Szövetkezeti Élet, 1980 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1980-10-01 / 10. szám

Mit játszik a veszprémi Petőfi Színház az 1980-81-es évadban Szeptember 1-én tartotta meg évadnyitó társulati ülését a veszprémi Petőfi Színház, melynek az 1930 81-es évadban be­mutatásra tervezett műveit röviden az alábbiakban ismertetjük. VADÁSZ FERENC: „KAROLINA, NEGYVENKILENC SZEPTEMBER" (DRÁMA, ŐSBEMUTATÓ) Több mint egy emberöltő választ már el bennünket a Rajk­­per komor napjaitól. Tanulsága és intelme azonban jelen van a felszabadulás utáni történelmünkben. Hogyan szabadulhatott el az önkény? Miként torzította el a gondolkodást a gyanakvás és a személyi kultusz szektás pártvezetésének gyakorlatából adódó visszaélés a néptől kapott bizalommal? Ezekre a súlyos kérdések­re keres választ Vadász Ferenc nagy sikerű regénye, a Karolina, negyvenkilenc szeptember. NÉMETH LÁSZLÓ: „SZÉCHENYI" Az 1946-ban írt darab a magyar történelem egyik legna­gyobb szenvedő hősét mutatja be, a politikai reformer és gon­dolkodó Széchenyit, a közérthető, megrendítő, drámai feszült­séggel teli játékban. KOLIN PÉTER: „HERÓDES" (TRAGIKOMÉDIA, ŐSBEMUTATÓ) Fiatal drámaíró ősbemutatója lesz a Heródes. A játéknak bibliai szereplői vannak: Jézus, Heródes császár, Máté apostol, Mária és a többiek. Bibliai a környezet is: Jeruzsálem, a Jordán partja, a megfeszítés színhelye,­­zig-vérig teátrális színmű. A szerző egyaránt kitűnően bánik legendával, történelemmel, szín­paddal. A Heródes szereplehetőségei igen kiválóak, a darab­nak erőteljes iróniája van, párbeszédei feszültek, roppant izgal­mas és fordulatos az a szellemi szál is, amely átfonja a törté­netet. BÍRÓ LAJOS-LENGYEL MENYHÉRT: „A CÁRNŐ" (VÍGJÁTÉK) Majdnem ősbemutatónak számító felfedezés A cárnő. Évtize­dek óta nem játszották. A darab Nagy Katalin, az egyik leg­nagyobb orosz uralkodót mutatja be egy érzelmes pillanatában, szerelmes asszonyként. Nem nélkülöz bizonyos vígjátéki, történel­mi tanulságot sem, s teli van humorral, bájjal, szikrázó párbeszé­dekkel, fordulatos helyzetekkel, kitűnő szerepekkel, színpadi lát­vánnyal és mulatsággal. H­ELT­AI JENŐ-SZIRMAI ALBERT: „TÜNDÉRLAKI LÁNYOK" (VÍGJÁTÉK, ZENÉVEL) A Tündérlaki lányok Heltai Jenő legjobb társadalmi víg­játéka. Megírása óta szinte minden korosztálynak nagy színpadi élménye volt. A színházak­­ számtalan nagysikerű bemutatója volt külföldön is - mindig örömmel nyújtják a közönségnek a Heltai-műből kicsendülő lírai zengést, bájt, szellemet. Helyzetei és alakjai tele vannak fordulattal, humorral, költészettel. Koszto­lányi ,,a megértés és megbocsátás színpadi remeké"-nek mondta a Tündérlaki Lányok-at. A darabot Szirmai Albert dallamgazdag zenéjével mutatják be. CSEHOV: „SIRÁLY" (SZÍNJÁTÉK) A Sirály Csehov egyik legszebb színpadi műve. A művészi elhivatottságról beszél benne, — s mint mindig, nagyon egyszerű szavakkal, hatásos gondolatokkal, szereplőinek sorsával. Szomorú, gyönyörű történet, hősei személyes ismerőseinkké válnak. A Si­­rály-ban Csehov — miként igen sok novellájában — a lélek pusz­tulását írta meg, mély részvéttel, fájdalmas lírával. Csendes, bel­ső feszültségekkel teli játék. A világ valamennyi igényes prózai színházának szinte ál­landó műsordarabja. SHAKESPEARE: „AHOGY TETSZIK" (VÍGJÁTÉK) Shakespeare-t színpadra állítani minden színház örök ambí­ciója. Színházunk minden eddigi Shakespeare-bemutatójának nagy kritikai- és közönségsikere volt. Most az Ahogy tetszik-kel találkozhat közönségünk. A nagy angol drámaírónak talán az egyik legköltőibb műve az Ahogy tetszik. A mű