Szózat, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
1352 MÁRCIUS 1 SZERDA A temiDssifirt Intjsinizottsásáisafi sli ft feemSBy klísffinsfi in3£z a nssssrsifeea — A wéissz!(Si©ijj r®ntía2aSérS a k©?mjSnjf egye(13! vállalja a SeleSessf&g©! Az egységes feormányzópárt intézőbizottsága ma délelőtt ülést tartott. Ellenzéki oktakról már napok óta hangoztatták, hogy a párt egy részében nyugtalanságot, sőt elégedetlenséget keltett az, hogy a minisztertanács a nyílt szavazás mellett döntött. Híresszek, hogy az elégedetlenség a mai intézőbizotttsági ülésen kifejezésre is fog jutni. Ennek éppen az ellenkezője történt. Az ülés a legsélesebb egyetértés jegyében folyt le és ellentétekérnek nyoma sem volt. Az intézőbizottsági ülésein gróf Bethlen István ismertette a választójogi rendeletet és hangsúlyozta, hogy a kormány a rendeletért teljes mértékben magán vállalja a felelősséget. Rámutatott arra, hogy a rendelet csak ennek a nemzetgyűlésnek összehívására szól és a végleges választójogot majd az összeülő nemzetgyűlés fogja megalkotni. A párt tagjai pedig a megalkotandó végleges választójogi törvény tekintetében a nyílt vagy titkos szavazás kérdésében meggyőződésük szerint foglalhatnak állást. Állásfoglalásukat a választások során választóik előtt is szabadon múlváníthatják. A miniszterelnök közlését az intézőbizottság tagjai a legteljesebb megnyugvással fogadták. Ez érthető is. A kormány ateljes felelősséget a rendeetért saját vállatra vette. Még annyira sem osztotta meg a felelősséget, hogy a kormányzópárt tagjaitól a rendelet alapelveknek elfogadását kívánta volna. Sőt szabaddá tette, hogy a rendeletben érvényesített elvek ellen a kormányzópárthoz tartozó képviselők állást foglalhassanakés agitálhassanak. Ez a minden befolyásolástól tartózkodó eljárás a legjobb cáfolat arra az ellenzéki vádra, hogy a kormány a maga felfogásának erőszakolására törekedne, vagy — amint az ellenzék oldalán oly rosszhiszeműen drogoztatják — diktatórikus alapon állna. Csak helyeselhetjük, hogy akormány a választási rendeletben részben a nyílt szavazás elvét érvényesítette. Ha az összeülő nemzetgyűlés a titkos szavazás mellett foglal állást, akkor a nyílt szavazásról a titkos szavazásra áttérni nem lesz nehéz. Aligha a rendelet titkosságon alapulna, az összeülő nemzetgyűlés pedig a nyílt szavazás elvét fogadná el, akkor a titkos szavazásról a nyílt eljárásra áttérni újat, nehézségeket és súrlódásokat jelentene. A választások tisztasága tekintetében a kormány minden garanciát, melyet bármelyet oldalról kívántak, vagy csak fölemlítettek, készségesen megadott. Ez az előzékenység, valamint az a finom érzékre valló eljárás, hogy a kormány az általa képviselt és vallott elvekkel szemben az agitációt még az őt támogató képviselők részére is szabaddá tette, teljesen meggyőzte és megnyerte azokat a kormányzópárti politikusokat is, akik más elvi meggyőződést vallanak. Ellentétek, kontroverziók a kormányzópártban nincsenek és a mai értekezlet eltávolította az utolsó szálkát is, mely a kormányzópárt békéjét és összetartását zavarhatná. Az egységes kormányzópárt intézőbizottsága már délelőtt ülést tartott az Eszterházy utcai parthelyiségben. Az illésen megjelentek a kormány részéről gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter, Mayer János földművelésügyi miniszter és Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy-miniszter. Jelen