Szövetkezeti Élet, 1983 (7. [8.] évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

Napirenden a munkamódszer tökéletesítése Elmúlt évi utolsó ülését de­cember végén Hörömpöly Lász­ló elnök vezetésével Veszprém­ben tartotta az ipari szövetke­zetek szövetségének elnöksége. Az elnökség megtárgyalta jelenleg alkalmazott munka­­módszerét és továbbfejleszté­sének feladatait tartalmazó írásos előterjesztést. Az elnökség munkamódszere felülvizsgálatának célja volt, az eddiginél magasabb szín­vonalú testületi munkával a megyében működő ipari szö­vetkezetek gazdasági és moz­galmi tevékenységének haté­konyabb segítése. A napirend vitájában fel­szólaló elnökségi tagok, vala­mint a szövetség felügyelő bi­zottságának elnöke hasznos észrevételeket tettek, javaslato­kat fogalmaztak meg arra vo­natkozóan, hogyan teheti még eredményesebbé munkáját az elnökség. Munkamódszerének tovább­fejlesztésére a megyei szintű (Oláh) Ipari szövetkezeti elnökök értekezlete Sümegen Az ipari szövetkezetek szö­vetsége december közepén tar­totta meg a szövetkezeti elnö­kök szokásos negyedévi érte­kezletét. A 21 ipari szövetkezet elnökét Hörömpöly Lászlót a KISZÖV elnökét, a KISZÖV osztályvezetőit és irodavezetőit, Siposné Dr. Kiss Gizella kö­szöntötte majd bemutatta­ a FOLTEX Szövetkezet központi telephelyén lévő üzemeket, amelyekben­ az üzemevezetők ismertették a részlegek tevé­kenységét. Az értekezlet résztvevői meg­látogatták a Sümegi Vegyes­ipari Szövetkezet­­ központi te­lephelyét is, ahol Németh Já­nos a szövetkezet elnöke adott tájékoztatást a szövetkezet munkájáról. A két szövetkezet lá­togatá­­sait követően a sümegi nagy­községi pártbizottság tanácsko­zó termében folytatódott a program, ahol Hörömpöly László, a szövetség elnöke vá­zolta az ipari szövetkezetek várható eredményeit, valamint az 1983. évi feladatokat. Ezt követően Oláh Zoltán a szö­vetkezet-politikai osztály veze­tője az 1983. I. félévi kiemelt mozgalmi feladatról a szövet­kezeti jogszabályok módosítá­sáról, a „Szövetkezeti Élet” cí­mű lap tartalmi színvonala emeléséről, valamint az ifjú­ságpolitikai intéz­kedési tervek időarányos végrehajtásáról adott tájékoztatást, illetve e témakörökben jelentkező fel­adatokra hívta fel­­ a figyelmet. Utczás György a közgazda­­sági és pénzügyi osztály­veze­ Aruházbővítés üzletsor, presszó Megváltozik, megszépül ezekben az években Zirc belvárosa, a Rákóczi tér. Le­bontották a már öreg épületet, megszűnt a KOMFORT Vállalat üzletsora. A szó szoros értel­mében megszűnt, mert az erő­sen városiasodó Zircen vala­mennyi KOMFORT szaküzletet átvett a Zirc és Vidéke Áfész. Azt jelenti ez, hogy egy kézben a nagyközség műszaki és ru­házati ellátása, csökken a szál­lítás és annak költsége. Már az emeleten dolgoznak az építők az új, főtéri épüle­ten. Itt kap helyet az Állami Biztosító és itt lesz cukrászdája, műszaki áruháza, továbbá pa­pírboltja az Áfésznek. Jó ütemben épül az ABC- áruház, illetve az emeletrá­építés. Úgy tervezi a zirci áfész, hogy augusztus 20-án felavatja a kétemeletesre bő­vített, új ellátást biztosító ABC-áruházat is, tője a gazdasági szabályozók 1983. évi változásairól szólt. Ki­emelte az új bér- és kereset­­szabályozást, ismertette az új jövedelemszabályozás rend­szerét, a hitelpolitikai irányel­veket és a beruházások terüle­tén érvényesülő szigorításokat. Englert József a műszaki osz­tály vezetője a tőkés export fo­­kozásátna­k szükségességéről, annak elősegítését szolgáló­­ kedvezményekről, valamint a termelés-termék korszerűsítés­sel kapcsolatos feladatokról szólt. Erősödik a szövetkezeti demokrácia jogszabály-módosítás az ipari szövetkezetekben . Az ipari szövetkezetek 1981. őszén megtar­tott VIII. kongresszusa állást foglalt