Szózat, 1923. december (5. évfolyam, 273-295. szám)
1923-12-01 / 273. szám
I 1923 DECEMBER 1 SZOMBAT VILÁGPOLITIKA Olaszország A LEGFŐBB NEMZETVÉDELMI TANÁCS. Rómából jelentik: Mussolini a minisztertanács legutóbbi ülésén nagy beszédet mondott a belpolitikai helyzetről. A minisztertanács elhatározta, hogy a parlamenttől a kivételes hatalom meghosszabbítását kéri. Mussolini javaslatára a minisztertanács tervezetet fogadott el a legfelsőbb nemzetvédelmi tanács összeállítására vonatkozóan. FELHÁBORODÁS BARRERE FRANCIA KÖVET ÉS GRÓF SFORZA TANÁCSKOZÁSA MIATT. Rómából jelentük: Gróf Sforza volt külügyminiszter a múlt héten felkereste Barrére római francia követet és hosszabb ideig bizalmasan tárgyalt vele. A fascista lapok, főképp a Popolo d Itália felháborodással írnak erről a bizalmas tanácskozásról. A Piccolo kiemeli, hogy ez az első e®et, hogy kifejezetten hivatalos helyről sugalmazott közlemény minden diplomáciai udvariaskodás nélkül rosszulását fejezi ki egy idegen ssévet eljárása miatt. A francia követnek tudnia kellett, hogy Sforza milyen körülmények között távozott a külügyminiszteri székből s hogy azóta alattomos aknamunkát folytat Mussolini kormánya ellen. Nem lehet megérteni, hogy Barrére támogatásban részesíti a kormány elleni áskálódást. A francia kormánynak és Barrére úrnak nem tetszett Mussolininak a közelmúltban elfoglalt álláspontja, mint például az olasz Expanziós törekvések a Földközi-tengeren, a szívélyes és barátságos viszony, amelyet Spanyolországgal teremtett, továbbá ea, hogy nem járult hozzá ahhoz az akcióhoz, amely a német trónörökös kiadatását akarta kierőszakolni és végül, hogy a szenátusban tartott, legutóbbi beszédében Németország lojális támogatását helyezte kilátásba. A múltban gyakran előfordult, hogy idegen hatalmak képviselői beleártották magukat az olasz belpolitikába, kormányválságokat igyekeztek előidézni és kormányaik különleges érdeke szerint elintéztetni, az olasz külpolitika is sokat szenvedett az ilyen illetéktelen beavatkozások miatt, úgy hogy joggal lehet gyanúval kísérni ezeket a bizalmas suttogásokat, annyival is inkább, mivel Stowa külpolitikája annak idején nagyon kereste a franciák kegyét. Nemzetek Szövetsége A SZELLEMI FGYÜTTMŰKÖDÉS NEMZETKÖZI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE. Parisból jelentik. A szellemi együttműködés nemzetközi bizottsága, amelyet a Népszövetség alakított meg, november 28-án ülésezésre ült össze Bergson elnöklete alatt Pártséban. Az ülésezés első napjait az albizottságok ülései foglalják le. A szellemi tulajdon albizottsága több kérdést tárgyal. A bibliográfiai albizottság a tudományos munka megfelelőbb szervezésének előmozdítására vonatkozó munkálatait folytatja. Az egyetemi albizottság a nemzeti hivatalokkal, valamint a diákok nemzetközi társaságának képviselőivel együttműködve az egyetemközi értesítések nemzetközi hivatalának létesítésével foglalkozik. A plenáris ülések december 5-én kezdődnek. Ezeken elsősorban a nemzetközi szellemi téren biztosítandó kölcsönsegítés kérdéseit vitatják meg. A bizottság tárgyalásain most első ízben vesznek részt az egyes országokban alakult albizottságok képviselői. Ezek az albizottságok, amelyek eddig Európa tizenhét országában működnek, a közvetítő szerepét töltik be a szellemi kölcsönös segítés és együttműködés terén a Népszövetség bizottsága és az illető országok Szellemi osztálya között. A magyar bizottságot Paukr Ákos egyetemi tanár képviseli. Szakértőként Grósz Emil egyetemi tanár is részt vesz a bizottság munkálataiban, erejét, bujdosó és vándorló légy a földön!