volt a kormányzópárt elnöke, nagyatádi Szabó István, az intézőbizottság tagjai közül pedig Fity Gyula, Meskó Zoltán, Gömbös Gyula, Kovács J. István, Hentz Károly, Simonyi Semadam Sándor, Barla-Szabó József, Berky Gyula, Dömötör Mihály, Haypál István, Iklódi-Szabó János, Karafiáth Jenő, Kálmán István, Lovász János, Lipták III, Lukovics Aladár, Nagy János (egri), Patacsi Dénes, Putnoky Móric, Rubinek István, Tankovics János. Az ülésről a következő közlést adták fel: Az egységes kormányzópárt intézőbizottsága ma délelőtt ülést tartott. Gróf Bethlen István bejelentette, hogy a párt legutóbbi értekezletének határozata alapján Gömbös Gyulát kérte föl az ügyvezető alelnöki állás vállalására. Az intézőbizottság a bejelentést helyeslőleg tudomásul vette. Ezután az üresen hagyott pártelnöki állásra báró Petényi Zsigmondot, az alelnöki állásra Molnár Dezső nyugalmazott altábornagyot, az intézőbizottságba pedig báró Lets Vilmost, gróf Károlyi Imrét és Almássy Lászlót választották meg. , Gömbös Gyula ismertette a párt szervezeti szabályzatát a Párt szervezkedésének előkészítésére vonatkozólag. Ezt az intézőbizottság lényegtelen módosításokkal elfogadta. Ezután megalakították a tagfelvételi bizottságot és abba a készetteezőket választották be: gróf Bethlen Istyne miniszterelnököt, nagyatádi Szabó Istvánt, Mayer Jánost, Gömbös Gyulát és Fáy Gyulát. A tagfelvételi bizottság előadója Ráth Sándor pártigazgató. Gróf Bethlen István miniszterelnök ismertette a minisztertanács által elfogadott választási rendeletet Leszögezte álláspontját a nyílt szavazás kérdésében; hangsúlyozta, hogy mivel itt választási rendeletről van szó, a kormány viseli azért a teljes felelősséget és a pártot semmi felelősség nem terheli. A párt nem kényszeríti tagjait, hogy a választások alatt egyik, vagy másik álláspont mellett foglaljanak állást, mindenki szabadon nyilváníthatja nézetét a választójog jövő megalkotásáról. A választási rendelet az új nemzetgyűlés összehívására szól, mely hivatva lesz olyan választójogi törvényt alkotni, mely az ország érdekeinek megfelel. Nagyatádi, Szabó István elszolalására rövid érdemleges vita folyt le, amelyen a nyílt és titkos szavazás melletti állásfoglalások hangzottak el. Gróf Bethlen István miniszterelnök végül ismét kijelentette, hogy miután a kormány a teljes felelősséget vállalja a választási rendeletért, a párt egyes tagjai nyugodtan elfogadhatják azt az intézőbizottság határozatot nem hozott, mert a választójog kérdését nem kezelték pártkérdésként. Gróf Bethlen István miniszterelnök ismertette ezután azt a kiáltványt, melyet a párt a magyar ijerzethez intézni fog. Ennek a végleges megszövegezésére egy szűkebb bizottságot küldtek ki, amelybe Schandl Károlyt, egri Nagy Jánost, Dömötör Mihályt és Meskó Zoltánt választották be és amelynek tagjai azonkívül a pártelnökség tagjaiból kerülnek ki. Az intézőbizottság ülésezésének végén megállapították, hogy a sajtóban megjelent közlemények mintha a párt vezetőségében és általában a pártban nem volna meg a harmónia, nem egyebek hamis, célzatos, a párt tekintélyének és egységének megbontására törekvő közleményeknél. Örömmel állapította meg a párt vezetősége az intézőbizottság, hogy a választások a teljes harmónia jegyében fognak lefolyni. Az intézőbizottság legközelebbi ülését csütörtökön délután 5 órakor tartja. A IterasztSnsíPáyt tarjat