Szózat, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-12 / 59. szám
KATONAI HÍREK Adatok a lengyel hadseregről 'A csak alig három éve megalakult' LengyelDzág, az Oroszországgal kötött béke óta a szó város értelmében lázasan szervezi és alkotja meg azt a fegyveres erőt, amelyre ellenséges indulatú szomszédai miatt, de leginkább azért van szüksége, hogy állandóan és szinte kapzsi módon gyarapított területét megtarthassa, továbbá, hogy magas pártfogójával , Franciaországgal kötött szövetsége pontozatainak minden pillanatban eleget tehessen A törvényerőre emelkedett általános védkötelezettség révén a csak 29 millió lakost, államaik ma állítólag 550.000 főnyi állandó hadserege van, mégpedig kétévi sorhadi, 18 évi tartalék és 12 évi népfelfedési szolgálati kötelezettséggel. Ezek révén to- Mt tartalékait évenként nagy mértékben szaporít- szatja. A hadsereg fönntartása, a szocialisták számítása szerint, évenként állítólag 150 milliárdba fog kerülni. Hogy ezt a roppant nagy költséget az ifjú és anyagiakban nem éppen rendezett körülmények között élő ország honnan fogja tudni előteremteni, az a jövő titka. Az orosz, osztrák-magyar és német hadseregből származó tisztikarnak egysége és közszelleme ma már állítólag semmi kívánra valót sem hagy hátra, s mimben fontos tényezőként szerepeltek az újonnan lengyel katérai iskolákból kilépett fiatal tisztek és az, hogy a politikailag meg nemi bízható elemeket — állítólag hétezer tisztet — a tartalékba helyeztek. Ennek köszönhető az is, hogy a kommunisták agitációi az egész vonalon csütörtököt mondottak. A tisztképzőintézetek serény működését mi sem világítja meg jobban, mint az, hogy a tüzérséget és a műszaki fegyvernemeket kivéve, a varsói tisztképző iskolából eddigelé öszszesen 1000 tiszt lépett ki a csapatokhoz. A vezérkari tisztek képzése ugyancsak Varsóban történik, míg pedig egy egy és egy kétéves tanfolyamom. Amíg az ország zűrzavaros állapota és a szomszédos területek megszerzése miatt a nagy antant hatalmasságainak egy része és a szomszédos kisebb államoknak is,akiamjam valamennyire határozottan nem jó szemmel követik Iee ngyelország tevékenységét, addig Franciaország ugyancsak a hóna alá nyúl a lengyeleknek és országukból valóságos militarista államot óhajt teremteni, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy Németország keleti határainak hosszában aránylóig igái nagy fegyveres erővel rendelkező és meg is bízható szövetségest tudjon. A nagyarányú támogatásnak legfényesebb bizonyítékáról csak nemrégen rántotta le a leplet az „Ere Nonveile“, antek szerint 1920-ban Franciaország összesen a következő hadianyagokat szállította Trengyelozsizócsra: 327.000 puskát, 2800 géppuskát, 43.000 forgó pisztolyt, 518 millió puskatöltényt, 1494 ágyút és ezekhez több mint 10 millió lövedéket, 291 repülőgépet, 250 géperejű kocsit; és mivel a lengyel parasztok katonai szolgálatra alkalmas lovakkal nem rendelkeztek, Franciaország 24.200 darab lovat és az ezek fenntartásához szükséges 30.000 tonna lótápot is szállította. Ez a kissé túlságos jóindulat már a francia közvéleményt is meghökkentette, főként amióta nyilvánvalóvá lett, hogy a Lengyelországba küldött francia tiszteknek, al,tiszteknek és legénységnek Lengyelország által kifizetett összes illetményeit tulajdonképpen Franciaország fizdte meg! A támogatásra szánt francia pénz összege állítólag elérte az egymilliárdot Mindezek annak a jogos kérdésnek a fölvetésére adtak okot, hogy vájjon Franciaország nem a legostobább