formáját tekintve — visszanyúlván a görög és római klasszikusokhoz — tulajdonkép­pen pásztori játék, vagy mesés komédia. Csupa poézis, belső muzsika, természetszeretet, látvány és szellem. Szinte megszám­lálhatatlan, hányadikak vagyunk a­ sorban csak a magyar szín­házak közül, amelyek közönségének felderítésére és tanulságára e gyönyörű Shakespeare-játékhoz nyúl. Első hazai bemutatója 1886-ban volt. ARISZTOPHANÉSZ: „LÜSZISZTRATE" (KOMÉDIA) A klasszikus görög vígjáték minden idők minden emberéhez szól,­­ s évezredek óta tartó színpadi siker. A Lüszisztrate fősze­replői az athéni nők, akik a peloponézoszi háború mielőbbi befejezé­séért küzdenek azzal, hogy megvonják szerelmüket a férfiaktól. Az „asszonyi sztrájk" békére kényszeríti a mogorva, harcos férje­ket ... A Lüszisztrate a világtörténelem eddigi valamennyi meg­rázkódtatására, válságára, háborújára alkalmazható volt, ezért is van folyamatos színpadi élete. A játék pompás szórakozást kínál a közönségnek. FELICIEN MARCEAU: „A TOJÁS" (BŰNÜGYI VÍGJÁTÉK) Sajátos keveréke a vígjátéknak és a kriminek A tojás. Pél­dátlan színpadi sikersorozata volt: Marceau 1950-ben írta, s pá­rizsi bemutatója után szinte hónapok alatt meghódította a világ­színpadokat. A francia vígjáték legnagyobb hagyományain iskolá­zott szerző egy mai karriertörténetet mutat be. Hőse a polgári társadalom könnyű életű „világfiává" akar válni, de ugyanez a társadalom szigorúan óvja bizonyos köreinek kiváltságait. Keserű és kacagtató játék, pengeéles párbeszédekkel. Kitűnően jellem­zett férfi- és nőalakjai vannak, a történet középpontjában szere­lem, féltékenység és egy rejtelmes bűntény áll. Meglepő helyze­tek, még meglepőbb végkifejlet, s közte roppant izgalmas szín­padi fordulatok. Valósággal megszédíti a nézőt a játék változa­tossága, irama, pillanatonként változó új és új eseménye. GOGOL: „A REVIZOR" (KOMÉDIA, FELÚJÍTÁS) A Revizor­ban a múlt századi orosz kisvárosok minden aljas­ságra kapható, korrupt tisztviselő kara lepleződik le, ellenállhatat­lanul mulatságos színpadi játék keretében. A Revizor sokrétegű darab, a félelem hierarchiáját mutatja be. Máig érvényes intelme: ilyen emberek kezében országra szóló hatalom nem maradhat. A történelem Gogolt igazolta, de A revizor mégsem puszta emlék, alakjaival olykor magunk is találkozhatunk. ■#­A Petőfi Színház a felnőtt közönség számára nyolc előadás­ból álló sorozatot hirdet. A színház a most következő évadban is meghirdette a meghatározott napokra szóló bérletsorozatot. A fel­nőtt bérletsorozatok az ismertetett műsorterv nyolc előadására érvényesek, a szakmunkás tanulók a bérlettel négy előadást te­kinthetnek meg. Bérletek a Petőfi Színház jegyirodájában (Veszprém, Sza­badság tér 7. telefon: 11-400) Ajkán, Tapolcán és Várpalotán a művelődési központokban válthatók. Gazdag szövetkezeti programok a KPVDSZ kulturális napokon Ebben az évben XX. alka­lommal kerültek megrendezés­re a KPVDSZ kulturális napok. A szakma dolgozói részére a szakszervezeti bizottságok ok­tóber 1-31-ig különösen nagy figyelmet fordítanak a kulturá­lis nevelő munkára. A KPVDSZ megyei bizottsá­ga műsorfüzetben adta közre az alapszervezetek által össze­állított programot. Ezek között tallózva említést érdemel a köz­ponti rendezvények közül a szövetkezeti együttesek bemu­tató műsora Veszprémben, az SZMT székházában. Az október 13-i műsorban fellépett a Ber­­hidai Néptáncegyüttes, a város­­lődi ,,Rozmaring" táncegyüttes és a zirci Szövetkezeti Mun­káskórus. Vetélkedők, találkozók Vetélkedőkben, fórumokban és találkozókban bővelkedik a