a szö- testület feladattervet fogadott vetkezetek a vonatkozó jogszabályok tovább­terjesztéséről. A kongresszus a jogszabályok­ét, majd úgy határozott, hogy az ipari szövetkezetek vezetősé­­geinek is ajánlja, hogy mun­kamódszerük elemzését 1983. évben tűzzék napirendre és annak javítása érdekében a szükséges intézkedéseket te­gyék meg. A 2. napirendben az elnök­ség megtárgyalta és jóváhagy­ta az 1983. I. félévére szóló­kal) szemben olyan igényt támasztott,­­hogy a jogi szabályozás adjon lehetőséget a belső szabályozás­­ kiszélesítéséhez, a szövetkezeti de­mokrácia eredményesebb érvényesítéséhez, a testületek működésében a formalitások meg­szünte­t­éséhez. A szövetkezeti törvény, valamint az ipari szö­vetkezetekről szóló törvényerejű rendelet és ezek végrehajtását szolgáló Minisztertanácsi rendeletek 1983. január 1-én módosításra­ és munkatervét, mely szerint az kiegészítésre kerültek. A módosított jogsza­bá­elnökség havonta tartandó ülé­sein megtárgyalja az ipari szö­vetkezeteket érintő leg­fonto­sabb gazdasági és mozgalmi kérdéseket. Végezetül az el­nökség megtárgyalta és elfo­gadta az ipari szövetkezetek kádernevelő tevékenységének tapasztalatairól szóló írásos tá­jékoztatót. Az elnökségi ülés munkáját­ban részt vett, a napirendek vitájában felszólalt Farkas Ta­más, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. Ígek jobban elősegítik a gazdasági, szövetke­­zetpolitikai és mozgalmi célok megvalósítását, a tagsági jogaik­­ és kötelezettségek érvénye­sülését. A jogs­zabál­­yok módosítása az ipari szövet­kezetek és a­­ szövetségi számára kiemelt, nagy jelentőségű feladatot jelent, melyet az év kö­zepéig el kell végezni. Ehhez a munkához, annak eredményes elvégzéséhez az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa irányelvet, a szabályzatok készítéseihez útmutatókat ad ki. A szövetség szövetkezetpo­litikai osztálya a jo­gi irodával­ együttműködve többféle módon se­gíti az ipari szövetkezetek jogszabály-módosító munkáját. Az alapszabállyal, valamint az önkormány­zati szabályzatokkal szemben követelmény, hogy legyenek áttekinthetőek, közérthetőek, és a szövetkezetek belső viszonyait az adottságok­nak megfelelően szabályozzák. Kerülni­­ kel a jogszabályok kötelező rendelkezéseinek ismét­lését. Ez ideig amennyiben a szövetkezet taglét­száma a­ 150 főt nem érte el, küldöttgyűlés nem volt alakítható. A módosítás szerint 250 fő taglétszám alatt is célszerű a küldöttgyű­lés létrehozása, ahol azt a munkahelyek terü­leti szétszórtsága, a közgyűlés többszöri ös­­­­szehívásának jelentős többletköltsége indukált­tá teszi. A küldötteket az ipari szövetkezetek eddig két évre választották. A jövőben a küldötte­ket is az általános választási időszakhoz iga­zodva 5 évre választják. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik az el­osztási viszonyokat érintő egyéb belső sza­bályzatok megalkotása és módosíitása (pl.: törzsgárda szabá­lyzat, újítási szabályzat stb.). Az elosztási viszonyokat nem érintő egyéb szak­mai szabályzatok megállapításával­, módosítá­sával és kiegészítésével kapcsolatos hatáskör­rel a szövetkezet vezetőségét helyes fel­ruház-Az értekezleten Szabó Ottó, ii (pl.: munkavédelmi szabályzat.). Lóki Ferenc, Kupcsik Gábor, Maróti Miklós és Tóth Ernő el­nök szólalt fel. Az értekezleten elhangzot­takra Hörömpöly László a szö­vetség elnöke válaszolt. Bővül a­ munkahelyi tanácskozások hatáskö­re. A munkahelyi tanácskozások vezetőit eddig egy évre választották. Ez a­ rövid választási idő csökkentette a munkahelyi tanácskozásvezetők munkájának hatékonyságát, felelősségét A munkahelyi tanácskozásvezetőt a választói időszakhoz igazodva 5 évre kell megválasztani, egyúttal indokolt küldöttnek is megválasztani. A munkahelyi tanácskozások új feladata, hogy egy választási ciklus idejére létrehozzák a tisztségviselők választását előkészítő jelölő bizottság tagjait. A jövőbeni nemcsak a szö­vetkezeti bizottság, hanem a nőbizottság tag­jait is a munkahelyi­­ tanácskozásokon választ­ják. A nőbizottság tagjai is tisztségviselőknek minősülnek. