Szovjet Irodalom, 1979. január-március (5. évfolyam, 1-3. szám)

1979 / 1. szám

1949-ben jelent meg Ady Endre és József Attila verseskötete Koszty Drok és Mikola Sapoval fordításában. Nagy példányszámban adták ki Zalka Máté Doberdó című regényét. A negyvenes években mindössze két magyar mű látott napvilágot Ukrajnában, ezzel szemben az ötvenes években már húszra emelkedett a magyar fordítások száma, a hatvanas években pedig több mint huszonöt magyar mű jelent meg. Kétszer adták ki Móricz Zsigmond elbeszéléseit Ivan Csendes fordításában, az ismert kortárs írók közül pedig többek között Veres Péter (Próbatétel, Uzsgo­­rod, 1955), Illyés Gyula (Puszták népe, Uzsgorod, 1958), Kántor Zsuzsa (Práter utca, Uzsgorod, 1959) művei láttak napvilágot. Először jelent meg ukrán fordításban a magyar realizmus klasszikus alkotása, Mikszáth Kál­mán Különös házasság című regénye, Mihajlo Tomcsanyij fordításában (Kijev, 1955, második ki­adása 1972-ben). 1958-ban adták ki a legnépszerűbb magyar prózaíró, Jókai Mór Sárga rózsa cí­mű regényét, I. Csendes és A. Markus fordításában, akik az író hatalmas életművéből ezt a köl­tői ihletésű alkotást választották ki. Ugyancsak az ő fordításukban jelentette meg az ifjúsági ki­adó Jókai Egész az északi pólusig című fantasztikus regényét (1959). Még ebben az évben fordí­totta le K. Bibikov Jókai regényét, A kőszívű ember fiait. Bibikov a hatvanas évek óta fordítja a magyar prózát; sokat dolgozik a Dnyipro, a Mology, a Kárpáti Kiadónak, illetve az ukrán fo­lyóiratok részére. Már az ötvenes évek eleje óta Jurij Skrobinec a magyar költészet egyik legjobb szakértője és avatott fordítója. Első Petőfi-fordításai még a negyvenes évek végén jelentek meg, s azóta is Pe­tőfi a legkedvesebb költője. Az ő tolmácsolásában olvashatjuk Petőfi egyik legnagyobb alkotá­sát, Az apostolt. A költő születésének 150. évfordulójára önálló kötetben látott napvilágot az uk­rán János vitéz, melyet Skrobinec Leonyid Pervomajszkijjal szinte egyidőben fordított le. Mind­két fordítás jeles teljesítmény, összehasonlító elemzésük külön tanulmányt érdemelne. Jurij Skrobinec egyik legjelentősebb kötete a Magyar hárfa (Uhorszka arfa) című antológia, amely Olekszandr Rot (Rőt Sándor) irodalomtörténész előszavával jelent meg. A kötet a legis­mertebb magyar költőket mutatja be a XVII. századtól napjainkig. Joggal állapítja meg az elő­szó írója: „Skrobinec értő módon egyesíti munkájában a költői és a műfordítói szemponto­kat... gazdag műfordítói tapasztalatának és legjobb képességeinek birtokában becsülettel és nagy műgonddal oldotta meg feladatát.” Skrobinec 1969-ben közös kötetben adta ki Arany János balladáit és a Toldit. A legnépsze­rűbb magyar költő versei elemi erővel csendülnek fel Jurij Skrobinec fordításában. Nem könnyű feladatot vállalt magára a fordító, hiszen Arany János a magyar nyelv virtuóza, költői szókincse rendkívül gazdag. De Skrobinec sohasem riad vissza a nehéz feladatoktól. Nem véletlen, hogy egyik legkedvesebb mai költője Illyés Gyula, a modern magyar költészet klasszikusa, a bonyo­lult, eredeti képvilág utolérhetetlen mestere. Az utóbbi időkben Skrobinec népmese-fordításokat is készített, s befejezte Illés Béla Honfoglalás című regényének fordítását, amely a közeljövőben lát napvilágot. Az 1950 —60-as években jelenteti meg Leonyid Pervomajszkij a Petőfi-versek második és har­madik — bővített — kiadását. A legteljesebb és legjobb Petőfi-kötet az évforduló alkalmából je­lent meg 1972-ben, a fordító előszavával. Ez volt Pervomajszkij utolsó nagyobb munkája, a költő több mint négy évtizedes műfordítói tevékenységének méltó epilógusa. Sok magyar irodalmi alkotás jelent meg az utóbbi évtized különböző tematikus gyűjteményei­ben is. A hatvanas-hetvenes évek kiadványai közül kiemeljük a vezető ukrán szépirodalmi kiadó, a Dnyipro gondozásában megjelent műveket: Gergely Sándor Dózsa-trilógiájának első kötetét, az Úriszékit, Somogyi-Tóth Sándor Hogy állunk, fiatalember? című regényét, Szabó Magda Freskóját és Hidas Antal nagy regénytablójának első kötetét, a Ficzek urat. A Dnyipro Kiadó 1976 — 77. évi legjelentősebb vállalkozásai közé tartozik a Magyar elbeszélők (Uhorszke opovi­­dannya) című antológia, amely Petőfitől napjainkig negyvennégy szerző novellaterméséből válo­gat. Szinte minden ismertebb magyar prózaírótól közöl egy-két elbeszélést ez a kötet. Egész mű­

Next