liietett-e, hogy vájjon Franciaország továbbra is korlátlan hitelt óhajt-e nyújtani a lengyeleknek, amikor ezek a szomszédok tehetetlenségiét kihasználva, valóságos imperializmusra törekszenek Európa keletén? Nem érdektelen az sem, hogy a hadsereget tökéletesen francia mintáim szervezik és szerelik fel hogy a katonai szabályzatokat francia és lengyel vezérkari tisztek együttesen alkotják meg és hogy az összes katonai iskolákban, a katonai közzépponti hatóságoknál, sőt még a hadtesteknél is francia oktató és irányító tisztek vannak. A nemzetvédelem modern szellemének hódol Lengyelország abban a, hogy ifjúságának katött be képzését francia minta szerint rendezi be. Abban is lépést óhajtanak tartani a nyugati államokkal, hogy a polgári főiskoláikon a katonai disciplinák számára tanfolyamokat rendeznek. Az elmondottak a nemzetvédelem nemes célja érdekében valóban dicséretesek, de bizonyos, hogy a paplan alig nemem hamarosan rövid lesz, főként ha a francia nagylelkűség megcsappan és ha a világnak romlás felé haladó közgazdasága parancsolólag az állalásan leszerelést fogja megkívánni 3. Személyi változatok a honvédségnél. Nyugállományba helyezték: 1922 márc. 1-vel Hevcesy Zoltán v. 13. homv. gy. ezr.-beli ezredest, 1921 Szept. 1-vel Turmann Ferenc v. 6. honv. gy. ezr.-ban főhadnagyot, 1922 jan. 1-ve! Gere Kelemen v. 2. közös császárvadász főhadnagyot, 1921 juh 1-ve! Sikorszky József v. 3. honv. gy. ezr.iben hadnagyot és 1922 febr. 1-vel Prunkt Ferenc IX. r. o.-beli közig, alkalmazottat. Aviatikai előadás. Hauser László, az ismert nevű tábori pilóta ,,A repülés fejlődése“ címmel érdekesnek ígérkező előadást tart ki enfen, március 13-án délután fél órakor az Urániában. Előadásában, melyetszámos vetített és mozgóképpel kísér, össze fogja foglalni az aviatika történetét az első próbálkozásoktól kezdve napjainkig, különösen tekintenek a magyar avatikára. Március 20-án a repülés lényegéről, március 27-én pedig a repülés gyakorlati alkalmazásáról fog ugyanott előadást tartani. l€© FŐVÁROS (—) Mi góla kilőttük a központi választmányt. A főváros törvényhatósági bizottsága szombaton délután folytatólagos közgyűlést tartott a költségvetés tárgyalása végett Folkusházy Lajos alpolgármester az ülés megnyitásakor elrendelte a központi választmány tagjainak megválasztására a szavazást. A költségvetési vita első szónoka dr. Márkus Jenő volt. Készséggel elismeri, hogy a költségvetés az anyagi konszolidációra való törekvésnek számos jelét magán hordja, de a deficitmentességet kétségbevonja. A költségvetést egyébként nem fogadja el A következő szónok Csepreghi Horváth János, aki a budapesti kisiparosok iparszövetkezetével foglalkozott. A költségvetést elfogadja. Horváth Károly (IV. ker.) felszólalása után az elnök kihirdette a szavazás eredményét, melyet Szaszovszky József tanácsnokfőjegyző olvasők A központi választmány tagjaiul megválasztották a következőket: dr. Ambrus Béla, Bayer Antal, dr. Rotzenhardt János, dr. Bozóky Ádám, Buday Dezső, dr. Csilléry András, Hilbert Vilmos, Ilovszky János, dr. Kozma Jenő, dr. Lázár Ferenc, dr. Lipták Pál, dr. Lászka Árpád, dr. Minke Béla, dr. Oberschall Viktor, Perczel Béla, Petrovácz Gyula, dr. Platthy György, Számaim Mihály, dr. Szőke Gyula, Usetty Ferenc, dr. Vasek Ernő, dr. Verebély Jenő, dr. Viczián István, dr. Wolff Károly, dr. Joanovich Pál és Waygand Miklós bizottsági tagokat. Hosszabb ügyrendi vita után a választmány, tagjai a közgyűlés színe előtt letették az esküt. Kedden folytatják a költségvetés