Szózat, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

isis JSCNRIS 2 SZOMBAT A földi*efor*mnovedla b­uSykolcsfá­ r A földbirtok reform végrehajtásának munkája a frendes mederben tudvalevőleg az ■ Országos Földbir­­­tokrendező Bíróság megalakulásával indult meg. Az *OFB. tevékenységének leglényegesebb, t. i. a­­meg­váltón utján való földhöz juttatásra vonatkozó része­­országszerte megfelelt előkészítő eljárásokat igé­nykért, ennélfogva a bíróság csupán az 1922. év kö­­zzepe óta jutott abba a helyzetbe, hogy a megváltási ügyekben érdemi ítéleteket hozhat. Az OFB­ ezen a téren kifejtett működésének eddigi eredményeként a­ kázhelyrendezés már közel 900 községben megtör­tént, a megváltási eljárást pedig az OFB. Olt község­­** nézve fejezte be. Ezek az eredmények minden- esetre számottevők és a földbirtokreform megvalósí­tásának komoly bizonyítékául szolgálnak. Mégis e tekintetben figyelmet érdemel s meggondolásra kész­tet az a körülmény, hogy az eddig folyamatba tett megváltási ügyeknek erősen túlnyomó, mintegy négyötöd, része még csak ezután fog érdemi döntés alá,­ kerülni. de földreformtörvény módosításra szorul A földbirtokreform eddigi végrehajtása során szerzett sokoldalú tapasztalatok ugyan egyrészről be­­igazolják azt, hogy az alaptörvény a földreform cél­ainak általában véve megfelel, másrészről azonban ■arra is utalnak, hogy az alaptörvényt több tekintet­ben módosítani és kiegészíteni szükséges, mert enél­­kkül a törvény végrehajtása igen fontos vonatkozá­saiban bevégzetlen maradna. De szükséges a törvény­­kiegészítése és többirányú módosítása eljárási okok­­ból is, hogy ezáltal annak lehetőleg mielőbbi, célsze­rűbb s az általa elősegíteni kívánt nemzeti és szo­ciális érdekeket inkább kielégítő végrehajtása biz­tosít tajtsék. , Rá kell itt mutatni arra, hogy az alaptörvény­­második*, szakasza a házhelyekhez és földhözjuttatás *személyi alapfeltételeit gyakorlati szempontokból ki­­fülégítő szabatossággal meg nem határozza, aminek következtében egész kategóriákra kiterjedőleg is sú­­ilyos méltánytalanságok fordulnak­ elő, hogy a tárgyalóbi­zott­sági eljárások során a ház­helyekhez és földhöz juttathatók egyéni érdemessé­gének bizottsági megállapítása a­ helyszíni, eljáráso­kat szerfelett hosszadalmassá teszi, a járási mező­­­■gazdasági bizottságok felülvizsgálata az érdemi ja­vaslatok elkészítését olykor hónapokig megakasztja, tárgyaló bizottságokban szokásos szavazásnál pe­dig a rendszerint kevésszámú tagokkal képviselt­­földhözjuttathatók érdekei nem érvényesülhetnek, hogy a házhelyekhez és földhözjuttatottak ára, János óhaja dacára az alaptörvénynek a járadékbir­tokok intézményét szabályozó rendelkezései holt bé­rűik maradtak, mert a megváltást szenvedő birtoko­sok nem hajlandók igénybevett ingatlanaikat ilyen­­módon elidegeníteni s ezzel szemben a földhözjutta­­­­tott kisexisztenciáknak a válságármegállapitás el­halasztása a földek tulajdonul való megszerezheté­­sére kilátást az esetek túlnyomó többségében nem nyújt, mert még normális viszonyok között is alig, ma és a belátható jövőben pedig éppen nem remél- t hető, hogy­­ a vagyontalan földmérés eleinek a meg­szabott időtartamon belül a földnek vételárát, illetve annak csak számba vehető részét is összegyűjteni ké­pesek lehetnének; hogy a vegyes bíróságok az alaptörvény által eléjük utalt anyagi kérdéseket rendszerint csupán a magánjogi szempontok figyelembevételével döntik el, holott a törvény végrehajtását