Szózat, 1922. augusztus (4. évfolyam, 174-199. szám)
1922-08-04 / 177. szám
S 1922 AUGUSZTUS 4 PÉNTEK Látogatás a szövészeti mestertanfolyamon — A Szózat tudósítójától — ■Az alkotó munka komoly csendességével kezdte meg működését július első napjaiban a tisztviselőtelepi főgimnázium egyik tantermében a földimivelésügyi minisztérium szövászeti mestertanfolyama. Harminc növendék — nagyobbrészt falusi tanítónőik, tanítóik, B) listás és menekült tisztviselők— állott ekkor a szövőszék mellé, hogy avatott mesterek tanításából eltanulják a szövőszék titkait, kezelését és a szövés mesterségét, hogy aztán mint a szövés tudományának mesterei — az ország apró falvaiba vigyék el tudásukat, szerzett ügyességüket és szétosszák azt a magyar faluk népének ... Gyönyörű formája a láncolásnak, amelyből nem a láncosok fajtája, hanem a magyar erő merti gazdagodást! Ma — Schandl Károly államtitkár szíves meghívására — meglátogattuk a mestertanfolyamot. A gimmázium egyik tanterme a műhely. A hat frissen ácsolt szövőszék mindegyikénél már egyegy növendék rángatja serényen a szövőorsó zsinórját, ketten-hárman figyelve állják körül a dolgozót és a mesterek székről-székre járva adják a még szükséges utasításokat a tanulóknak. Csak csöndes, rövid kommandók hangzanak; a hat szövőgép már vígan, serényen,folyamatosan hatsag: úgy látszik, a tanítványok rövidesen mesterek lesznek. És a szövőgépek egyszerű, majdnem privoitívnek tetsző fakeretei között nőnek a gyönyörű mintájú, szép erős vásznak méterei: elsőrendű finom férfi ruha vásznak, asztalkendők, törülközők és konyharuhák, női vászonruhák készítésére alkalmas nagyszerű anyagok. Csodálkozó és ámuló szemmel nézzük, a szép, tiszta munka folyását és hallgatva Juhász Jenő miniszteri osztálytanácsosnak, a tanfolyam lelkes megszervezőjének és irányító vezetőjének magyarázatát, kibontakozik előttünk az a szép és szomorú gazdasági horizontunkat megderítő perspektíva, amelynek megvalósítása a tanfolyam célja. — A tanfolyam, célja — mondja Juhász osztálytanácsos — hasú szövőiparunknak fellendítése, és a megcsonkított országunknak alig maradt 1—2 textilgyára. Ezeket máról holnapra pótolni nem lehet, mert ezeknek létesítéséhez ma műhordok kellenének, amit csak külföldi pénz segítségével lehetne előteremteni. A külföldi tőkék alapításai azonban egyáltalában nem biztosítják azt a gazdasági fügellenséget, amit elérni akarunk. . A másik gépnél Schandl államtitkár, aki az egész akciónak leglelkesebb támogatója és szervező.!«, Tóth Márton tanfolyamvezetővel tárgyal a szövéshez szükséges fonál-anyag beszerzéséről. Juhász osztálytanácsos erről is szolgál felvilágosítással. — Az egész akciónak sikere azon múlik, hogy tudunk-e megfelelő fonál-gyárat felállítani, amelyek a szövéshez szükséges len-, kender- és gyapjú-fonalat szállítsák. Jelenleg még külföldről kell a fonalat beszereznünk, mert az ország egyetlen fonógyárától nem tudnának a háziiparosok megfelelő menynyiségű fonalat beszerezni. Ez a gyár különben ugyancsak idegen érdekeltség tulajdona. ■— A fonógyárakra főleg azért volna szükség, mert a házilag készített fonál anyag nem olyan sima, és nem olyan alkalmas a szövésre, mint a gyári, másrészt nem is tud olyan nagy menyiséget előállítani a házi fonó-ipar, mint amennyire egy jól fejlett szövő-házi