Szózat, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-15 / 60. szám
Gyökeresen rendezik a tisztviselőkérdést A segélyeket a drágulás arányában felemelték A húszszázalékos létszámcsökkenést Július elsején közlik az érdekeltekkel — Nyugdíjnovella készül — Amíg a jóvátétel fejünk felett függ, végleges javulásról nem lehet szó — Elfogadtak két erdőügyi javaslatot A szocialisták páncélokra akarták kisajátítani a Petőfi-ülést A nemzetgyűlés mai napjának nagy eseménye a miniszterelnök nyilatkozata volt a tisztvisdekérdésről. Gróf Bethlen Istvánbeszéde, melyet három interpelláció előzött meg, mindenképpen alkalmas arra, hogy a fokozódó drágaság és megélhetési nehézségek , miatt megriadt tisztviselők között megnyugvást idézzen elő. Ezt a megnyugvástnemcsak a tisztviselőknek nyújtott segély, ■mely az eddig beállt drágulással arányban áll, fogja előidézni, hanem főképpen az a kétségtelen megállapítás, hogy a kormány atyai gondossággal figyeli tisztviselőinek sorsát és minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszik azon segíteni. Természetesen a határt az állam pénzügyi helyzete szabja meg. Ezt azonban a tisztviselők maguk is igen jól tudják és gróf Bethlen István felhívása, kihazafias mérsékletre intette a tisztviselőket, nem fognak eredmény nélkül elhangzani. •Biztosíték erre a tisztviselők hazafisága és a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségének eddigi működése is, melyről a miniszterelnök út. legnagyobb dicséret hangján emlékezett meg. ’ ‘ Az ülés másik fontos momentumáról, a miniszterelnöknek az októbriánusról tett kijelentéseiről, lapunk más helyén emlékezünk meg. A nemzetgyűlés elfogadott két erdőügyi javaslatot és az ópium-egyezményről szóló nemeztközi szerződést. A legközelebbi ülést március 20-ára tűzték ki. A március 15-re tervezett ünnepélyes Petőfi-ülés tehát elmarad. A szocialisták ugyanis pártcélokra, a maguk forradalmi agitációjára akarták felhasználni Petőfi emlékének megörökítését. Mint a miniszterelnök szellemesen mondotta, Petőfiből azt az öt százalékot akarták csak ünnepelni, amely az ő politikájukhoz hozzáilleszthető. A nemzet azonban Petőfi egész költészetét véste,letekébe s akarja törvénykönyvében megörökíteni. A repirend i nemzetgyűlés szerdai ülését háromnegyed tizenegy óra után nyitotta meg Scitovszky Béla ' ' '.Harmadszori olvasásban elfogadták az Alföld betásításáról szóló törvényjavaslatot, majd folytatta az erdészeti alapról szóló törvényjavaslat vitáját. Az első felszólaló............................. Strausz István: Szóvá akarja tenni a fóértékesítő hivatalt. Olyan nagy apparátus, hogy szervezete egymást kontrakarrírozza. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter: Ez a törvényjavaslat különben is kiegészítő része azoknak, melyeket már letárgyaltunk, az alapok összevonásánál az a cél, hogy egy helyre hozzuk össze az alapokat. Ha majd a viszonyok javulnak és nem kell a községek, a főváros és az államvasutak fájáról egy központi szervnek gondoskodnia, meg fog szűnni a fakormánybiztosság. . A földmívelésügyi miniszter felszólalása után a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban, majd részleteiben elfogadta. Következik az erdőbirtokhiselről szóló törvényjavaslat . Horánszky Dezső előadó elfogadásra ajánlja a javaslatot. Az előadó ismertetése után vita nélkül általánosságban, majd részleteiben elfogadták. Következik ezután ,napirend szerint a gazdasági ópiumegyezmény beelkedvezéséről