Szózat, 1923. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
vm JAN CAM 3 SZERDA A diplomáciai testület újévi tisztelgése a kormányzónál Magyarország az összes nemzetek hathatós támogatására számít BerthyMiklós Magyarország kormányzója újév napján délelőtt tizenegy órakor a királyi várpalota fogadótermében álmenélyes kihallgatáson fogadta a Budapesten székelő diplomáciai kar tagjait. A diplomaták közül az ünnepies fogadáson megjelentek:I. Schioppa Lőrinc pápai nuncius, titkárával, mosignore Aldo Laghival, Gracia Betti "vicomte "spanyol követ és meghatalmazott miniszter, Castagneto Caraceiolo herceg, Olaszország követe, Talamo márki és Piraino attasékíséretében Hohler-Beauairmi Toraás angol követ, a követség három tagjával, Sembek János gróf lengyel követ, titkárává],Datoicef, francia, követ, Mohién titkár, Benoiti d‘Ary attasé, Stlicea Traian, Bontania követe, Max von Spersete belga követ, titkárával, Milosevics Milán, Szerbia követe, továbbá Csehország, Ausztria, Görögország és Hollandia diplomáciai ügyvivői. A fogadásnál a kormányzó kíséretében jelen vantak: Daruvári Géza, a külügyminisztérium vezetésével megbízott igazságügy-miniszter, gróf Ambrózy Lajos rendkivüli követ és meghatalmazott miniszter, Öreg István, dE, ,a kabinetiroda főnökhelyettese, Fischer Lajos ezredes, a katonai iroda főnökhelyettese és őröméltósága , szárnysegédei.. ’ ’ ■ A kormányzót a diplomáciai testület nevében- Érckioppa • Lőrinc pápai nuncius, a diplomáciai kar doyenje a következő, francia nyelven mondott, beszéddel üdvözölte: — Föméltóságn l'r! ; ■ — Amai nap különösen fontosesemény Magyarország történelmében. Ez az első eset, amikor majdnem az összes nemzetek diplomáciai képviselői együtt jelentek meg a független Magyarország államfője előtt, örvendetes előjelnek vehető, hogy ittlétünkre az újévi jóki vállatok kicserélése adott alkalmat. Reám nézve pedig nagy megtiszteltetés, hogy mint a diplomáciai kar doyenje, én vagyok , kartársaim jókívánságainak tolmácsa. — Isten, aki Fomélóságod hazáját oly sok természeti szépséggel és gazdagsággal, oly magas kultúrával, oly fejlett civilizációval és oly dicsőségteljes múlttal áldotta meg, Isten továbbra is oltalmazza Magyarországot, hogy szerencsésen teljesíthesse történeim hivatását, amely őt a béke, a kultúra és a civilizált nemzetek holodrjalmának egyik legértékesebb tényezőjévé jelöli ki. Ez a kívánság, amelyet a diplomáciai testület azoknak az uralkodóknak és államfőknek nevében, akiket képviselni szerencséje van, úgyszintén a saját nevében a nemes magyar nemzet irá-lapában nyilvánít. Ehhez a kívánsághoz, főméltósága Iv, a személyének boldog- sága és kormányzásának sikeressége, iránt táplált nagyon őszinte jókivánságainkat fűzzük. A kormányzó a következőképpen válaszolt Kegyelmes Uram! Szívem mélyéből köszönöm Nagyméltóságodnak és a diplomáciai missziók jelenlévő főnökeinek a jókavart ajtokat, amelyeket, Magyarország és személyem, boldogságáért kifejezésre juttatni méltóztatott. — Valóban a békés munkára irányuló politikával -reméli Magyarország teljesíteni azt a történelmi hivatást, amelyet a Gondviselés számára kijelölt, amidőnőt egy fejlett kultúra és egy dicsőséges történelmi múlt emlékeinek jótéteményeiben részesítette. Magyarország az összes nemzetek hathatós támogatására térnyi számíthatni a békének ebben ,amunkájában, amelyben boldogulásának és jövő fejlődésének alapjait látja. Kérem Nagyméltóságodat és önöket, igen tisztelt missziófőnök urak, hogy az általuk Magyarországon oly méltón képviselt uralkodóknak és államfőknek tolmacsolják Szerencsekivonataimat, amelyeket személyes baldogságuk és nemzetük jóléte iránt táplálok. A kormányzó ezután az apostoli nunciuson kezdve egyenként megszólította, a diplomáciai missziók főnökeit, majd rövid cerclét tartott és bemutattatta magának a diplomáciai karnak azokat a tagjait, akiket személyeseit eddig nem ismert. rögzített jóslások szerint a látnok ihlette költő-apóstól végre hős mártírrá lesz és . . . eltűnik. Él, mint Romulus .. . Nincs sírja, de tán jobb,is igy, így minden szélzörgette magyar rög a magáénak ,vallhatja s ma e szilveszteri napon minden magyar porszemből támad