szövetkezeti program. Az ajkai ÁFÉSZ a kulturális hónap nyi­tásaként politikai, irodalmi, film-, zenei és sportkérdésekből rendezett vetélkedőt dolgozói részére. Ugyanitt írásos formá­ban vetélkednek „Mit tud a szövetkezetpolitikáról és a kul­turális napok történetéről” cím­mel. A várpalotai munkásszö­vetkezet hangulatos szüreti ve­télkedőt rendezett. A zirci ÁFÉSZ szakszervezeti bizottsága a bizalmiak és szocialista bri­gádtagok részére szervezett ve­télkedőt. Ennek témája a KPVDSZ 80 éves története, a kulturális napok 20 éve és a „35 év, 35 könyv" irodalma. A kertai faüzem dolgozói kön­­­nyűzenei ismereteikről adnak számot. „A legműveltebb áru­házi brigád" címmel meghirde­tett vetélkedősorozat döntőjét az ajkai ÁFÉSZ a devecseri művelődési házban rendezi meg. A veszprémi ÁFÉSZ KRESZ-vetélkedőt, az ajkaiak anyanyelvi vetélkedőt és Ágh István költővel beszélgetést szerveznek. „80 éves a KPVDSZ” címmel a tapolcai ÁFÉSZ szo­cialista brigádjai vetélkednek, a pápaiak „35 év, 35 könyv” című vetélkedő alapszervezeti döntőjét rendezik meg. A sü­megi ÁFÉSZ bazsi női kara műsort ad a szövetkezet dol­gozói részére, a pápateszéri szövetkezet dolgozói írásos ve­télkedőn keresztül mérik össze tudásukat. „Ki a legügyesebb pénztáros?" címmel pénztáros­versenyt rendeztek az ajkaiak, ők is megrendezik az országos irodalmi vetélkedő helyi döntő­jét a kulturális hónap idején, a bélyeggyűjtők részére pedig klubdélutánt szerveztek. Élménybeszámolók, kiállítások Számos ismeretterjesztő elő­adás, élménybeszámoló szere­pel a kulturális programban. Hanglemezdélutánt rendeznek az ajkaiak, a tapolcaiak az olimpiai játékokról hallgatnak előadást. „Homérosz földjén” címmel a pápai ÁFÉSZ szak­­szervezeti bizottsága Görögor­szágról szóló élménybeszámolót szervezett. A zirci szövetkezet dolgozói irodalomtörténeti elő­adást hallgattak Szabó Lőrinc­­ről és Erdélyi Ferencről, él­ménybeszámolót tartottak az énekkar NSZK-beli szereplésé­ről is. Kiállítások, színház- és mú­zeumlátogatások is gazdagítják a dolgozók részére szervezett programokat. A berhidaiak egy hétig tartó árusítással egybe­kötött könyvkiállítást rendeztek, a sümegiek a szocialista bri­gádok részére a Kisfaludy Mú­zeumba és a helyi fazekasház­ba szerveztek látogatást. A pápaiak „Ember és csend" címmel rendeztek kiállítást az ÁFÉSZ dolgozóinak szabad idő­ben készített alkotásaiból. A kiállítás legszebb darabjai kö­zött szerepeltek Szentmihályi Veronika festményei és Tóth György fafaragásai. A tapolcai ÁFÉSZ szakszervezeti bizottsága a dolgozók kézimunkáiból szer­vezett kiállítást. A veszprémi ÁFÉSZ dolgozói megtekintették a Bakonyi Múzeum állandó ki­állítását. A zirci ÁFÉSZ stb-je a „Népművészet mai életünk­ben" címmel a kézimunka­szakkör kiállítását szervezte meg. A Petőfi Színház előadá­sán vettek részt a veszprémi ÁFÉSZ dolgozói. Kirándulások, tapasztalatcserék Kirándulások, tapasztalatcse­re-programok is szerepeltek a kulturális hónap eseményei kö­zött. A­ balatonfüredi ÁFÉSZ dolgozói Budapest nevezetessé­geivel ismerkedtek meg, a pá­paiak az Északi-Középhegység látnivalóit tekintették meg. A dolgozók és a gyermekek ré­szére a zirciek gyalogtúrát in­dítottak a Bakonyba, a süme­giek a Szentgyörgy-hegyre szer­veztek túrát. A ajkai szövetke­zeti dolgozók a tapolcai tavas­barlangot és a keszthelyi Fes­­tetics-kastélyt tekintették meg. A pápai ÁFÉSZ kulturális bi­zottsága a dolgozók gyerme­keit a veszprémi vadasparkba vitte látogatásra. Tapasztalat­csere-találkozót szerveztek az ajkai és veszprémi ÁFÉSZ szo­cialista brigádjai. Saját készí­tésű