“ Aztán tovább festette megrázó szavakkal Judás lelki kínjait, aki nem bírta el azt, hanem fölakasztotta magát. Majd a megtérésről beszélt, az Istennek végtelen irgalmáról, a bűnök bocsánatjáról. —... Törjetek meg mindnyájan, akik bűnösök vagytok, mert jobb betegnek lenni, jobb szegénynek lenni, koldusnak, az emberek között az utolsónak, semmint bűnösnek! Ámen! Mindenki megkönnyebbülve sóhajtott föl, mindenkire nagy hatást tett a beszéd. Kallós István bácsi fehérpettyes, kék zsebkendővel izzadó homlokát serülgette. Kint az utcaajtóban megálltam, míg a nép kivonult a templomból. Az öreg törvénybiró ezt mondta keresztkamájának, Bacsa Ferencnek: — No, az ifjú tisztelendő úr jól ráolvasott a bűnösre. A nép lassan hazavonult. Delet Kallós Imre harangozott, István bácsi nagyobbik fia. Ebéd után a cselédség elment hazulról, nagymamám ledőlt pihenni, nagyapám újságot olvasott. Két óra elmúlt, a nap melegen sütött. Én egy darabig a méhesben ültem, aztán eszembe jutott, hogy színes buborékot fújjak szappanléből. Kis tányérban a tűzhely szélén dörzsöltem a szappant, miikor a kutyánk mérgesen elvakkantotta magát, de aztán barátságos morgással ugrándozott körül valakit. A félig nyílt konyhaajtónál, kivül, megpillantottam Kallós bácsit. Nihogy hallgatózik, sovány nyakát előre nyújtja, sápadt arcán félelem ül, szemei sebesen forognak jobbra-balra. Csend mindenütt. Csak a legyek zümmögnek az ablaküvegen. Nyugalom az egész házban. Én moccanni sem merek. Eltelik néhány ijesztő perc. — Most jön a késért, — gondolom hangosan dobogó szívvel. — Nem jött be. Nesztelen árnyéka a félig nyílt ajtó előtt áll. Rémülten tapad szemem az ajtóra, de az nem nyilik ki jobban. Egyszerre csak az ajtó sarkánál két sovány, bütykös ujjat látok benyúlni. Reszketve fogja meg ez a két üli az odaakasztott templomkulcsot és óvatosan kihúzza a nyilason. Hallom, hogy végigcsoszog az ambituson. — Ugyan hová megy? minek neki most a kulcs? tűnődtem magamban, mikor elment. Majd én is kiléptem a folyosóra, s kiálltam az utcaajtóba. Az árnyékos utcasoron lócán, kidöntött, vastag akácfatörzsön asszonyok, lányok ültek, itt-ott legények is, és hellyel-közzel vígan szólt a harmonika igénytelen hangja. Hová mehetett a harangozó?.... De ha az után porfelhő kerekedik, s belőle hintó bontakozik ki. Vendégek jönnek, a nagybátyának. Befordulnak az udvarra s nemsokára vidám nevetés, hangos beszéd veri föl a csendet. Oda minden rossz érzés. A délután vígan telik el. Este, mikor már a nagybátyámék haza készülnek, jön Kallós Imre harangozni. — Édesapám visszament ebéd után a fekért tagra — mondja a fiú —, megparancsolta, hogy én harangozzak. — Jól van, Imre, csak harangozz, !