Szózat, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

isis JSCNRIS 2 SZOMBAT A földi*efor*mnovedla buSykolcsfá r A földbirtok reform végrehajtásának munkája a frendes mederben tudvalevőleg az ■ Országos Földbirtokrendező Bíróság megalakulásával indult meg. Az *OFB. tevékenységének leglényegesebb, t. i. amegváltón utján való földhöz juttatásra vonatkozó részeországszerte megfelelt előkészítő eljárásokat igénykért, ennélfogva a bíróság csupán az 1922. év közzepe óta jutott abba a helyzetbe, hogy a megváltási ügyekben érdemi ítéleteket hozhat. Az OFB ezen a téren kifejtett működésének eddigi eredményeként a kázhelyrendezés már közel 900 községben megtörtént, a megváltási eljárást pedig az OFB. Olt község** nézve fejezte be. Ezek az eredmények minden- esetre számottevők és a földbirtokreform megvalósításának komoly bizonyítékául szolgálnak. Mégis e tekintetben figyelmet érdemel s meggondolásra késztet az a körülmény, hogy az eddig folyamatba tett megváltási ügyeknek erősen túlnyomó, mintegy négyötöd, része még csak ezután fog érdemi döntés alá, kerülni. de földreformtörvény módosításra szorul A földbirtokreform eddigi végrehajtása során szerzett sokoldalú tapasztalatok ugyan egyrészről beigazolják azt, hogy az alaptörvény a földreform célainak általában véve megfelel, másrészről azonban ■arra is utalnak, hogy az alaptörvényt több tekintetben módosítani és kiegészíteni szükséges, mert enélkkül a törvény végrehajtása igen fontos vonatkozásaiban bevégzetlen maradna. De szükséges a törvénykiegészítése és többirányú módosítása eljárási okokból is, hogy ezáltal annak lehetőleg mielőbbi, célszerűbb s az általa elősegíteni kívánt nemzeti és szociális érdekeket inkább kielégítő végrehajtása biztosít tajtsék. , Rá kell itt mutatni arra, hogy az alaptörvénymásodik*, szakasza a házhelyekhez és földhözjuttatás *személyi alapfeltételeit gyakorlati szempontokból kifülégítő szabatossággal meg nem határozza, aminek következtében egész kategóriákra kiterjedőleg is súilyos méltánytalanságok fordulnak elő, hogy a tárgyalóbizottsági eljárások során a házhelyekhez és földhöz juttathatók egyéni érdemességének bizottsági megállapítása a helyszíni, eljárásokat szerfelett hosszadalmassá teszi, a járási mező■gazdasági bizottságok felülvizsgálata az érdemi javaslatok elkészítését olykor hónapokig megakasztja, tárgyaló bizottságokban szokásos szavazásnál pedig a rendszerint kevésszámú tagokkal képviseltföldhözjuttathatók érdekei nem érvényesülhetnek, hogy a házhelyekhez és földhözjuttatottak ára, János óhaja dacára az alaptörvénynek a járadékbirtokok intézményét szabályozó rendelkezései holt bérűik maradtak, mert a megváltást szenvedő birtokosok nem hajlandók igénybevett ingatlanaikat ilyenmódon elidegeníteni s ezzel szemben a földhözjuttatott kisexisztenciáknak a válságármegállapitás elhalasztása a földek tulajdonul való megszerezhetésére kilátást az esetek túlnyomó többségében nem nyújt, mert még normális viszonyok között is alig, ma és a belátható jövőben pedig éppen nem remél- t hető, hogy a vagyontalan földmérés eleinek a megszabott időtartamon belül a földnek vételárát, illetve annak csak számba vehető részét is összegyűjteni képesek lehetnének; hogy a vegyes bíróságok az alaptörvény által eléjük utalt anyagi kérdéseket rendszerint csupán a magánjogi szempontok figyelembevételével döntik el, holott a törvény végrehajtását egyszerűsítené