Szövetkezeti Élet, 1980 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
Mit játszik a veszprémi Petőfi Színház az 1980-81-es évadban Szeptember 1-én tartotta meg évadnyitó társulati ülését a veszprémi Petőfi Színház, melynek az 1930 81-es évadban bemutatásra tervezett műveit röviden az alábbiakban ismertetjük. VADÁSZ FERENC: „KAROLINA, NEGYVENKILENC SZEPTEMBER" (DRÁMA, ŐSBEMUTATÓ) Több mint egy emberöltő választ már el bennünket a Rajkper komor napjaitól. Tanulsága és intelme azonban jelen van a felszabadulás utáni történelmünkben. Hogyan szabadulhatott el az önkény? Miként torzította el a gondolkodást a gyanakvás és a személyi kultusz szektás pártvezetésének gyakorlatából adódó visszaélés a néptől kapott bizalommal? Ezekre a súlyos kérdésekre keres választ Vadász Ferenc nagy sikerű regénye, a Karolina, negyvenkilenc szeptember. NÉMETH LÁSZLÓ: „SZÉCHENYI" Az 1946-ban írt darab a magyar történelem egyik legnagyobb szenvedő hősét mutatja be, a politikai reformer és gondolkodó Széchenyit, a közérthető, megrendítő, drámai feszültséggel teli játékban. KOLIN PÉTER: „HERÓDES" (TRAGIKOMÉDIA, ŐSBEMUTATÓ) Fiatal drámaíró ősbemutatója lesz a Heródes. A játéknak bibliai szereplői vannak: Jézus, Heródes császár, Máté apostol, Mária és a többiek. Bibliai a környezet is: Jeruzsálem, a Jordán partja, a megfeszítés színhelye,zig-vérig teátrális színmű. A szerző egyaránt kitűnően bánik legendával, történelemmel, színpaddal. A Heródes szereplehetőségei igen kiválóak, a darabnak erőteljes iróniája van, párbeszédei feszültek, roppant izgalmas és fordulatos az a szellemi szál is, amely átfonja a történetet. BÍRÓ LAJOS-LENGYEL MENYHÉRT: „A CÁRNŐ" (VÍGJÁTÉK) Majdnem ősbemutatónak számító felfedezés A cárnő. Évtizedek óta nem játszották. A darab Nagy Katalin, az egyik legnagyobb orosz uralkodót mutatja be egy érzelmes pillanatában, szerelmes asszonyként. Nem nélkülöz bizonyos vígjátéki, történelmi tanulságot sem, s teli van humorral, bájjal, szikrázó párbeszédekkel, fordulatos helyzetekkel, kitűnő szerepekkel, színpadi látvánnyal és mulatsággal. HELTAI JENŐ-SZIRMAI ALBERT: „TÜNDÉRLAKI LÁNYOK" (VÍGJÁTÉK, ZENÉVEL) A Tündérlaki lányok Heltai Jenő legjobb társadalmi vígjátéka. Megírása óta szinte minden korosztálynak nagy színpadi élménye volt. A színházak számtalan nagysikerű bemutatója volt külföldön is - mindig örömmel nyújtják a közönségnek a Heltai-műből kicsendülő lírai zengést, bájt, szellemet. Helyzetei és alakjai tele vannak fordulattal, humorral, költészettel. Kosztolányi ,,a megértés és megbocsátás színpadi remeké"-nek mondta a Tündérlaki Lányok-at. A darabot Szirmai Albert dallamgazdag zenéjével mutatják be. CSEHOV: „SIRÁLY" (SZÍNJÁTÉK) A Sirály Csehov egyik legszebb színpadi műve. A művészi elhivatottságról beszél benne, — s mint mindig, nagyon egyszerű szavakkal, hatásos gondolatokkal, szereplőinek sorsával. Szomorú, gyönyörű történet, hősei személyes ismerőseinkké válnak. A Sirály-ban Csehov — miként igen sok novellájában — a lélek pusztulását írta meg, mély részvéttel, fájdalmas lírával. Csendes, belső feszültségekkel teli játék. A világ valamennyi igényes prózai színházának szinte állandó műsordarabja. SHAKESPEARE: „AHOGY TETSZIK" (VÍGJÁTÉK) Shakespeare-t színpadra állítani minden színház örök ambíciója. Színházunk minden eddigi Shakespeare-bemutatójának nagy kritikai- és közönségsikere volt. Most az Ahogy tetszik-kel találkozhat közönségünk. A nagy angol drámaírónak talán az egyik legköltőibb műve az Ahogy tetszik. A mű