párSkongiresEssas SssgffläBtBösäs sßrsatift A keresztnypárt párthelyseíge napról-napra üres. Akik ott megfordulnak, csak kültagok, vagy vidéki tájékozatlan választók. A politikai élet a pártkörben az intézőbizottság összeüléséig szünetel. Az intézőbizottság a választójogi rendelet megjelenése után, tehát a hét végén fog összeülni. Ekkor következik be a párt további magatartására nézve a régen várt döntés. A párt tagjainak — különösen nem képviselő tagjainak — túlnyomó része a végleges elhatározást pártkongresszusra kívánja bízni. Ezt a kongresszust —amennyiben létrejön — a jövő hétre hívnák össze. A párt vezetősége azonban az irányítást nem akarja kiadni kezéből és a döntést az intézőbizottság kezébe akarja letenni, miért is a pártkongresszus összehívását ellenzi. Fölkerestük a kereszténypárt egyik vezető politikusát lakásain és fölrelágosításokat kértünk tőle a párt tagjainak jövő magatartására nézve. A válasz a következő volt: — A párt vezetősége még a hét végére várható intézőbizottsági ülés előtt megbeszélést fog tartani és megkísérti — utoljára — a megegyezést Ez az utolsó kísértet a párt fönnmaradásának és egységének megmentésére. Már folyt ilyen tanácskozás, melyen a miniszterek közül Bernolák Nándor, Vass József, Hegyeshalmi Lajos, a párt tagjai közül pedig Hurszár Károly és Túri Béla vettek részt, azonban a megegyezés meghiúsult. Ha az egyöntetű eljárás tekintetében az intézőbizottság üléséig nem jön létre megállapodás, akikor a párt darabokra szakad. — A pártot a fölbomlás szélére Hallér taktikázása és hintapolitikája juttatta. Én sem a megegyezésben nem hiszek már, sem a tervbe vett kongresszustól nem várok sokat. Az les® avége, hogy a párt egy része Andrássyékhoz csatlakozik, a másik része belép az egységes pártba. Akik pedig a két csoport között maradnak, reménytelen választási küzdelemnek néznek eléje. A keresztény kiszségi párt gyalláse Óbudán A Jaeresatéoy községi párt március 5-én, vasárnap délután 4 óraikor Óbudán a kórház utcai etemi iskolában beszámoló pártgyűlést tart. A gyűlést Hilbert Vilmos nyitja meg a beszélnek dr. Wolff Károly,dr. Csilléry András és Kontra Aladár. 18 Holtfüssellenségi feépviselők értekBilste Az egyesült függetlenségi párt volt képviselő tagjai értekezletet tartottak, melyen a március 2-án megtartandó országos gyűlés előkészítésére tettek intézkedéseket. Az értekezleten Hoitsy Pál volt országgyűlési képviselőt kérték föl az elnöklésre. A Grímfee és Sissila nyilatkozata a királykertészeti és a karnistáse kireszteléssiml Köztudomású, hogy Gömbös Gyuláról politikai ellenfelei azt iüresztelik, hogy a jelenlegi választások révén Albrecht királyi herceg számmá készíti elő a magyar trónt. A Magyar Országos Tudogató munkatársa erre vonatkozólag kérdést intézett Gömbös Gyulához, aki a következőket mondotta: — Most is csak azt mondhatom, amit már ismételten megtettem, hogy nem a kisgazdapárt és nem én voltam az, aki a királykérdést fölvetette, hanem a purcs-karlisták, akik a király visszaidogitalát állandó propagandával előkészítették. — A királykérdés fölvetését és fölszánt tartását az ország szempontjából egyenesen katasztrofálisnak tartom és úgy a pást, mint az én, nézetem szerint is a királykérdés még nagyon sokáig és pedig mindaddig nem lesz aktuális, amíg Magyarország helyzete úgy kül-, mint belpolitikai viszonylatban lényegesen meg nem javul. Éppen ezen oknál fogva