iparnak szüksége volna. Ezeknek a fonó ipartelepeknek a felállításáról azonban a földművelésügyi minisztérium illetékes osztályai és a gazdakörök már hosszabb idő óta foglalkoznak és remélhetően rövid időn belül megteremtődik a szövő-házaipar fejlődésének ez a feltétele is. Megkérdeztük még, hogy a szövőszékekkel, hogyan látnák el a háziszövéssel foglalkozni óhajtókat? •— A szövőszékek gyártására már most alakulóban van egy altruista szövetkezet, — mondja Juhász osztálytanácsos. — Ez a szövetkezet, amelyet a földmivelésügyi minisztérium támogatna, vagy azonnali készpénzfizetés, vagy részletfizetés ellenében a lehető legolcsóbban látná el a gazdákat szövőszékekkel. A székeket is teljesen itthon átlátjuk elő. «Az úgynevezett nyújtót, amit eddig csak Csehországból tudtunk beszerezni, most már ugyancsak itthon készítik a siketnémák váci intézetében. Ez a nyitst teljesen megfelelő, sőt anyagában finomabb, mint a cseh gyártmány. Általában minden feltétel meg van tervünk valóra válásához, csak kitartás, az érdekelt körök jóindulatú támogatása és a magyar gazdák érdeklődése kell hozzá és akkor — ha lassan is, de biztosan megteremtjük a magyar házi szövőipart... Előttünk egy menekült székely leány gyönyörű piros tulipánokat sző a fehér vászonra s amint n mlliméterről-antilimeterre szövődnek, nőnek a magyar virágok a vászon síkján, a fülünkbe zsongó lelkes, meleg szavak szép, színes álmok képét szövik lelkünkre. Apró magyar faluk kicsi házaiban vígan kattogó szövőszékek serényen ontják a drága-drága vásznat, szövik a magyar föld növesztette lent, kendert, gyapjút, ami eddig mind az idegent ruházta s készítik a magyar erőt védő, takaró magyar ruhát a lerongyolódott magyarságnak .... (N. h.) KQlföMSek a kecskeméti ttttmttcspiMQn — A Szózat tudósítójától —• Az idén se igen termett kevesebb gyümölcs, mint az elmúlt években. És mégis: a piacokról eltűntek a vidék nagyarányú termékei. Amit a budapesti, avagy a vidéki városok piacai számára kiraknak, azok ára is oly magas, hogy méltán szembetűnő még az általános drágasági kampányban is. Ha a gyümölcsért való hasznot a termelők kapnák, akkor más volna a helyzet: az ő szempontjukból csakúgy más lenne, akár a fogyasztókéból. Akkor, hogy csupán erre célozzunk, olcsóbb maradt volna minden gyümölcs. Azonban a legbántóbb az egész dologban, hogy a magyar gyümölcstermésen a külföldi kereskedők, külföldi árdrágítók és spekulánsok keresnek és még a magyar kereskedők is kikapcsolódtak részben a haszonból. A magyarországi kereskedőknek inkább a közvetítő szerep jut. Különösen a kecskeméti és a vele szomszédos városok gyümölcstermésében szembetűnő ez a helyzet. Mivel Kecskemét világhírűvé vált a gyümölcseiről, főleg itt dolgoznak a külföldiek, már tudniillik a kávéházakban és egyes, ismertebb kereskedők portáján. Fölhajszoltatják, kiknek termett vagonszámra, vagy legalább is kocsiszámra és hajlandók olyan árakat megadni, amilyenekről még a múlt hetekben se mertek álmodni az emberek. A tülekedés oly nagy, hogy az árak ugrásszerűen változnak naponta, hajnaltól délelőtt tíz óráig, így gyakran előfordult már a barack- és meggykampány idején, hogy a piaci árak órárólórára tíz-tizenöt, sőt húsz koronával emelkedtek, vagy csökkentek. De akadt olyan eset is, amikor a reggeli órákban már