Szózat, 1922. október (4. évfolyam, 225-250. szám)

1922-10-01 / 225. szám

1922 OKTÓBER 1 VASÁRNAP A vármegyei gazdasági egyesü­letek a földrefor­törvén­y végrehajtását sürgetik A vármegyei gazdasági egyesületek a­­ földr­e­­formtörvény végrehajtása tárgyában szombat dél­előtt 10 órakor tartották országos értekezletüket az Országoos Magyar Gazdasági Egyesület nagyter­mében. Az értekezleten megjelentek a földmervelés­­ü­gyi miniszter képviseletében Schandl Károly ál­­­­lamtitkár, a pénzügyminisztérium képviseletében­­ Venced­y Béla és Rauscher Gusztáv miniszteri ta­nácsosok, a Földbirtokrendező Bíróság részéről dr. Mattyasovszky Miklós miniszteri tanácsos, tanács­elnök, azonkívül a földmivelésü­gyi minisztérium­ból dr. Balázsovits Dezső miniszteri tanácsos, Kósa Mihály miniszteri tanácsos és Karn Károly helyet­tes államtitkár, továbbá Darányi Ignác volt mi­niszter, dr. Darányi Gyula udvari tanácsos, Bré­­kács Elemér m. kir. gazdasági főtanácsos, Ber­­r­áth István, a gazdaszövetség elnöke, azonkívül több fiágybirto­kos és számos kisgazda. A várme­gyei gazdasági egyesületek mind képviselve voltak az értekezleten. A gyűlést gróf Keglevich Gábor v. b. 1.1., mint elnök nyitotta meg. Gróf Keglevich Gábor elnök üdvözölte a kormány és az Országos Földbir­tokrendező Bíróság kiküldötteit, továbbá az összes megjelenteket, rámutatott a földbirtokreformtör­­vény miként való végrehajtásának nagy fontos­­ságára és hangsúlyozta, hogy ha nagyobb termőterületek gyengébb kezekbe kerülnek, akkor a termelés csökkenni fog és a drágaság fokozódik. Buday Barna gazdasági főtanácsos, az értekezlet főelőadó­ja utalt arra, hogy idáig már­is 100.000 kát. hold földet használtak fel bir­tokpolitikai célokra és 2000 községben készítették elő az eljárást. Az Országos Földbirtokrendező Bí­róság és ennek kiküldöttei kellő gyakorlattal bír­nak, így­ őket vád nem érheti, hogy késedelmes­ked-­­ nek a birtokreformtörvény végrehajtásában. Rá­mutat arra, hogy téves az a vétel is­, mintha a föld­birtokosuknak érdekében volna a végrehajtás meg­­­akadályozása, inkább az az érdekük, hogy mennél hamarább túlessenek a mai kínos bizonytalansá­gon, mert ha m­ár az a­mi­pu­­aciónak meg kell tör­ténnie, a beteg is annak örül, hogy mennél előbb túlessék ra­jta. Az értekezlet összehívása előtt az összes gaz­dasági egyesületekhez kérdés­t intéztünk, arra vo­natkozólag, hogy miként legyen a földbirtokre­­formtörvény végrehajtva. Egybehangzóan a földbirtokreform­­törvény mielőbbi végrehajtását kérték a mai bizonytalanság megszüntetésére. "Majd ismertette, a főelőadó, hogy szükséges­nek tartják a földreform pénzügyi részének ren­dezését, mert a vagyontalan földigérintők enélkül képtelenek a földtulajdon, megszerzésére. Minthogy pedig ma az állam nem vállalhatja azt a nagy terhet, hogy a teljesen vagyontalanoknak a föld­szerzését és az ehhez szükséges termelő tőkének gazdasági berendezésnek stb. finanszírozását vál­lalja,­ azért azt ajánlja, hogy csupán lekiismeretes, szorgalmas és megbízható embereknek adjunk földet, akik a föld árának egy részét­­ki is tudják fizetni, azonkívül megvan a kellő anyagi erejük arra, hogy fel is tudják szerelni. Az 1­­ 3 holdas törpebirto­kosnál a járadékrendszert a földszerzéshez nem tartja kivihetőnek, minthogy ezek a 3 hold jöve­delme mellett utalva r­ak­nak még m­ás­ mellék­ke­resetre is, így ezek képtelenek járadékot fizetni. Inkább kevesebb, de életképesebb törpe- és kisbirtokot kell létesítenünk, a gyen­gébbeket pedig, ha földhözjuttatásu­k valóban közérdek, bérlőszövetkezetekbe tömörítsük, illetve részesföldek adá­sával foglalkoztassuk. Utána a vármegyei gazdasági egyesültek kikül­döttei szólaltak föl. Kuszka István, a Jásznagykunszednokvármegyei Gazdasági Egye­sület képviseletében kifejtette, hogy a földbirtokos­­osztály nemcsak, hogy­­ nem kíván akadályokat gördíteni a földreformtörvény, végrehajtása elé, hanem inkább az az érdeke, hogy az minél hama­rább lefolytatódjon. Dr. Kégl János, a Pest­ megyei Gazdasági Egyesület elnöke szerint a földreform végrehajtások során az ellentéteket a mai pénzügyi helyzet okozza. A búzazáloglevelek