éscélzatainak minden irányú érvényre, juttatását szolgálná az, ha a földbirtokreform keretébe tartozó minden vitás kérdés, tehát az anyagi kérdések is az OFB., mint a törvény végrehajtására hivatott szakbíróság elé utaltatnának, hogy a jelenlegi kishaszonbérlőket a földreformvégrehajtásával gyakori esetekben súlyos sérelmek érik, mert a földbirtokreform keretében kisebb, terjedelmű földekhez juthatnak, illetve nagyobb terjedelmű s így a megélhetésüket és okszerű gazdálkodásukat inkább biztosító eddigi haszonbérleteiktől elesnek; hogy az alaptörvény nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a föld rendes megméretését elhanyagoló, vagy azzal üzérkedő földhözjuttatottakkal szemben eljárni lehetne, hogy a haszonbérleti szerződéseknek kishaszonbérzetek céljára való átvétele az alaptörvényben rendelkezések mellett jóformán keresztülvihetetlen, valamint a megváltás alá nem vonható ingatlanok haszonbérbeadása esetén a legégetőbb szükség esetén sincs mód arra, hogy a kis földmiveselemek részére kishaszonbérletek kiadását biztosítani lehetne;■ hogy habár a parlamenti tárgyalások során a földbirtokreform ügyét a földmivelésügyi miniszerképviseli, mégis annak végrehajtásában a földúti■ velésügyi miniszter csal igen korlátolt mérvben vehet részt, így — egyebektől eltekintve — az OFB. harminchat rendes tagja között a miniszter kijelölése alapján csupán egy rendes tag foglal helyet, — továbbá magának a OFB.-nnak eljárása is célszerűségi szempontokból bizonyos módosításokat igényelne. A novella nem érinti az alaptörvény sarkalatos rendelkezéseit Nagy vonásokban a most említett okokra lehet Visszavezetni azt az igen széles körökben már a múlt *év ősze óta megnyilvánult törekvést, hogy a földbirtokreformról szóló törvénycikk a végrehajtás során szerzett gyakorlati tapasztalatokmegfelelő figyelembevételével s a szóbanforgó rendkívüli horderejű munkálat sikeres keresztülvitelének biztosítása érdekében a szükséghez képest módosíttassék és kiegészíttessék. Minthogy a földbirtokreform kérdése az ország lakosságának legszélesebbrétegeit közvetlenül érinti és isajnos, még mindig állandó nyugtalantaia&atfillüptigMSfe&mmgim-jgrtoval fontosabb kormányzati érdekek fűződnek ahhoz, hogy annak megoldása lehetőleg megnyugttó módon és eredményesen vitessék keresztül, amire a jelenlegi helyzet biztató kilátásokat nem nyújt. Az előadottakból megállapítható, hogy itt a rendeleti szabályozhatás körén túlmenő, olyan rendelkezésekről van szó, amelyek a földbirtokreform keresztülvitelét a végleges befejezéshez juttatják anélkül, hogy az alaptörvénynek sarkalatos rendelkezéseit lényegükben érintenék. Nem érintik a módosító és kiegészítő rendelkezések az alaptörvénynek a juttatás mértékére, az igénybevétel terjedelmére, az igénybevételt szenvedő földtulajdonosok teljes kártalanítására és a földbirtokreformnak a független OFR útján való végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit. Kétségtelen, hogy a javaslat egyes rendelkezései, így különösen a kötelező járadékbirtokokról szóló rendelkezések, az alaptörvény illető rendelkezésein jelentékenyen továbbmennek, azonban éppen ezek a rendelkezések azok, amelyek nélkül a földbirtokreform bevégzetlen és a további nyugtalanság és izgalmak örökös forrása maradna. Amikor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a járadékbirtokok intézménye az alaptörvény rendelkezései mellett