vitáját. (2) A főváros tűzifa- és szénellátása. A főváros tanácsa Budapest háztartásainak tűzifával és szénnel való ellátásakérésében lakásösszeírást rendelt el, amelyet március 18-án tartanak meg. A háztulajdonosok az összeírások alkalmával a házban lévő valamennyi lakást, üzletet, irodát és műhelyt köteles összeírni, tekiitet nélkül arra, hogy van-e a helyiségek főbérlőinek tüzelőszáranyag-készletük. A* összcitetveket pontosan kitöltve, s a illetékes lisztbizottságoknál legkésőbb március hó 21-ig kell beszolgáltatni, mert a lisztbizottcsásoktól az összegyűjtött anyagot március 22-én már az Országos Szénbizotsághoz küldik át. Az önszemliveken valótlan adatok köztére súlyosan büntethetik. (—) A népkonyhák ebédei. A kerületi elöljáróságok által kiosztásra kerülő egész és félfizetéses népkonyhai jegyeket a Népjóléti Központ váltja be, de a kiosztást a kerületi elöljáróságok végziki a jelentkező szegényeik között (—) Ellenőrző-bizottsági ülés. A főváros 32 millió koronás kölcsönéből létesítendő munkálatok ellenőrzéséire kiküldött bizottsága március 14-én, kedden délelőtt dr. Buzáth János alpolgármester elnöklésével a központi városházán ülést tart. tm msjtmm n mmtmuw asm fiaDSfifOIJAG_ES_ffiRiiIi?OfiTlM X A konder- és len termlés előmozdítása. A trianoni béloezerződés következtében a kendertermelés szempontjából legértékesebb délvidéki kenderterületeinkinek mintegy négyötödirényét olvrantottrák. Természetes követkeménye volt ennek, a kisndertermelés erős visszaesése. A könyvelésügyi miniszter azonban addig is, míg a kérdés megosdlásra kerül, utasította, a ncinter- és Lnatermerlete szakintéz**tét, valamint a járási gazdasérfi t isgyelűséstennt, hogy az arra való vidékeken propagarada előadásoktatásával igyekezzen: a gazdaközönséget a kender- és tesltermelésre rábírni és rámutani, hogy e növényeken és szövetkezeti utón való kikészítésével volna legimkább az elérhető haszon a temetők részére biztosítható. Hogy a isropagianda ereteményesebb legyen, továbbá, hogy' »- gazdák kísértetét megkönnyítsék és főleg, hogy a finérák meggyőződhessenek a jó vetőmagból származott kender és az ő elfajzott magjuk után nőtt kender közti különbségről, egyes kender termelő vidékeken községenkint egy-két kdsgazdának latikát. Inid bevetéséhez szükséges kendervetőmagot ingyen fogják kiosztani* X A burgonyaföldek öntözése. Szármóságra hajló kormány alatt a burgonyaterméetyedmttogekre az öntözéseknek kiváló fontossága van. Az öntözőberendezések költséges volta miatt a kormány bizonyos kedvezményt nyújtazoknak a gazadságoknak, amelyek öntözőkészüléket kívánnak fölállítani. Az' ilyen, gazdaság mindaddig szabadon rendelkezik burgonyatermésének afölött a többlet© fölött, amely kiminíthatólag az öntözésnek az eredménye, amíg a V terméstöbblet értékesítéséből befolyó összegek az öttözőberendezás költségeit nem amortizálják. Ezt 11 szabad rendelkezés alá bocsátott mennyiséget az illetőik illetékmentesen külföldre is ikászállíthatják... X Magyar növénynemesitő kiállítás. A Magyar Növénynemesitők országos I.ikiállításának rendezési munkálatai most folynak Székács Elemér elnök, ma már mezőgazdasági főtanácsos és dr. Fabricius Endre rendező bizottsági előadó, Omike szövetségi titkár vezetése mellett. Az anyag elrendezésénél tűnt ki a kiállítás gazdagsága, melyet a mezőgazdaság minden ága képviselve lesz. A kiállításom szelídíthető lesz az aligkétévtizedes magyar növénynemesítés hatalmas fejtettsége. A március 17-iki megnyitás ünnepélyességét az is