Szózat, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

Nem hiteles a sokat vitatott Gömföösinyilatkozat . " A különböző pártállású lapokban a politikai helyzetképek csesz sora látott napvilágot. Ezek a jó helyzetképek rendkívül változatosak, abban azonban valamennyien megegyeznek, hogy a közeli napokra Juharukat, politikai harcok kitörését jósolják. A jósfatókat pedig Gömbös Gyulának a Magyarország m munkatársa előtt tett kijelentéseire­­ alapítják, me­lyek az említett lap szerdán este megjelent számá­ban kerültek­­nyilvánosságra.­­ Az említett radikális esti lap közleményét már m­egjelenésekor bizonyos gyanúval fogadtuk, annál is inkább, mert annak megjelenésével egyidejűleg a­­­agyar Országos Tudósító — az egységes párt kivá­­­teles kőnyomatosa — Gömbös Gyulának egy nyilat­kozatát közölte, melynek tartalma az esti lap interv­­eetójától eltért. Érdeklődésünk azonban Gömbös­­Gyula­ távolléte folytán nem vezetett eredményre. P Pénteken azután kiderült, hogy az említett lap munkatársa kért ugyan a szerdai ülés alatt a nem­­z­etgy­űlés folyosóján Gömbös Gyulától felvilágosí­­tásokat a politikai helyzetről, azonban határozott­­elutasításban volt része, melyet Gömbös azzal indo­kolt, hogy az időpontot semmiféle közlésre alkalmas­ával­ nem tartja. A Magyarország által közölt beszél­getés­ önkényesen állíttatott össze. Gömbös Gyula a lap munkatársának­ beszélgetés vagy nyilatkozat­okára it felére fölhatalmazást nem adott és mindazok kitettintések­, melyek a tap révén a­­ nyilvánosság felé kerül­tek, hitelességre számot nem tarthatnak. A pap cikkét egyébként Gömbös csak pénteken az esti tórákban olvasta, amikor figyelmét reá fölhívták. Az intervjú hitelességének megdőltével összedől­tek mindazok a politikai kombinációk, melyek Göm­bös állítólagos kijelentésein épültek fel. Mindeneset­re tanulságos olvasmány azonban átfutni azokat a reflexiókat, megjegyzéseket, elmészttatásokat és för­­medvényeket, melyeket a vélt Gömbös-féle kijelen­tések váltottak ki a radikális-liberális, kormány­­párti és nem kormánypárti­ sajtóban. Milyen mohón és milyen kárörömmel igyekeznek beleilleszteni az éket minden hajszálnyi repedésbe és milyen gyö­nyörűséggel igyekeznek elmérgesíteni minden ellen­tétet. Emlékeztetjük azonban , különösen a magát kormánytámogatónak feltü­ntelő, de a párt jobb­oldalát mindig mérgezett fegyverekkel támadó és a párton kiind álló elemek szekerét toló sajtót a mi­niszterelnök szavaira, a­melyet az elutazását meg­előző pártértekezleten mondott. A miniszterelnök akkor így szólt: „A pártim­ség megkívánja, hogy a kormány politikájával szemben a kormánypárthoz tartozó képviselők által felhozott kifogások minde­nekelőtt a pártban, az alapszabályokban rendelt szervek útján és a párt keretén belül intéztessenek el és a konzekvenciái, csak akkor legyenek levonha­tók, ha a tárgyi kívánalmak elintézése ezen a módon nem sikerül.“ A kormánypártiságával kérkedő, de mindig a maga rejtett intencióit követő sajtó tehát elsősorban magával a miniszterelnökkel jut ellentétbe, amikor a két egyidejűleg megjelent eltérő­ nyilatkozat közül nem a hitelesség minden kritériumával bíró, a hiva­talos kőnyomatosban megjelent nyilatkozatot veszi alapul, hanem a gyanús, az önkényesen összetákolt nyilatkozaton kapva, igyekszik áskálódni, kellemet­lenkedni és lehetetlenné tenni, hogy tárgyilagosan, nyugodt megvitatással és mérlegeléssel a párton be­lül nyerjen elintézést minden olyan kívánság, amely ott felmerült. Felemelték a tisztviselők segélyét. . A kormány előtt a KANSz memoranduma teljes mértékben feltárta azt a reménytelen hel­yzetet, amelybe a tisztviselők az egyre foko­zódó drágaság folytán jutottak. A pénteki mi­­­nisz­tertájsács foglalkozok a tisztviselők siral- Pm­i­s helyzetével és elhatározta, hogy a tisztvi­selők drágasági