egyszerűsítené és­­célzatainak minden irányú érvényre, juttatását szol­­­­gálná az, ha a földbirtokreform keretébe tartozó minden vitás kérdés, tehát az anyagi kérdések is az OFB., mint a törvény végrehajtására h­ivatott szak­­bíróság elé utaltatnának, hogy a jelenlegi kishaszonbérlőket a földreform­­végrehajtásával gyakori esetekben súlyos sérelmek érik, mert a földbirtokreform keretében kisebb, ter­jedelmű földekhez juthatnak, illetve nagyobb terje­delmű s így a megélhetésüket és okszerű gazdálko­dásukat inkább biztosító eddigi haszonbérleteiktől­­ elesnek; hogy az alaptörvény nem tartalmaz olyan ren­­­­delkezéseket, amelyek alapján a föld rendes meg­méretését elhanyagoló, vagy azzal üzérkedő földhöz­­juttatottakkal szemben eljárni lehetne, hogy a haszonbérleti szerződéseknek kishaszon­­b­érzetek céljára való átvétele az alaptörvényben ren­delkezések mellett jóformán keresztülvihetetlen, va­lamint a megváltás alá nem vonható ingatlanok ha­szonbérbeadása esetén a legégetőbb szükség esetén sincs mód arra, hogy a kis földmiveselemek részére kishaszonbérletek kiadását biztosítani lehetne;■ hogy habár a parlamenti tárgyalások során a földbirtokreform ügyét a földmivelésügyi miniszer­­képviseli, mégis annak végrehajtásában a földúti­­■ velésügyi miniszter csal­ igen korlátolt mérvben ve­het részt, így — egyebektől eltekintve — az OFB. harminchat rendes tagja között a miniszter kijelö­lése alapján csupán egy rendes tag foglal helyet, — továbbá magának a OFB.-nnak eljárása is célszerű­ségi szempontokból bizonyos módosításokat igé­nyelne. A novella nem érinti a­z alaptörvény sarkalatos rendelkezéseit Nagy vonásokban a most említett okokra lehet Visszavezetni azt az igen széles körökben már a múlt *év ősze óta megnyilvánult törekvést, hogy a föld­­birtokreformról szóló törvénycikk a végrehajtás so­rán szerzett gyakorlati tapasztalatok­­megfelelő fi­gyelembevételével s a szóbanforgó rendkívüli hord­erejű munkálat sikeres keresztülvitelének biztosítása érdekében a szükséghez képest módosíttassék és ki­­egészíttessék. Minthogy a földbirtokreform kérdése az ország lakosságának legszélesebb­­rétegeit közvet­lenül érinti és isajnos, még mindig állandó nyugta­­lantaia&atfillüptigMSfe&mmgim-­jgrtov­a­l fonto­sabb kormányzati érdekek fűződnek ahhoz, hogy annak megoldása lehetőleg megnyugttó módon és eredményesen vitessék keresztül, amire a jelenlegi helyzet biztató kilátásokat nem nyújt. Az előadot­takból megállapítható, hogy itt a rendeleti szabá­­lyozhatás körén túlmenő, olyan rendelkezésekről van szó, amelyek a földbirtokreform keresztülvitelét a végleges befejezéshez juttatják anélkül, hogy az alap­törvénynek sarkalatos rendelkezéseit lényegükben érintenék. Nem érintik a módosító és kiegészítő ren­delkezések az alaptörvénynek a juttatás mértékére, az igénybevétel terjedelmére, az igénybevételt szen­vedő földtulajdonosok teljes kártalanítására és a földbirtokreformnak a független OFR­ útján való végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit. Kétségtelen, hogy a javaslat egyes rendelkezései, így különösen a kötelező járadékbirtokokról szóló rendelkezések, az alaptörvény illető rendelkezésein jelentékenyen továbbmennek, azonban éppen ezek a rendelkezések azok, amelyek nélkül a földbirtokre­form bevégzetlen és a további nyugtalanság és iz­galmak örökös forrása maradna. Amikor a tapasz­talatok azt mutatják, hogy a járadékbirtokok intéz­ménye az alaptörvény rendelkezései mellett életre nem