formáját tekintve — visszanyúlván a görög és római klasszikusokhoz — tulajdonképpen pásztori játék, vagy mesés komédia. Csupa poézis, belső muzsika, természetszeretet, látvány és szellem. Szinte megszámlálhatatlan, hányadikak vagyunk a sorban csak a magyar színházak közül, amelyek közönségének felderítésére és tanulságára e gyönyörű Shakespeare-játékhoz nyúl. Első hazai bemutatója 1886-ban volt. ARISZTOPHANÉSZ: „LÜSZISZTRATE" (KOMÉDIA) A klasszikus görög vígjáték minden idők minden emberéhez szól, s évezredek óta tartó színpadi siker. A Lüszisztrate főszereplői az athéni nők, akik a peloponézoszi háború mielőbbi befejezéséért küzdenek azzal, hogy megvonják szerelmüket a férfiaktól. Az „asszonyi sztrájk" békére kényszeríti a mogorva, harcos férjeket ... A Lüszisztrate a világtörténelem eddigi valamennyi megrázkódtatására, válságára, háborújára alkalmazható volt, ezért is van folyamatos színpadi élete. A játék pompás szórakozást kínál a közönségnek. FELICIEN MARCEAU: „A TOJÁS" (BŰNÜGYI VÍGJÁTÉK) Sajátos keveréke a vígjátéknak és a kriminek A tojás. Példátlan színpadi sikersorozata volt: Marceau 1950-ben írta, s párizsi bemutatója után szinte hónapok alatt meghódította a világszínpadokat. A francia vígjáték legnagyobb hagyományain iskolázott szerző egy mai karriertörténetet mutat be. Hőse a polgári társadalom könnyű életű „világfiává" akar válni, de ugyanez a társadalom szigorúan óvja bizonyos köreinek kiváltságait. Keserű és kacagtató játék, pengeéles párbeszédekkel. Kitűnően jellemzett férfi- és nőalakjai vannak, a történet középpontjában szerelem, féltékenység és egy rejtelmes bűntény áll. Meglepő helyzetek, még meglepőbb végkifejlet, s közte roppant izgalmas színpadi fordulatok. Valósággal megszédíti a nézőt a játék változatossága, irama, pillanatonként változó új és új eseménye. GOGOL: „A REVIZOR" (KOMÉDIA, FELÚJÍTÁS) A Revizorban a múlt századi orosz kisvárosok minden aljasságra kapható, korrupt tisztviselő kara lepleződik le, ellenállhatatlanul mulatságos színpadi játék keretében. A Revizor sokrétegű darab, a félelem hierarchiáját mutatja be. Máig érvényes intelme: ilyen emberek kezében országra szóló hatalom nem maradhat. A történelem Gogolt igazolta, de A revizor mégsem puszta emlék, alakjaival olykor magunk is találkozhatunk. ■#A Petőfi Színház a felnőtt közönség számára nyolc előadásból álló sorozatot hirdet. A színház a most következő évadban is meghirdette a meghatározott napokra szóló bérletsorozatot. A felnőtt bérletsorozatok az ismertetett műsorterv nyolc előadására érvényesek, a szakmunkás tanulók a bérlettel négy előadást tekinthetnek meg. Bérletek a Petőfi Színház jegyirodájában (Veszprém, Szabadság tér 7. telefon: 11-400) Ajkán, Tapolcán és Várpalotán a művelődési központokban válthatók. Gazdag szövetkezeti programok a KPVDSZ kulturális napokon Ebben az évben XX. alkalommal kerültek megrendezésre a KPVDSZ kulturális napok. A szakma dolgozói részére a szakszervezeti bizottságok október 1-31-ig különösen nagy figyelmet fordítanak a kulturális nevelő munkára. A KPVDSZ megyei bizottsága műsorfüzetben adta közre az alapszervezetek által összeállított programot. Ezek között tallózva említést érdemel a központi rendezvények közül a szövetkezeti együttesek bemutató műsora Veszprémben, az SZMT székházában. Az október 13-i műsorban fellépett a Berhidai Néptáncegyüttes, a városlődi ,,Rozmaring" táncegyüttes és a zirci Szövetkezeti Munkáskórus. Vetélkedők, találkozók Vetélkedőkben, fórumokban és találkozókban