Szövetkezeti Élet, 1983 (7. [8.] évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
Napirenden a munkamódszer tökéletesítése Elmúlt évi utolsó ülését december végén Hörömpöly László elnök vezetésével Veszprémben tartotta az ipari szövetkezetek szövetségének elnöksége. Az elnökség megtárgyalta jelenleg alkalmazott munkamódszerét és továbbfejlesztésének feladatait tartalmazó írásos előterjesztést. Az elnökség munkamódszere felülvizsgálatának célja volt, az eddiginél magasabb színvonalú testületi munkával a megyében működő ipari szövetkezetek gazdasági és mozgalmi tevékenységének hatékonyabb segítése. A napirend vitájában felszólaló elnökségi tagok, valamint a szövetség felügyelő bizottságának elnöke hasznos észrevételeket tettek, javaslatokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogyan teheti még eredményesebbé munkáját az elnökség. Munkamódszerének továbbfejlesztésére a megyei szintű (Oláh) Ipari szövetkezeti elnökök értekezlete Sümegen Az ipari szövetkezetek szövetsége december közepén tartotta meg a szövetkezeti elnökök szokásos negyedévi értekezletét. A 21 ipari szövetkezet elnökét Hörömpöly Lászlót a KISZÖV elnökét, a KISZÖV osztályvezetőit és irodavezetőit, Siposné Dr. Kiss Gizella köszöntötte majd bemutatta a FOLTEX Szövetkezet központi telephelyén lévő üzemeket, amelyekben az üzemevezetők ismertették a részlegek tevékenységét. Az értekezlet résztvevői meglátogatták a Sümegi Vegyesipari Szövetkezet központi telephelyét is, ahol Németh János a szövetkezet elnöke adott tájékoztatást a szövetkezet munkájáról. A két szövetkezet látogatásait követően a sümegi nagyközségi pártbizottság tanácskozó termében folytatódott a program, ahol Hörömpöly László, a szövetség elnöke vázolta az ipari szövetkezetek várható eredményeit, valamint az 1983. évi feladatokat. Ezt követően Oláh Zoltán a szövetkezet-politikai osztály vezetője az 1983. I. félévi kiemelt mozgalmi feladatról a szövetkezeti jogszabályok módosításáról, a „Szövetkezeti Élet” című lap tartalmi színvonala emeléséről, valamint az ifjúságpolitikai intézkedési tervek időarányos végrehajtásáról adott tájékoztatást, illetve e témakörökben jelentkező feladatokra hívta fel a figyelmet. Utczás György a közgazdasági és pénzügyi osztályveze Aruházbővítés üzletsor, presszó Megváltozik, megszépül ezekben az években Zirc belvárosa, a Rákóczi tér. Lebontották a már öreg épületet, megszűnt a KOMFORT Vállalat üzletsora. A szó szoros értelmében megszűnt, mert az erősen városiasodó Zircen valamennyi KOMFORT szaküzletet átvett a Zirc és Vidéke Áfész. Azt jelenti ez, hogy egy kézben a nagyközség műszaki és ruházati ellátása, csökken a szállítás és annak költsége. Már az emeleten dolgoznak az építők az új, főtéri épületen. Itt kap helyet az Állami Biztosító és itt lesz cukrászdája, műszaki áruháza, továbbá papírboltja az Áfésznek. Jó ütemben épül az ABC- áruház, illetve az emeletráépítés. Úgy tervezi a zirci áfész, hogy augusztus 20-án felavatja a kétemeletesre bővített, új ellátást biztosító ABC-áruházat is, tője a gazdasági szabályozók 1983. évi változásairól szólt. Kiemelte az új bér- és keresetszabályozást, ismertette az új jövedelemszabályozás rendszerét, a hitelpolitikai irányelveket és a beruházások területén érvényesülő szigorításokat. Englert József a műszaki osztály vezetője a tőkés export fokozásátnak szükségességéről, annak elősegítését szolgáló kedvezményekről, valamint a termelés-termék korszerűsítéssel kapcsolatos feladatokról szólt. Erősödik a szövetkezeti demokrácia jogszabály-módosítás az ipari szövetkezetekben . Az ipari szövetkezetek 1981. őszén megtartott VIII. kongresszusa állást