kelhet s ezzel szemben­ a földhözjuttatás anyagi feltételeinek megoldására úgyszólván egyedüli lehe­tőségként csakis ennek az intézménynek az életre­­hívása mutatkozik, a további törvényhozási és kor­mányzati feladat e részben szükségszerűleg csak az tehet, hogy a járadékbirtokok intézményét a gyakor­lati étel követelményeinek megfelelően tényleg meg is valósítsa. Alig szorulhat bővebb indokolásra, hogy érinthetetlen alapelvnek vagy átléphetetlen határ­kőnek oly rendelkezéseket, amelyek csak lehetőséget vagy kilátásokat nyújtanak, tekinteni nem lehet, mert az ilynemű rendelkezések alapjában véve nyílt kérdések maradnak, melyek rendszerint előbb vagy utóbb valamely határozott irányú megoldást igé­nyelnek. Kártalanítás .A magántulajdon elvéből folyó szabad rendelke­zési jogot és, a­ földtulajdonosok teljes kártalanításá­nak elvét a kötelező járadékbirtokok létesítése nem érinti erősebben,­­mint általában az alaptörvények s az ingatlanok vagyonváltságáról szóló törvények összes rendelkezései, egyébként a kötelező járadék­­birtokok felé az első lépést már maga az alaptör­vény is megtette. A földtulajdonosok valóságos kártalanítását a mai bizonytalan helyzetnél, t. i. a váltságármegálla­­pítás elhalasztásánál a megbízható adósokkal kötött járadéktelki szerződések hatékonyabban biztosíthat­nák, amennyiben pedig közgazdasági és pénzügyi vi­szonyaink javulása az ilyen szerződések alapján ki­­bocsájtható járadéklevelek­­(lvjzaköt­vények) pénzzé tételét lehetővé tenné, a megváltást szenvedő birtoko­soknak megfelelő intézmény, pl. országos járadék­intézet, vagy járadékbank közbeiktatásával egyszerre való teljes kártalanítása is keresztülvihetővé válnék. Ilyen előreláthatólag nagyszabású intézmény meg­szervezésére- különben már a vagyonváltságföldekből alakítandó százezernyiszám­ú járadékbirtokokra való tekintetből is előbb-utóbb szükség lesz, mégis ezt az igen fontos kérdést a javaslat­­egyelőre nyitvah­agyni kénytelen, mert az idevonatkozó munkálatok huza­mosabb időt igényelnének, másrészt pedig, mert a vi­szonyok között nyilván kilátástalan volna valamely olyan, intézmény beállítása­, amely a­ járadékélvezőket pénzzel kárpótolni képes nem lehetne, illetve ebből a célból előreláthatólag jóformán csak az állam­i fegy­­intézetre támaszkodhatnék. A kötelest* járad­ékb­irtokok alapításának szü­kség­essége Az ezer katasztrális holdat meghaladó nagybirto­koknál a földreform céljaira való igénybevétel általá­nosságban a vagyonváltságföldek­ keretében mozog s ezt a határt jelentékenyebben csak kivételesen lépi túl. A kötelező járadékbirtokok közvetlenebbül, azo­kat a középbirtokosokat érintik, akiktől a földreform céljaira a T. 31. és 32. szakaszai alapján vétetett in­gatlan igénybe. Az előbbi kategóriának általános kö­telezése az alaptörvénynek abból a célzatából folyik, hogy a földhözjuttatás céljaira elsősorban a­ háború alatt szerzett és nyilvános elszámolásra kötelezett vállalatok tulajdonában levő ingatlanokat szert fel­használni, a középbirtokosok szóbanforgó kötelezett­sége pedig a szociális és gazdasági szükségszerűség által megszabott lehető legszűkebb keretek­ között (hadirokkantai­, hadiözvegyek és hadiárvák) mozog. A javaslat a járadékbirtokok kötelezett alakításét általában három évi próbaidőnek nevezhető időtartam eltelte után teszi lehetővé. Itz elég idő arra, hogy a földhözjutottak között az egészséges kiválasztódás megtörténjék. Az alaptörvény 65. szakasza megállapítja, hogy a