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a köz­gyűlés a­ vezetőségben és a felügyelő bizott­ságban póttagokat vállasszon. Ez biztosítja a fontos, általános­ hatáskörű, vezetőtestületi szer­vek állandó működőképességét. A szövetkezeti bizottságok szerepe nagyobb lesz, feladatuk, hatáskörük bővült, amelyeket részletesen a szervezeti és működési szabály­zatokba kell­ beépíteni. A szociális ellátást, valamint a­ lakás-, kulturális és sportcélokat szolgáló alapokat felhasználni csak a szövet­kezeti bizottság egyetértésével lehet. A szö­vetkezetek vezetőségeinek kötelessége, hogy a tagságot érintő kérdésekben — amelyek a tag­­­sági viszonnyal, a munkavégzéssel, a munka­­díjazássa­l, a szociális­­ juttatásokkal­, az élet- és munkakörülményekkel vannak összefüggés­ben — a szövetkezeti bizottság véleményét ki­kérje. A jogszabály-módosítás a közgyűléseknek lehetőséget nyújt,­­hogy az alapszabályban rög­zítsék a tagok részjegyének ötévenkénti kiegé­szítését, valamint a célrészjegy-jegyzést, ami a szövetkezet gazdasági, társadalmi, szociális, vagy egyéb célkitűzéseinek megvalósítását szol­gálja. A jogszabály szerint a jövőben szüneteltetni lehet a szövetkezeti tag foglalkoztatását, ha a szövetkezet szervezetét, tevékenységét válto­zás érinti, s emiatt a tag részére megfelelő munkát nem tudnak biztosítani. A foglalkoz­tatás szüneteléséről szóló határozatot a tag­gal­ 30 nappal előbb közölni kell. A tapasztalatok szerint a jelenleg érvényes alkalmazotti létszámarány, építőiparban 20 százalék, a többi­­ iparágban 15 százalék, nem megfelelő, betartása gondokat okozott. Figye­lembe véve a szövetkezetek sajátos helyzetét, feladataikat, az alkalmazotti arány a tagok számához viszonyítva 30 százalék lehet. A jogszabály-módosítás során bővült a szö­vetkezetek érdekképviseletét ellátó szövetségek feladata, hatásköre is. A szövetség figyelem­mel kíséri, értékeli és segíti az országos ta­nács Irányelveinek és ajánlásainak, továbbá­ saját ajánlásainak a­­ szövetkezetek részéről történő megtárgyalását, azok érvényesülését. A szövetkezetek akkor járnak el helyesen ha a jogszabály-módosítással­ kapcsolatos fel­adatok elvégzésére munkabizottságokat hoznak létre, egyúttal a tagsággal ismertetik a vál­tozásokat, azok indokait, hogy a tagok is köz­reműködhessenek a belső szabályzatok tovább­fejlesztésében. Oláh Zoltán Magasan repül a „Sirály” A Balaton északi partja felé tartva, a 71-es műúton, Bala­tonkenese egykori határában szépen gondozott kertes lakó­házak és csinos víkendházak szomszédságában található a „Sirály" Vas- Műanyagfeldol­gozó Szövetkezet. A szövetke­zet neve nemcsak a környéken és Veszprém megyében, de az országban, sőt határainkon túl is ismert. A „Sirály" hasznos és tetszetős termékeivel elis­merést váltott ki a szakágazat körében és sok örömet szerzett a termékek­ vásárlóinak. Még nem akadt látogató, aki ne időzött volna szívesen a sze­met gyönyörködtető, színesen csillogó kishajók és burkoló­elemek, a praktikus háztartási cikkek és a habkönnyű cso­magolóeszközök sokaságában. A szövetkezet dolgozói ta­valy ünnepelték fennállásuk 30. évfordulóját. Jó alkalom ez arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt évekre is. Három évtizeddel ezelőtt 16- an kisipari szövetkezetet ala­pítottak Balatonkenesén. A ta­gok tapasztalattal még nem rendelkeztek, ezért a szövetke­zeti forma megalkotása sok vitára adott okot. Az első ta­pasztalatcserére „zsebből dob­ták össze” az utazás költsége­it, ami akkor, abban az idő­ben sem tűnt áldozatnak, ter­mészetes volt, mert a saját és a közösségi érdeket azonosnak tekintették. A tagság első lépésként 250 forinttal járult hozzá a közös alap létrehozásához. Kezdet­leges berendezés, néhány szer­szám jellemezte a közösség te­rületén — 29 kis műhelyben — a szövetkezeti ipart. 