Szózat, 1924. április (6. évfolyam, 76-93. szám)
1924-04-01 / 76. szám
. cég'te kuhántását, (ébreziatik )a nemzet öncélultáigSánaik rovására fejlődöttt klegenteik nagyranövését, íháitaisni tényezőkké való dzmosodá- I sát. •Néhaády lőcsláíbu, oufewbajo®, asztmás zsidó bán Mr, aki a magyar nép és a miagyar nerazjet muhikaá'Hékein hízott fel panaszit a módba, ultiimátumot mer küldeni a magyar állami hia’dalomnak és mint’ egyenlő rangú fél tárgyal vele. A vér az arcunkba szökikennek láttán, de viszont kénytelenek vagyunk ,annak megállapításával, hogy a ma, ■ gya’r állam ,és a magyar nép megérdemlik, hogy ezek a gazdasági különítmények ebben a modorban, ése ezzel a taktikával lépjenek fel, megérdemli, mert megtűrte a bankokhatalmát, megtűrte fejlődését, megtűrte megizmosodását.Megtűri, hogy az egész magyar gazdasági élet nevében beszéljen néhány zsidó. Vájjon csak belőlük áll a magyar ipari, kereskedelmi és pénzügyiélet képviselete. Miért nincsen közöttük Sebesta Kolos, a Nemzeti Hitelintézet vezérigazgatója, miért nincsen ott Horámszky Dezső, az OKHvezéré igazgatójaés Balla Géza, a Hungária Bank vezérigazgatója ? Miért nincsen ott valamenpekyi keresztény hitelintézet képviselete, miért nincsen köztük azoknak keresztény magyar vezetősége? Hol vannak a magyar gazdasági élet más intézményei, tényezői és vezéremberei, akiknek talán szintén volna hozzászólásuk a részvénytársaságok vagyonrosttságához? Miért hallgatnak? Talán, azért, mert helyettük is beszél, vagy egyenesen nevükben beszél az a néhány zsidó nagybank és bankigazgató, akiket a kormány példátlan stílustalansága, gazdasági gondolat szegénysége és indolenciája, mint a piócákat, a nemzet nyakába eresztett? A keresztény gazdasági tényezők és intézmények azért hallgatnak, mert egyfelől szegényebbek és önzetlenebbek, másfelől pedig mert szervezetilegebbek. A keresztény gazdasági élet vezetői nem ülnek össze minden nagy gazdaságpolitikai kérdés eldöntése .litt, nem az kétezrek, nemülnek hárman- négyen autóba, nem benzineznek föl a miniszterelnökhöz, vagy a pénzügyminiszterhez, akikhez kész ultimátumokkal törnek. A keresztény magyar gazdasági intésztményekés tényezők hangját nem halljuk ilyenkor. Ez ajelenség fájdalmas bizonyítéka teljes szervezetlenségünknek s lehetővé teszik, hogy a zsidó bankaligarchia, mintegyetemes magyar gazdasági felet .képviseleté jelenjék meg olyankor, amikor saját külön érdekéről van szó s az egyetemes magyar gazdasági élet nyomathatva zsaroljon» magának kedvezéseket. A keresztény gazdasági intéznényeknek mindig meg kellene eizőflakosoik, ha akár elvi, akár pedig mértékben való ellentét választja el őket a zsidó bankkülönítméselyelő álláspontjától. Ez a különbség megvan mindig és mindenkor, de nem jut kifejezésre, nem halljuk a tiltakozó blamgolt, hanem tűrjüka zsidó bankkülönítmények elyiségi fetétlen terrorját. Most, amikor ez a terkor kulminációs ponthoz áll, amikor már az élanihatalomnak arcélba vágja a krettyüt, elérkezettt az időpont,amikorasidó bankkülönítmények éltetősúlyairól beszéljünk. A zsidó bankokráciának ellensúlyt egyedül a keresztény gazdasági élet egyeteme tud adni, a, keresztény magyar gazdasági életnek is meg kell találnia, maga hangját, a mágia súlyát és súlyán keresztül a zsidó arcátlanság és hatalmi mohójáig végleges letörését. Ehhez a magyar társadalom részéről, a kicsinyes szempontoknak kitopcsaláda, egy grandiózus összefogás volna szükséges, a kormány részéről pedig a bankrablókká szenvíbhed való fellépés. Mind a ktettő hiányzik,de mind a ktettőt meg lehet szerezni, tovább me gyűlik, meg kell szerezni, ha nemakarjuk, hogy a bankkülönítmények mindenkor diktatórius erővel vonuljanak f fel a magyar gazdasági és politikai feleiben, amikor a nemzet- és a magyar állami gondolat érdekével szemben a saját érdeküket, kell meg védelmezni. Most csak meg egy szót akarunk szólni „hazánk pénzügyi nagyságaihoz.