járadéktelekszerződésben megengedhető a megváltás árának, akár tetszés szerinti részletekben, akár előre tervszerűen megállapított részletekben törlesztése is. Ismerve a f­öldhözjutottak részéről általánosan meg­nyilvánuló azt a törekvést, hogy a részükre juttatott ingatlanokat korlátlan örüktulajd­onul óhajtják bizo­nyos búzamennyiségeknek (az esedékességi időpontok szerint megfelelő pénzértékében) évenkénti törlesztése útján megszerezni, alig lehet kétséges, hogy a föld­­hözjutottak túlnyomó többsége az alaptörvény által megadott,, szóbanforgó módozat szerint kívánja a jut­tatott földek ellenértékét kiegyenlíteni, amikor is a törlesztésre kiszabott időtartam leteltével a járadék­­teljesi jogviszony természetszerűleg megszűnnék. Az alaptörvény által adott ez a lehetőség a gyakorlati élet követelményeinek teljes mértékben megfelel s a javaslat idevonatkozó rendelkezései arra is irányul­nak, hogy ennek a lehetőségnek az életbe való át­vitelét biztosítsák. Alyanf­ormán­­a j­árad­éktelki -szárlódónak Az OFB h­atásköre A javaslat még többirányú, nem egyszer különb­­böző és jelentős magánérdekeket közelről érintő) rendelkezéseket tartalmaz, így a vagyonvettségföldele­ kijelölése, indokolt esetekben a háború alatt szerzett­ ingatlanok, továbbá a korlátolt forgalmú vagy az­ ötven éven belül szerzett középbirtokok fokozottabb­ igénybevétele, a haszonbérletek stb. tekintetében. Ezeknek a rendelkezéseknek indító oka általánosságá­ban az a közérdek, mely hazánk jövő nemzeti, tár-­,­sadalmi és gazdasági fejlődésének elősegítése érde­­kében a kitűzött különböző irányú célokat eredmé­­nyesen elérő földbirtokreform, keresztülvitelét­­kíván­­ja meg, amelyhez szükséges még hiányzó­­előfeltététe­lek megadása elől minden eddigi fáradozás és törek­­vés komoly kockázata nélkül elzárkózni nem lehet.­­ A­ javaslat az OFB.-nak, mint a földbirtokreforn­ végrehajtására hivatott független bírói szervnek) hatáskörét jelentékenyen kiterjeszti, amint ez a ve-e­gyes bírósági hatáskör átruházására, a kötelező já-­­­radékbirtokok alakítására és egyezség hiányában az­ anyagi feltételek megállapítására, a haszonbérlete®, át­vételére stb. vonatkozó rendelkezésekből kitűnik.] Tisztán célszerűségi szempontok indokolják, hogy aaz elővásárlási jog alapján az állami részére átvett indu­­latlanok földbirtok politikai célokra való felhaszná­lása felől a földm­ű­velésügyi­ miniszter rendelkezzék és hogy adott esetekben az OFB­ megváltási ügyek­ben hozott ítéleteit a miniszter hajthassa végre.. Ugyancsak a javaslat szigorúan korlátolt esetekben­ módot kíván nyújtani az OFB­ ítéletével ín.fejezett­ megváltási ügyekben az eljárás folytatására, különös­ figyelemmel arra a céljára, hogy mindenütt életképes­ kisgazdaságok alakítását kiváltja elérni. A javaslat a földbirtok re­fom­ mielőbbi végre­hajtását hathatósan elő kivágja mozdítani. Az ide­ vonatkozó rendelkezések mellett azonban kiemelendő, hogy a földreform annyira kívánatos gyorsabb vég­rehajtása elsősorban a tárgyaló bizottságok vezeté­sére hivatott bírák nagyobb számain, azoknak az ilyen­ ügyekben szerzett gyakorlati jártasságán, működé­sük rendszeres irányításán fordul­ meg és csak ki­­­sebb mértékben az idevonatkozó szabályokon. A föld-­ mivelésügyi kormánynak állandó és céltudatos tö­rekvése oda irányul, hogy a földbirtokreform számszerte lehetőleg minél gyorsabban és általa­sabban vitessék­­keresztül s a javaslat ezt a célt adott körülmények között­­alkalmasnak mutatkozzó