Szövetkezeti Értesítő, 1921 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1921-11-26 / 48. szám

2. oldal SZÖVETKEZETI ÉRTESÍTŐ XIII. évfolyam Szövetkezetünk áruosztályának jelentése sze­rint a napi árak 1921 november 12-én a követ­kezők voltak : Az árátlagot az Általános Fogyasztási Szö­vetkezet áraival összehasonlítva, a fenti táblá­zatban 152,55 korona, azaz 7,65 százalék árkü­lönbözet mutatkozik, vagyis ennyivel olcsób­­ban vásárlunk a szövetkezetünkben. Látszólag nem nagy összeg ugyan, de tekintetbe kell venni azt a teljes pártatlanságot, amellyel ez a fölvétel készült és azt a tényt, hogy a legtöbb helyen, még a központi vásárcsarnokban is — ahol pedig természetszerűen alacsonyabbak az árak, mint a városi üzletekben — inkább drá­gábban, mint olcsóbban számítják az árakat. A kimutatásból nem tűnik ki az a különbség, hogy a szövetkezet árai mindig a legjobbak, hamisítatlanok és tiszták és hogy a szövetke­zet mérlege nem csal, amit nem minden „be­csületes“ közvetítő kereskedővel kapcsolatban lehetne mindig elmondani. Ezt azonban tagtár­saink előtt fölösleges hangsúlyoznunk. Egyet­len próbavásárlás megmutatja, hogy nem min­idig az az olcsó, ami annak látszik. Látjuk tehát, hogy a szövetkezeti bevásárlás az egyetlen mód arra, hogy azt az életstan­­­dardot, amely a mai viszonyok között nálunk elérhető, biztosítsuk magunknak. A fogyasztók nagy tömegei hiába várják a parlamenti pár­toktól, hogy azok majd segítenek az árak le­nyomásában. Ezt csak a magunk erejével ér­hetjük el; a mi erőnk pedig csak akkor jöhet számításba, ha fogyasztási szövetkezeteinkben egyesülve élünk vele. Ez legyen a mi politikánk, így igyekezzünk mi a drágaság ellen védekezni szövetkezetünk keretén belül. Ezt tettük eddig is — ha mást mondanak is a politikai boszorkánykonyha mé­­regkeverői. Mis minél inkább drágul az élet, minél inkább szaporodnak a gondok, minél in­kább gyűlnek a bajok az élet küzdőterén, mi annál erősebben tartunk ki szövetkezetünk mellett és szövetkezetünkben keressük a világ­paritást, amely a nagyvilág minden becsületes emberének az életd­avat biztosítja. Drágul az élet... Eggyel több ok arra, hogy összetartsunk és még jobban szeressük, még jobban igyekezzünk erősíteni szövetkezetünket, mint eddig. Az Alt. A kny.p. ... Fogy. Vásár- Atlag- Szür-ben paar-ban az Kenyérliszt,szabadforgalm­i 1 kg 28.— 80—81 80.50 Felzőliszt 1 „ 37.— 30-41 40.— Barna kenyérliszt,, 1 „ 21­.— 22.— 22.—­­Félbarna kenyér ,, 1 „ 23.— 24—20 25.— Füstölt szalonna . .­­ . ■ 1 „ 160.— 170—190 175.— Zsir..........................................1 „ 186.— 18S—190 192,— Marhahns, legolcsóbb ... 1 „ 32.— 52— 62 57,— Sertéscomb................................ 1 „ 70.— 84 —92 88.— Paprika la................................1 „ 350.— 340-400 370.— Köles kása ........ 1„ 40.— 20— 30 81.— Hadikávé. ................................1 „ 56.— 60.— 00.— Nyerskávé.......................... . 1 „ 280.— 280- 820 300.— Tojás hűtőházi •••••• uk­b 6.50 5.50—8 6.75 Burgonya..................... lkg 8.— 8—10 9.— Bab. tarka............................1 „ 20.- 26 - 80 28,— Hagyma................................1 „ 30.— 26-30 28,— Borsó .......... 1„ 40.— 44—48 46.— Lencse, közepes. ..... 1 ,, 50.— 52 —66 59.— Cukor.........................................1 „ 90 — 01-94 92.50 Tej .............................................1 k­r 15.40 15.40—17 16.70 Mák.............................................1 kg 90,­ 88-100 94.