foglalt a szö- testület feladattervet fogadott vetkezetek a vonatkozó jogszabályok továbbterjesztéséről. A kongresszus a jogszabályokét, majd úgy határozott, hogy az ipari szövetkezetek vezetőségeinek is ajánlja, hogy munkamódszerük elemzését 1983. évben tűzzék napirendre és annak javítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A 2. napirendben az elnökség megtárgyalta és jóváhagyta az 1983. I. félévére szólókal) szemben olyan igényt támasztott,hogy a jogi szabályozás adjon lehetőséget a belső szabályozás kiszélesítéséhez, a szövetkezeti demokrácia eredményesebb érvényesítéséhez, a testületek működésében a formalitások megszüntetéséhez. A szövetkezeti törvény, valamint az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet és ezek végrehajtását szolgáló Minisztertanácsi rendeletek 1983. január 1-én módosításra és munkatervét, mely szerint az kiegészítésre kerültek. A módosított jogszabáelnökség havonta tartandó ülésein megtárgyalja az ipari szövetkezeteket érintő legfontosabb gazdasági és mozgalmi kérdéseket. Végezetül az elnökség megtárgyalta és elfogadta az ipari szövetkezetek kádernevelő tevékenységének tapasztalatairól szóló írásos tájékoztatót. Az elnökségi ülés munkájátban részt vett, a napirendek vitájában felszólalt Farkas Tamás, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. Ígek jobban elősegítik a gazdasági, szövetkezetpolitikai és mozgalmi célok megvalósítását, a tagsági jogaik és kötelezettségek érvényesülését. A jogszabályok módosítása az ipari szövetkezetek és a szövetségi számára kiemelt, nagy jelentőségű feladatot jelent, melyet az év közepéig el kell végezni. Ehhez a munkához, annak eredményes elvégzéséhez az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa irányelvet, a szabályzatok készítéseihez útmutatókat ad ki. A szövetség szövetkezetpolitikai osztálya a jogi irodával együttműködve többféle módon segíti az ipari szövetkezetek jogszabály-módosító munkáját. Az alapszabállyal, valamint az önkormányzati szabályzatokkal szemben követelmény, hogy legyenek áttekinthetőek, közérthetőek, és a szövetkezetek belső viszonyait az adottságoknak megfelelően szabályozzák. Kerülni kel a jogszabályok kötelező rendelkezéseinek ismétlését. Ez ideig amennyiben a szövetkezet taglétszáma a 150 főt nem érte el, küldöttgyűlés nem volt alakítható. A módosítás szerint 250 fő taglétszám alatt is célszerű a küldöttgyűlés létrehozása, ahol azt a munkahelyek területi szétszórtsága, a közgyűlés többszöri összehívásának jelentős többletköltsége indukálttá teszi. A küldötteket az ipari szövetkezetek eddig két évre választották. A jövőben a küldötteket is az általános választási időszakhoz igazodva 5 évre választják. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik az elosztási viszonyokat érintő egyéb belső szabályzatok megalkotása és módosíitása (pl.: törzsgárda szabályzat, újítási szabályzat stb.). Az elosztási viszonyokat nem érintő egyéb szakmai szabályzatok megállapításával, módosításával és kiegészítésével kapcsolatos hatáskörrel a szövetkezet vezetőségét helyes felruház-Az értekezleten Szabó Ottó, ii (pl.: munkavédelmi szabályzat.). Lóki Ferenc, Kupcsik Gábor, Maróti Miklós és Tóth Ernő elnök szólalt fel. Az értekezleten elhangzottakra Hörömpöly László a szövetség elnöke válaszolt. Bővül a munkahelyi tanácskozások hatásköre. A munkahelyi tanácskozások vezetőit eddig egy évre választották. Ez a rövid választási idő csökkentette a munkahelyi tanácskozásvezetők munkájának hatékonyságát, felelősségét A munkahelyi tanácskozásvezetőt a választói időszakhoz igazodva 5 évre kell megválasztani, egyúttal indokolt küldöttnek is megválasztani. A munkahelyi tanácskozások új feladata, hogy egy választási ciklus idejére létrehozzák a tisztségviselők választását előkészítő jelölő bizottság tagjait. A jövőbeni nemcsak a szövetkezeti bizottság, hanem a nőbizottság tagjait is a munkahelyi tanácskozásokon választják. A nőbizottság tagjai is tisztségviselőknek minősülnek. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a közgyűlés a vezetőségben és a felügyelő bizottságban póttagokat vállasszon. Ez biztosítja a fontos, általános hatáskörű, vezetőtestületi szervek állandó működőképességét. A szövetkezeti bizottságok szerepe nagyobb lesz, feladatuk, hatáskörük bővült, amelyeket részletesen a szervezeti és működési szabályzatokba kell beépíteni. A szociális ellátást, valamint a lakás-, kulturális és sportcélokat szolgáló alapokat felhasználni csak a szövetkezeti bizottság egyetértésével lehet. A szövetkezetek vezetőségeinek kötelessége, hogy a tagságot érintő kérdésekben — amelyek a tagsági viszonnyal, a munkavégzéssel, a munkadíjazással, a szociális juttatásokkal, az élet- és munkakörülményekkel vannak összefüggésben — a szövetkezeti bizottság véleményét kikérje. A jogszabály-módosítás a közgyűléseknek lehetőséget nyújt,hogy az alapszabályban rögzítsék a tagok részjegyének ötévenkénti kiegészítését, valamint a célrészjegy-jegyzést, ami a szövetkezet gazdasági, társadalmi, szociális, vagy egyéb célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. A jogszabály szerint a jövőben szüneteltetni lehet a szövetkezeti tag foglalkoztatását, ha a szövetkezet szervezetét, tevékenységét változás érinti, s emiatt a tag részére megfelelő munkát nem tudnak biztosítani. A foglalkoztatás szüneteléséről szóló határozatot a taggal 30 nappal előbb közölni kell. A tapasztalatok szerint a jelenleg érvényes alkalmazotti létszámarány, építőiparban 20 százalék, a többi iparágban 15 százalék, nem megfelelő, betartása gondokat okozott. Figyelembe véve a szövetkezetek sajátos helyzetét, feladataikat, az alkalmazotti arány a tagok számához viszonyítva 30 százalék lehet. A jogszabály-módosítás során bővült a szövetkezetek érdekképviseletét ellátó szövetségek feladata, hatásköre is. A szövetség figyelemmel kíséri, értékeli és segíti az országos tanács Irányelveinek és ajánlásainak, továbbá saját ajánlásainak a szövetkezetek részéről történő megtárgyalását, azok érvényesülését. A szövetkezetek akkor járnak el helyesen ha a jogszabály-módosítással kapcsolatos feladatok elvégzésére munkabizottságokat hoznak létre, egyúttal a tagsággal ismertetik a változásokat, azok indokait, hogy a tagok is közreműködhessenek a belső szabályzatok továbbfejlesztésében. Oláh Zoltán Magasan repül a „Sirály” A Balaton északi partja felé tartva, a 71-es műúton, Balatonkenese egykori határában szépen gondozott kertes lakóházak és csinos víkendházak szomszédságában található a „Sirály" Vas- Műanyagfeldolgozó Szövetkezet. A szövetkezet neve nemcsak a környéken és Veszprém megyében, de az országban, sőt határainkon túl is ismert. A „Sirály" hasznos és tetszetős termékeivel elismerést váltott ki a szakágazat körében és sok örömet szerzett a termékek vásárlóinak. Még nem akadt látogató, aki ne időzött volna szívesen a szemet gyönyörködtető, színesen csillogó kishajók és burkolóelemek, a praktikus háztartási cikkek és a habkönnyű csomagolóeszközök sokaságában. A szövetkezet dolgozói tavaly ünnepelték fennállásuk 30. évfordulóját. Jó alkalom ez arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt évekre is. Három évtizeddel ezelőtt 16- an kisipari szövetkezetet alapítottak Balatonkenesén. A tagok tapasztalattal még nem rendelkeztek, ezért a szövetkezeti forma megalkotása sok vitára adott okot. Az első tapasztalatcserére „zsebből dobták össze” az utazás költségeit, ami akkor, abban az időben sem tűnt áldozatnak, természetes volt, mert a saját és a közösségi érdeket azonosnak tekintették. A tagság első lépésként 250 forinttal járult hozzá a közös alap létrehozásához. Kezdetleges berendezés, néhány szerszám jellemezte a közösség területén — 29 kis műhelyben — a szövetkezeti ipart. 