életre nem kelhet s ezzel szemben a földhözjuttatás anyagi feltételeinek megoldására úgyszólván egyedüli lehetőségként csakis ennek az intézménynek az életrehívása mutatkozik, a további törvényhozási és kormányzati feladat e részben szükségszerűleg csak az tehet, hogy a járadékbirtokok intézményét a gyakorlati étel követelményeinek megfelelően tényleg meg is valósítsa. Alig szorulhat bővebb indokolásra, hogy érinthetetlen alapelvnek vagy átléphetetlen határkőnek oly rendelkezéseket, amelyek csak lehetőséget vagy kilátásokat nyújtanak, tekinteni nem lehet, mert az ilynemű rendelkezések alapjában véve nyílt kérdések maradnak, melyek rendszerint előbb vagy utóbb valamely határozott irányú megoldást igényelnek. Kártalanítás .A magántulajdon elvéből folyó szabad rendelkezési jogot és, a földtulajdonosok teljes kártalanításának elvét a kötelező járadékbirtokok létesítése nem érinti erősebben,mint általában az alaptörvények s az ingatlanok vagyonváltságáról szóló törvények összes rendelkezései, egyébként a kötelező járadékbirtokok felé az első lépést már maga az alaptörvény is megtette. A földtulajdonosok valóságos kártalanítását a mai bizonytalan helyzetnél, t. i. a váltságármegállapítás elhalasztásánál a megbízható adósokkal kötött járadéktelki szerződések hatékonyabban biztosíthatnák, amennyiben pedig közgazdasági és pénzügyi viszonyaink javulása az ilyen szerződések alapján kibocsájtható járadéklevelek(lvjzakötvények) pénzzé tételét lehetővé tenné, a megváltást szenvedő birtokosoknak megfelelő intézmény, pl. országos járadékintézet, vagy járadékbank közbeiktatásával egyszerre való teljes kártalanítása is keresztülvihetővé válnék. Ilyen előreláthatólag nagyszabású intézmény megszervezésére- különben már a vagyonváltságföldekből alakítandó százezernyiszámú járadékbirtokokra való tekintetből is előbb-utóbb szükség lesz, mégis ezt az igen fontos kérdést a javaslategyelőre nyitvahagyni kénytelen, mert az idevonatkozó munkálatok huzamosabb időt igényelnének, másrészt pedig, mert a viszonyok között nyilván kilátástalan volna valamely olyan, intézmény beállítása, amely a járadékélvezőket pénzzel kárpótolni képes nem lehetne, illetve ebből a célból előreláthatólag jóformán csak az állami fegyintézetre támaszkodhatnék. A kötelest* járadékbirtokok alapításának szükségessége Az ezer katasztrális holdat meghaladó nagybirtokoknál a földreform céljaira való igénybevétel általánosságban a vagyonváltságföldek keretében mozog s ezt a határt jelentékenyebben csak kivételesen lépi túl. A kötelező járadékbirtokok közvetlenebbül, azokat a középbirtokosokat érintik, akiktől a földreform céljaira a T. 31. és 32. szakaszai alapján vétetett ingatlan igénybe. Az előbbi kategóriának általános kötelezése az alaptörvénynek abból a célzatából folyik, hogy a földhözjuttatás céljaira elsősorban a háború alatt szerzett és nyilvános elszámolásra kötelezett vállalatok tulajdonában levő ingatlanokat szert felhasználni, a középbirtokosok szóbanforgó kötelezettsége pedig a szociális és gazdasági szükségszerűség által megszabott lehető legszűkebb keretek között (hadirokkantai, hadiözvegyek és hadiárvák) mozog. A javaslat a járadékbirtokok kötelezett alakításét általában három évi próbaidőnek nevezhető időtartam eltelte után teszi lehetővé. Itz elég idő arra, hogy a földhözjutottak között az egészséges kiválasztódás megtörténjék. Az alaptörvény 65. szakasza