kérdése ott dől el, hogy lesz-e valaki, aki ezeket a zálog­teseteke fölveszi. Miklós Ödön, a Borsod megyei Gazdasági Egyesület elnöke rá­mutatott arra a helytelen politikára, amellyel egye­sek a földet korteseszközül használják a saját egyéni önző céljaikra és arra, hogy a társadalmi egyenetlenséget szítsák. Itt egyedüli célja lehet az országnak ió termelési érdekek szem előtt tartása és azért nagyon meg kell fontolni, hogy kinek juttatjuk a földet, azonkívül intenzív birtokrészeket erre a célra föl­használni nagyon veszedelmes, mert a munkanélküliséget növeli. Erre a célra legalkalmasabbak az extenzív birtokok. Klár András, Szab­olcs vármegye Gazdasági Egyesülete nevében néhány megjegyzéssel egészíti ki az eddigi felszó­lalásokat. Dőry Frigyes, a Tolnavárm­egyei Gazdaságii Egyesület elnöke javasolja, hogy amennyiben az általános adózásnak elfogadják a buta valutát, akkor a földbirtokreform végrehajtásának fizetőeszköze szintén a búzavaluta lehetne. Massáth Ernő, a Vasvármegyei Gazdasági Egyesület megbízása­itól a megváltás folytán állásukat vesztett gazda­tisztek, alkalmazottak és cselédek elhelyezését te­szi szóvá. Vásáry József, a Debreceni Gazdasági Kamara képviseleteiben ki­fejti, hogy a parcellázott birtokokon a termelés kétharmad részre csökkent, több termelést parcel­lázással véleménye szerint nem lehet elérni. Keglevich János, aki 15.000 gazdatiszt, gazdasági alkalmazott és cseléd­i megbízásából szólalt fel, kérte a földbirtok­­­rendező bíróságot, hogy megbízóinak érdekeit min­denkor vegye tekintetbe és védje meg a reform végrehaj­tásánál. Matta Árpád, a Fejér megyei Gazdasági Egyesület elnöke, mint a Földbirt­okrendező Bíróság tagja kijelenti, hogy a bíróság a reform végrehajtása terén megtett min­dent, ami­­emberileg megtehető A földreform ere­deti célja az volt, hogy azoknak a birtokai kerül­jenek felosztás alá, akik ezt a papírbakancsok szál­lításából a háború alatt szerezték. Az a cél, hogy ezek a birtokok oda jussanak vissza, ahonnan azo­kat szerezték. Ezzel szemben az történik, hogy Blinden féle háborús szerzemény­ű birtokot felosz­tásra ítélnek. Olyan középbirtokok kerülnek így felosztásra, amelyeket gazdatisztek 25—30 évi ke­mény munka után tisztességgel szereztek. Schandl Károly államtitkár a földmivelésügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta és kérte a gazdaérdekeltségeket, hogy a földbirtokreform végrehajtáséival a kormánynak nyújtsanak segédkezet. Az államnak föltétlen érdeke a terme­lésnek fokozása, vagy legalább is a mai arányokban való fönntartása, de egy­szersmind a szociális érdekek kielégíté­séről is gondoskodnia kell. Tarányi Ferenc, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület elnöke fel­­szólalásában az IOOO holdon felüli ingatlanok va­­gyonváltságáról beszélt,és kérte, hogy ez a va­­gyonváltság.. a földbirtok-politikának megfelelőe­n használtassák fel. " Kukla Béni ceglédi törpebirtokos felszólít­­ásában különösen azt nehezményezte, hogy a parcellázás lassan tör­ténik. Szigethy Pál azt kérdezte a kormány képviselőitől, hogy a föld­­birtokreformtörvény végrehajtása során kellő vé­delemben részesülnek-e azok az ipari munkála­tokra berendezett mezőgazdaságok, amelyek nagy munkaalkalmakat nyújtanak. Buday Barna, az értekezlet főelőadója összegezte ezután a felszó­lalásokat és az értekezlet határozatához képest ki­jelentette, hogy a gazdaközönség óhajait felirat formájában eljuttatják a kormányhoz és az Or­szágos Fökl­birtok­rendező Bírósághoz. Gróf Keglevich Gábor elnök megköszönte a földmivelésü­gyi kormány­­képviselőjének megnyugtató szavait és ail értekez­letet délután DégiátPIBKQE berekesztette. Klem­al pasa politikája Kemal pasa kisázsiai győzelmét nemcsak hadserege hősiességének, hanem nagyrészben okos és ügyes politikájának is köszönheti. Nagyon jól tudta azt, hogy egy hetven év óta harcoló or­szágnak szövetségesek nélkül, külföldi támogatás nélkül háborút viselnie nem lehet és hogy a ki­merült Törökország nem képes a saját erejéből elegendő fegyverről és munícióról gondoskodni. Segítség után nézett tehát, annál is inkább, mert hiszen nyílt titok