bővelkedik a szövetkezeti program. Az ajkai ÁFÉSZ a kulturális hónap nyitásaként politikai, irodalmi, film-, zenei és sportkérdésekből rendezett vetélkedőt dolgozói részére. Ugyanitt írásos formában vetélkednek „Mit tud a szövetkezetpolitikáról és a kulturális napok történetéről” címmel. A várpalotai munkásszövetkezet hangulatos szüreti vetélkedőt rendezett. A zirci ÁFÉSZ szakszervezeti bizottsága a bizalmiak és szocialista brigádtagok részére szervezett vetélkedőt. Ennek témája a KPVDSZ 80 éves története, a kulturális napok 20 éve és a „35 év, 35 könyv" irodalma. A kertai faüzem dolgozói könnyűzenei ismereteikről adnak számot. „A legműveltebb áruházi brigád" címmel meghirdetett vetélkedősorozat döntőjét az ajkai ÁFÉSZ a devecseri művelődési házban rendezi meg. A veszprémi ÁFÉSZ KRESZ-vetélkedőt, az ajkaiak anyanyelvi vetélkedőt és Ágh István költővel beszélgetést szerveznek. „80 éves a KPVDSZ” címmel a tapolcai ÁFÉSZ szocialista brigádjai vetélkednek, a pápaiak „35 év, 35 könyv” című vetélkedő alapszervezeti döntőjét rendezik meg. A sümegi ÁFÉSZ bazsi női kara műsort ad a szövetkezet dolgozói részére, a pápateszéri szövetkezet dolgozói írásos vetélkedőn keresztül mérik össze tudásukat. „Ki a legügyesebb pénztáros?" címmel pénztárosversenyt rendeztek az ajkaiak, ők is megrendezik az országos irodalmi vetélkedő helyi döntőjét a kulturális hónap idején, a bélyeggyűjtők részére pedig klubdélutánt szerveztek. Élménybeszámolók, kiállítások Számos ismeretterjesztő előadás, élménybeszámoló szerepel a kulturális programban. Hanglemezdélutánt rendeznek az ajkaiak, a tapolcaiak az olimpiai játékokról hallgatnak előadást. „Homérosz földjén” címmel a pápai ÁFÉSZ szakszervezeti bizottsága Görögországról szóló élménybeszámolót szervezett. A zirci szövetkezet dolgozói irodalomtörténeti előadást hallgattak Szabó Lőrincről és Erdélyi Ferencről, élménybeszámolót tartottak az énekkar NSZK-beli szerepléséről is. Kiállítások, színház- és múzeumlátogatások is gazdagítják a dolgozók részére szervezett programokat. A berhidaiak egy hétig tartó árusítással egybekötött könyvkiállítást rendeztek, a sümegiek a szocialista brigádok részére a Kisfaludy Múzeumba és a helyi fazekasházba szerveztek látogatást. A pápaiak „Ember és csend" címmel rendeztek kiállítást az ÁFÉSZ dolgozóinak szabad időben készített alkotásaiból. A kiállítás legszebb darabjai között szerepeltek Szentmihályi Veronika festményei és Tóth György fafaragásai. A tapolcai ÁFÉSZ szakszervezeti bizottsága a dolgozók kézimunkáiból szervezett kiállítást. A veszprémi ÁFÉSZ dolgozói megtekintették a Bakonyi Múzeum állandó kiállítását. A zirci ÁFÉSZ stb-je a „Népművészet mai életünkben" címmel a kézimunkaszakkör kiállítását szervezte meg. A Petőfi Színház előadásán vettek részt a veszprémi ÁFÉSZ dolgozói. Kirándulások, tapasztalatcserék Kirándulások, tapasztalatcsere-programok is szerepeltek a kulturális hónap eseményei között. A balatonfüredi ÁFÉSZ dolgozói Budapest nevezetességeivel ismerkedtek meg, a pápaiak az Északi-Középhegység látnivalóit tekintették meg. A dolgozók és a gyermekek részére a zirciek gyalogtúrát indítottak a Bakonyba, a sümegiek a Szentgyörgy-hegyre szerveztek túrát. A ajkai szövetkezeti dolgozók a tapolcai tavasbarlangot és a keszthelyi Festetics-kastélyt tekintették meg. A pápai ÁFÉSZ kulturális bizottsága a dolgozók gyermekeit a veszprémi vadasparkba vitte látogatásra. Tapasztalatcsere-találkozót szerveztek az ajkai és veszprémi ÁFÉSZ szocialista brigádjai. Saját