megállapítja, hogy a járadéktelekszerződésben megengedhető a megváltás árának, akár tetszés szerinti részletekben, akár előre tervszerűen megállapított részletekben törlesztése is. Ismerve a földhözjutottak részéről általánosan megnyilvánuló azt a törekvést, hogy a részükre juttatott ingatlanokat korlátlan örüktulajdonul óhajtják bizonyos búzamennyiségeknek (az esedékességi időpontok szerint megfelelő pénzértékében) évenkénti törlesztése útján megszerezni, alig lehet kétséges, hogy a földhözjutottak túlnyomó többsége az alaptörvény által megadott,, szóbanforgó módozat szerint kívánja a juttatott földek ellenértékét kiegyenlíteni, amikor is a törlesztésre kiszabott időtartam leteltével a járadékteljesi jogviszony természetszerűleg megszűnnék. Az alaptörvény által adott ez a lehetőség a gyakorlati élet követelményeinek teljes mértékben megfelel s a javaslat idevonatkozó rendelkezései arra is irányulnak, hogy ennek a lehetőségnek az életbe való átvitelét biztosítsák. Alyanformána járadéktelki -szárlódónak Az OFB hatásköre A javaslat még többirányú, nem egyszer különbböző és jelentős magánérdekeket közelről érintő) rendelkezéseket tartalmaz, így a vagyonvettségföldele kijelölése, indokolt esetekben a háború alatt szerzett ingatlanok, továbbá a korlátolt forgalmú vagy az ötven éven belül szerzett középbirtokok fokozottabb igénybevétele, a haszonbérletek stb. tekintetében. Ezeknek a rendelkezéseknek indító oka általánosságában az a közérdek, mely hazánk jövő nemzeti, tár-,sadalmi és gazdasági fejlődésének elősegítése érdekében a kitűzött különböző irányú célokat eredményesen elérő földbirtokreform, keresztülvitelétkívánja meg, amelyhez szükséges még hiányzóelőfeltétételek megadása elől minden eddigi fáradozás és törekvés komoly kockázata nélkül elzárkózni nem lehet. A javaslat az OFB.-nak, mint a földbirtokreforn végrehajtására hivatott független bírói szervnek) hatáskörét jelentékenyen kiterjeszti, amint ez a ve-egyes bírósági hatáskör átruházására, a kötelező já-radékbirtokok alakítására és egyezség hiányában az anyagi feltételek megállapítására, a haszonbérlete®, átvételére stb. vonatkozó rendelkezésekből kitűnik.] Tisztán célszerűségi szempontok indokolják, hogy aaz elővásárlási jog alapján az állami részére átvett indulatlanok földbirtok politikai célokra való felhasználása felől a földművelésügyi miniszter rendelkezzék és hogy adott esetekben az OFB megváltási ügyekben hozott ítéleteit a miniszter hajthassa végre.. Ugyancsak a javaslat szigorúan korlátolt esetekben módot kíván nyújtani az OFB ítéletével ín.fejezett megváltási ügyekben az eljárás folytatására, különös figyelemmel arra a céljára, hogy mindenütt életképes kisgazdaságok alakítását kiváltja elérni. A javaslat a földbirtok refom mielőbbi végrehajtását hathatósan elő kivágja mozdítani. Az ide vonatkozó rendelkezések mellett azonban kiemelendő, hogy a földreform annyira kívánatos gyorsabb végrehajtása elsősorban a tárgyaló bizottságok vezetésére hivatott bírák nagyobb számain, azoknak az ilyen ügyekben szerzett gyakorlati jártasságán, működésük rendszeres irányításán fordul meg és csak kisebb mértékben az idevonatkozó szabályokon. A föld- mivelésügyi kormánynak állandó és céltudatos törekvése oda irányul, hogy a földbirtokreform számszerte lehetőleg minél gyorsabban és általasabban vitessékkeresztül s a javaslat ezt a célt adott körülmények közöttalkalmasnak