Szózat, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-12 / 59. szám

KATONAI HÍREK Adatok a lengyel hadseregről 'A csak alig három éve megalakult' Lengyel­­Dzág, a­z Oroszországgal kötött b­éke óta a szó város értelmében lázasan szervezi és alkotja meg azt a­ fegyveres erőt, amelyre ellenséges indulatú szomszédai miatt, de leginkább azért van szüksége, hogy állandóan és szinte kapzsi módon gyarapított területét megtarthassa, továbbá, hogy magas párt­fogójával , Franciaországgal kötött szövetsége pon­­tozatainak minden pillanatban eleget tehessen A törvényerőre emelkedett általános védkötele­­zettség révén a csak 29 millió lakost, államaik ma állítólag 550.000 főnyi állandó hadserege van, még­pedig kétévi sorhadi, 18 évi tartalék és 12 évi nép­­felfed­ési szolgálati kötelezettséggel. Ezek révén to- Mt tartalékait évenként nagy mértékben szaporít- szatja. A hadsereg fönn­tartása, a szocialisták sz­ámí­­tása szerint, évenként állítólag 150 m­illiárdba fog kerülni. Hogy ezt a roppant nagy költséget az ifjú és anyagiakban nem éppen rendezett körülmé­nyek között élő ország honnan fogja tudni elő­teremteni, az a jövő titka. Az orosz, osztrák-magyar é­s ném­et hadsereg­ből származó tisztikarnak egysége és közszelleme ma már állítólag semmi kívánra valót sem hagy hátra, s mimben fontos tényezőként szerepeltek az újonnan lengyel katérai iskolákból kilépett fiatal tisztek és az, hogy a politikailag meg nemi bízható elem­eket — állítólag hétezer tisztet — a tartalékba helyeztek. Ennek köszönhető az is, hogy a kommu­nisták agitációi az egész vonalon csütörtököt mon­dottak. A tisztképzőintézetek serény működését mi sem világítja meg­ jobban, mint az, hogy a tüzérséget és a műszaki fegyvernemeket ki­véve, a varsói tiszt­képző iskolából eddigelé ösz­­szesen 1000 tiszt lépett ki a csapatokhoz. A vezér­­k­ari tisztek képzése ugyancsak Varsóban történik, míg pedig egy egy és egy kétéves tanfolyamom.­­ Amíg az ország zűrzavaros állapota és a szom­szédos területek megszerzése miatt a nagy antant hatalmasságainak egy része és a szomszédos ki­sebb államoknak is,akia­mjam valamennyire határozot­tan nem jó szemmel követik Iee ngye­l­ország tevé­kenységét, addig Franciaország ugyancsak a hóna alá nyúl a lengyeleknek és országu­kb­­ól valóságos militarista államot óhajt teremteni, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy Németország keleti hatá­rainak hosszában aránylóig igái nagy fegyveres erő­vel rendelkező és meg is bízható szövetségest tud­jon. A nagyarányú támogatásnak legfényesebb bizo­nyítékáról csak nemrégen rántotta le a leplet a­z „Ere Non­veile“, antek­ szerint 1920-ban Franciaor­szág összesen a következő hadianyagokat szállította Trengyelozsizócsra: 327.000 puskát, 2800 géppuskát, 43.000 forgó pisztolyt, 518 millió puskatöltényt, 1494 ágyút és ezekhez töb­b mint 10 millió lövedé­ket, 291 repülőgépet, 250 géperejű kocsit; és mivel a­ lengyel parasztok katonai szolgálatra alkalmas lovakkal nem rendelkeztek, Franciaország 24.200 darab lovat és az ezek fenntartásához szükséges 30.000 tonna lótápot is szállította. Ez a kissé túlsá­gos jóindulat már a francia közvéleményt is meg­hökkentette, főként amióta nyilvánvalóvá lett, hogy a­ Lengyelországba küldött francia tiszteknek, al­,­tiszt­eknek és legénységnek Lengyelország által ki­fizetett összes illetményeit tulajdonképpen Francia­­ország fizd­te meg! A támogatásra szánt francia pénz összege állítólag elérte az egymilliárdot­ Mindezek annak a jogos kérdésnek a fölvetésére adtak okot, hogy vájjon Franciaország nem a legostobább