Szovjet Irodalom, 1978. október-december (4. évfolyam, 10-12. szám)
1978 / 11. szám
vitte, bemutatta a kolostor összes lakóinak, és nyomban gazdagon terített asztal mellé ültette. Petőfi ugyanis, aki esőben és hóban gyalogszerrel járta az Alföldet, még nem tudta, hogy műveinek másolatai sok ezer példányban elterjedtek, s hogy neve országszerte ismertté lett. Jellemző például, hogy amikor Petőfi némi pénzt kapott Vörösmartytól és szabóhoz ment, hogy rongyai helyett tisztességes ruhát csináltasson magának, a szabó,13 mihelyt meghallotta, ki áll előtte, könnyekre fakadt és kijelentette: nagy megtiszteltetésnek tartja, ha ingyen varrhat öltönyt Petőfinek. Különösen — és igen rövid idő alatt — megszerette Petőfit Magyarország művelt alsóbb rétege, amely az ő dalaiban megtalálta mindazt, ami szívügye volt: a vidám, csípős, gyakran a kétségbeeséssel határos bordalt, a lángoló szerelmi költeményeket, tájképeket, nyomorúságos, de színes életének képeit, s főleg a lángoló forradalmi hazafiságot. Ettől fogva Petőfi sorsában gyökeres fordulat áll be. Helyesen mondja német fordítója, Neugebauer: „Híre a magasba röppent, mint a rakéta.” Petőfi azon vette észre magát, hogy híres ember. Most többet és magabiztosabban ír, s a líra köréből időnként kiruccan az epikai költészet területére is; a parasztok életéről szóló elbeszélő költeményeket és drámákat ír. A drámában Petőfi gyöngébb volt, viszont sikerült megalkotnia egy bűbájos mesekölteményt: a János vitézi. Most huszonhárom esztendős, és valóban rámosolyog a szerencse. Beleszeret a gyönyörű Szendrey Júliába, aki viszonozza szerelmét. Persze, a lány tiszteletre méltó szülei a csavargó Petőfi hirtelen szédítő sikerei ellenére sem akarnak hallani a házasságról. Júlia gondolkodás nélkül megszökik a szeretett költővel, így írja le a költő házaséletét Herczeg Ferenc,14 a Petőfi Társaság jelenlegi elnöke: „Petőfi rövid házasélete oly boldog volt, amilyen földi frigy egyáltalában lehet. Hogy a sok szenvedésen és hányatáson általment költő, aki egy időben a sors mostohagyermekének tarthatta magát, megismerte a földi boldogságot, az Júlia érdeme... Tehetsége a boldog szerelem légkörében vakítóan lángol, mint az oxigénbe vetett parázs.” Szép feleségéhez, aki amellett okos is volt és olyan érdekes, hogy barátaik szép szfinxnek nevezték, Petőfi sok szerelmi költeményt írt, s ezek az európai nyelveken írott ilyen tárgyú költemények között a legjobbak közé tartoznak. De azt az óriási boldogságot, amely osztályrészéül jutott, Petőfi gondolkodás nélkül feláldozza hazájáért. Magyarország felkel Ausztria ellen, s költő-fia az első sorokban harcol. Nem sokkal a forradalom után így kiált fel azon prófétai ihletből — vagy ha úgy tetszik, nevezzük állati ösztönnek —, melly a költőben van, világosan láttam, hogy Európa naponként közeledik egy nagyszerű, erőszakos megrázkódáshoz... úgy voltam, mint az állatok a földindulás vagy napfogyatkozás előtt.”15 1848. március 15-én kitör a forradalom, és Petőfi ezt írja: „.. .soha lantomnak egy hangját, tollamnak egy vonását sem adtam bérbe senkinek; énekeltem és írtam azt, amire lelkem istene ösztönzött, lelkem istene pedig a szabadság.”16 A magyar ifjúság vezérének 17 tekinti. Megírja a magyar himnuszt,18 a magyar Marseillaise-t, amely végigzúg az országon. Jókai, Kossuth benső barátja,19 fegyvertársa. Lefoglal egy nyomdát, és ott erőszakkal kinyomatja a nép követelésének tizenkét pontját. A diákság a szó szoros értelmében bálványozza. Dalait egymás után nyílként lövi az ellenség szívébe. De persze, az 1848-as forradalomban Magyarországon, mint mindenütt, nagy súlya van a mohó és gyáva burzsoáziának, s az ingadozó és ugyancsak gyáva kispolgárságnak, de számát tekintve egyáltalán nem nagy a súlya a szegényparasztság és a még embrionális állapotban lévő prole 11 A szabómestert Tóth Gáspárnak hívták. 14 Herczeg Ferenc: Arcképek. Budapest, 1930. 121-122. old. 15 Petőfi Sándor Összes Művei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1956. 79. old. 16 Uo. 86. o. 17 A forradalmi átalakulásra vágyó ifjúság a Fiatal Magyarország szellemi vezérének tekintette Petőfit. 18 A Nemzeti dali. 19 Helyesebben: Jókai benső barátja. Kossuth fegyvertársa