Szózat, 1922. augusztus (4. évfolyam, 174-199. szám)

1922-08-04 / 177. szám

1922 AUGUSZTUS 4 PÉNTEK Héjjas lavi ünneplése az Ébredő Magyarok Egyesületeben — A Szózat tudósítójától — Több ezer ember gyűlt össze csütörtökön este­­ a régi képviselőház üléstermében. Az Ébredő Ma­gyarok Egyesülete tartotta meg impozáns nagy­gyűlését végig lelkes hangulatban. Fehér szegfűk­kel jelentek meg az emberek. Az ajkakon felhang­zott a Szózat, majd Hegedűs György elnök elfog­lalta az emelvényen a helyét. Megnyitó beszédében a nyugatmagyarországi fölkeléssel foglalkozott A közönség Héjjas Iván nevének említésekor helyéről felállva, percekig ün­nepelte Héjjast és a többi felkelővezért. Hegedűs ezután nagy hatást keltve kijelentette: az egyesü­­le követeli, hogy a kormány mutasson erélyt az útból feltámadó destrukcióval szemben. Az Éb­redő Magyarok —­ mondotta —­ kettőzött erővel veszik fel a küzdelmet minden ellen, ami nem ma­gyar és nemzeti s ennek a célnak elérésére semmi­­féle eszköztől sem radnak vissza. Ennek az esz­mének legelszántabb harcosa Héjjas Iván, aki mindannyiunknak vezére is. Ekkor érkeztek a terembe Héjjas Iván szülő, Héjjas Mihály és felesége, valamint Héjjas nővére és menyasszonya. A közönség mindannyiukat lel­kesen megéljenezte. Hegedős beszéde után Bakó László, a Nem­zeti Színház művésze, Petőfi-verseket szavalt, majd Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő a numerus clausussal és a B-listára került köztisztviselők kér­­désével foglalkozott. Magyarországon — folytatta — a magyar középosztálynak kell ismét kezébe vennie a vezetést, de nem úgy, ahogy azt az állami kinevezéseknél látjuk, amikor a kormány a Nem­zeti Színház élére zsidót állított. Nekünk olyan fér­fiakra van szükségünk, mint Héjjas Iván, aki ha kell, nemcsak a szavát emeli föl, hanem az öklét is. Kiss Menyhért ezután indítványt terjesztett elő, amelyben követeli, hogy a keresztény családapákat vegyék le a Bolistáról. Hegedűs György a maga részéről azt indítvá­nyozta, mondja ki a nagygyűlés, hogy követeli a kormánytól a drágaság letörését, egyúttal üdvözli az olasz fascisták vezérét, Mussolinit. Lendvay István lépett ezután az emelvényre és beszédében a magyar irredentizmussal foglalko­zott. Soha olyan keserű örömmel nem üdvözölt még börtönből szabadult embert, mint Héjjas Ivánt, aki börtönbe került azért, mert fegyvert fo­gott az elrabolt rög fölszabadulásáért. Lepd­ay beszédének e részénél a terem bejáró­jánál egy egyenruhás nyugatmagyarországi fölkelő jelent meg, kezében a fehér selyem Máriás -lob­ogó­­­val. Mögötte mintegy húsz fölkelő vállán hozta be Héjjas Ivánt, aki nemzetiszínű szallaggal átkötött virágcsokrot tartott a kezében. A közönség leírha­tatlan lelkesedéssel üdvözölte Héjjast s Lendvai csak percek múlva tudta folytatni beszédét, amely­ben üdvözölte az egyesület nevében a börtönből ki­szabadult Héjjas Ivánt. Lendvay határozati javaslatában azt követelte, hogy a kormány szüntesse be a forradalmi sajtót, zárassa be a tőzsdét és a numerus clausust az egész vonalra terjessze ki. Végül Héjjas Iván ment az elnöki emelvényre s a következő beszédben köszönte meg a lelkes ünneplég­. Én jól tudom — mondotta —, hogy en­nek a szeretetnek a megnyilvánulása abból a nagy magyar eszméből indult ki, amellyel szemtől szem­be állunk. Azok után a nagy veszedelmek