liietett-e, hogy vájjon Franciaország továbbra is korlátlan hitelt óh­ajt-e nyújtani a len­gyeleknek, amikor ezek a szomszédok tehetetlenség­i­­ét kihasználva­, valóságos imperializmusra törek­­­szenek Európa keletén? Nem érdektelen az sem, hogy a hadsereget tökéletesen francia mintáim szervezik és szerelik fel hogy a­ katonai szabályzatokat francia és len­gyel vezérkari tisztek együttesen alkotják meg és hogy az összes katonai iskolákban, a katonai kö­­z­zépponti hatóságoknál, sőt még a hadtesteknél is francia oktató és irányító tisztek vannak. A nemzet­védelem modern szellemének hódol Lengyelország abban a, hogy ifjúságának katött be képzését francia minta szerint rendezi be. Abban is lépést óhajtanak tartani a nyugati államokkal, hogy a polgári fő­iskoláikon a katonai disciplinák számára tanfolyamokat rendeznek. Az elmondottak a nemzetvédelem nemes célja érdekében valóban dicsére­tesek,­­ de bizonyos, hogy a paplan alig nemem hamarosan rövid lesz, főként ha a francia nagylelkűség megcsap­pan és ha a világnak romlás felé h­aladó közgaz­dasága parancso­l­ólag az állalásan leszerelést fogja megkívánni 3. Személyi változatok a honvédségnél. Nyug­állományba helyezték: 1922 márc. 1-vel Hevcesy Zol­tán v. 13. homv. gy. ezr.-beli ezredest, 1921 Szept. 1-vel Turmann Ferenc v. 6. honv. gy. ezr.-ban főhadnagyot, 1922 jan. 1-ve! Gere Kelemen v. 2. közös császárvadász főhadnagyot, 1921 juh 1-ve! Sikorszky József v. 3. honv. gy. ezr.­iben­­ hadnagyot és 1922 feb­r. 1-vel Prunkt Fe­renc IX. r. o.-beli közig, alkalmazottat.­­ Aviatikai előadás. Hauser László, az ismert nevű tábori pilóta ,,A repülés fejlődése“ címmel érde­kesnek ígérkező előadást tart ki enfen, március 13-án dél­után fél­­ órakor az Urániában. Előadásában, melyet­­számos vetített és mozgóképpel kísér, össze fogja fog­lalni az aviatika történetét az el­ső próbálkozásoktól kezdve napjainkig, különösen tekintenek a magyar av­atikára. Március 20-án a repülés lényegéről, március 27-én pedig a repülés gyakorlati alkalmazásáról fog ugyanott előadást tar­ta­ni.­ ­ l€© FŐVÁROS (—) Mi góla kilőttük a központi választmányt. A főváros törvényhatósági bizottsága szombaton délután folytatólagos közgyűlést tartott a költség­­vetés tárgyalása végett Folkusházy Lajos alpol­gármester az ülés megnyitásakor elrendelte a központi választmány tagjainak megválasztására a szavazást. A költségvetési vita első szónoka dr. Márkus Jenő volt. Készséggel elismeri, hogy a költségvetés az anyagi konszolidációra való törek­vésnek számos jelét magán hordja, de a deficit­­mentességet kétségbevonja. A költségvetést egyéb­ként nem fogadja el A következő szónok Csep­­reghi Horváth János, aki a budapesti kisiparosok iparszövetkezetével foglalkozott. A költségvetést elfogadja. Horváth Károly (IV. ker.) felszólalása után az elnök kihirdette­ a szavazás eredményét, melyet Szaszovszky József tanácsnokfőjegyző olvas­­ők A központi választmány tagjaiul meg­választották a következőket: dr. Ambrus Béla, Bayer Antal, dr. Rotzenhardt János, dr. Bozóky Ádám, Buday Dezső, dr. Csilléry András, Hilbert Vilmos, Ilovszky János, dr. Kozm­a Jenő, dr. Lázár Ferenc, dr. Lipták Pál, dr. Lászka Ár­pád, dr. Minke Béla, dr. Oberschall Viktor, Perczel Béla, Petrovácz Gyula, dr. Platthy György, Számaim Mihály, dr. Szőke Gyula, Usetty Ferenc, dr. Vasek Ernő, dr. Verebély Jenő, dr. Viczián István, dr. Wolff Károly, dr. Joanovich Pál és Waygand Miklós bizott­sági tagokat. Hosszabb ügyrendi vita után a választmány, tagjai a közgyűlés színe előtt letették az esküt. Kedden folytatják a költségvetés