fel. És nézzetek körül, a magyar porszemek élednek, a dicsőség vihara, fújja őket világgá s Petőfi feltámad köröskörül az egész planétán! Móra Ferenc nagyhatású ünnepi költeményét, olvasta tel. Rákosi Jenő Petőfi életének két misztériumáról, születésének és halálának misztériumáról tartottszabadelőadást, s Szabolcsi Mihály Petőfi lelke című költeményét Grill Lola szavalta el. Irredenta-költeményt irt erre az alkalomra és olvasott fel Jakab Ödön, Üzenet Romániába címmel. Petőfi-költeményeket szavaltak F. Várady Aranka, Kiss Ferenc, Jászai Mari, a Nemzeti Színház tagja. Petőfi-dalokat énekeltek M. Medek Anna és Palló Imre, az Operaház tagjai. Az elsőt Diensz Oszkár, utóbbit Hubay Jenő kísérte zongorán. Palló Hubay Jenőtől megzenésített Petőfi-dalokat énekelt._ A Budai Dalárda Liszt Ferenc megzenésítésében a Magya Irók Istene című Petőfi-költeményt énekelte. Ezután Hubay megzenésítésében a Talpra ! Magyar következett, a Tied vagyok, tied, hazám, melyet Huber Károly zenésített meg, volt a kar befejező száma. Az ünnepség alatt, az asztalon feküdt a sopron megyei Jobbalháza i református iskola koszorúja, melyet a Néptanítók Lapja szerkesztőségének küldött azzal, hogy Szilveszter napján helyeztessék el Petőfi szüleinek sírjára.. Az ülést, Pekár Gyula szavai fejezték be, aki Petőfi áldását kérte a nemzetre. A Magyarországi Újságírók Egyesülete az Otthon Körben tartotta rendkívüli választmányi ülését Petőfi Sándor emlékére. Rákosi Jenő, az Újságíró-Eegyesület díszelnöke méltatta Petőfi emlékét. Az egyetemi ifjúság fáklyásmenete Az egyetemi ifjúság és a székely munkások Gábor Áron Szövetsége este 11 órakor a szabadság téri Kelet szobornál irredenta-ünnepélyt rendezett, majd a közönség a székely munkások halálfejes zászlaja alatt, a központi városházára, s innen égő fáklyákkal a Petőfi szoborhoz vonult. A menet útján mindenütt fényárban úsztak az utcák. Kandeláberek lobogólángjai, gyertyák és villanykörték színes fényei hirdették az utcákat sűrű tömegekben ellepő embereknek a magyar nemzet nagy ünnepét. A főbb útvonalak magánlakásai azonban gyéren voltak kivilágítva. A szobornál Mire a hazafias dalokat éneklő fáklyásmenet a szoborhoz érkezett, már sokezer főnyi embergyűrű övezte Petőfi kivilágított ércalakját. A szobor körül negyven gázkandeláber hintette a világosságot s a talapzat jobb- és baloldalán „Éljen a haza“ és „Éljen a nemzet” felírások ragyogtak kékes-lila gázfényben. A szobor körül oszlopok állanak magyar nemzeti színnel és a főváros színeivel ékesítve, az emlékmű talapzata előtt pedig egy apró lángokból képezett, fénykoszorúval övezett 100-as szám fénylik. Alig hogy a fáklyásmenet a szobornál megállapodott, lerepültek a kalapok, s az emberek ajkán a Himnusz és a Magyar Hiszekegy szent akkordjai csendültek fel. Több Petőfi-vers elszavalása után Sikolya Lajos, a Gábor Áron Szövetség titkára hajtotta meg aszékely munkások zászlaját, a költő ércszobra előtt, majd a II. Rákóczi Ferencs és a HollósMátyás bajtársi egyesületek helyezték rá kot szórnnkát a szobor talapzatára. Az esti fáklyásmenet után a székely munkások a késő éjjeli órákban mégegyszer elzarándokoltak a szoborhoz, s a sokezer főnyi töméig , lelkes tüntetéssel adózott Petőfi emlékének. Zúgnak a harangok Pont, éjfélkor, abban a percben, melyben száz évvel ezelőtt a költő megszületett, a jövő Icos összes tornyaiban megkondultak a harangok, s a Gellérthegyen öt ágyulövés dördült el . A szoborhoz még az éjfél utáni órákban is sűrű rajokban zarándokolt a közönség, hogy lerójja a kegyeletét a legnagyobb magyar lírikus éreemása előtt. A „Szefhe“ ünnepe A székely egyetemi ifjak késő este megható ünnepséggel gyújtottak mécset Petőfi emlékének. A deák téri „Szefhe“ helyiségeit zsúfolásig megtöltó közönség előtt Csanádit György és Passuth Ödön méltatták a legnagyobb magyar lírikus jelentőségét, Gunesch Károly Petőfi-verseket, szavalt, végül Varga Péter énekelt, el magyaros temperamentummal néhány Petőfi-dalt. A színházak ünnepi előadással adóztak Petőfi emlékének. Petőfi életét tárgyaló darabokat vagy szavalatokat illesztettek műsorukba Az Operaházban Petőfi-ünnep volt, melyet s Bánk bán első felvonása, követett. A Nemzetszinház előadtaA Költő és a Halál-t, melyet Tündérlak Magyar holdján, követett. A dVigszínházban az Ocskay brigadérost adták, a Király színházban pedig éjjel félegy órakor, különösen A színházakban „Dicső neve költöfiadnak, Anyám, soká, örökkön él!