segélyei június hónapra 50 szol­­izalékk­al felemeli. Elhatározta továbbá, hogy a­­jövőre nézve szabályos időközönként rendszere­sen ifjabb megállapítás tárgyává teszi a tiszt­­üi­iselők helyzetét és a­ szükséghez képest meg­­f­elelő módon segít azon. A kormány elhatáro­­­lásáról a következő közleményt adták ki: A Magyar Távirati Irod­a jelenti: A kor­mány tagjai tegnap déli 12 órakor gróf Beth­len István miniszterelnök elnöklésével rend­kívüli­­minisztertanácsra ültek össze, amelyen­­fontos határozatokat hoztak a tisztviselő­­kérdés rendezése tekintetében. A kormány a­­KANSz memoranduma alapján és a minisz­terelnök távol­létében egyes­ képviselők által megindított akció folyományaként- elhatá­rozta, hogy a tiszt­viselők rendkívüli segélyei még e hó folyamán 50 százalékkal felemeli­k.« ugyancsak még ebben a hónapban a par­­lamenn­től törvényes felhatalmazást­ fog kérni­­a tisztviselői kérdés generális rendezésére­­,vonatkozólag. Ettől függetlenül azonban s a kormány minden hónap második miniszter­­tanácssán automat­ikusan foglalkozni fog a ..tisztviselői fizetések kérdésével és amen­nyir­é­ben a változott viszonyok és a drágaság ne­­m­táni emelkedést­ következtében szüksége mu­tatkoznék, úgy a megfelelő intézkedéseket mes fogja tenni akkcs­it, hogy azok már a kö­vetkező hónap elsején életbe is fognak lépni. Bizonyos társadalmi alakulatok és egye­sületek rendezésében egy legutóbb megtartott gyűlésen olyan hangnemben és olyan tenden­­­­ciával tárgyalták a tisztviselői kérdést, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy itt nem az elérhető konkrét eredményeket és a kérdés lényegét tekintették fontosnak, hanem azt, hogy politikailag mennyire lehet kihasználni a kérdést bizonyos frakciók és pártszempon­­tok részére. Amilyen fontosnak tekinti a kor­mány ezt a problémát és amilyen jóindulat­tal kívánja felkarolni az államkincstár telje­sítőképességének határai között a tisztviselői kar jogos és méltányos igényeit, annyira kárhoztatandónak és elítélendőnek tartja azt a törekvést, amely mindenáron politikumot óhajt ebbe a kérdésbe belevinni. A miniszter­­tanács ebből kifolyólag elhatározta, hogy amennyiben a jövőben a legutóbbi gyűlésen­­­ történtekhez hasonló események és jelensé­gek fordulnának elő, azokkal szemben a leg­nagyobb eréllyel és határozottsággal fog fel­lépni és eljárni. Ezt követőleg a­ következő illetékes közle­mény jelent meg: A csütörtöki minisztertanácsnak a tisztviselő­­kérdésben hozott határozata és a Magyar Távirati Irodának idevonatkozó közleménye az ellenzéki polgári képviselők körében félreértésre adott alkal­mat, amennyiben a minisztertanács határozatát többen úgy értelmezték, mintha a minisztertanács elébe szándékozott volna vágni az ellenzéki pol­­gári képviselők indítványának, illetve a nemzet­gyűlés állásfoglalásának. Erre vonatkozóan illetékes helyen a Magyar Távirati Iroda útján kijelentik, hogy a csütörtöki minisztertanács konkrét határozatot csupán annyi­­ban hozott, amennyiben a rendkívüli segélynek egyhónapi időtartamra leendő felemelését rendelte el. Egyidejűleg elhatározta a minisztertanács azt is, hogy a kormány a tisztviselői kérdés általános rendezése céljából a nemzetgyűléstől felhatalmazást kér és az annak alapján, megejtendő munkálatok során beható mérlegelést, tárgyává óhajtja tenni a polgári ellenzék részéről a nemzetgyűlésben felho­zandó indokokat is. Beismerő vallomást tett a rákosszentmihályi gyilkos úti Rákosszentmihály­on a J­á­nos-udlca. 