vitáját. (2) A főváros tűzifa- és szénel­látása. A főváros tanácsa Budapest háztartásainak tűzifával és szén­nel való ellátása­­kérésében lakásösszeírást rendelt el, amelyet március 18-án tartanak meg. A háztulaj­donosok az összeírások alkalmával a házban lévő valamennyi lakást, üzlet­et, irodát és műhelyt kö­teles összeírni, tekii­tet nélkül arra, hogy van-e a helyiségek főbérlőinek tüzelőszáranyag-készletük. A* összcitetveket pontosan kitöltve, s a illetékes liszt­bizottságoknál legkésőbb március h­ó 21-ig kell beszolgáltatni, mert a lisztbizottcsásoktól az össze­gyűjtött anyagot március 22-én már az Országos Szénbizotsághoz küldik át. Az önszemliveken valót­lan adatok köztére súlyosan büntethetik. (—) A népkonyhák ebédei. A kerületi elöljáró­ságok által kiosztásra kerülő egész és félfizetéses népkonyhai jegyeket a Népjóléti Központ váltja be, de a kiosztást a kerületi elöljáróságok végzi­ki a jelentkező szegényeik között (—) Ellenőrző-bizottsági ülés. A főváros 32 mil­lió koronás kölcsönéből létesítendő munkálatok ellenőrzéséire kiküldött bizottsága március 14-én, kedden délelőtt dr. Buzáth János alpolgármester elnöklésével a központi városházán ülést tart. tm msjtmm n mmtmuw asm fiaDSfifOIJAG_ES_ff­iRiiIi?OfiTlM X A konder- és len terml­és előmozdítása. A trianoni béloezerződés következtében a kenderterme­­lés szempontjából leg­érté­ke­sebb délvidéki­ kenderte­­rületeinkinek mintegy négyötödirényét olvrantottrák. Természetes követkem­énye volt ennek, a kisnderter­­melés erős visszaesése. A kö­nyvelésügyi miniszter azonban addig is, míg a kérdés megosdlásra kerül, utasította, a ncinter- és Lnatermerlete szakintéz**­­tét, valamint a járási gazdasérfi t­ isgyelűséstennt, hogy az arra való vidékeken propagarada előadások­tatásával igyekezzen­: a gazdak­özönséget a kender- és tesltermelésre rábírni és rámutani, hogy e növényeken­ és szövetkezeti utón való kikészítésével volna legimká­bb az elérhető haszon a tem­etők ré­szére biztosít­ható. Hogy a isropagianda ereteménye­­­se­bb legyen, továbbá, hogy' »- gazdák kísértetét meg­könnyítsék és főleg, hogy a finérák meggyőződhesse­­nek a jó vetőmagból származott kender és az ő el­fajzott magjuk után nőtt kender­ közti különbség­ről, egyes kender termelő vidékeken községenkint egy-ké­t kdsgazdának lati­kát. In­id bevetéséhez szükséges kendervetőmagot ingyen fogják kiosztani* X A burgonyaföldek öntözése. Szárm­óságra hajló kormány alatt a burgonyaterméetyedmttogekre az öntözéseknek kiváló fontossága van. Az öntözőberen­dezések költséges volta miatt a kormány bizonyos kedvezmény­t nyújt­­azoknak a gazadságokna­k, ame­lyek öntözőkészüléket kívánnak fölállítan­i. Az' ilyen, gazdaság mindaddig szabadon rendelkezik burg­onya­­termés­ének afölött a többlet© fölött, amely kiminít­­­hatólag az öntözésnek az eredménye, amíg a V te­r­­méstöbblet értékesítéséből befolyó összegek az öt­tözőber­endezás költségeit nem amortizálják. Ezt 11 szabad rendelkezés alá bocsátott mennyiséget az illetőik illetékmentesen külföldre is ikászállíthatják... X Magyar növénynemesitő kiállítás. A Magyar Növénynemesitők országos I.­ikiállításának rendezési munkálatai most folynak Székács Elemér elnök, ma már­­­ mezőgazdasági főtanácso­s és dr. Fabricius Endre ren­dező bizottsági előadó, Omike szövetségi titkár vezetése mellett. Az anyag elrendezésénél tűnt ki a kiállítás gaz­dagsága, melyet a mezőgazdaság minden ága képvi­selve lesz. A kiállításom szelídíthető lesz az alig­­kétév­­tizedes magyar növénynemesítés hatalmas fejte­tt­s­ége. A március 17-iki megnyitás ünnepély­ességét az is fogja k­­emelni, hogy a kiálltást valószínűleg a Kormányzó Ui­dóméltósága fogja megnyitni. _________ X Termény-, állat- és börárak. Terménytőzsde.