szóló törvényjavaslat, amelyet az előadó ismertet. A javaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadták. Mikovényi Jenő, mint a mentelmi bizottság előadója, beterjeszti a bizottság jelentését. Petőfi-ülés Ezután az elnökjavasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését március 20-án, kedden tartsa meg. Horváth Zoltán indítványozza, hogy a Ház holnap, március 15-én tartson ülést, amelynek napirendjén egyedül Petőfi Sándor emlékének megörökítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása lenne. Lukács György: Mindnyájunk vágya, hogy ünnepi ülésben áldozhassunk Petőfi Sándor emlékezetének. Sajnos, a pártok között nem sikerült olyan megállapodást létesíteni, amely az ülés lefolyását a legünnepélyesebb formában biztosíthatta volna. Szakács Andor és Urbanics Kálmán után Bethlen István miniszterelnök szólalt fel. Hozzájárult volna ahhoz, hogy a nemzetgyűlés március lején ülést tartson Petőfi emlékének törvény beiktatása céljából ha biztosítva látta volna, hogy ez az ülés valóban ünnepélyes lefolyású lesz és semmiféle disszonáns hang nem fogja zavarni. Az elnök úr sajnálatomra arról győzött meg, hogy az ellenzék egy frakaidja ezen az ülésen nem mulasztaná el a maga részéről politikai vitát felidézni. Ez az oka, hogy a Petőfiünnepélyt nem tartjuk meg. Az elnök napirendi javaslatának elfogadását kérem. A Ház nagy többsége az elnök napirendi javaslatát fogadja el. Peidl Gyula: Csak nálunk állapítják meg rendőrileg a percentuális ünneplést. Követeljük hogy közigazgatási hatóság bele ne avatkozzék abba, milyen mértékben szabad ünnepelni Petőfi emlékezetét. Gróf Bethlen István miniszterelnök: Azt hiszem az, amit a képviselő úr elmondott, bizonyítéka annak, hogy helyesen jártam el akkor, amikor azt kértem, hogy térjünk napirendre a kérdés fölött. (Élénk helyeslés jobbfelől és a középen.)em csak egyet akarok mondani. A képviselő úr azt mondja, hogy vannak itt magyar képviselők, akik Petőfit csak bizonyos százalékig akarják ünnepelni. Hát én tudok képviselőket, akik Petőfit csak öt százalékig akarják ünnepelni. (Élénk helyeslés és taps jobbfelölés a középen), mert Petőfi irt olyan költeményeket, amelyeknek a címe az, hogy ,A akasszáitok fel a királyokat“ (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) A képképviselő úr és pártja nem, Petőfit akarja ünnepelni avagy nyilvánosság előtt, hanem a saját nézeteinek akar propagandát csinálni. Interpellációk Az első interpelláló, Zsitvay Tibor volt, kinek beszédével, valamint a miniszterelnökválaszával lapunk , háti helyén foglalkozunk. Giesswein Sándor személyes kérdésben azt állította, hogy ő azt a pacifizmust szolgálja, melyet a római pápa hirdet. (Derültség.) Vázsonyi Vilmos ugyancsak személyes kérdésbant szólt. Azután Nagy Ernő egy általa összehívott gyűlésnek betiltása tárgyában intéz interpellációt a belügyminiszterhez. Rukovszky Iván belügyminiszter hangsúlyozza, hogy Nagy Ernő ellen törvényes eljárás folyik. A gyűlést azért tiltották be, mert a kérelmező iv nem volt szabályszerűen kitöltve. A Ház a választ tudomásul veszi. Hegymegi Kiss Pál a bajai választás ügyében interpellál. Rakovszky Iván belügyminiszter kijelenti, hogy az időközi választások, csak oly módon folyhatnak, le, mint az általános választások. Tulajdonképpen az egész kerületnek nyiltan kellett volna választani. A Ház a választ, tudomásul velli. Hegymegi Kiss Pál és Perlaky György a tisztviselőkérdés rendezése