— Szappan ......... 1 „ 25.— 26—28 27.— Tűzifa aprított ...... 100 „ 245.— 250-270 260.— Petróleum . ...........................1 ltr 36,— 36-40 88.— Xlen. szesz ...... . . 1 „ 50.— 50—52 61.— Összesen 1993'90 2146.45 Mennyi legyen az üzletrész? Sok valószínűség szerint a közgyűlés már nemsokára meg lesz tartva. Ezen a közgyűlésen kell határozni, hogy a szövetkezet továbbra is a szövetkezők saját üzeme legyen-e, vagy pe­dig végleg egyik-másik nagy bank adófizető intézményévé váljék. Ha azt akarjuk, hogy a szövetkezet az alapí­tók intenciói szerint végezze a kötelességét, akkor a szövetkezetnek, tőkét kell rendelkezé­sére bocsátani, hogy mint szövetkezet tudja is kötelességét teljesíteni, mert ma tőke hiányá­ban, sajnos, ebben gát ok­­a van. A szövetkezetnek taglétszáma óriási módon megnövekedett, ez a taglétszám nagy igények­kel jött és annak dacára, hogy tőkét nem ho­zott, igényei többé-kevésbé mégis ki lettek elé­gítve. De ez magával hozta azt, hogy azt a pénzt, amit a tagok nem hoztak, a szövetkezet­nek máshonnan kellett megszerezni és a szö­vetkezet bankhoz volt kénytelen forgótőkéért fordulni. A szövetkezet az önsegélyezés alapján á­l. Kell, hogy azon álljon, mert ez a szövetkezeti eszme alapja. Ha nem azon áll, ha bankoktól vesz föl pénzt üzletei lebonyolítására, akkor a banik fölözi le a hasznot és sajnos, utóbb­ idő­ben azt tapasztaljuk, hogy a banktőke rohamo­san tért hódit a szövetkezetnél. Folyószámla­hitelezés volt. Ezen eddig nem volt lehetséges segíteni, me­­­t az elkövetkezendőket a szövetkezet nem lát­hatta előre. Hiszen csak 18-ról 19-re egy millió­ról huszonnégy millióra ugrott föl a kölcsön fölvételének szükségessége. Amikor én 1119-ben az 50 koronás üzletrészt javasoltam, amit el is fogadtak, azt gondoltuk, ez elég lesz bevásár­lásokra, sőt egy kis tőke is marad, egyet-mást meg­valósí­tani. De azóta minden józan számítás csütörtököt vallott. Az árak ma is emelkednek és ki tudja, hol állnak meg. Ezért nem tartom helyesnek az igazgatóságnak azt a javaslatát, hogy az üzletrészt 200 koronában állapítsuk meg. A 200 koronás üzletrész mellett minden úgy ma­radna továbbra is, mint ma van. A 200 koronát ha minden tag befizetné, akkor is csak 31,470.220 korona gyűlne össze, tehát nemcsak hogy forgótőke nem jutna a szövetkezetnek, de még arra sem volna elég, hogy a banktőkét kikü­szöböljük, tekintve azt, hogy a szövetkezet a három év alatt 7,651.605 korona nyereségvissza­­térítéssel szemben 8,733.523 korona kamatot és költséget fizetett ki, ami a szövetkezeti tagok óriási megkárosítását jelenti. A munkásság fölismerte, hogy neki mint fo­gyasztónak is szervezkednie kell, ha szűkös ke­resetéből meg akar élni és a munkásság szer­vezeteiért mindenkor meghozta azt az áldoza­tot, amit szükségesnek tartott A szövetkezet­nél most azt követeli a helyzet, hogy egyszerre nagyobb lépést kell tenni, mint ezt egyes ha­bozó emberek szeretnék. Én úgy látom, hogy elkerülhetetlen az üzletrészeknek 500 koronában való megáll­apí­tás­a. Persze, az üzletrész befize­tését csak törlesztéses alapon tudom elképzelni, de félév vagy legkésőbb egy év alatt kötelezni kell mindenkit aki nem munkanélküli vagy beteg, hogy üzletrészét befizesse. És ne gondol­ják azt, hogy az 500 koronás üzletrész valami horribilis eredményeket fog hozni a szövetbe- 1917—1918-ban 1,398.495.33 korona 1919- ben 21,771.546.44 1920- ban 33,763.573.36 összesen 59,933.615.13 korona

Next