“ „ Órazég-világ hódolata Petőfi emlékezetének A Petőfi-Tarsasig diabélése — Zarándoklás a költő szobrához . Amint aköltő látnoki, lélekkel megjósolta, nevét szárnyára vette a hir és eljutott az ország minden házába, a kunyhótól a palotáig, sőt áttörve az ország határát is, merész lendülettel röppent az örök halhatatlanságba. S most, midőn elkövetkezett Petőfi születésének századik évfordulója, meleg áhítattal dobbant együvé minden magyar szív, bárhová vetette is a sors. A költő iránti hódolat, mely az ő nyelvén beszélők lelkéből e Szilveszter-estén kirobbant, láthatatlan idegszálként köti össze a magyar nemzet törzsétől erőszakkal eltépett véreinket édes mindnyájunkká. Ez lesz az a lánc, amely nem engedi soha széthullani a magyar faj fiait, a világ akármely táján legyen is. Az ünneplés a fővárosban volt a legnagyobbszabású és fényének sugár kévéje innen áradt szét a vidék és az önkényesen megvont határok felé. Az ünneplésben résztvett Budapest apraja-nagyja, akiknek lelkét a költő Géniusza megérintette. De nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a főbb útvonalak lakástulajdonosai, akiket pedig a főváros vezetősége erre előzetesen fölkért, igen gyéren világították ki ablakaikat. Talán nem csalódunk, ha e szűkkeblűség mögött, amely a költő emlékétől néhány gyertya szólát is sajnált, olyanokat sejtünk, akiknek jómódja megengedi azt, hogy a főbb útvonalak utcai lakásait maguknak megszerezzék, de a magyar faj iránti kultúrkötelezettségüknek nem igen sietnek eleget tenni. Az ünnepségekről az alábbi tudósításaink számolnak be. A Ferev-Társag díszülése Szilveszter napján a Zeneművészeti Főiskola nagytermében ünnepélyes diszülést tart a Petőfi-Tiskrság. A hatalmas teremben az utolsó tagig minden helyet betöltött az ünneplő közönség. A két■ szemben fekvő nagy páholy közül az egyikben a kormányzó, Horthy Miklós és családja, a másikban József kir. herceg, Auguszta kir. hercegasszony, Zsófia kir. hercegnő és József Ferenc kir. herceg. A miniszterelnököt dr. Bárczy István államtitkár képviselte, a nemzetgyűlés képviseletében Schovszky Béla elnök jelentmeg. A megye részéről Agoraszló Tivadar alispán, a Székesfőváros részéről dr. Lobmayer Jenő és Purebl Győző fővárosi tanácsnokok voltak jelen. A Magyar Tudományos Akadémia részéről Berztviczy Albert és Balogh Jenő voltak ott. Valamennyi irodalmi, művészeti és kurhírtársaság küldött képviselőt; közéletünk kiválóságainak élén ott volt gróf Apponyi Albert, báró Wlassies Gyula. Bevezetőül a Budai Dalárda elénekelte a Hiszekegyet. Pekár Gyula mondta az ünnepi megnyitót, mely prózasorokban is ünnepi óda volt Petőfi nagyságáról, jelentőségéről, a szellemóriás hóditó erejéről. Beszéde során többi közt, a következőket, mondta: — Költő, látnok, apostol, hős és mártír* Ötszörös isteni felruházás . . . ez adja meg a Petőfi fölényének azt a színjátszó, rejtelmes, dús ragyogást, melyet még külön bűvkörrel von be az ifjúság önireolája. De az öt közül vájjon melyik a főattributun? Én úgy érzem, Petőfi mindenekelőtt és mindenekfelett látnok. Hisz csoda az ő egész élete, csoda, amit rövid huszonhat év alatt érzett, szenvedőss alkotott, de a legérdekesebb csoda tán mégis az, hogy ő mindent előre lát, mindent előre megjósol. Meggyújtja magában a „sejtés tündéri ríszét“ s amit a ..sötét, mélytitkú jövendő fátyolén“ál lát, mindaz döbbentően, betűről betűre teljesedik. A látnok legimo költővé lesz, épp hogy e jóslásait feljegyezze (hisz legszebb költeményei mindmegannyi jövendölések!), a költő aztán apostollá erősödik, a szabadság márciusi apostolává. De mindezt benne a látnok igazgatja; a látunk ad utóbb, mikor kell, kardot az apostol kezébe, hogy hőssé legyen se hős, ugyancsak a látnok ihletéből, ugyanekkor tudja már, hogy mártírrá kell lengyelnie, ez pár sorban Petőfi élete . ..".Tudatos végzetszerűséggel halad a pályáján toronyiránt a segesvári csata felé, döl a költeményeiben