tárgyában interpellált. Patacsy Dénes az egyházközségektől élvezett tanitói házaknak a házadó alól mentesítése és a gazdák által saját szükségletükre termelt és elárverezett fa forgalmi adójának elengedése tárgyában interpellált. Szakács Andor interpellációjára Nagyatádi Szabó István, földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy a földreformnovella előkészítése már nagyon előrehaladt, benyújtását csak az késlelteti, hogy minden érdekeltséget meg kívántak hallgatni. Farkas Tibor ugyancsak a tisztviselőkérdésben interpellál. Megemlíti azonkívül Keletig Dénesnek egyállítólagos, a vasutasokhoz intézett rendeletét. Sirokkó Herczegfi Ferenc vígjátéka. Bemutatta a Vígszínház , március 14-én) Az a titokzatos, de hatalmas erő, amely amagyar földből árad s amely a magyar levegő villamos áramlásaiban kering — s nem a némiérzékkel elsajátítható nyelvtudás — avatta Zrínyi Miklós és Petőfi Sándor után Herczeg.Ferencet magyar íróvá. Az a rejtelmes hatalom, amely előidézi, hogy a magyar Alföld selymes pázsitjának más árnyalatú a zöldje, s mint az orosz síkságé, a Tisza mentén ugyanannak a virágnak más az illata, mint a Rajna mellett, az egri bikavérnek más a zamatja, minta talernumi vörös bornak s a magyar csalitok csalogánya, más melódiákban sírja el bánatát, mint a világ többi fülemiléje: úgy rendelkezett ,hogy Herczeg Ferenciből csak magyar író válhatik. Holott adva volt a lehetőség, hogy Herczeget, aki gyermekkorában azon a nyelven beszélt, amelyen át nem egy nagyon is szűkre , szabott kör, hanem fél világ hallgatta volna a szavát, egy nagy nemzet mondhassa a magáénak s ő mégis ezt a kitagadott, testvértelen, sokat szenvedett fajt választotta, amelynek fejealja a kultimiépek sorában az ország megcsonkulása előtt sem volt rózsákkal megágyazva. Mi ez, ha nem a magyar őserő évezredes, végzetszerűen lenyűgöző, lelket formáló hatása? S midőn büszkén valljuk Herczeg Ferencet magyar írónak, a mienknek, őszinte öröm tölt el bennünket, ha még mindig fölfelé lendülő pályáján sikerének újabb állomásáról adhatunk számot.• Hosszú sora a kazánköveknek szegélyezi- . Herczeg Ferencnek, a drámaírónak az útját, amelyen — a Gyurkovicslányoktól az Ocskay brigadéroson át a mai bemutatóig ívelve rá a Alföldié a legújabb jelzőoszlop. A cím itt szimbazikus értelmet takar. Jelenti azt a végzetes, ‘felforgató, forró veszedelmet, amely egy nő ■révbejutott, megnyugodott életén sirokkóként antiharzise. És a nő Rozs/ Dóra, egy énekesnő, aki azonban csak képessége, és nem,tehetséggel szolgálja az éneklés művészetét és ezen a tetmésiSÖ. WSZt S2^-dÍá£ÍU£Z£» , csak egy férfi, a mester, a zaneszavai tud Svengáliként játszani, ámbár az ő zsenialitása sem áll minden vitán fölül. Bözer Jóm végre megunja alárendelt szerepét s a mester zsarnokságát s noha öntudatlanul szereti őt, mégis elhagyja egy másik férfi karján, akit ugyan nem szeret, de akinek hivatalnoki szürkesége mellett a maga egyéni életének nyugodt kiélhetését reméli. Dórának,és Tamásnak látszólag zavartalan, csöndes nyugatomban telik az élete. De csak látszólag, mert a férjetállandóan kétség gyötri a felesége művészkori múltja miatt, amely zárt ajtóként sötétítik előtte s amelyen féltékeny tekintete nem tud áthatolni. Hogy végre bármily utóna bárminő bizonyosságot szerezzen magának, két évmúltán messze tengeri útról hazatérő orvos unokatestvérét kéri meg, hogy feleségét tegye próbára. A tengerész, aki alapjában véve naiv ember, meggondolás