fogja kemelni, hogy a kiálltást valószínűleg a Kormányzó Uidóméltósága fogja megnyitni. _________ X Termény-, állat- és börárak. Terménytőzsde. A termélnytőzsdéra élénk forgalom mellett szilárd volt az irányzat és különösen a galbonamémilek ára emelkedett, amennyiben a tegnapi jegyzésekkel szemben 20— 30 koronás áremelkedés következett be. Elkelt daim-,imturi és pestmegyei búza 2725—2700 koronával feladóállomásról és elkelt egy-két vagon 2700 koronával bruta apesti paritásban is. Rozsban egyáltalán nem volt üzlet, érdeklődés hiányában, míg a tenmérnycikkek közül nagymennyiségü sörárpát több vagonnal 2100 koronával adtak el budapesti számltással. A zabéra változatlanul szilárd, feladóállomásról 1900 korona. Budapesten tároló áru 1950 korona mm.-ként. A morzsolt tengeriben te feléjén kint az üzlet, feladóállomásról 2275 korundi volt, míg áprilisi szálltásra 2325 koronán kelt el, néhány vagon. A tőzsdetanács hivatalos árjegyzés© a következő: Tisza vidéki buza 2725—2700, pestmegyei búza 2725—2760, dunántúli 2725—2750, rozs 1920—1940, takarmányáripa 1950—2025, sönarpa 2050—150, köles 1950—2050, zab 1900—1950, tengeri 2250—2275, repce 3400—3500, korpa 1475—1500 korona 100 kg-ként ad Budapest. Vágóhídi állatvásár. Vásári készlet: 22 nagymarha, 8 növendék, 42 borjú; eladva 14 nagymarua, 8 növendék, 24 borjú. Vásári ágak: marhahús I. egész 80—■ 126, hátulja 88—132, eleje 70—100, H. égész 60—74, hátulja 62—80, elej© 50—SS, borja fött 98—110, növendék 40—50, zsiger 34—46, faggyú 46—65, csont 8—■ 20, marhafej 80—110, orr és köröm tő, láb 50—90, parcal 30—40, marhabér 400—450, borjafodor 60, juhi*3 100, marhalbőr 116—128, borjzabőr 215—220, marhanéh egy túl 3 korona. A vásár lanyha volt. Ferencvárosi sertésvásár: összes fölhajtás: 597 setés, 116 süldő; eladatlanul visszanmaradt 328 sertés, 118 süldő. Vásári árak: zsirsertés öreg I. 86—97, fiatal nehéz 102—109, könnyű 72—94, közép 84—104. Eladottakból élve eüszákfiataléit 1 dallaso. Zártvásári fölhajtású sertés, eladatlanul maradt 9 seres. A vásár csendes volt. Zsiradék és faggyú. A zsiraidércpiacon folytatódik, az áremelkedés. Budapesten nagyban zár ára 145 K, szalonna ára 118 K kg.-ként Nyers faggyúért minőség szérint 40—95 K-t fizettek kg.-ként a budapesti vágóhídon. Berlinben legutóbb élénkebbé vált a zsirpiac és áremelkedésre van kilátás. Fizettek pure lard sertészsírért 76·72, sózott amerikai hátszalonnáért 56—62 márkát ig.-ként Nyersbőr. Ifi budapesti nyersborpiapure Iggagóhíd ii (következő árakat fizettek: markaMr 120—024 K, l bori! jubőr 230—240 K. Szegeden marhabőrért 95—120 K-t, •borjúbőrért 200—230 K-t, juhbőrért 50—60 K-t kg.-ifcénh Berlinben az emelkedés a legutóbbi aukcióhoz képest 5—10%. Fizettek marhabőrért 48—42, borjubönért 100, gyapjas juhbőrért 28—36 márkit kg.-kiánt. Gazdasági szükségleti cikkek. Zsákpomryva és kötet., A zsákpiac meglehetősen lanyha, némi kereslet mutatkozik vidéki kereskedők részéről liszteszsákkolcban, gabona- és gyapjuzsákakbam, atifól tartanak, hogy az árak end fognak. — Gazdasági szerszámának. Kasza dterabomkint 120—140 K, ülő 15 K, kalapács 20 K nagyban. Hernyőző osó 125—145 K, okörszáj kosár merevítő buzilokkeit 100 darabonkint nagyban 4400 K, tüskés sodrony folyóméterenkint 8 K nagyban. — Gazdasági gsár pck. 4 lóerős sLangen & WAU-féfe benzinmotor 603 kg.-es 105.000 K. ____________________ Ilin, » ,L ii L.s irmai—v »»inwai CTam-wui's iJTn ;euiMfa la nw^MPa^nfTBrtlghinaj '* ty-WWMti' Van eladó háza: Adjon fel apró- I fbit de Hsti'