és szen­vedések után, amelyeken az ország átment, mi har­colni fogunk továbbra is és ha kell, börtönben is ülni. Ne gondolja a kormány, hogy velünk kacér­kodni lehet, mert mi nem leszünk előzékenyek és nem ismerünk tréfát. Mi a forró homok tengeré­ben élünk és a mi akaratunk keményebb, mint máshol , a börtön ezt az akaratot nem tudja gyen­gíteni, sőt még nagyobb erővel fogunk szent cé­lunkért küzdeni. Ha ez a cél bűn, akkor ezért csak Istennek felelünk. Héjjas beszédét zajos helyesléssel fogadta a hallgatóság. A nagygyűlés Budaváry László be­széde után a Himnusz eléneklésével ért véget. Este kilenc órakor a Kiszely­i étteremben Héj­jas Iván tiszteletére bankettet rendeztek, amelyen az ünnepel­ten és családtagjain kívül résztvettek: Endre Z­sigmond, Szabóky Jenő, Hír György, Kiss Menyhért, Pintér Imre, Héjj Imre, dr Hegedűs György nemzetgyűlési képviselők, továbbá Tasnádi Kovács József, Dánér Béla, Budaváry László, Prőhle Vilmos volt nemzetgyűlési képviselők, Pá­­lóczy-Horváth István, az ÉME országos elnöke, Kádár Lehel, Lendvay István, Szemere Béla, Szemző Gy­ula, Wiesinger Gábor őrnagy, Maleczky Román, Prónay Pál, dr. Ágoston Gézáné, a MANSz alcímüké és még számosan, mintegy négyszáz fő­­nyi társaság. A vacsorán elsőnek Pálóczy Horváth István mondott fel köszön­tőt Horthy Miklós kormányzóra, arra a férfiúra, aki a nemzet minden tagja között a legn­agyob­b áldozatot hozta a hazaszeretet és a haza iránt való kötelességteljesítés terén. Utána Pröhle Vilmos volt nemzetgyűlési kép­viselő Héjjas Iván szüleire ürítette poharát, akiket mint a magyar nemzeti ideálok ápolóit ünnepelt a vendégek élénk részvétele mellett. Kádár Lehel Héjjas Ivánra, a keresztény ma­gyar nemzeti gondolat megtestesítőjére mondott lendületes felköszöntőt. Méltatta az ÉME szükség­­széri létrejövetelét, mint történ­elmi folyamatot, amelynek ereje folytonosan áramlik és igyekszik a magyarság nagy céljait megvalósítani. Héjjas Iván az üdvözlésre röviden válaszolt. Megköszönte a meleg szeretet megnyilvánulását és mindannak a sok tiszta érzésnek és rokonszenv­­nek áradatát, amely vele szemben a legutóbbi na­pok eseményeivel kapcsolatban vele szemben meg­nyilvánult. Minden eszméért, így a magyar területi integritásért is szenvedni kell. Ő is szívesen szen­vedett, de a legnagyobb szenvedésünk az, hogy nem vehetünk elégtételt a meggy­alázott éjsza­kákért, amelyeken magyar véreinket éjnek idején kiutasították és földönfutókká tették, s nem vehet­tünk elégtételt, mert idehaza nincs meg a nemzeti egység. Fölszólítja az egész magyarságot arra, hogy vigyék be az emberekbe az akaratot és a bá­torságot, hogy végre ez a nemzet akarni és menni tudjon. (Élénk éljenzés.) Olyan tűzzel, szenvedély­ben, elkeseredéssel és lánggal, amellyel a világon egy nemzet sem tud. A tomboló lelkesedéssel fogadott beszéd után Lendvay István az ébredőket, mint a régi, utána pedig a liberális zsidó Magyarország után a har­madik, igazi Magyarország megteremtőit és a ma­gyar jövendőt ünnepelte. Ennek ifjúsága menti meg az igazi konzervatív Magyarországot, melyet eladtak az álkonzervatívok. Ágoston Gézáné a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevében ünnepelte Héjjas Ivánt, a ma­gyar hősiesség új ideálját. Mi csak addig hiszünk — mondotta —, amíg Héjjas Ivánok lesznek és amíg lesznek olyan