1952-ben az épület-karban­tartó KTSZ beolvadásával ki­váltak a különböző szolgálta­tást végző szakmák, és egy ideig önálló, majd területen­kénti egyesülést alkottak. A mai szövetkezet termelési ter­vét 1,2 millió forintban állapí­tották meg. A létszám folya­matos, majd ugrásszerű növe­kedésével a tervet minden év­ben túlteljesítették. Az 1960-as évek elejére a szövetkezet útkeresése befeje­ződött, és profilt változtatott. Az egész világon, s hazánkban is teret hódított a műanyag feldolgozása. A szövetkezet ve­zetése előrelátóan áttért az új iparágra. Felismerték a mű­anyagban rejlő lehetőségeket, nagyon kezdetleges módon, de sok kitartással kikísérletezték azt a technológiát, amely alapja a mai szövetkezet egész működésének. A szövetkezet vezetői lehe­tőséget kerestek termékeik kül­földön történő értékesítésére. Érdekes módon első export­tételüket a most tragikusan so­kat emlegetett Bejrútba küld­ték. Ez a siker szárnyakat adott a dolgozóknak: lelkesedéssel, odaadással és végtelen szere­tettel végezték munkájukat. A szövetkezet számos kitüntetés­ben részesült kiváló munkájá­ért. Ma már 3 és fél holdas te­lephelye van a szövetkezet­nek. A 15 évvel ezelőtt készült műhelyek, az akkori modern körülmények kezdenek korsze­rűtlenné válni. Itt, ezen a terü­leten folyt a piaci igényeknek megfelelő három profil fő te­vékenysége: a huzalvázas ház­tartási cikkek gyártása és be­­­vonása, az üvegszállal erősí­tett poliészter termékek készí­tése és a poliszyrol habdobo­zok formázása. Mindhárom ter­mékféleség hasznos és kere­sett kül- és belföldön egyaránt. A huzalvázas cikkek csak­nem minden háztartásban megtalálhatók. Állandó keres­kedelmi partnereik a vas nagykereskedelmi vállalatok. A szövetkezet ezekkel a termé­kekkel vett részt először a nem­zetközi munkamegosztásban, és jelentős mértékben ma is tőkés exportra dolgozik az ARTEX közvetítésével. A termelés fő volumenét az üvegszállal erősített poliészter termékek jelentik. A tetszetős kivitelű kishajókból arányo­san értékesítenek a nyugati ál­lamokba. Szerencsés partner­­kapcsolat alakult ki több nagy­­vállalattal, amelyek alkalmaz­zák és felhasználják a mű­anyagból készült termékeket: a vegyszeres tartályokat, a lámpabúrákat, az épületek és járművek burkolatait. A sza­bad­idő hasznos kihasználásá­nak egyik sikeres eszköze pe­dig az a sok szép kishajó, amelyek vizeinken megtalál­hatók, és amelyeket az éven­ként megrendezésre kerülő BNV-n is bemutatnak. A polistyrol habdobozokat főként szerszámok és a televí­ziók csomagolására használ­ják. Mindezek az eredmények végső soron a dolgozó embe­rek áldozatos tevékenységét tükrözik. Az évtizedes, tudatos politikai nevelés a szakma el­sajátítására és magas szintű művelésére való törekvés a 11 szocialista brigád életformájá­ban, munkaversenyében, válla­lásában fellelhető. Amikor a munkahelyi tanácskozásokon, a küldöttgyűléseken vagy csak egyszerű brigádértekezleteken elhangzik a termelésre vagy társadalmi munkára való fel­hívás, a tagok egységes erőt képviselnek, felzárkóznak a szükségessé vált új ügy mel­lett. A dolgozók 80 százaléka szocialistabrigád-tag, akik kö­zül t­öbben folytatnak közéleti tevékenységet. Kilencen a ta­nácsban, ketten a Hazafias Népfront testületeiben tevé­kenykednek. Többen bizottsági és elnökségi