süteményekből és ételkü­lönlegességekből szerveztek ki­állítást és tapasztalatcserét a veszprémi ÁFÉSZ dolgozói. „Járd körül a Somlót!” jelszó­val az ajkai ÁFÉSZ stb-je a KISZ-szervezetekkel közösen szervezett gyalogtúrát. Az egy hónapig tartó kultu­rális napok programja tág le­hetőséget nyújtott a szövetke­zeti dolgozók részére a kikap­csolódásra, a szórakozásra és nem utolsó sorban a művelő­désre. (BGA) Gyermekeinket a szabadba! Százszemélyes sátortáborok kölcsönben Kezdeményező az úttörőszövetség — kölcsönzi az Ezermester Bolt felszerelés cikklista alapján Gyermekeink, úttörőink táborozása tavasztól őszig nem csak öröm és évről évre visszatérő igény, hanem olykor-olykor gond is. Elsősorban azért, hogy a táborozni induló úttörőcsapatok, iskolák honnan szerezzenek sátrakat, azokhoz felszerelési tárgyakat, eszközöket. Az ötlet a Magyar Úttörők Országos Szövetségében szü­letett meg. Az Úttörő- és Ezermester Bolt Vál­lalat százszemélyes komplett sátortáborokat alakít ki és kölcsönöz a pajtásoknak. Ezzel egycsapásra megoldják az úttörőcsapa­tok az iskolák gondját. Cikklista alapján kap­ják meg a tábor teljes felszerelését, berende­zését. A pajtásokra a tábor felállítása, elren­dezése vár. A közeljövőben a Magyar Úttörők Országos Szövetség és az Élelmiszeripari és Mezőgaz­dasági Minisztérium egyezményt ír alá, hogy már a jövő évtől a pajtások rendelkezésére áll­janak a táborok és a táborhelyek. A termelő­­szövetkezetek és az erdőgazdaságok segítik a pajtások táborozását, nemcsak a Balaton mel­lett, hanem hazánk, megyénk legszebb tájain. A most elhatározott, és jövőre megvalósuló akció jelszava: Gyermekeinket a szabadba! Október 18-tól november 16-ig öt könyv ünnepe falun Ebben az évben a 20., jubileumi idejükhöz érkez­tek az őszi megyei könyv­hetek rendezvényei. Ezúttal az eltelt 20 év is arra készteti a szövetkezeti könyvterjesztőket és a köz­­művelődésben velük együtt ténykedő társszerveket, hogy az idei könyvheti ren­dezvények a jubileumhoz méltóak és egyben folyta­tói legyenek az eddig megtett útnak. A közművelődés országos szervezői és irányítói elis­merik és méltatják az ál­talános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek könyvterjesztő tevékenysé­gének szerepét a falusi közművelődés fellendítésé­ben és továbbfejlesztésé­ben. Az eltelt évek folya­mán a célok és az eszkö­zök módosultak, de a könyv szerepe az irodalom megismertetésében, nép­szerűsítésében nem csök­kent. Sőt, a város és falu kapcsolatának erősödése, az urbanizálódás, a terme­lőszövetkezetek, állami gazdaságok iparosodása stb. érezteti az igény nö­vekedését. A jó és szép gyermekkönyv, szépirodalmi mű, a szakirodalom eljut­tatása a falun élő embe­rekhez fontos igény kielé­gítését célozza és látszó­lagosan csak, mint techni­kai kérdésként jelenik meg. Az őszi megyei könyvhe­tek szerepe és jelentősége abban van, hogy eljuttatja a könyvet a közművelődés szempontjából ma még esetlegesen „fehér foltként” számon tartott falvakba és a rendezvények meg­szervezése olyan hangula­tot teremt, amely elősegíti az irodalom befogadását, megértését, népszerűsítését. Ebben a feladatban ta­láltak immár huszadszor közös összhangra a me­gyei és helyi szervező bi­zottságok tagjai. A 20. őszi megyei könyv­hetek megnyitóját október 20-án — lapzárta után — Csabrendeken rendezték. Sánta Ferenc Kossuth-díjas író és Kiss Ferenc iroda­lomtörténész részvételével. A megnyitó rendezvényei­ben közreműködött az „Aréna” és a sümegi Pető­fi Sándor amatőr színjátszó csoport is. Istenes Sándor SZÖVETKEZETI ÉLET - 1980. október­­­i