Szövetkezeti Értesítő, 1924 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-19 / 16. szám

XVI. évfolyam, 16. szám Budapest, 1024 április 19 fmv*t Mr*a 5ФФ A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSSZÖVETKEZETEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadó­­hivatal : Budapest, VII.­­Rákóczi-út 42. szám, I. em.­­Telefon: József 48-01, Jó­­zsef 75-70 és József 75-71. Megjelenik minden hét szombatján A munkás jy •» •• termelés szövetkezet j\ OZOS »fanéivá* ^ Imsizm­ Egyes szám ára 590 kor. Előfizetési ára postai szállítással együtt egy negyedévre 6580 kor. Közgyűlés előtt. Ismét összeül az Általmi és Fogyasztási Szö­vetkezet közgyűlése, hogy fölülbírálja az igaz­gatóság sáfárkodását és irányt szabjon a szö­vetkezet további működésének és fejlődésének. A közgyűlés megalakulása már mutatja azt a fejlődést, amelyet a szövetkezet elért. Nem le­het már a primitív demokrácia módján a ta­gok összességével közgyűlést tartani, át kellett térni a képviseleti rendszerre, mert a szövetke­zet tagjainak száma nagyobb, mint bármely magyar város lakosainak a száma Budapesten kívül. A szövetkezeti eszme hódított. Több mint százezer család tartozik ma az Általános Fo­gyasztási Szövetkezet kötelékébe, ami — csak há­rom tagot számítva átlag egy családra — azt je­lenti, hogy több mint negyedmillió ember ellá­tását van hivatva szolgálni a munkásoknak ez az intézménye. Nagyon jól tudjuk, hogy tag­társainknak nem mindenike jött mint meggyő­ződött szövetkezeti harcos a szövetkezetbe, na­gyon jól tudjuk, hogy a szövetkezetnek is vol­tak konjunkturális tagjai és vannak olyanok, akik nem látnak a szövetkezetben mást, mint a legközelebbi boltot, amelyben jól lehet bevásá­rolni. De a szövetkezet a legtisztább demokrá­cia, a legtökéletesebb szolidaritás iskolája. A szövetkezetben és a szövetkezeten keresztül a legközönyösebb ember is fölemelkedik az em­beri szolidaritás piedesztáljára, megismeri az együttes munkának mindent fölülmúló óriási jelentőségét és meglátja az érdekellentétek megszűnésének és az általános emberi érdek­közösség megteremtésének a lehetőségét. A szö­vetkezet a magasabb fejlődési fokon álló em­beri társadalom mintája és iskolája, ha tagjait az igazi szövetkezeti szempontok hatják át és ha azok, akik a szövetkezet ügyeit intézik, fölülemelkednek annak a tagnak a látókörén, aki a szövetkezetét csak a legközelebbi boltnak ismeri. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetet túl­nyomórészt szervezett munkások alapították, akik ilyen magasabb nézőpontból látták meg a szövetkezeti feladatokat és szervezett munká­sok fejlesztették tovább, akik az első években nem vártak hasznot, de áldozatokat hoztak a szövetkezet fejlődéséért, mert a jövőt tekintet­ték, a jövő érdekében dolgoztak szeretettel és kitartással, hogy egy intézményt teremtsenek maguknak, melyben a haszonra való spekulá­lás helyét az összesség jólétéért való gondosko­dás foglalja el. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet meg­nőtt és ma már elérkezett oda, ahol hozzá kell fogni a messzebbmenő szövetkezeti feladatok­ megvalósításához. A szövetkezet igen hasznos és értékes közgazdasági tevékenységet fejt ki már azzal is, ha a mindennapi szükségleti cik­kek beszerzésénél a költségeken túlmenő hasz­not megtakarítja a munkásoknak. Elejét veszi ezzel annak, hogy a nehezen kiküzdött bértöbb­letet egy másik csatornán újra elvonják­ a mun­kástól. Ez azonban mégis csak a legkezdetlege­­sebb feladata a szövetkezetnek. Az igazi szövet­kezeti munka ott kezdődik, amikor a szövetke­zet megszervezi a termelést, amikor a szövet­kezeti tagok minden szükségletének kielégíté­sére rendezkedik be. A kapitalista termelési rendszernek minden baja, minden csapása abból keletkezik, hogy a termelésnek nem a valódi szükséglet, h­anem a várható haszon az irányítója. A szövetkezet a mai társadalomnak az egyetlen intézménye, amelynek megvan a lehetősége, hogy a valódi szükséglet alapján szervezze meg a termelést. A szövetkezetnek minden termelő üzeme egy­­egy kis sejtje annak a boldog társadalomnak, amelyben nem lesz túltermelés, nem lesznek nélkülözők és nem lesznek munkanélküliek. A szövetkezet az ideális társadalom, és elmé­letileg el lehet képzelni, hogy a szövetkezeti szervezetek hálózatával az egész termelést új alapokra lehet fektetni. A gyakorlat természe­tesen messze esik ettől az ideális lehetőségtől. De azért a szö­vetkezeti termelés mérhetetlen perspektívákat nyit meg a gyakorlat számára is. Az angol szövetkezetek — például — mint Karl Renner, a szövetkezeti ügyek alapos is­merője megállapítja, петезак üdülőhelyeket és kórházakat tartanak fönn tagjaik részére, de nyilvános iskolákat is és ellátják az anya-

Next