halált megvető magyar ifjak, akik legendába illő hősiességgel szembe mernek szállni a világ minden eltipró hatalmával. Nem bízunk ellenségeink jobb belátásában, csak a ma­gyar őserőben s arra kérjük a magyar férfiakat, hogy csak addig tartsák életben ezt a halálra vált csonka hazát, amíg a hon­vesztő nemzedék helyébe nevelhetünk egy honszerető nemzedéket.. Hir György után Hegedűs György beszélt még, aki a mostani nemzedék kötelességének mondotta a haza visszaszerzését. Ezután még számos lelkes és hazafias felszólalás történt és a társaság ünnepi hangulatban a késő éjjeli órákig maradt együtt. A pozsonyi­ úti tüzkatasztrófa Gondatlanság okozta a veszedelmet . A Szózat tudósítójától. — Szerdán este, mint megírtuk, a Pozsonyi­­úton levő Silós-telepen hatalmas tűzvész pusztított. A telep egyik raktárában keletkezett a tűz, amely az esti szélviharban hihetetlen gyorsasággal terjedt tovább és mire a tűzoltók a helyszínre megérkez­tek, a telepen már lángokban állottak a favázas barakép illeték, sőt átcsapott a láz a Pannonia-utca és a Sziget-utca sarkán levő kis Silos-telepre is, amely szintén leégett. Veszedelem fenyegette a Csáky-utca egyes házait is. A lakók pánikszerűen menekültek a házakból, a­mi a lángnyelvek az ablakokat repesztették szét és az ajtókat csap­kodták. Hogy a tűz az óriási szélvihar ellenére sem tudott továbbterjedni, tisztára a tűzoltók önfelál­dozó és vakmerő munkájának köszönhető. Szeren­csére emberéletben nem esett kár, csupán könnyebb sebesülések történtek. A sebesülteket a mentők kö­tözték be, kórházba azonban csak egyet kellett beszállítani. A tűz martalékául esett a Mundus Egyesült Magyar Hajlított Fabútorgyár raktára, a Duna Szállítmányozási és Bizományi Vállalat raktára, azonkívül a Magyar Mezőgazdák Kereskedelmi Rt. gyógynövény raktára. A bútorraktárban nagymeny­­nyiségű bútor volt fölhalmozva, amit a közel­jö­vőben akartak külföldre szállítani. A vállalat kö­rülbelül ötven millió korona kárt szenvedett. A szomszédos karakókban négy teljes lakberendezés pusztult el, vagy nyolcvanmillió korona értékű gyógynövény, nagymennyiségű jutazsák, festékáru, félvagon papiros és vasszög. Elpusztult Kellner és Fira gépgyár üzletének raktára is teljesen, to­vábbá Kirchner Antal fa megmunkáló vállalat nyersanyagkészlete és a Gyarmati és Újhelyi-cég üvegkereskedők raktára. A kis Silosban a Spira­­féle autójarítóműhelyben az egész fölszerelés a lángok martaléka lett és teljesen leégett Katona József cipőüzlete is. Elpusztította a tűz a cipőüzlet mellett levő Papírműve­k istállóját is, amelyben két tó égett be inn. A tűzoltók még reggel nyolc óskor , dél­két órai munka után sikerült lokalizálni a vesze­delmet. Éjjel tizenegy órakor már jelentették, hogy a tűz továbbterjedésétől nem kell tartani. A ma délelőtti tűzvizsgálat A tűzoltók még reggel nyolc órakor is dol­goztak az üszkös romok között. Nyolc sugárból fecskendezték a lappangó tüzet és a romok alól a félig elégett gépek vázait hurcolták ki. A mentők, akik az éjszaka folyamán és ma délelőtt is­­a helyszínen tartózkodtak, összesen ti­zenhét esetben nyújtottak segélyt. A sebesültek a következők: Vass János tűzoltó, jobb karján vágás, Neumann Zsigmond kereskedő, arcán égési sebe­ket, Láng Pál fehérneműtisztító, fején zúzott sebe­ket szenvedett, Szilvássy Sándor önkéntes