készítésű süteményekből és ételkülönlegességekből szerveztek kiállítást és tapasztalatcserét a veszprémi ÁFÉSZ dolgozói. „Járd körül a Somlót!” jelszóval az ajkai ÁFÉSZ stb-je a KISZ-szervezetekkel közösen szervezett gyalogtúrát. Az egy hónapig tartó kulturális napok programja tág lehetőséget nyújtott a szövetkezeti dolgozók részére a kikapcsolódásra, a szórakozásra és nem utolsó sorban a művelődésre. (BGA) Gyermekeinket a szabadba! Százszemélyes sátortáborok kölcsönben Kezdeményező az úttörőszövetség — kölcsönzi az Ezermester Bolt felszerelés cikklista alapján Gyermekeink, úttörőink táborozása tavasztól őszig nem csak öröm és évről évre visszatérő igény, hanem olykor-olykor gond is. Elsősorban azért, hogy a táborozni induló úttörőcsapatok, iskolák honnan szerezzenek sátrakat, azokhoz felszerelési tárgyakat, eszközöket. Az ötlet a Magyar Úttörők Országos Szövetségében született meg. Az Úttörő- és Ezermester Bolt Vállalat százszemélyes komplett sátortáborokat alakít ki és kölcsönöz a pajtásoknak. Ezzel egycsapásra megoldják az úttörőcsapatok az iskolák gondját. Cikklista alapján kapják meg a tábor teljes felszerelését, berendezését. A pajtásokra a tábor felállítása, elrendezése vár. A közeljövőben a Magyar Úttörők Országos Szövetség és az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Minisztérium egyezményt ír alá, hogy már a jövő évtől a pajtások rendelkezésére álljanak a táborok és a táborhelyek. A termelőszövetkezetek és az erdőgazdaságok segítik a pajtások táborozását, nemcsak a Balaton mellett, hanem hazánk, megyénk legszebb tájain. A most elhatározott, és jövőre megvalósuló akció jelszava: Gyermekeinket a szabadba! Október 18-tól november 16-ig öt könyv ünnepe falun Ebben az évben a 20., jubileumi idejükhöz érkeztek az őszi megyei könyvhetek rendezvényei. Ezúttal az eltelt 20 év is arra készteti a szövetkezeti könyvterjesztőket és a közművelődésben velük együtt ténykedő társszerveket, hogy az idei könyvheti rendezvények a jubileumhoz méltóak és egyben folytatói legyenek az eddig megtett útnak. A közművelődés országos szervezői és irányítói elismerik és méltatják az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek könyvterjesztő tevékenységének szerepét a falusi közművelődés fellendítésében és továbbfejlesztésében. Az eltelt évek folyamán a célok és az eszközök módosultak, de a könyv szerepe az irodalom megismertetésében, népszerűsítésében nem csökkent. Sőt, a város és falu kapcsolatának erősödése, az urbanizálódás, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok iparosodása stb. érezteti az igény növekedését. A jó és szép gyermekkönyv, szépirodalmi mű, a szakirodalom eljuttatása a falun élő emberekhez fontos igény kielégítését célozza és látszólagosan csak, mint technikai kérdésként jelenik meg. Az őszi megyei könyvhetek szerepe és jelentősége abban van, hogy eljuttatja a könyvet a közművelődés szempontjából ma még esetlegesen „fehér foltként” számon tartott falvakba és a rendezvények megszervezése olyan hangulatot teremt, amely elősegíti az irodalom befogadását, megértését, népszerűsítését. Ebben a feladatban találtak immár huszadszor közös összhangra a megyei és helyi szervező bizottságok tagjai. A 20. őszi megyei könyvhetek megnyitóját október 20-án — lapzárta után — Csabrendeken rendezték. Sánta Ferenc Kossuth-díjas író és Kiss Ferenc irodalomtörténész részvételével. A megnyitó rendezvényeiben közreműködött az „Aréna” és a sümegi Petőfi Sándor amatőr színjátszó csoport is. Istenes