaságnál is rátett. így lett leszerelése után mindjárt a battonyai új vendéglátóipari kombinátnak a vezetője! Csaknem két évtizedig a többüzletes „egység” első számú embere. Utána pedig belekóstolt a mátrafüredi Avarba, megfordult Nagyrédén, a Mátra „fővárosának” Gyöngyös éttermében, aztán Horton, mígnem a nyitáskor erre a mostani sajátos helyre hívták egy új csapat élére. — Úgyszólván ma is együtt ez a kezdő gárda, majdnem hiánytalan az induló társaság maija — beszéli a főnök — s azóta megvan az is, amit rap-nap után nyújtunk a vendégnek. Annak a naponta ránk nyitó 2500— 3000 betérőnek, aki asztalainkhoz kívánkozik. Legfeljebb az a változás 1980. téa, hogy tavaly ősztől a korábbi terasz helyén nyitva áll a fűthető második terem is látogatóink előtt. Vagy az, hogy alig a májusi nyitást követő első teljes hónapban 380 ezres volt a forgalmunk, mostanában 1,6 millió forint a havi átlagos bevételünk, s jobbára természetesen ételből A magyaros ízek részben ma is a békési tájakat idézik. A Békési sertésszelet nevében is őrzi a szülőföld hagyományait a betyárleves pedig nélküle emlékeztet a kondorosi tradíciókra, hogy csak néhányat soroljak. Pedig a szakácsok — az ügyes Pajor Józsefné meg Urbán Kálmánná — véletlenül sem viharsarkiak, nagyon is környékbeliek. Igaz, itt tanulták derék mesterségüket Molnár Sándor, s helyettes felesége kezei alatt. — Mik a legkapósabb ételek? — tudakoltam a főnöktől. — Igen kedvelik a belegulyásunkat, sóletünket s pörköltjeinket, palacsintáinkat, — válaszolta — de másból sem igen van maradékunk. Sok az ismerősünk, számosan kijárnak hozzánk egy-egy finomságért a városból, visszatérő vendégeink vannak Ózdról, Miskolcról, Salgótarjánból, is. Átellenben a nyár óta működik egy maszek fogadó, is, de a konyhája, étterme máig íem sz Vitelt konkurencát. Észre „am vesszőit a forgalmunkon — amely egyébként azt hiszem, a nyilas óta a legnagyobb szövetkezetünknél, mert aki minket megismert, megszokott, átjön bizony a túloldalra is, hiába tart Pest felé. Sokat vagyok úton magam is, azért, hogy népes üzletkörünknek a kedvére legyek, de nem bánom a fáradságot. Örömet okoz, ha a fogyasztók elégedettek, s megvallom: megtalálom a saját számításaimat is. — Jól választott? — Úgy érzem, hogy igen. Békés után Hevest is megkedveltem, megszerettem, most már magunkénak is vallm. Ide telepedtünk, azt hiszem, végérvényesen. Gyögyösön lakik a családunk, ott dolgozik fiam és a leányom is. Jól érezzük magunkat. Csak azt sajnálom, hogy nem mind a két gyerekünk követett bennünket a szakmában. A fiú valahogy jobban érzi magát a Kaevnél, mint a mi pályánkon. Igaz, nálunk hosszabb a műszak. Regel hattól este nyolcig vagyunk nyitva, s előtte, utána is benn vagyunk hoszabb-rövidebb időre. Fáradságos a napi utazgatás is, s napközben jócskán talpalunk. Mégis, a magam részéről biztosan ma sem választanék másképpen. Ha újra kezdeném az életemet, ugyanazt csinálnám, mint eddig. (gyón!) 1988. JANUÁR 31, a resilettel A Mészöv Lakásszövetkezeti Osztálya rendezésében a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó sajátosabb vonatkozásairól a megyék között elsőként tartottak konzultációval egybekötött ismertetést nemrégiben ,Egerben. A téma aktualitását bizonyítja, hogy az érdeklődők megtöltötték a termet. Az adórendeletek átfogó ismertetése után csaknem minden szövetkezet részéről hangzottak el kérdések, amelyekre a Szövosz és a Mészöv munkatársai mellett a megyei adóhivatal képviselője adta meg a válaszokat. A jelenlevők egybehangzó véleménye szerint a magas színvonalú rendezvényen elhangzottak nagyban elősegítették a lakásszövetkezetek ügyintézőinek tájékozódását az adórendeletek útvesztőiben. Pályázatok: február 25-ig Munkaverseny- értékelés és felterjesztés az elismerésekre Az i .. évi munkaverseny eredményeit az előző évek gyakorlatának megfelelően értékelik a megyei, illetve az országos szövetség elnökségei. A szövetkezetek idén is pályázhatnak a „Kiváló Szövetkezet” cím elnyerésére. A pályázatok benyújtásának minimális feltétele továbbra is, hogy a nyereség tömege érje el az előző évit, nyereségszintje pedig a szakmai átlagot. A beküldendő anyag szöveges beszámolóból és számszaki adatokból álljon. Az értékelés alapját képező mutatók kösül a tartós teljesítményt kifejező vagyon- és bérarányos nyereség 3 éves átlagának mutatóját háromszoros súllyal veszik figyelembe. A szövetkezetek pályázatainál az alaptevékenység nyereségszímje helyett az alaptevékenység nyereségfedezeti hányadát, valamint a kistelepülések preferenciájával növelt nyereségmutatókat értékelik. A speciálisa értékelések közé sorolták az exportcélokat szolgáló árak értékének feltüntetését, valamint a tatarozásra, felújításra fordított összeg arányát az árbevételhez. Az értékeléshez közölni kell több olyan adatot is, amely eldönti, hogy azonos pontszám esetén melyik szövetkezet jobb. Figyelembe veszik a kitüntetés odaítélésénél az újításokat, a baleseti helyzetet és a fogyasztói érdekvédelmet. Nem fogadható el az a pályázat, ahol halálos baleset, vagy a fogyasztók megkárosítása miatt több felelősségre vonás történt, illetve bírságokat szabtak ki. A tagsági kapcsolatok alakulása is helyet kapott a pályázati feltételek között, így például értékelik az egy szövetkezeti tagra jutó célrészjegy alakulásai, az iskolaszövetkezeti tagok számát és arányát a felnőtt tagokhoz viszonyítva. Az ítészeknek lehetőség van a nemzetközi munkaversenyben való kitüntetés elnyerésére is. Az általános adatok mellett értékelik a kishatármenti forgalom, az áruházi választékcsere értékének összehasonlítását az összes forgalommal. Külön szerepel a jugoszláv határ menti és konvertibilis árucsere értékének összehasonlítása. Ugyancsak kimutatásban kérik a rubelben elszámolt import értékének arányát is a teljes forgalomban. Az exportcélokat szolgáló áruk értékét is összehasonlítják más tevékenységek forgalmával. Azok a szocialista brigádok, amelyek azokon a munkahelyeken dolgoznak, ahol a kishatármenti forgalmat, vagy az áruházi cserét bonyolítják le, szintén pályázhatnak nemzetközi elismerésre. Pályázatukban elsősorban a nemzetközi vonatkozású tevékenységet kell ismertetni. A kitüntetés különben egyénileg is megpályázható. A pályázatokat legkésőbb február 25-ig kell a Mészövhöz benyújtani. Az elnökség értékeli és a legjobbakat országos elismerésre terjeszti fel. A pályázatokkal kapcsolatos részletes felhívást és feltételeket egyébként a megyei szövetség minden szövetkezethez külön is eljuttatja. — Szó —i