tűzoltó a füsttől elájult, Albert József utcaseprőre egy ajtó zuhant rá, az ő sebesülése a legkomolyabb termé­szetű, a Rókus-kórházba szállították, Milárik Jó­zsef kocsis, Bede Kálmán és Hanák Lajos tisztvi­selők könnyebben sebesültek meg. .Kívülük még négy könnyebben sebesültnek nyújtottak a men­tők első segélyt. A raktártelepen ma délben 12 órakor jelent meg a tűzvizsgáló-bizottság, amelyben a rendőrség részéről dr. Berkes Zoltán főtanácsos, az V. kerü­leti kapitányság vezetőhelyettese, az elöljáróság ré­széről dr. Unger Béla főjegyző-elöljáró, a tűzoltó­ság részéről Dittrich József tűzol­tófőt­isz­t vettek részt. A bizottság tagjai voltak: Szalay Gyula ke­rületi mérnök, a főkapitányság részéről Stehly kapitány, az V. ker. kapitányság részéről Mihály Lajos felügyelő. A bizottság végigjárta az elpusz­tult telepet, mely itt-ott még égett, úgy, hogy még három fecskendőt kellett működésbe hozni a tűz­oltóságnak, akik addig nem hagyhatják el helyei­ket, míg a lappangó parazsat egészen le nem foj­tották. A munkások és alkalmazottak tanúvallomá­saiból megállapították, hogy a tűz a Mundus bú­torra­kt­ár javítóműhelyében keletkezett. A munká­sok a műhelyt este fél nyolc órakor hagyták el és valószínűnek látszik, hogy az utolsók­ közül vala­melyik, ámbár a dohányzás szigorúan tiltva van, a raktárhelyiségben, mielőtt eltávozott, cigarettára gyújtott és az eldobott gyufa okozhatta a borzal­mas tűzkatasztrófát. A tüzet körülbelül félkilenc óra felé­­­éltét­ észre az arra haladó járókelők, amikor már a Mundus bútorraktár műhelye és irodahelyisége be­lül égett és a lángok az ajtót nyomták kifelé. A tűzoltókat azonnal értesítették, azonban a nagy vi­har és az a körülmény, hogy egynegyed óráig nem tudtak vizet kapni, mert a házmester távol volt,­­ közvetlen oka annak, hogy a tűz ilyen nagymér­tékben terjedt el. A helyszíni eljárást a mai nap fo­­lyamán befejezni nem lehetett, mert a vizsgálat­nál a károsultak egyike sem volt jelen. Ezért úgy a rendőri, mint az elöljárósági kiküldöttek holnap délelőtt 10 órakor újra megjelennek a helyszínen és ugyanakkorra odaidézik a károsult feleket is. A kár, amelyet ez a tűzkatasztrófa okozott, meghaladja az egymilliárd koronát. A VILÁGPOLITIKA HÍREI A német válaszjegyzék tiltakozik Franciaország eljárása ellen Bécs, augusztus 3. (A Szózat tudósítójának telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Az a jegyzék, amelyet a német kormány a franciáik jegyzékére válaszként fog Páris­ba elküldeni, a holnap dél­előtt tartandó minisztertanácson készül el s már délben el is küldik Párisba. A jegyzék rámutat arra, hogy a Versailles­ békeszerződéseknek • jó­vátételre vonatkozó rendelkezései szerint Francia­­országnak k­an áll jogaiban már augusztus 6-én , büntető szankcióikat léptetni életbe akkor, amikor a jóvátételi összeg fizetésének határideje csak augusztus 15-ére esik. A jegyzék a továbbiakban tiltakozni fog az ellen, hogy a franciák a meg­szállt területen és a francia főldön levő német magántulajdonra tegyék rá a kezüket. A londoni tanácskozás London, augusztus 8. A hétfői tárgyaláson Poincaré francia és Theunis belga miniszterelnökön kívül Facha olasz miniszterelnök és Schanzer olasz külügyminiszter is részt fog venni.­ ­ A Szózat Képes Almanachja szórakoztat, tanít és a hasz­nos tudnivalók tömegét közli

Next