Sándor SZÖVETKEZETI ÉLET - 1980. októberi Az idén november 6-8. között Budapesten, a kőbányai vásárváros B pavilonjában rendezik meg a galamb- és kisállattenyésztők immár hagyományos országos kiállítását. Az előkészületekről a seregszemle házigazdájától, Tulipánt Józseftől, a Magyar Galambtenyésztők Szövetsége főtitkárától kértünk tájékoztatást. - Mi látható a kiállításon és milyen programot szerveznek az érdeklődők számára? - A hazai galamb- és kisállattenyésztők szokásos kiállításán a mintegy 200 galambtenyésztő egyesület tagjai bemutatják a legjobb hazai és külföldi haszon-, dísz- és röpgalambfajtákat (King, Texan, Hiúz, Magyar óriás, Strasszer, Magyar csirke, Kóbirgi pacsirta, Mondaii, Óriás posta), továbbá a gyakorlatban jól bevált keresztezési kombinációkat és ezek egyedeit, de az érdeklődők láthatják a legjobb termelési eredményeket elérő nyúlfajtákat, valamint a szabad idő, a hobby céljait szolgáló kiváló díszmadár- és díszbaromfi-, nyúl-, díszmacska-, nutria egyedeket is. Bizonyára részletesen tájékozódhatnak a kiállítás látogatói a népgazdasági szempontból jelentős galambhústermelés időszerű kérdéseiről is? — Az általános kérdések mellett a legfontosabb szakmai információkra hívjuk fel a látogatók figyelmét. Egyrészt a galambhústermelés népgazdasági hasznára utalunk, hiszen az árualapnövelés, a választékbővítés, az önfogyasztás mellett jelentős mennyiségi élő- és vágott galamb exportálására nyílik lehetőség, ami figyelemreméltó devizabevételt jelent az országnak. Annál is inkább szeretnénk ezt hangsúlyozni, mert a másodlagos gazdaság, a háztáji kitermelés keretében nagyon gazdaságosan lehet foglalkozni galambtenyésztéssel, így húsgalambtenyésztéssel, s tenyészanyag-előállítással, ugyanis kevés állóeszközre, minimális munkára van szükség. Másrészt, szólunk a galambtenyésztésről, mint a szabad idő hasznos eltöltésének egyik módjáról, az ember és az állatvilág, a természeti környezet kapcsolatának jelentőségéről. — És a szakmai információk? — Úgy véljük, mind a tapasztalt, több évtizeden át tenyésztő galambászoknak, mind a nem szakmai közönségnek — de gondolunk a leendő galambtenyésztőkre is több jól hasznosítható szakmai információval tudunk szolgálni a novemberi kiállításon. Lényeges tudnivaló — számos külföldi és hazai kísérlet nyomán már beigazolódott —, hogy a vágógalamb előállításának a legbiztonságosabb és legeredményesebb módja a haszonkeresztezés, ami Magyarországon a galambtartók némi tájékozatlansága, az árutermelés során a fajtiszta törzsállományhoz való ragaszkodás, valamint a szelekció jelentőségének nem kellő ismerete miatt még mindig nem vált általános gyakorlattá. A nagyüzemek, s az ÁFÉSZ-ek szakemberei sokat tehetnek a haszonkeresztezés elterjesztéséért, annál is inkább, mert a 450 ezer galambtenyésztő közül mind többen — akiknek jelentős része tagja a galambtenyésztő egyesületnek —, lesznek az ÁFÉSZ-ek szakcsoportjainak tagjai. Amíg 10 évvel ezelőtt 16 galambtenyésztő szakcsoport működött, mintegy 1600 fővel, tavaly a 89 szakcsoportnak már közel 4000 tagja volt. Ugyancsak a galambtenyésztés kulcskérdései közé tartozik a hibridizációs folyamat teljes körű végrehajtása, mégpedig valamennyi tenyésztőnél helyben. - Szeretnénk, ha a novemberi kiállítás - amelynek szervezése már szeptemberben megkezdődött - hozzájárulna ahhoz, hogy minél többen foglalkoznának a jövőben hazánkban is galambtenyésztéssel, s gyarapodna az ÁFÉSZ-ek keretében működő húsgalambtenyésztő szakcsoportok száma. Dékány Sándor