egyáltalán nem vettek át árut a kereskedők. Az alföldi termelők, akik az előző évek során megszokták, hogy a reggeli piac drágább a hajnalinál, sokszor ráfizettek a várakozásra. A közönség pedig azt vette észre, hogy a gyümölcstermés javát az orra előtt viszik el és vagonírozzák be és viszik a külföldiek számára. A bizonytalan helyzetet a valutás állapotoks visszaélő spekulációk okozták. Ugyanis amíg a háború előtt és a háborús évek alatt a kereskedők egyenként és saját számlájukra dolgoztak, addig ma leginkább szindikátusokba tömörülve, csupán megrendelésre szállítanak, mivel a magyar gyümölcskereskedelem egyrészt a tőkehiány, másrészt a valutaeltolódások miatt nem tud saját lábán megállni a kockázattal szemben. A külföldi kereskedők siettek kiaknázni a magyar gyümölcskereskedelem szorult helyzetét s ellepték a kecskeméti piacot, így találkoznak Kecskeméten és környékén osztrák, német, cseh, sőt újabban néhány lengyel ,‘szállító is, utóbbiak főleg ’ kajszinbarrackot exportálnak nagyobb mennyiségben. Az utóbbi napokban aztán az osztrákok nem bírták tovább a versenyt a konkurrensekkel és lemaradtak. Ugyanis az elszegényedett osztrák lakosság az előálló árkülönbözetet nem bírja megfizetni. Ha akad is még egy-egy osztrák konzervgyáros, az csak a legszükségesebb mennyiséget szerzi be. Németországi megrendelők különösen az alma iránt érdeklődtek az idén. Beszéltünk ilyen kereskedőkkel, akik elmondották, hogy a német pénzügyi viszonyok folytán a németországi lakosság az idén nem igen eszik a kivitt magyar gyümölcsből, mert azt tovább szállítják: Svédország felé s Norvégiába. Az alföldi gyümölcspiacon a csehek diktálnak. Furcsa, fájdalmas, de ez a helyzet. Soha annyi cseh kereskedő és gyáros nem volt Kecskeméten, mint az idei szezonban. A napról napra emelkedő szokás magas árfolyama mellett potom áron vásárolják össze a gyümölcsöt, amely a csehországi drága megélhetési viszonyok mellett három-négyszeres áron jut a cseh fogyasztóközönséghez. A cseheknek köszönheti a magyar gyümölcs és a kecskeméti piac a magas gyümölcsárakat. A horribilis haszonból azonban a magyar gyümölcskereskedelemnek csak a csekély, fix öszszegű közvetítési jutalék jut s a többit a csehek fölözik le. A legújabb árak különben így alakultak Kecskeméten és a szomszédos városokban s községekben: Barack 50,—120, vajalma 20—30, tüköralma 35—40, vegyes 30—40, vörös szilva 15—20, aszaló szilva 40—45, körte 30—45 kor, kilónkint, ■Szózat 1922 AUGUSZTUS 3 Sklaptty Péntek, augusztus 4. Római katolikus: Domonkos Vértanú. Protestáns: Domonkos. Görög-katolkus: Elézi hét gyerm. Görög-orosz július 23.: Mária Magdolna. A nap kel 4 óra 40 perckor, nyugszik 7 óra 30 perckor. Időjárás Nyugaton a légnyomás magas, keleten pedig alacsony, Európában az idő változóan felhős. Nagyobb csapadékot az Alpesekből jelentettek. A hőmérséklet nyugat felől sülyedt. Hazánkban tegnap este a Dunántúdon, jobbára kisebb, zivataros esők voltak. (Nagyobb csapadék esett Sopronban 15 mm.) Az erősebb nyugati szelek következtében a hőmérséklet, melynek maximuma 30—33 fok között változott, sülyedt. Időprognózis: Túlnyomóan száraz idő, lényegtelen hőváltozással. Miniszterek fogadóórái Közélelmezési miniszter 0—2-ig. Földmivelésür/m miniszter 1—2-ig. Házassá: Németprónai Wolff Lajos ma délben