­ A termélnytőzsd­éra élénk forgalom mellett szilárd volt az irányzat és különösen a galbonamémilek ára emelke­dett, amennyiben a tegnapi jegyzésekkel szemben 20— 30 koronás áremelkedés következett be. Elkelt daim-,imt­uri és pestmegyei búza 2725—2700 koronával feladóállo­másról és elkelt egy-két vagon 2700 koronával bruta a­­pesti paritásban is. Rozsban egyáltalán nem volt üzlet­, érdeklődés hiányában, míg a tenmérnycikkek közül nagy­­mennyiségü sörárpát több vagonnal 2100 koronával adtak el budapesti számltással. A zab­éra változatlanul szilárd, feladóállomásról 1900 korona. Budapesten tá­roló áru 1950 korona mm.-ként. A morzsolt tengeriben te feléjén­ kint az üzlet, feladóállomásról 2275 korundi volt, míg áprilisi száll­­tásra 2325 koronán kelt el, né­hány vagon. A tőzsdetanács hivatalos árjegyzés© a kö­vetkező: Tisza vidéki buza 2725—2700, pestmegyei búza 2725—2760, dunántúli 2725—2750, rozs 1920—1940, ta­karmányáripa 1950—2025, sönarpa 2050—­150, köles 1950—2050, zab 1900—1950, tengeri 2250—2275, repce­ 3400—3500, korpa 1475—1500 korona 100 kg­-ként ad Budapest. Vágóhídi állatvásár. Vásári készlet: 22 nagymarha, 8 növendék, 42 borjú; eladva 14 nagymarua, 8 növen­dék, 24 borjú. Vásári ágak: marhahús I. egész 80—■ 126, hátulja 88—132, eleje 70—100, H. égész 60—74, hátulja 62—80, elej© 50—SS, borja fö­tt 98—110, nö­vendék 40—50, zsiger 34—46, faggyú 46—65, csont 8—■ 20, marhafej 80—110, orr és köröm tő, láb 50—90, par­cal 30—40, marhabér 400—450, borjafodor 60, ju­hi*3 100, marhalbőr 116—128, borjzabőr 215—220, marhanéh­ egy túl 3 korona. A vásár lanyha volt. Ferencvárosi sertésvásár: összes fölhajtás: 597 se­­tés, 116 süldő; eladatlanul vis­szanmaradt 328 sertés, 118 süldő. Vásári árak: zsirsertés öreg I. 86—97, fiatal nehéz 102—109, könnyű 72—94, közép 84—104. Eladottakból élve eüszák­fiataléit 1 dallaso. Zártvásári fölhajtás­ú sertés, eladatlanul maradt 9 ser­es. A vásár csendes volt. Zsiradék és faggyú. A zsiraidércpiacon folytatódik, az áremelkedés. Budapesten nagyban zár ára 145 K, sza­lonna ára 118 K kg.-ként Nyers faggyúért minőség szé­rint 40—95 K-t fizettek kg.-ként a budapesti vágóhídon. Berlinben legutóbb élénkebbé vált a zsirpiac és áremel­kedésre van kilátás. Fizettek pure lard sertészsírért 76·72, sózott amerikai hátszalonnáért 56—62 márkát ig.-ként Nyersbőr. Ifi budapesti nyersborpiapure Iggagóhíd ii (következő árakat fizettek: mark­aMr 120—024 K, l bor­i! jubőr 230—240 K. Szegeden mar­habőrért 95—120 K-t, •borjúbőrért 200—230 K-t, juhbőrért 50—60 K-t kg.-i­fcénh Berlinbe­n az emelkedés a legutóbbi aukcióhoz képest 5—10%. Fizettek marhabőrért 48—42, borju­­bönért­ 100, gyapjas juhbőrért 28—36 márkit kg.-kiánt. Gazdasági szükségleti cikkek. Zsákpomryva és kötet., A zsákpiac meglehetősen lanyha, némi kereslet mutatko­­­­zik vidéki kereskedők részéről liszteszsákkolcban, gabona- és gyapjuzsákakbam, atifól tartanak, hogy az árak end fognak. — Gazdasági szerszámának. Kasza dterabomkin­t 120—140 K, ülő 15 K, kalapács 20 K nagyban. Her­­nyőző osó 125—145 K, okörszáj kosár merevítő buzi­­lokkeit 100 darabonkint nagyban 4400 K, tüskés sod­rony folyóméterenkint 8 K nagyban. — Gazdasági gsá­r pck. 4 lóerős sLangen & WAU-féfe benzinmotor 603 kg.-es 105.000 K. ____________________ Ilin, » ,L ii L.s irmai—v »»inwai CTam-wui's iJTn ;euiMfa la nw^MPa^nfTBrtlgh­inaj '* ty-WWMti' Van eladó háza­: Adjon fel apró- I fbit de Hsti'

Next