52. számul Istiáz mosókonyhájában megtalált borzalmas lelet­ezés, a Lachmann-­család tagjainak eltűnése ügyé­­ben a vizsgálatot a központi nyomozótestület tanagy apparátussal végzi. A Trachmann-család­­kiirtásának gyanúja azonnal Molnár Tóth­­Jó­­­zsef facér kereskedősegéd ellen irányult, akit fel is fogtak. Molnár Tóth József csütörtökig ál­landóan tagadott. Csütörtökön a rendőrség froz­­taáfogott a Ján­os­ utcai ház további átkutatásá­hoz, mert a nyomozóhatóságoknak az volt a­­meggyőződése, hogy Molnár Tóth­ József neuk­­­osak a fiút, Köves Gyula 16 éves tanulót, h­a­­­nem ennek nagyapját, nagyanyját és anyját is­­meggyilkolta. Csütörtökön délelőtt 9 órakor a­­­elyszínen eszközölt ásatások alatt folytatták­­Molnár Tóth József kihallgatását.­­A kihallgatás folyamán a gyilkos a nyomo­­­­­sást végző Csövek Sándor főkamtányhelyet­­tt­tesnek beismerő vallomást tett. Az A vallomás alapján a m­osókonyhában meg­­t­alálták az öreg Lachmann András­­ holttestet,­­amely két méternél mélyebbre volt elásva és ónéeszel volt födve. Lachmann András szive­­fölött lőtt seb tátongott.­­ Ugyancsak a rákosszentmihályi házban a Zsoriben egy keresztalaku virágágy alatt meg-­­jelöle a Köves Lőrinciné holttestét, amelyet a K­aszások egy félórai ásás után­ meg is találtak, Thrm­mn Andrásáét is Molnár Tóth József okatta meg a rákosszentmihályi házban. Az­sonyi kötélle’! megfojtotta, a holttestet ' “ * ' Jáias­pestre a Rózsa­ utca 88. számú házba. Ebben a házban lakott Molnár körülbelül öt esztendeje. A gyilkos vallomásában elmondotta, hogy­ a ház tulajdonosa, Szegi Antal és annak három gyermeke tudtak arról, hogy holttestet vitt a házukba és hogy ebbe beleegyezzenek, ötvenezer koronát adott nekik. A­ rendőri Bizottság autóba ült, átmentek Kispestre és a Szegi Antal házá­ban, egy kamrában, a­ föld alatt másfél méter­nyire, faládába gyömöszölve megtalálták Lach­mann Andrásné holttestét is. A rendőrség szem­besítette a gyilkost­­a­■ Szegi-családdal és a szem­besítés után a család tagjait bűnrészesség gya­núja miatt letartóztatta. Házkutatá­st tartottak Molnár Tóth József laká­sán. Itt egy pisztolyt és egy véres kendőt találtak. Molnár-Tóth házkutatása után a detektívek Szögiekhez mentek, ahol szintén házkutatást tartot­tak. Eközben kihallgatták Szögi Máriát és három fivérét. Ezek azt mondták, hogy ötvenezer korona készpénzt vettek Molnár-Tóthtól, de nem tudták, hogy Molnár hullát szállít hozzájuk. A detektívek megtudták azt is,, hogy Molnár- Tóth Zser Gusztávné bádogosnál rendelte a bádoglá­dákat. Az első ládát decemberben rendelte a fia szá­mára, kit január huszadikán ölt meg. Február má­sodikén rendelte meg a második bádogládát Lack­­man­né részére. Lackmannét február ötödikén ölte meg és bádogládában­­ eltemette. ■Molnár-Tóth a gyilkosságot azért követte el, hogy a Lackmaan-család vagyonát megszerezze. Eb­ben a munkában segítségére volt a Kanozsai-házas­­pár, Egrnéetegségeiket agyján állatítják meg. 1323 JUNIUS 2 SZOMBAT VILÁGPOLTIKA Ausztria A MAGYAR-OSZTRÁK 11.T.ETEK TARTOZÁ­SOK RENDEZÉSE. Pak­s, junius 1. (Havas.) Az­­osztrák és magyar illetéktartozások rendezéséről szóló, a kamara elé terjesztett törvényjavaslatnak szövege a következő: Ennek a törvénynek kihirdetését követő két év alatt a pénzügyminiszter felh­atalmaztatik, hogy az­ államkincstár érdekében kezdeményezze azoknak a­ bélyeg- és vagyonátruházási évi illetékátalányok­ rendezését, amelyekkel ausztriai és magyarországi, jogi személyek arra az időre, amely egyrészt Fran­ciaország és Ausztria, másrészt pedig Franciaország­­ és Magyarország közt az 1920. augusztus 61-iki, illet­­ve 1921. január 01-iki megállapodásban létrejött, egyezmény hatálybaléptéig eltelt, hátralékban ma­radtak. Az államkincstár követeléséből adott enged­mény semmi szín alatt sem lehet több annál, amelyet a francia címlettulajdonosoknak az őket megillető tő­kekövetelésekből engedélyeztek. Az említett kérdés rendezésénél megállapítandó határidőknek a fent em­­lített egyezmények a francia adósságok rendezésére­­megállapított határidőket (az ausztriai adósok ré­szére öt esztendő) nem szabad meghaladniuk. Az ál­lamkincstárnak