a magam személyére nézve sem lehetek abban a helyzetben, hogy Albrecht királyi hercegnek trónrajutását támogassam, amint azt átlátszó célzattal politikai elenfeleim a Dunántúl — saját bűneik leplezésére — hirdetik. fi iítasa-ai, vártisi tisztirfen.JT és jsg?zik fizetésremiszáséről szerdáid rendszer ielessük meg A belügyminiszter tudvalevőleg egy házid a nemzetgyűlés berekesztése előtt három törvényjavaslatot terjesztett elő. Ezek megszüntették volna azokat a különbségeket, amelyek az önkormányzati alkalmazottak és az állami alkalmazottak között állomány- és illetményviszonyok tekintetében fennállannak. Az első javaslat szerint a vármegyei vezető tisztviselők az V. és VI. fizetési osztályokba kerültek volna. A többi állásokat országos egyesített létszámba sorozva, bizonyos számarány szerint kellett volna megosztani a VI—XI. fizetési osztályok között, amelyekben az előhaladás automatikus lett volna. Ez a státusremdíozás nagy előnyt jelentett volna a vármegyei tisztviselőkre, mert több tisztviselő jutott volna az V. és VI. fizetési osztályokba, mint az állami szolgálatban. A vármegyei altisztek és szolgák az államjaikéval azonos illetményt kaptak volna. A második törvényjavaslat a jegyzők részére a IX- illetőleg a VIII., a segédjegyzők részére pedig a XI. illetőleg a X. fizetési osztály szerinti illetményeket biztosította volna. A harmadik törvényjavaszat arra kötetezte volna a városokat, hogy a tisztviselőket az V—XI fizetési osztályoknak megfelelő illetményekben részesítsék. A nemzetgyűlés pénzügyi és közigazgatási együttes bizottsága letárgyalta és elfogadta ezeket a javaslatokat. Az érdekeltek tehát már biztosra vették, hogy azok rövidesen törvényerőre emelkednek. Azonban nagy csalódás érte őket, mert a javaslatok a politikai viszonyok miatt leszorultak a nemzetgyűlés napirendjéről. A felüyminiszter természetesen az új nemzetgyűlés elé ismét beterjeszti javaslatait. De a kormány addig sem akarja várakoztatni az érdekelt alkalmazottakat, hanem rendeleti útán már most biztosítja részükre a törvényjavaslatokban kilátásta helyezett előnyöket. A rendeletek a hivatalos tett szerdai számában jelennek meg. Rendeleti után azonban a tisztviselőket magasabb fizetési osztályokba valósággal besorozni nem lehet, így a kormány kénytelen volt arra szorítkozni, hogy egyelőre csak fizetéskiegészítő pótlék gyanánt adja meg a vármegyei tisztviselőknek azt az összeget, amely őket a javaslatot törvényerőre emelkedése esetében magasabb fizetési osztály fásoroltatásuk következtében megillette volna. A jegyzők és segédjegyzők részére külön minisztériumi rendelet szintén megadja ugyanazokat a többleteket, amelyek őket a javaslat értelmében megillették volna. Úgy a vármegyei alkoszauzottaik, mint a községijegyzők az államkincstártól kapják ezt a fizette, kiegészítő pótlékot. A városok önmaguk gondoskodnak alkalmazottaik illetményeinek fedezéséről és így őket nem lehet rendeletileg kötelezni arra, hogy a fizetéseket felemeljék. Azonban a belügymmiiszter rendeletet adott ki, amelyben nyomatékosan figyelmükbe ajánlja a városoknak, hogy alkalmazottaik illetményét a törvényjavaslatban meghatározott mértékre emeljék föl. Kétségtelen, hogy a városok sietnek a belügyminiszteri rendeletnek eleget tépni és igy nemcsak a vármegyei alkalmazottak és jegyzők, hanem a városi tisztviselők is mietóbítonájulnak a saegagafah iÖEÍBjéBEíihez.