mutatkozzó rendelkezésekkel igyekszik elősegíteni. A földreform végrehajtása nem árt a termelésnek A földreform végrehajtásának állandóan femőnen tartott kérdése, hogy azáltal mekkora területek vonalnak el a belterjes mivelés alól és hogy ezáltal nemkülönben a földbirtokreform végrehajtása következtében fennálló bizonytalan helyzet folytán a mezőgazdasági termelés súlyos hátrányokat szenved. Tó tekintetben elsősorban is arra indokolt rámutatni, hogy hazánkban a nagypírlakok mezőgazdasági megmivelése, sajáos, tudvalévőiig általában nem annyi" belterjes, hogy azok bizonyos részeinek elvonása tán eddigi termelési eredményeket a területi arányokon túlmenőleg hátrányosan érintené, sőt az eseteknek feltehetőleg jelentékeny részében arra számíthatni, hogy az életképesnek bizonyuló törpe- és kisgazdaságok termelése nagyobb eredményeket tud majd elérni. Átmenetileg — egy-két évi időtartamra — kétségkvül és szinte kikerülhetlenül hátrányosan folyásolja ugyan a termelés eredményét a földreform végrehajtása által bekövetkezett változás, ennek hatását azonban ellensúlyozza az, hogy a földbirtokreform keresztülvitele fokozatosan éveken történik és hogy erről az időleges visszaesésről csupán a földnélkülieknél lehet szó, míg a megső fölszereléssel, anyagi erővel és gazdasági gyakorral rendelkező kisbirtokosok földhözjuttatásától már az első évtől kezdve teljesen, kielégítő eredménye, lehet várni. A földreform következtében fennálló bizonytalan helyzetet pedig az érdekelt birtokosok a leggyorsabban és legcélszerűbben elsősorban saját magjgal szüntethetik meg azáltal, ha ezt a kérdést a földhözjuttatókkal egyességileg rendezik. A javaslat alább csoportosított rendelkezéseiből egyébként kitűnik, hogy a javaslat összeállítorsénál a termelési érdekek védelme is irányadó szempontul szolgál. A földbirtokreformnak azt a nagy problémáját, hogy a földnélkülieknek juttatott törpebirtokokból produktív kisgazdaságok létesülhessenek, az alsófoku gazdasági szakoktatás (gazdasági ismétlő iskolák, téli, népibe olvdások és tanártermék f o ham ideiglenes, jellegűek lennének s csupán celsaszt« megoldási módozattal szolgálnak arra, hogy a Ci&l .földmíves elemek a fölreform, keretében, nekik látott ingatlanokat, öröktulajdonul megszerezheseik. Egyébként pedig a javaslatnak a kötelező járadék-* birtokokra vonatkozó rendelkezései nem érintenék azt* a lehetőséget, hogy a földtulajdonosok és a földhöz-* juttatóitok a köztük fennforgó anyagi kérdéseket OFB. jóváhagyásával egyezségi uton is rendezhetik A kötelező járadék-birtokok a váltságármegállapítás elhalasztásával ellentétben arra, hogy az igény-* bevett földek javarésze idővel a földhöz juttatották, fizetőképtelensége folytán a volt tulajdonosokhoz is-* mét visszakerülhessen, kedvezőtlen kilátást nyújta* nak. A földbirtokreform azonban fő célját, a földbír-tokok helyesebb megoszlását csakis akkor érheti el, ha az arra érdemes és alkalmas kis földmives elemek a nekik juttatott földeket gyenge anyagi erejük dacára is tulajdonul megszerezhetik s végleg meg-* tarthatják. Erre a teljes kártalanítás elvének csőré*tatlan fenntartása mellett úgyszólván egyedüli megoldási lehetőségként a kötelező járadékbirtokok intézménye mutatkozik. Ennek biztosítása a leghathasósabb ösztönzésül szolgálna arra is, hogy a földhöz- juttatoitok a kérdéses földeket tehetségükhöz képesti a legjobban iparkodjanak megművelni.