— felelte nagyapám. — Nincs a helyén a kulcs! — kiáltott a fiú. Erre nekem kellett szólnom. Ijedt hangon mondtam el, hogy mit láttam délután. Az én félelmem a többiekre is átragadt. Imre haza,futott megnézni, nincs-e apja valahol otthon, nem feküdt-e le kazai tövébe, istállóba? Kocsisunk a kocsmába szaladt, nagymamám a templomajtót nézegette, de az be volt zárva. Közben visszatért Imre, meg a kocsis, hogy István bácsi nincs sehol. . . Ide-oda futkosott mindenki, mintha szerencsétlenséget érezett volna . . . Pedig micsoda fölséges nyári este borult a falura! Méla fényével mindent elárasztottó hold, ezüst sugara ott ringott a Szekince vizén, kékre festette a földet, aranyosra a tornyot. A kertből szegfűillatot űzött, a szellő, míg kint, a távol földeken milliónyi tücsök egyhangú zenéje szólt. Most egyszerre mindannyian kisereglettek a templomayitó elé. Én a kurcsi-fiukba dugtam az ujjam— Benne a kulcs belülről, — rebegtem és kezemet borzadva rántottam vissza. Mindenkit rémület szállott meg, mindenki tudta, hogy valami bajnak kellett történni. Engem annyira fölizgatott a még ismeretlen szerencsétlenség, hogy csak szaggatottan emlékszem az eseményekre. Lámpásokat hoztak. Még emberek jöttek. A templomajtót betörték. Sokáig jártak a padok közt, a karban. Végül fölmentek a toronyba. A lámpafény ámbolyogva libbent ablakról ablakra, csikorgott a szúette falépcső. — Elütötte a tizet. Egyszerre fönt a harangoknál nagy zaj támad. Az egyik toronyablak kivágódik és valaki lekiált. Nem értem, mit kiáltanak, de a harangozóné irtózatosan elkezd jajgatni, sikoltozni. Mind többen és többen állják körül a templom előtti teret. Fönt a toronyban recsegnek a keskeny, meredek lépcsők. Csak lassan jönnek le .,, Már acintetemben vannak . . . Hoznak valamit, — valami merev,hosszú tárgyat —, embert. . . Azóta évek múltak el, de soha el nem felejtem azt a szörnyű jelenetet, mikor először láttam, hogyan viszik az embert. Vagy öten fogták, nehézkesen, rogyó inakkal, dülüngőzve vitték, össze-összeütődtek. Két lelógó kéz söpörte a földet, a lámpa fénye szederjes arcra világított . . . Iszonyú volt! —■ Fölakasztotta magát a harang mellé, — szólt rekedten a kocsis. Letették a gyepre, mellé térdeltek. Élesztgették, de hiába! Nagybátyám a halott zsebéből egy kilógó papírt húzott ki. Lámpa mellett nézegették. Egy irkalap volt. A tiszta felére ákom-bákom betűkkel ez volt írva: „Az Isten irgalmazzon én bűnös lelkemnek. Nem bírom el a szégyent, hogy én legyek a felű csúfja. Ne hagyják elveszni két fiamat, meg a kedves hitestársamat“. Többre már nem emlékszem. Nagybátyámék másnap elvittek magukhoz, hogy feledjem a szörnyű eseményt. Csak azt tudom, hogy még évek múlva is fönnmaradt a szegény Kallós István szomorú históriája. Megalakult az új német kormány A nacionalisták Ébert lemondását követelik A jóvátételi bizottság ülése a szakértő bizottság ügyében A birodalmi kormány válsága a mai nappal befejeződött. Marx kormányalakítása sikerrel járt és az új kabinet kinevezése is megjelent. Az új birodalmi kormányban a nacionalisták nem vesznek részt. A hazafias szervezetek Berlinből érkező hírek szerint a kormányválsággal kapcsolatban Ebert lemondását követelik. A hazafias szervezetek elnökei a birodalom minden részéből vasárnapra Berlinben jönnek össze, hogy ebben a kérdésben döntsenek. A német nemzeti néppárt elnöke, Herst képviselő a birodalmi elnökhöz levelet intézett, amelyben szemrehányást tesz azért, hogy a parlamenti szokásokkal ellentétben