Az idén november 6-8. kö­zött Budapesten, a kőbányai vásárváros B pavilonjában ren­dezik meg a galamb- és kis­állattenyésztők immár hagyo­mányos országos kiállítását. Az előkészületekről a seregszemle házigazdájától, Tulipánt Jó­zseftől, a Magyar Galambte­nyésztők Szövetsége főtitkárá­tól kértünk tájékoztatást. - Mi látható a kiállításon és milyen programot szerveznek az érdeklődők számára? - A hazai galamb- és kis­állattenyésztők szokásos kiállí­tásán a mintegy 200 galambte­nyésztő egyesület tagjai bemu­tatják a legjobb hazai és kül­földi haszon-, dísz- és röpga­­lambfajtákat (King, Texan, Hiúz, Magyar óriás, Strasszer, Magyar csirke, Kóbirgi pacsir­ta, Mondaii, Óriás posta), to­vábbá a gyakorlatban jól be­vált keresztezési kombinációkat és ezek egyedeit, de az érdek­lődők láthatják a legjobb ter­melési eredményeket elérő nyúlfajtákat, valamint a sza­bad idő, a hobby céljait szolgáló kiváló díszmadár- és díszbaromfi-, nyúl-, díszmacska-, nutria egyedeket is.­­ Bizonyára részletesen tá­jékozódhatnak a kiállítás láto­gatói a népgazdasági szem­pontból jelentős galambhús­termelés időszerű kérdéseiről is? — Az általános kérdések mel­lett a legfontosabb szakmai in­formációkra hívjuk fel a láto­gatók figyelmét. Egyrészt a ga­lambhústermelés népgazdasági hasznára utalunk, hiszen az árualapnövelés, a választékbő­vítés, az önfogyasztás mellett jelentős mennyiségi élő- és vá­gott galamb exportálására nyí­lik lehetőség, ami figyelemre­méltó devizabevételt jelent az országnak. Annál is inkább sze­retnénk ezt hangsúlyozni, mert a másodlagos gazdaság, a ház­táji kitermelés keretében na­gyon gazdaságosan lehet fog­lalkozni galambtenyésztéssel, így húsgalambtenyésztéssel, s te­­nyészanyag-előállítással, ugyan­is kevés állóeszközre, minimá­lis munkára van szükség. Más­részt, szólunk a galambtenyész­tésről, mint a szabad idő hasz­nos eltöltésének egyik módjá­ról, az ember és az állatvilág, a természeti környezet kapcso­latának jelentőségéről. — És a szakmai információk? — Úgy véljük, mind a ta­pasztalt, több évtizeden át­ te­­nyésztő galambászoknak, mind a nem­ szakmai közönségnek — de gondolunk a leendő ga­­lambtenyésztőkre is­­ több jól hasznosítható szakmai informá­cióval tudunk szolgálni a no­vemberi kiállításon. Lényeges tudnivaló — számos külföldi és hazai kísérlet nyomán már be­igazolódott —, hogy a vágó­galamb előállításának a legbiz­tonságosabb és legeredménye­sebb módja a haszonkereszte­zés, ami Magyarországon a galambtartók némi tájékozat­lansága, az árutermelés során a fajtiszta törzsállományhoz va­ló ragaszkodás, valamint a sze­lekció jelentőségének nem kel­lő ismerete miatt még mindig nem vált általános gyakorlat­tá. A nagyüzemek, s az ÁFÉSZ-ek szakemberei sokat tehetnek a haszonkeresztezés elterjesz­téséért, annál is inkább, mert a 450 ezer galambtenyésztő kö­zül mind többen — akiknek je­lentős része tagja a galamb­tenyésztő egyesületnek —, lesz­nek az ÁFÉSZ-ek szakcsoport­jainak tagjai. Amíg 10 évvel ezelőtt 16 galambtenyésztő szakcsoport működött, mintegy 1600 fővel, tavaly a 89 szak­csoportnak már közel 4000 tag­ja volt. Ugyancsak a galamb­tenyésztés kulcskérdései közé tartozik a hibridizációs folya­mat teljes körű végrehajtása, mégpedig valamennyi tenyész­tőnél helyben. - Szeretnénk, ha a novembe­ri kiállítás - amelynek szerve­zése már szeptemberben meg­kezdődött - hozzájárulna ah­hoz, hogy minél többen fog­lalkoznának a jövőben ha­zánkban is galambtenyésztés­sel, s gyarapodna az ÁFÉSZ-ek keretében működő húsgalamb­tenyésztő szakcsoportok száma. Dékány Sándor

Next