tartotta esküvőjét Rém Margittal, Réva műépítész leányával a várkápolnában. Tanúk voltak: Wolff Károly és Makots Arthur kúriai bíró. Dr. Eyssen Tibor miniszteri segédtitkár és Bendel Irén augusztus 5-én délután fél egy órakor tartják, esküvőjüket a Bakács-téri plébániatemplomban. Fernbach Bálint, apatini Fernbach József nagybirtokos és beheimi HaberAranka fia, eljegyezte Klemm Edithet, marienbergi Klemm Alfréd grárigazgató és scharenhauseni Reichart Aranka leányát Múzeumok Szépművészeti Múzeum modern képtára 10—1-ig. — Kereskedelmi Múzeum 9—2-ig. — Tanszermúzeum 10—1-ig.— Akadémia Goethe-szobája 10—42-ig. — Akadémia történelmi képcsarnoka 10—1-ig. — Fővárosi Múzeum 9—1-ig. Könyvtárak Egyetem könyvtára 9—2-ig. — Nemzeti Muzeum könyvtára 9—3-ig. — Kereskedelmi Muzeum könyvtára 9—2-ig. — Iparművészeti Muzeum könyvtára 10— 12-ig és 6—8-ig. — Erzsébet Népakadémia könyvtára4—7-ig. «„ • " Halálozás Töttössy Sándor nyug. jószágfelügyelő 88 éves korában, augusztus 2-án Budapesten elhunyt. Temetése 4-én, pénteken délután 4 órakor lesz a farkasréti temető halottasházából. Kauer Minna, a német nőmozgalom ismert vezetője, ma Berlinben meghalt. SzínhÁM Budai Színkör. Péntek: Hazudik a muzsikaszó (’Ab). — Budapesti Színház. Péntek: Ahogy mi kinézünk! (8). — Búcsú a Krisztinavárosban. Augusztus 6-ánn vasárnap a Krisztinavárosi plébániatemplomban az évi búcsú alkalmából a vasárnapi Istentisztelet keretében 9 órakor ünnepi szentbeszédet mond P. Haasz Brokárd karmelita remdi tartományfőnök. Utána körmenetet vezet Sagmüller József apát, budai esperes. A körmenet után dr. Zelliger Vilmos Krisztinavárosi plébános pontifikálja első apáti miséjét nagy segédlettel. Délután 4 órakor ünnepélyes litánia. — Vitézi beiktatás Beregmegyében. Fényes ünnepély keretében iktatták be julius 30-án vitéz Boros Jánost Tiszaszalkán, nagybányai Horthy Gyula által fölajánlott vitézi telekbe. A kormányzó ur őföméltóságát vitéz Dienes-Oehm Tivadar huszárezredes, székkapitány képviselte. Az ünnepélyen Tiszaszalka és Tiszavid lakosságán kívül Bereg megye minden rendű és rangú polgárai képviselve voltak és a szomszédos Szatmár megyéből is számosan érkeztek az ünnepélyre. A díszközgyűlés izzóan hazafias hangulata Dienes- Oehm ezredes beszéde alatt valósággal tomboló lelkesedésig fokozódott és többször szakították meg beszédét a kormányzó s a telek fölajánlójának éltetésével. A beiktatáson Tomcsányi Vilmos Pál volt igazságügyminiszter is megjelent feleségével és két szép magyarruhás leánykájával. Lelkesen tüntetett a díszközgyűlés Tomcsányi volt miniszter mellett akkor, amikor bejelentette úgy a maga, mint felesége nevében, hogy vitézi telket szándékoznak fölajánlani. A díszközgyűlés a kormányzó erőreméltóságát táviratilag üdvözölte, mint az ország helyreállítóját és a Vitézi Rend megalkotóját. — Hősi halált halt joghallgatók emléktáblája. A Kecskeméti Jogászegylet a világháborúban hősi halált halt joghallgatók neveit emléktáblán kívánja megörökíteni. Fölkéri ennélfogva azokat, akiknek hozzátartozója a világháború alatt vagy előtt a kecskeméti református jogakadémia hallgatója volt és a világháborúban elesett, hogy a hősi halott nevét és egyéb adatait dr. Kováts József református jogakadémiai igazgatóval közölni szíveskedjék írásba .vágyj ,élőszóval