1952-ben az épület-karbantartó KTSZ beolvadásával kiváltak a különböző szolgáltatást végző szakmák, és egy ideig önálló, majd területenkénti egyesülést alkottak. A mai szövetkezet termelési tervét 1,2 millió forintban állapították meg. A létszám folyamatos, majd ugrásszerű növekedésével a tervet minden évben túlteljesítették. Az 1960-as évek elejére a szövetkezet útkeresése befejeződött, és profilt változtatott. Az egész világon, s hazánkban is teret hódított a műanyag feldolgozása. A szövetkezet vezetése előrelátóan áttért az új iparágra. Felismerték a műanyagban rejlő lehetőségeket, nagyon kezdetleges módon, de sok kitartással kikísérletezték azt a technológiát, amely alapja a mai szövetkezet egész működésének. A szövetkezet vezetői lehetőséget kerestek termékeik külföldön történő értékesítésére. Érdekes módon első exporttételüket a most tragikusan sokat emlegetett Bejrútba küldték. Ez a siker szárnyakat adott a dolgozóknak: lelkesedéssel, odaadással és végtelen szeretettel végezték munkájukat. A szövetkezet számos kitüntetésben részesült kiváló munkájáért. Ma már 3 és fél holdas telephelye van a szövetkezetnek. A 15 évvel ezelőtt készült műhelyek, az akkori modern körülmények kezdenek korszerűtlenné válni. Itt, ezen a területen folyt a piaci igényeknek megfelelő három profil fő tevékenysége: a huzalvázas háztartási cikkek gyártása és bevonása, az üvegszállal erősített poliészter termékek készítése és a poliszyrol habdobozok formázása. Mindhárom termékféleség hasznos és keresett kül- és belföldön egyaránt. A huzalvázas cikkek csaknem minden háztartásban megtalálhatók. Állandó kereskedelmi partnereik a vas nagykereskedelmi vállalatok. A szövetkezet ezekkel a termékekkel vett részt először a nemzetközi munkamegosztásban, és jelentős mértékben ma is tőkés exportra dolgozik az ARTEX közvetítésével. A termelés fő volumenét az üvegszállal erősített poliészter termékek jelentik. A tetszetős kivitelű kishajókból arányosan értékesítenek a nyugati államokba. Szerencsés partnerkapcsolat alakult ki több nagyvállalattal, amelyek alkalmazzák és felhasználják a műanyagból készült termékeket: a vegyszeres tartályokat, a lámpabúrákat, az épületek és járművek burkolatait. A szabadidő hasznos kihasználásának egyik sikeres eszköze pedig az a sok szép kishajó, amelyek vizeinken megtalálhatók, és amelyeket az évenként megrendezésre kerülő BNV-n is bemutatnak. A polistyrol habdobozokat főként szerszámok és a televíziók csomagolására használják. Mindezek az eredmények végső soron a dolgozó emberek áldozatos tevékenységét tükrözik. Az évtizedes, tudatos politikai nevelés a szakma elsajátítására és magas szintű művelésére való törekvés a 11 szocialista brigád életformájában, munkaversenyében, vállalásában fellelhető. Amikor a munkahelyi tanácskozásokon, a küldöttgyűléseken vagy csak egyszerű brigádértekezleteken elhangzik a termelésre vagy társadalmi munkára való felhívás, a tagok egységes erőt képviselnek, felzárkóznak a szükségessé vált új ügy mellett. A dolgozók 80 százaléka szocialistabrigád-tag, akik közül többen folytatnak közéleti tevékenységet. Kilencen a tanácsban, ketten a Hazafias Népfront testületeiben tevékenykednek. Többen