nem az ellenzéki pártok egyikét bízta meg kabinetalakítással. A német nép túlnyomó többsége a mostani kormányrendszertől való eltérést és a jobbra való orientálódást követeli. Ha a birodalmi gyűlés nem tud ennek a néphangulatnak kifejezést adni, a birodalmi elnöknek felhatalmazást kelladni ez új kormánynak a birodalmi gyűlés feloszlatására. A jóvátételi bizottság ma délután tartotta meg fontos ülését, amelyen a szakértő bizottságról kelletthatároznia. Az ülést hosszas sajtóclatározás előzte meg és eléje minden oldalról a legfeszültebb várakozással tekintettek . Amennyire a késő éjjeli órákig érkezett jlentéskből megítélhtő, áthidaló formulában állapodtak meg, ami végleges elintézésnek aligha tekinthető. Lehetséges, hogy Anglia a választások előtt nem akart messzire kiható lépésekhez folyamodni. Aszuf Rabmner Berlin, november 30. (Wolff.) A birodalmi elnök Marx tanácselnököt, a birodalmi gyűlés tagját, kancellárrá nevezte ki és javaslatára a birodalmi kormányt a következőképp alakította meg. Birodalmi kancellár: Marx. Helyettes kancellár és belügyminiszter: Jarres. Külügyminiszter: Stresemann. Munkaügyi miniszter: Brauns. Véderőügyi miniszter: Gessler. Pénzügyminiszter: Luther. Közlekedésügyi miniszter: Oeser. Közélelmezési miniszter: gróf Kanitz. Postaügyi miniszter: Höfle, akit egyúttal a megszállott területek birodalmi minisztériuma ügyeinek ellátásával is megbíztak Gazdasági miniszter: Hamm nyugalmazott bajor államminiszter. Igazságügy-miniszter: Emminger államügyész. A jövő hét végén megáll a bankóprés Berlin, nov. 30. A bankóprés, amely eddig a még kiadott megrendelések teljesítésén dolgozott, ma részben megállott. A birodalmi bank számára dolgozó magánnyomdák tekintélyes része a mai nappal abbahagyta a bankjegyelőállítást. A papírmárkaelőállítás csökkentését fokozott ütemben folytatják és kilátásba helyezik, hogy legkésőbb a jövő hét végéig a bankóprés teljesen megáll. Az élelmiszerárak estek. A Szakértőbizottság összetétele Bécs, november 30. (A Százat tudósítójának telefonjelentése.) Párisiból jelentik: A jóvátételi bizottság ma délután 3 órakor tartotta meg ülését, amelyen elsősorban is a német memorandumnak a belga monopóliumra vonatkozó kérdéseit tárgyalta. A szakértői bizottságra vonatkozó határozat ma estéig valószínűleg mglesz. A szakértői bizottságba semleges államokat nem fognak felvenni, de egy amerikaimegfigyelőt meg fognak hallgatni. A határozatok csak fakultatív jellegűek lesznek, azaz egyik fél részére sem kötelezőek. A szakértői bizottság feladata az lesz, hogy megállapítsa, vájjon Németország a legközelebbi három évben milyen összegű jóvátétel megfizetésére képes. A bizottság székhelye Berlinben lesz és kizárólag szakemberek lesznek a tagjai, tehát egyáltalában nem politikusok. Bíznak benne, hogy a szakértői bizottság ezt év végéig meghozza döntését. A delegátusokat a jóvátételi bizottság nevezi ki. Ami a düsseldorfi egyezményt illeti, a jóvátételi bizottságnak erről hivatalosan még nincsen tudomása és így csak akkor akar vele foglalkozni, íga a kormányok vlamelyike erről hivatalos értesítést küld. FÁBIÁN ERNŐ erdélyi tárgyú, romantikus és humoros regénye a FEKETERÉZ ALATT MEGJELENT Ára 4000 K. Kapható a SZÓZAT kiadóhivatalában, Rózsa u. 111. a