Szózat, 1922. október (4. évfolyam, 225-250. szám)
1922-10-01 / 225. szám
1922 OKTÓBER 1 VASÁRNAP A vármegyei gazdasági egyesületek a földrefortörvény végrehajtását sürgetik A vármegyei gazdasági egyesületek a földreformtörvény végrehajtása tárgyában szombat délelőtt 10 órakor tartották országos értekezletüket az Országoos Magyar Gazdasági Egyesület nagytermében. Az értekezleten megjelentek a földmervelésügyi miniszter képviseletében Schandl Károly államtitkár, a pénzügyminisztérium képviseletében Vencedy Béla és Rauscher Gusztáv miniszteri tanácsosok, a Földbirtokrendező Bíróság részéről dr. Mattyasovszky Miklós miniszteri tanácsos, tanácselnök, azonkívül a földmivelésügyi minisztériumból dr. Balázsovits Dezső miniszteri tanácsos, Kósa Mihály miniszteri tanácsos és Karn Károly helyettes államtitkár, továbbá Darányi Ignác volt miniszter, dr. Darányi Gyula udvari tanácsos, Brékács Elemér m. kir. gazdasági főtanácsos, Berráth István, a gazdaszövetség elnöke, azonkívül több fiágybirtokos és számos kisgazda. A vármegyei gazdasági egyesületek mind képviselve voltak az értekezleten. A gyűlést gróf Keglevich Gábor v. b. 1.1., mint elnök nyitotta meg. Gróf Keglevich Gábor elnök üdvözölte a kormány és az Országos Földbirtokrendező Bíróság kiküldötteit, továbbá az összes megjelenteket, rámutatott a földbirtokreformtörvény miként való végrehajtásának nagy fontosságára és hangsúlyozta, hogy ha nagyobb termőterületek gyengébb kezekbe kerülnek, akkor a termelés csökkenni fog és a drágaság fokozódik. Buday Barna gazdasági főtanácsos, az értekezlet főelőadója utalt arra, hogy idáig máris 100.000 kát. hold földet használtak fel birtokpolitikai célokra és 2000 községben készítették elő az eljárást. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság és ennek kiküldöttei kellő gyakorlattal bírnak, így őket vád nem érheti, hogy késedelmesked- nek a birtokreformtörvény végrehajtásában. Rámutat arra, hogy téves az a vétel is, mintha a földbirtokosuknak érdekében volna a végrehajtás megakadályozása, inkább az az érdekük, hogy mennél hamarább túlessenek a mai kínos bizonytalanságon, mert ha már az amipuaciónak meg kell történnie, a beteg is annak örül, hogy mennél előbb túlessék rajta. Az értekezlet összehívása előtt az összes gazdasági egyesületekhez kérdést intéztünk, arra vonatkozólag, hogy miként legyen a földbirtokreformtörvény végrehajtva. Egybehangzóan a földbirtokreformtörvény mielőbbi végrehajtását kérték a mai bizonytalanság megszüntetésére. "Majd ismertette, a főelőadó, hogy szükségesnek tartják a földreform pénzügyi részének rendezését, mert a vagyontalan földigérintők enélkül képtelenek a földtulajdon, megszerzésére. Minthogy pedig ma az állam nem vállalhatja azt a nagy terhet, hogy a teljesen vagyontalanoknak a földszerzését és az ehhez szükséges termelő tőkének gazdasági berendezésnek stb. finanszírozását vállalja, azért azt ajánlja, hogy csupán lekiismeretes, szorgalmas és megbízható embereknek adjunk földet, akik a föld árának egy részétki is tudják fizetni, azonkívül megvan a kellő anyagi erejük arra, hogy fel is tudják szerelni. Az 1 3 holdas törpebirtokosnál a járadékrendszert a földszerzéshez nem tartja kivihetőnek, minthogy ezek a 3 hold jövedelme mellett utalva raknak még más mellékkeresetre is, így ezek képtelenek járadékot fizetni. Inkább kevesebb, de életképesebb törpe- és kisbirtokot kell létesítenünk, a gyengébbeket pedig, ha földhözjuttatásuk valóban közérdek, bérlőszövetkezetekbe tömörítsük, illetve részesföldek adásával foglalkoztassuk. Utána a vármegyei gazdasági egyesültek kiküldöttei szólaltak föl. Kuszka István, a Jásznagykunszednokvármegyei Gazdasági Egyesület képviseletében kifejtette, hogy a földbirtokososztály nemcsak, hogy nem kíván akadályokat gördíteni a földreformtörvény, végrehajtása elé, hanem inkább az az érdeke, hogy az minél hamarább lefolytatódjon. Dr. Kégl János, a Pest megyei Gazdasági Egyesület elnöke szerint a földreform végrehajtások során az ellentéteket a mai pénzügyi helyzet okozza. A búzazáloglevelek kérdése ott