bizottsági és elnökségi tagok a község egyéb társadalmi testületeiben. Élénk sportélet folyik a szocialista brigádokban, amelyeket a KISZÖV és az OKISZ sportrendezvények helyezései igazolnak. Ugyancsak a szocialista brigádok vállalásainak igényeként indult meg a felnőtt korú szakmunkásképzés, amely nemcsak társadalmi rangot jelent a dolgozóknak, de segít eligazodni a technológia bonyolult szerkezetében. „Kenusok". Fotó: Péterfay Endre 2 - SZÖVETKEZETI ÉLET - 1983. január Születésnapi megemlékezés Kiss György a Pápai „Higiénia" Szövetkezet elnöke az 1951. évi alapítás óta tölti be az elnöki tisztet. Január 6-án Kiss György elnök 60. születésnapja alkalmából kedves ünnepségre került sor Pápán a szövetkezet központjában. A 60 éves Kiss Györgyöt elsősként Rostási József, a Pápa Városi-Járási Pártbizottság első titkára köszöntötte a pártbizottság, valamint a városi tanács nevében. Rostási József meleg szavakkal emlékezett meg az ünnepelt munkásságáról, majd a születésnap alkalmából a városi szervek kitüntetését adta át. Az ipari szövetkezetek szövetségének elnöksége nevében Hörömpöly László, a szövetség elnöke köszöntötte Kiss Györgyöt, elismeréssel szólt a szövetkezet élén kifejtett több mint 30 éves eredményes munkájáról. Az ünnepségen részt vett dr. Németh Zoltán, a városi tanács elnöke, Szécsi János a Pápa Városi-Járási Pártbizottság titkára, Oláh Zoltán a KISZÖV pártalapszervezetének titkára és Baboth István, a Higiénia Szövetkezet párttitkára. Nyugdíjas szövetkezeti vezetők találkozója Az ipari szövetkezeteikben és szövetségben az alapító tagok és nyugdíjasok megbecsülésének hagyományai vannak. A szövetkezetek jelenlegi is mintegy 200 nyugdíjast foglalkoztatnak, így velük a szövetkezetek állandó kapcsolatot tartanak. Közel 700 azon nyugdíjasok száma, akik koruknál és egészségi álld’potuknál fogva nem dolgoznak, számukra a szövetkezetek nyugdíjastalállkozóikat rendeznek. Az ipari szövetkezetek szövetsége decemberben második alkalommal rendezte meg a nyugdíjas elnökök, főkönyvelők, műszaki veztetők találkozóját. A több mint 50 nyugdíjas szövetkezeti vezetőt és kísérőiket Hörömpöly László, a KISZÖV elnöke köszöntötte, majd tájékoztatta a találkozó résztvevőit a megye ipari szövetkezeteinek fejlődéséről, eredményeiről. Elmondotta, hogy 1951 végén 50 kisipari szövetkezet működött ezer dolgozóval, a termelési érték 50 millió forint, a közös vagyon értéke 2 millió forint volt. Most, 1982 végén 21 Ipari szövetkezet 7000 dolgozóval tevékenykedik a megyében, a termelési érték megközelíti az 1 milliárd 300 millió forintot, a közös vagyon értéke pedig 550 millió forintra emelkedett. A szövetség elnöke tájékoztatójában kihangsúlyozta, a megye ipari szövetkezetei az elmúlt három évtized alatt eredményesen tevékenykedtek, töretlenül fejlődtek, s ebben nagy szerepe volt a most már nyugdíjas dolgozóknak, vezetőknek, akik nagy érdemeket szereztek a mozgalom megerősödésében. Mint mondottal, „úgy érezzük, nem érhettünk volna el megyénk szövetkezeti mozgalmában olyan szép eredményeket, ha nem támaszkodhattunk volna az alapító tagok, vezetők, ma már nyugdíjasok lelkes-odaadói munkájára. A szövetség elnökének tájékoztatóját baráti beszélgetés követte. Az alapító tagok, volt elnökök, főkönyvelők sorban elevenítették fel a kezdeti gondokat, a küzdelmes múltat,kifejezték örömüket, shogy az utódok ijó munkája eredményeként tovább fejlődött a mozgalom. A több órán keresztül tartó beszélgetés után a szövetség elnöksége ebédre hívta meg a nyugdíjas vezetőket. A találkozó befejezésekor a szövetség nőmunkatársai emléktárgyat adtak át a nyugdíjas szövetkezeti vezetőknek.