járó illetékeket okvetlenül készpénz-­ ben kell fizetni. Németország :NEM ZÁLOGOSÍTJÁK EL A BIRODALMI VAS­UTAKAT. Berlinből jelentik: A német vasutak el­zálogosításának a bel- és külföldi sajtóban, erősen vitatott kérdését megvitatták a birodalmi vasutak­ igazgatóságának szervező­bizottságával, valamint a tisztviselők és munkásság képviselőivel. Az a nézet­­ jutott kifejezésre, hogy a vasútakat továbbra is fel­tétlenül, mint birodalmi üzemet kell fenntartani. Csehország KRAMÁRZ DURVA KIROHANÁSA A MA­GYARSÁG EILEX. Prágából jelentik: A cseh nem­zeti demokrata párt felvidéki agitációs útjának kere­tében Kassán gyűlést rendezett. A gyűlésen Krana­rz hosszabb beszédben foglalkozott az aktuális politikai kérdésekkel. Beszédében foglalkozott a tótok „ezer­éves elnyomásával“ is, melyről többek között a kö­vetkezőket mondta: — A­­magyarok legvaskosabb hazugsága az, h­ogy , rezsimjük alatt nem voltak elnyomottak- Egész Európában nem volt elny­om­ottabb nemzet a tótnál. Amikor azonban ezeréves minők eredményének eltün­tetéséről van szó, nehéz egészen igazságosnak lenni. A magyarokat akkor tanultam meg gyűlölni, amikor­ 1890-ben, mint egy delegáció tagja, először léptem Bu­dapesten magyar földre és a város polgármestere így üdvözölt bennünket: „Üdvözlöm önöket a világ­­leg­szabadabb földjének fővárosában, ahol minden pol­gárnak egyforma szabadsága, van." A legnagyobb mértékben visszataszító például az az arcátlan hazu­­dozás, amellyel Tisza István dolgozott a háború alatt:" A Javorina-kérdésben Kramarz így nyilatkozott: — Ha elveszik a távorinál, akkor tudomásul kell­ vennünk, hogy szövetségeseink nem minket­­akarnak megerősíteni, hanem azt az áramlatot, amely elle­nünk dolgozik. Mi a háború alatt tűrtünk, harcol­tunk, a hadsereget a­ fronton és a front mögött destruáltuk, az Oroszország ellen irányuló német tá­madásokat Meghiúsítottuk, amiért otthon üldözésben,­ bebörtönzésben és halálos ítéletekben volt, részünk. Ezzel szemben a lengyelek elsőnek tárgyaltak a köz­ponti hatalmakkal való egyesülésükről. A Javorina elvesztése számunkra örökre feledhetetlen sérelmet jelentene. Közeli KeLetZ BÉKE LÉKEN­Y HANGULAT LAU­SAN NEBA.V. Lau­sanneból jelentik: Midőn a­ török-görög ellentét, már csaknem felborította az értekezletet, a szövetsé­gesek erélyes fellépésére mégis csak létrejött a meg­egyezés, még pedig több helyen a török­­álláspont győzelmével. A görögök hallani sem akartak a­­Ma­rica jobbpartján­ fekvő Karaagacs állomás átadásá­ról, azonban ebben a pontban is kénytelenek vettek engedni, így most már Drinápoly vasútállomásával együtt Törökország birtokába került. A kérdés ilyen rendezésében Bulgáriának is beleszólása volt, miután azonban az összes delegátusok aláírták az erre re­­vonatkozó egyezséget, a konferencia egy fontos fel­­adatát végleg megoldotta. Az olaszok által vitatott Castellarissa-sziget birtokáról is megtörtént a vég­leges döntés. Ismét pasa elismerte, hogy a sziget olasz fennhatóság alá tartozik. A legnagyobb vívmány kétségkívül­ az, hogy Tö­rökországnak sikerült megegyeznie a szövetséges csapatok visszavonása tekintetében. A Daily Mail szerint a nyugati katonaság akkor vonul ki török területről, amidőn az argorai nemzetgyűlés ratifikál­ta a szerződést. Konstantinápolyi lap­jelentés szerint: az angolok máris megkezdték a Dardanellák kiürí­tésére vonatkozó előkészületeiket. Londonban nagy megnyugvással fogadják a lausannei híreket és meg­állapítják, hogy az értekezleten béku­lékony hang, uralkodik és remélik, hogy hamarosan sor kerül­t a békeokmány aláírására is. Szovjet-Oroszország BÉKÜLÉKENY HANGÚ AZ ANGOL JEGY­­ZÉK. A „Neues Wiener Tagblatt“ jelenti London­ból. Az Oroszországhoz intézett angol válasz jegyzé­ket tegnap átnyújtották az itteni­­föderációnak. A jegyzék lényegileg béMUkmy hanyu. .' '.

Next