tagok a község egyéb társadalmi testületei­ben. Élénk sportélet folyik a szocialista brigádokban, ame­lyeket a KISZÖV és az OKISZ sportrendezvények helyezései igazolnak. Ugyancsak a szo­cialista brigádok vállalása­ina­k igényeként indult meg a fel­nőtt korú szakmunkásképzés, amely nemcsak társadalmi ran­got jelent a dolgozóknak, de segít eligazodni a technológia bonyolult szerkezetében. „Kenusok". Fotó: Péterfay Endre 2 - SZÖVETKEZETI ÉLET - 1983. január Születésnapi megemlékezés Kiss György a Pápai „Hi­giénia" Szövetkezet elnöke az 1951. évi alapítás óta tölti be az elnöki tisztet. Január 6-án Kiss György el­nök 60. születésnapja alkal­mából kedves ünnepségre került sor Pápán a szö­vetkezet központjában. A 60 éves Kiss Györ­gyöt elsősként Rostási Jó­zsef, a Pápa Városi-Járási Pártbizottság első­ titkára köszöntötte a pártbizottság, valamint a városi tanács nevében. Rostási József meleg szavakkal emlékezett meg az ünnepelt munkás­ságáról, majd a születés­nap alkalmából a városi szervek kitüntetését adta át. Az ipari szövetkezetek szövetségének elnöksége nevében Hörömpöly László, a szövetség elnöke köszön­tötte Kiss Györgyöt, elis­meréssel szólt a szövetkezet élén kifejtett több mint 30 éves eredményes munkájá­ról. Az ünnepségen részt vett dr. Németh Zoltán, a vá­rosi tanács elnöke, Szécsi János a Pápa Városi-Járási Pártbizottság titkára, Oláh Zoltán a KISZÖV pártalap­­szervezetének titkára és Baboth István, a Higiénia Szövetkezet párttitkára. Nyugdíjas szövetkezeti vezetők találkozója Az ipari szövetkezeteikben és szövetségben az alapító ta­gok és nyugdíjasok megbecsü­lésének hagyományai vannak. A szövetkezetek jelenlegi is mintegy 200 nyugdíjast fog­­­lalkoztatnak, így velük a szö­­vetkezetek állandó­­ kapcsola­tot tartanak. Közel 700 azon nyugdíjasok száma, akik koruk­nál és egészségi álld’potuknál fogva nem dol­goznak, számuk­ra a szövetkezetek nyugdíjas­­talállkozóikat re­ndeznek. Az ipari szövetkezetek szö­vetsége decemberben második alka­lomma­l rendezte meg a nyugdíjas elnökök, főkönyvelők, műszaki veztetők találkozóját. A több mint 50 nyugdíjas szö­vetkezeti vezetőt és kísérőiket Hörömpöly László, a KISZÖV elnöke köszöntötte, majd tá­jékoztatta a találkozó résztve­vőit a megye­­ ipari szövetke­zeteinek fejlődéséről, eredmé­nyeiről. Elmondotta, hogy 1951 vé­gén 50 kisipari szövetkezet mű­ködött ezer dolgozóval, a ter­melési érték 50 millió forint, a közös vagyon értéke 2­­ millió forint volt. Most, 1982 vég­én 21 Ipari szövetkezet 7000 dol­gozóval tevékenykedik a­­ me­gyében, a termelési­­ érték meg­közelíti az 1 milliárd 300 millió forintot,­ a közös vagyon érté­ke pedig 550 millió forintra emelkedett. A szövetség elnöke tájéko­z­­tatójá­ban kihangsúlyozta, a megye ipari szövetkezetei az elmúlt­­ h­ár­om évtized alatt eredményesen tevékenykedtek, töretlenül­ fejlődtek, s ebben nagy szerepe volt a most már nyugdíjas dolgozóknak, veze­tőknek, akik­­ nagy érdemeket szereztek a mozgalom­­ megerő­södésében. Mint mondottal, „úgy érezzük, nem érhettünk volna el megyénk szövetkezeti mozgalmában olyan szép ered­ményeket, ha­ nem­­ támaszkod­hattunk volna az a­lapító ta­gok, vezetők, ma már nyugdí­jasok lelkes-odaadó­i munkájá­­ra. A szövetség elnökének tájé­koztatóját baráti beszélgetés követte. Az alapító tagok, volt elnökök, főkönyvelők sorban elevenítették fel a kezdeti gon­dokat, a küzdelmes múltat,­­ki­fejezték örömüket, shogy az utó­dok ijó munkája eredménye­ként tovább fejlődött a moz­ga­lom. A több órán keresztül tartó beszélgetés után a szövetség elnöksége ebédre hívta meg a nyugdíjas vezetőket. A ta­lálkozó befejezésekor a szövet­ség nőmunkatársai emléktár­gyat adtak át a nyugdíjas szö­vetkezeti vezetőknek.

Next