dől el, hogy lesz-e valaki, aki ezeket a zálogteseteke fölveszi. Miklós Ödön, a Borsod megyei Gazdasági Egyesület elnöke rámutatott arra a helytelen politikára, amellyel egyesek a földet korteseszközül használják a saját egyéni önző céljaikra és arra, hogy a társadalmi egyenetlenséget szítsák. Itt egyedüli célja lehet az országnak ió termelési érdekek szem előtt tartása és azért nagyon meg kell fontolni, hogy kinek juttatjuk a földet, azonkívül intenzív birtokrészeket erre a célra fölhasználni nagyon veszedelmes, mert a munkanélküliséget növeli. Erre a célra legalkalmasabbak az extenzív birtokok. Klár András, Szabolcs vármegye Gazdasági Egyesülete nevében néhány megjegyzéssel egészíti ki az eddigi felszólalásokat. Dőry Frigyes, a Tolnavármegyei Gazdaságii Egyesület elnöke javasolja, hogy amennyiben az általános adózásnak elfogadják a buta valutát, akkor a földbirtokreform végrehajtásának fizetőeszköze szintén a búzavaluta lehetne. Massáth Ernő, a Vasvármegyei Gazdasági Egyesület megbízásaitól a megváltás folytán állásukat vesztett gazdatisztek, alkalmazottak és cselédek elhelyezését teszi szóvá. Vásáry József, a Debreceni Gazdasági Kamara képviseleteiben kifejti, hogy a parcellázott birtokokon a termelés kétharmad részre csökkent, több termelést parcellázással véleménye szerint nem lehet elérni. Keglevich János, aki 15.000 gazdatiszt, gazdasági alkalmazott és cselédi megbízásából szólalt fel, kérte a földbirtokrendező bíróságot, hogy megbízóinak érdekeit mindenkor vegye tekintetbe és védje meg a reform végrehajtásánál. Matta Árpád, a Fejér megyei Gazdasági Egyesület elnöke, mint a Földbirtokrendező Bíróság tagja kijelenti, hogy a bíróság a reform végrehajtása terén megtett mindent, amiemberileg megtehető A földreform eredeti célja az volt, hogy azoknak a birtokai kerüljenek felosztás alá, akik ezt a papírbakancsok szállításából a háború alatt szerezték. Az a cél, hogy ezek a birtokok oda jussanak vissza, ahonnan azokat szerezték. Ezzel szemben az történik, hogy Blinden féle háborús szerzeményű birtokot felosztásra ítélnek. Olyan középbirtokok kerülnek így felosztásra, amelyeket gazdatisztek 25—30 évi kemény munka után tisztességgel szereztek. Schandl Károly államtitkár a földmivelésügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta és kérte a gazdaérdekeltségeket, hogy a földbirtokreform végrehajtáséival a kormánynak nyújtsanak segédkezet. Az államnak föltétlen érdeke a termelésnek fokozása, vagy legalább is a mai arányokban való fönntartása, de egyszersmind a szociális érdekek kielégítéséről is gondoskodnia kell. Tarányi Ferenc, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület elnöke felszólalásában az IOOO holdon felüli ingatlanok vagyonváltságáról beszélt,és kérte, hogy ez a vagyonváltság.. a földbirtok-politikának megfelelően használtassák fel. " Kukla Béni ceglédi törpebirtokos felszólításában különösen azt nehezményezte, hogy a parcellázás lassan történik. Szigethy Pál azt kérdezte a kormány képviselőitől, hogy a földbirtokreformtörvény végrehajtása során kellő védelemben részesülnek-e azok az ipari munkálatokra berendezett mezőgazdaságok, amelyek nagy munkaalkalmakat nyújtanak. Buday Barna, az értekezlet főelőadója összegezte ezután a felszólalásokat és az értekezlet határozatához képest kijelentette, hogy a gazdaközönség óhajait felirat formájában eljuttatják a kormányhoz és az Országos Föklbirtokrendező Bírósághoz. Gróf Keglevich Gábor elnök megköszönte a földmivelésügyi kormányképviselőjének megnyugtató szavait és ail értekezletet délután DégiátPIBKQE berekesztette. Klemal pasa politikája Kemal pasa kisázsiai győzelmét nemcsak hadserege hősiességének, hanem nagyrészben okos és ügyes politikájának is köszönheti. Nagyon jól tudta azt, hogy egy hetven év óta harcoló országnak szövetségesek nélkül, külföldi támogatás nélkül háborút viselnie nem lehet és hogy a kimerült Törökország nem képes a saját erejéből elegendő fegyverről és munícióról gondoskodni. Segítség után nézett tehát, annál is inkább, mert hiszen nyílt titok volt, hogy