rendelkezésekkel igyekszik elősegíteni. A földreform végrehajtása nem árt a termelésnek A földreform végrehajtásának állandóan­ fem­­ő­nen tartott kérdése, hogy azáltal m­ekkora területek­ vonalnak el­ a belterjes m­ivelés alól és hogy ezáltal­ nemkülönben a földbirtokreform végrehajtása követ­­keztében fennálló bizonytalan helyzet folytán a me­­­zőgazdasági termelés súlyos hátrányokat szenved. Tó tekintetben elsősorban is arra indokolt rámutatni, hogy hazánkban a nagypírlakok mezőgazdasági meg­­­mivelé­se, sajá­os­, tudvalévőiig általában nem annyi" belterjes, hogy azok bizonyos részeinek elvonása tán eddigi termelési eredményeket a területi arányokon­ túlmenőleg hátrányosan érintené, sőt az eseteknek feltehetőleg jelentékeny részében arra számíthatni, hogy az életképesnek bizony­uló törpe- és kisgazda­ságok termelése nagyobb eredményeket tud majd­ elérni. Átmenetileg —­ egy-két­ évi időtartamra — két­­ségkvü­l és szinte kikerülhetlenül hátrányosan folyásolja ugyan a termelés eredményét­ a földre­form végrehajtása által bekövetkezett változás, en­nek hatását azonban ellensúlyozza az, hogy a föld­­birtokreform keresztülvitele fokozatosan éveken történik és hogy erről az időleges visszaesésről csupán a földnélkülieknél lehet szó, m­íg a megső fölszereléssel, anyagi erővel és gazdasági gyakor­ral rendelkező kisbirtokosok földhözjuttatásátó­l már az első évtől kezdve teljesen, kielégítő eredménye, lehet várni. A földreform következtében fennálló bizonyta­l­­an helyzetet pedig az érdekelt birtokosok a leg­­gyorsabban és legcélszerűbben elsősorban saját magj­gal­ szüntethetik meg azáltal, ha ezt a kérdést a földhözjuttatókkal egyességileg rendezik. A javaslat alább csoportosított rendelkezéseibő­l egyébként kitűnik, hogy a javaslat összeállítorséná­l a termelési érdekek védelme is irányadó szempontul szolgál. A földbirtokreformnak azt a nagy pro­blémáját, hogy a földnélkülieknek juttatott törpe­birtokokból produktív kisgazdaságok létesülhessenek, az alsófoku gazdasági szakoktatás (gazdasági is­métlő iskolák,­ téli, népibe olv­dások és tanárte­rmék f­ o ham ideiglenes, jellegűek lennének s csupán celsaszt« megoldási módozattal szolgálnak arra, hogy a Ci&l .föld­míves elemek a fölreform, keretében, nekik látott ingatlanokat, öröktulajdonul megszerezheseik. Egyébként pedig a javaslatnak a kötelező járadék-* birtokokra vonatkozó rendelkezései nem érintenék azt* a lehetőséget, hogy a földtulajdonosok és a földhöz-* juttatóitok a köztük fennforgó anyagi kérdéseket OFB. jóváhagyásával egyezségi uton is rendezhetik A kötelező járadék-birtokok a vál­tságármegálla­­pítás elhalasztásával ellentétben arra, hogy az igény-* bevett földek javarésze idővel a földhöz juttatották, fizetőképtelensége folytán a volt tulajdonosokhoz is-* mét visszakerülhessen, kedvezőtlen kilátást nyújta­* nak. A földbirtokreform azonban fő célját, a földbír-­­tokok helyesebb megoszlását csakis akkor érheti el, ha az arra érdemes és alkalmas kis földmi­ves ele­mek a nekik juttatott földeket gyenge anyagi erejük dacára is tulajdonul megszerezhetik s végleg meg-* tarthatják. Erre a teljes kártalanítás elvének csőr­é­*­tatlan fenntartása mellett úgyszólván egyedüli meg­oldási lehetőségként a­ kötelező járadékbirtokok in­tézménye mutatkozik. Ennek biztosítása a leghatha­s­­ósabb ösztönzésül szolgálna arra is, hogy a földhöz-­ juttatoitok a kérdéses földeket tehetségükhöz képesti a legjobban iparkodjanak megművelni.

Next