nélkül vállalja a feladatot. Természetesen beleszeret azasszonyba ,és már nem a bátyja érdekeit képviseli,, akit feleségének el is árul, hanem magának, akarja Dórát megszerezni, sőt nőül is elitt járvsnki. Ebben a fölzaklatott,és az úgghasonlott lelkiállapotban lepi meg Dórát a tirokkó — az elhagyott zeneszerző személyében.A mester, akitől Dórával együtt á. Siker is elpártolt s akit azóta csalódások törtek meg, már nem a régi gőgösszilaj kenyur. A sirokkónak, nincs már romboló ereje. Ezt Dóra is szelíd lemondással veszi észre s a vihar, anélkül, hogy nagyobb pusztulás támadna a nyomán. Szépen elvonul. Dóraezek után elmegy az udvariéhoz, de csak azért, hogy neki is meg a férjének is leckét adjon, hogyan kell bánni egy ■ tisztességes nővel, aki a gyanúra semmivel sem szolgáltatott okot. Ezenkívül más meglepetést is tartogat a férje számára: a közelgő anyaság"örötthirét, amelytől Tamásnak, akinek féltékenysége alaptalansága mellett is emberileg teljesen« érthető, mindenkétségeskedése eloszlik és leborulva kér bocsánatot az örök élet kivirágzását magában hordozó anyától . ... Szerző a darabját vígjátéknak nevezi, de az — mint fiz elmondottakbólláthatjuk ,* sokkal több annál: mindvégig drámai meggyeket súrol. .Az elöjrták-tóga elkövetkező történésekre nyit perspektívát, jeleneteinek pontos megalapozottságában és jellemeinek határozott körvonalakkal kidomborodó beállításában valóságos ötvösi műremek. Az ígért magaslati szintet azonban a későbbiek során sem engedi egy pillanatig sem lesülyedni, sőt ha lehet, inkább meg fokozza azt. Herczeg Ferenc — amint azt már megszoktuk tőle — a Sirokkóban is fölötte marad a tárgyának. Szuverénül uralkodik rajta, mint a szobrász a puhán omló viaszon, amely hajlékonyan simulva engedelmeskedik az alkotó ujjaknak. Műve jeleneteiben a megokoltságoknak egymásból, való szabályszerű következése a színpad törvényeinek alapos tudására vall. Bár látjuk a színpadi hatásokat ismerő író gyakorlott kezét, az előttünk lepergő történések mögött mégsem a csináltságot érezzük, hanem a valót, a meleg életet. A dráma belső szerkezetének és a maga teljes szerves egészének fölépítése nem verejtéken fáradság eredménye és a benne sziporkázó ötletek nem raffinált mesterkéltségek kínos kicsiholásai. A Sirokkó Herczog Ferenc nyelve nemesi veretű egyszerűségének, művészete fölényes előkelőségének, érzései férfiasan tartózkodó fennköltségének és minden emberit megértő jóságának és finomságának színes és gazdag kiteljesedése. Mesteri alkotásában, amelyben az író éles szeme néhol szatírai megvilágításba helyez társadalmi fonákságokat, sok megértéssel szolgáltat igazságot a női nemnek a férfiak igazságtalanságaival szemben. Alapjában véve pedig színművében annak a tételének állít apotheózist, hogy a nő életének minden szerelmi harcon túl csak egy célja van: az anyaság, amely felé minden nő, még Rózer Dóra húga is, a kis medika a maga fölvilágosodott és intellektuális kacér-ságának eszközeivel törekszik . . . S mialatt a szerző drámájának szellemes párbeszédeivel megejtett, lebilincselt bennünket s úgy játszott fogékony lelkünkön, mint kezes hangszeren, egészen megfeledkeztünk gáncsos kedvünkről és lelkes közönségként élvezve és tapsolva az írót, a drámakötés szabályai szerinti hibákat és hiányokat nem láttuk, de nem is kerestük. Annál kevésbé, mert a Sirokkó zengésének elhangzása nyomán önmagunkkal való megbékélést, kielégités? 1923 JUfilmS 13 CSÜTÖRTÖK