Szövetkezeti Értesítő, 1921 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1921-06-11 / 24. szám

ГА MAGYARORSZÁGI MUNKÁSSZÖVETKEZETEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadó­­hivatal: Budapest, VII.­­Rákóczi­ út 42. szám, II. e. Telefon: József 48-01, Jó­zsef 48-02 és József 75-70. A munkás­szövetkezet alapelve:Közös ! Megjelenik minden két szombatján termelés fogyasztás haszon Egyes szám ára 50 Allél* Előfizetési ára postai­ szállítással: egész évre 40 korona, szövetkezeti tag­oknak 30 korona. A bizottsági ta­nács kedden tartotta e havi ülését az üzletkerületi bizottsági elnökök teljes létszámának résztvéte­­lével. Klárik tag­társ nyitotta meg a tanácsülést. "Az igazgatóság jelentését Malasits tagtárs ter­jesztette elő. Malasits tagtárs­előadó beszédében rámu­tatva arra, hogy a szövetkezet ellen megindí­tott vizsgálat még mindig nem nyert befeje­zést, ismerteti a megindított­ hajsza újabb fá­zisait" A fő vád az, hogy több szövetkezeti igazgatósági tagnak már lejárt a mandátuma és ők újonnan nem választottak meg. Tény az, hogy 1939-ben a tanácskormány nem engedé­lyezte a közgyűlés egy behívását. Később, a román megszállás alatt, majd az 1920. év folya­mán az általános gyülekezési tilalom miatt szintén lehetetlen volt összehívni a közgyűlést, a­minek legjobb igazolása az, hogy­ a kormány a közgyűlés elhalasztásába beleegyezett. 1920 végén végre beleegyezett a kormány a küldött­közgyűlés megtartásába, de kötelezte a szövet­kezetet arra, hogy az 1918., 1919. és 1920. évi közgyűléseket együttesen tartsa meg. Mi erre elő is készültünk, megtartottuk küldöttválasztó­­taggyűléseinket, de épp az ellenünk hadjára­tot folytató urak aknamunkája folytán ismét elodázódott a közgyűlés napja. A szövetkezeti vetítettképes előadások sike­reit ismerteti ezután, majd beterjeszti az áru­osztály jelentését. — Ha megvan bennünk az ig­azság, az igaz ügy iránti szeretet — fejezte be előadását Ma­­lasits tagtárs —, akkor haladni fogunk tovább is és le fogjuk győzni a szövetkezet ellenségeit. Nagy György helyesnek tartaná, ha a tisztes­­séges tagok egy monstre­ küldöttség útján figyelmeztetnék a kormányt arra, hogy a ta­gok többsége tudni sem akar arról a bizonyos küldöttségről. Haluska István kívánatosnak tartja, hogy a küldöttség egy — a tagok által aláírt — memo­randumot vigyen magával. Bizonyos, hogy a szövetkezeti tagok túlnyomó nagy része szíve­sen vesz részt a szövetkezet és az igazgatóság melletti áll­­­ásfogl­a­l­ás­b­a­n. Schatz Farkas hozzájárul Nagy és Haluska tag­társa­i in­d­í­tvány­aihoz. Kaiserné felszólalása után Nagy Sándor a szövetkezet ellen Csepelen is megindult heccelődésről beszél. Újabban Bé­nárd volt, miniszter is belépett a szövetkezet­­ellenes táborba. A minap egy csepeli gyűlé­sen kijelentette, hogy amiként sikerült már neki egy mocsarat kiszárítani, akként fogja a Szövetkezetét is kitisztítani. Ziegler Nándor szerint a szövetkezet ellene­ségeire rávall az a módszer, amellyel dolgozn­­nak. Egy bizonyos lelki rokonságot közöttük és a diktatúra söpredéke között semmiesetre sem­ lehet letagadni. Weisz Miksa kéri Nagy György indítványá­nak elejtését. A miniszterelnöknek tisztáiban, kell lennie Oláh Dánielék küldöttségével, nem érdemes erre sok szót vesztegetni. Adatokat tud rá, hogy alkalmazottakat megkörnyetkez­­nek bizonyos oldalról. Kívánatosnak tartja a textilosztály további fejlesztés­ét. Kacsor Lajos az áruosztály jelentéséhez szól. Cipészüzem fölállítását javasolja. Szabó Nándor több főzők­isatet kér. _ "s Mitmann Pál nem ajánlja egy újabb kül­döttség föl­vezetését. Horváth István fölszólalása után Mar­ásits tagtárs válaszol az elhangzottakra. Hangsú­lyozza, hogy nyugodtan tekinthetünk a kor­mány döntése elé. Közbelépésre nem volt és nincs is ok és ő nem hiszi, hogy a kormány, szövetkezetünk szándékolt felforgatásában tá­mogatná azokat, akik a fölszólalók által elmont­dottaik szerint is csak saját önös érdekeik szol­gálatában és nem a köz javáért indítottak har­cot a munkásság e mintaszerű intézménye ellen. Több felszólalásra válaszolva, Kovács cég­vezető ismerteti az áruellátás helyzetét. A liszt szabad forgalma esetére megtett előkészületek­ről ad tájékozódást és megnyugtatja a bizott­sági tanácsot, hogy a szövetkezet a jövőben még jobban, még kielégítőbb módon fogja el­látni tagjait, mint eddig. Klárik elnök zárszavai után az ülés este 8 órakor ért véget. Ék steétssásk­saimsiás IlEBetréss­z befizetésének egyszerű és könnyű módját lép­­tette életbe szövetkezetünk. Bizonyos, hogy el­halasztott, de remélhetőleg nemsokára megtart­ható küldöttközgyűlésünk el fogja fogadni az igazgatóságnak azt az indítványát, hogy az üzletrészek árát kétszáz koronára emeljék fő. Erről vitatkozni és az indítvány érdekében írni ma már túlhaladott dolog. Ezt a tárgyat a Szövetkezeti Értesítő már teljesen kimerí­tette. E sorok célja csupán az, hog­y fölhívják a tag­társak figyelmét üzletrészük árának mi­előbbi kiegyenlítésére olyan módon, amint azt már sokadmagammal hetek óta tesszük, anél­kül, hogy anyagilag nagyon megterhelnek ma­­­gun­kat. Az igazgatóság tudniillik felszólította a tago­kat, hogy négy darab 50 koronás üzletrészt jegyezzenek, melynek árát heti tízkoronas

Next