Görögország, amely csak múltjában, emlékekben gazdag és nagy, szintén nem a maga emberségéből állított föl két hadsereget is. Görögország a régi nagy bizánci birodalom visszaállításáról álmodozott, Törökországpedig ezalatt megjátszotta a világ legügyesebb diplomáciai játékát, amelyhez fogható talán nem sok volt a világtörténelemben. A török hadseregnek legelső feladata volt biztosítani magát az esetleges hátbatámadás ellen és ezt a feladatát igen ügyesen oldotta meg. Kevéssel a békeszerződés aláírása után megszerezvén Franciaország titkos támogatását, hamarosan utána megszerezte Szovjetoroszország titkos pártfogását is. A lapok ma csak az 1922. március 20-iki nyílt megegyezésről beszélnek, de valójában az angolai kormány és a moszkvai kormány már a múlt év szeptembereiben szerződésre lépett egymással. Nem a szovjet aranyára, fegyverére és muníciójára volt szüksége Kemal pasának, hiszen titkos nyugati forrásoktól el volt ő látva mindennel bőségesen, az orosz arany, az orosz fegyver azért kellett neki, hogy ellene ne forduljon. A szovjet megnyerésével tulajdonképen már megnyerte a háborút is. Hiszen a török hadsereg otthon harcolt, a saját házát, a saját földjét, a saját gyermekét és a saját életét védelmezte, belsők fűtötte, fűtötte a nemzeti eszme, amelynek feje fölött hiába kongatják a halálharangot, — él az, él, hevít és lelkesít és — mint Törökország példája mutatja — országokat mentettg. A ..helyzet tehát az, hogy Törökországot nemzeti ellenállásában támogatták a franciák, akik a sévresi békével pár hónappal előbb tönkre akarták tenni, támogatta Franciaország legnagyobb és leggyűlöltebb ellenfele, a moszkvai kormány és támogatták a németek, persze valamennyien kisázsiai érdekeinek elősegítése céljából, de végeredményében a török nemzet javára. S ami még pikánsabbul teszi a helyzetét, Közép-Ázsiában is föléledt a török nemzeti eszme és a legutóbbi táviratok szerint a bolsevik ügynökségek által holtnak hazudott Enver pasa megalakította a középázsiai török népek független államát, az orosz óriás testéből kiszakított független Turkesztánit, amelynek határai délen Afganisztán és Perzsia, keleten a kínai Turkesztán, nyugaton a Káspi-tenger és északon az Aral-tó északi partjával párhuzamos vonal, ahol a török népek elkeseredett harcokat folytatnak a Szovjet ellen. Csaknem egy időben érkezett távirati jelentés arról, hogy Kemal Musztafa és Enver pasa szövetséget kötöttek a pánszsám és pánturáni eszmék diadalra juttatása érdekében és arról, hogy Kemal pasa táviratban biztosítja a szovjetet, hogy a március 20-iki szerződésnek minden pontját állja ma is és az antanttal a szovjet nélkül nem folytat tárgyalásokat. A török nemzeti kormány diplomatáinak sikerült a sakkpartija, amelyet Európa összes nagyhataloméval egyszerre játszottak: ellenfeleik mind az ő nemzeti küzdelmének szolgálatába állottak, Görögország és az e mögött lapuló Anglia kivételével. Anglia, amely 1915 március 4 én titkos szerződésben biztosította Oroszországot arról, hogy Konstantinápoly és a tengerszoros csak Oroszországot illetheti meg, a szeptember 16-án kiadott jegyzékében a következőket mondja: Az a tengerszoros, amely elválasztja Európát Ázsiától és összeköti a Feketetengert a Földközi-tengerrel, nem lehet egyes országok kiváltságos tulajdona, ehhez világérdekek, európai érdekek ésutoljára hagyja, ami egyedül fontost neki: elsőrangú angol érdekek fűződnek. Az angol diplomácia a maga céljait mindig általános humanitárius jelszavakba szokta burkolni és szövetségesek, más érdekelt államok beugratásával és közvetítésével szokta elérni. Most az angol diplomácia nem kertel többé: hivatalosan beismeri, hogy érdekeltsége a Dardanellákon nem esetleges és nem agmisztikus, hanem feltétlen és közvetlen, örömmel állapítja meg ez a jegyzék, hogy „Franciaország és Olaszország álláspontja a tengerszoros szabadságának biztosítása ügyében teljesen egyező az Angliáéval“. Attól tartanak, luy el az állítását maga Anglia hiszi a legkevésbé. Csontta HF&gycwonszdg nem pnsztíg Égész Mezgyar ország menyország