volt, hogy Görögország, amely csak múltjában, emlékekben gazdag és nagy, szin­tén nem a maga emberségéből állított föl két had­sereget is. Görögország a régi nagy bizánci biro­dalom vis­szaállításáról álmodozott, Törökország­­pedig ezalatt megjátszotta a világ legügyesebb diplomáciai játékát, amelyhez fogható talán nem sok volt a világtörténelemben. A török hadseregnek legelső feladata volt biz­tosítani magát az esetleges hátbatámadás ellen és ezt a feladatát igen ügyesen oldotta meg. Kevés­sel a békeszerződés aláírása után megszerezvén Franciaország titkos támogatását, hamarosan utána megszerezte Szovjetoroszország titkos párt­fogását is. A lapok ma csak az 1922. március 20-iki nyílt megegyezésről beszélnek, de valójában az angolai kormány és a moszkvai kormány már a múlt év szeptembereiben szerződésre lépett egy­mással. Nem a szovjet aranyára, fegyverére és mu­níciójára volt szüksége Kemal pasának, hiszen tit­kos nyugati forrásoktól el volt ő látva mindennel bőségesen, az orosz arany, az orosz fegyver azért kellett neki, hogy ellene ne forduljon. A szovjet megnyerésével tula­jdonképen már megnyerte a há­borút is. Hiszen a török hadsereg otthon harcolt, a saját házát, a saját földjét, a saját gyermekét és a saját életét védelmezte, belső­­­k fűtötte, fű­tötte a nemzeti eszme, amelynek feje fölött hiába kongatják a halálharangot, — él az, él, hevít és lelkesít és — mint Törökország példája mutatja — országokat ment­ettg. A ..helyzet tehát az, hogy Törökországot nem­zeti ellenállásában támogatták a franciák, akik a sévresi békével pár hónappal előbb tönkre akar­ták tenni, támogatta Franciaország legnagyobb és leggyűlöltebb ellenfele, a moszkvai kormány és tá­mogatták a németek, persze valamennyien kis­ázsiai érdekeinek elősegítése céljából, de végered­ményében a török nemzet javára. S a­mi még pi­kánsabbul teszi a helyzetét, Közép-Ázsiában is föl­­éledt a török nemzeti eszme és a legutóbbi távira­tok szerint a bolsevik­ ügynökségek által holtnak hazudott Enver pasa megalakította a középázsiai török népek független államát,­ az orosz óriás testéből kiszakított független Turkesztánit, amely­nek határai délen Afganisztán és Perzsia, keleten a kínai Turkesztán, nyugaton a Káspi-tenger és északon az Aral-tó északi partjával párhuzamos vonal, ahol a török népek elkeseredett harcokat folytatnak a Szovjet ellen. Csaknem egy időben érkezett távirati jelentés arról, hogy Kemal Musz­­tafa és Enver pasa szövetséget kötöttek a pánszsám és pánturáni eszmék diadalra juttatása érdekében és arról, hogy Kemal pasa táviratban biztosítja a szovjetet, hogy a március 20-iki szerződésnek minden pontját állja ma is és az antanttal a szov­jet nélkül nem folytat tárgyalásokat. A török nemzeti kormány diplomatáinak sikerült a sakk­partija, amelyet Európa összes nagyhataloméval egyszerre játszottak: ellenfeleik mind az ő nemzeti küzdelmének szolgálatába állottak, Görögország és az e mögött lapuló Anglia kivételével. Anglia, amely 1915 március 4 én titkos szerző­désben biztosította Oroszországot arról, hogy Kon­stantinápoly és a tengerszoros csak Oroszországot illetheti meg, a szeptember 16-án kiadott jegyzékében a következőket mondja: Az a tengerszoros, amely elválasztja Európát Ázsiától és összeköti a­ Fekete­­tengert a Földközi-tengerrel, nem lehet egyes or­szágok kiváltságos tulajdona, ehhez világérdekek, európai érdekek és­­utoljára hagyja, ami egyed­ül fontost neki: elsőrangú angol érdekek fűződnek. Az angol diplomácia a maga céljait mindig általános humanitárius jelszavakba szokta burkolni és szö­vetségesek, más érdekelt államok beugratásával és közvetítésével szokta elérni. Most az angol diplo­mácia nem kertel többé: hivatalosan beismeri, hogy érdekeltsége a Dardanellákon nem esetleges és nem agm­isztikus, hanem feltétlen és közvetlen, örömmel állapítja meg ez a jegyzék, hogy „Fran­ciaország és Olaszország álláspontja a tengerszoros szabadságának biztosítása ügyében teljesen egyező az Angliáéval“. Attól tartanak, lu­y e­­l az állítását maga Ang­lia hiszi a legkevésbé. Csontta HF&gycwonszdg nem pnsztíg Égész Mez­gyar ország menyország

Next