“ Kérdjük, ha olyan érzékenyek a maguk üzleti és banki tisztességére, miért nem feleltek Eckhardt Tiborijaik a nemzetgyűlésben ellenük elmondott vádjaira? Hol voltaka TEBE és hol voltak az Adolfok, hól voltak a Bernáth és hól voltak a Simonok, hol volt a GyOSz és hol volt Fenyő Miksa, hová maradtak az intervük és szakvélemények ? Miért nem ültekössze a TÉBE teljes ülésére, hogy visszaverjék a diffamáló vádakat? Eckhardt Tibor hamis számlákkal és koronarontással vádolta, meg hazánk e „pénzügyi nagyságait“,, akikahelyett, hogy elintézteik volna az ügyek nagyságuk csúcstetejéről Hallgattak, ahogy az óriások szoktak, Eckhardt ugyanis csak az üzleti becsületüket érintette, tehát némák maradtak, a kormány ellenben bugyellárisaikhoz nyúlt, tehát fafajon dűltek. »Eölzendülni, lázadni, ülésezni fes ’tiltakozni nem a megtámadott üzletibecsület, bánam ,a megtámadott Wertheimi kastéza, pénztárca és oldalzsteb miatt szokás, a nagyok, különösen „hazánk pénzügyi nagyjainak“ világában. Ennek a törvénynek eleget is tettek óriásaink. Annyira eleget, hogy egfesz a terror útjára mielfedzkedjek. Ezzel a terrorral szemben pedig felemelük tiltakozó, szavunkat és kérdjük a kormányt, meddig? Mikor lesz elég? Legyen vége a rablásnak! E kettőn kívül, befejezett darabja csak egy van még Tolsztojnak. Egy négyfelvonásos Vígjáték, melyet orosz színpadokon gyakran és nagy hatást keltve játszottak. Címe: A művelődés gyümölcsei. Komikuma a műveit osztályok és a nép ellentétéből fakad, írójának célzatossága azonban nagyon is kirívó s a darab műveit alakjai nagyon is torzítva vannak. Sokkal érdekesebb e vígjátéknál Tolsztojnak utolsó, de sajnos befejezetlenül maradt ■tragédiája, melynek szószerinti címe: A fény bevilágít a sötétségbe. Csak négy felvonás készült el belőle, az utolsónak csupán terve maradt hátra. A darab címe János evangéliuma 1. fejezetének 5. versére utal, ahol ezeket olvassuk: „És a világosság a sötétségben világoskodik, de a sötétség azt föl nem fogta”. Mondanivalója, meséje csupa célzatosság. Hősében, Saryazev földbirtokosban Tolsztoj a maga életfordulatát akarta elbeszélni és azt, hogy miként került miatta összeütközésbe családjával és környezetével. Saryazev fel akarja osztani birtokát a parasztok között, elveti az egyház dogmáit, megveti az államhatalmat és szigorúan — szinte betű szerint — az evangélium szerint ■akar élni. Ő maga azonban feleségének befolyása következtében csak félmunkát végez, aminthogy egész jellemében van valami bizonytalanság és ingadozás. Ellenben az ö eszemeinek hatása alatt álló Boris herceg következetesen végigviszi mesterének tanításait. A katonaságnál megtagadja az engedelmességet, semiatt a büntető zászlóaljba osztják be. Anyja a cárhoz könyörög érte, de hiába. Ekkor boszszúból, hogy fiát tönkretette, megöli Saryuzevet, ki haldokolva azt vallja a betódulóknak, hogy tévedésből maga ejtett magán halálos sebet.» E darab Tolsztoj valamennyi drámája között a legnehézkesebb. Egy-egy jelenete néha nem egyéb, mint hosszú elméleti vitatkozás. A tendencia a maga könyörtelen határozottságával talán imponáló, de avégső elvi megoldással az író adós marad. Ahhoz meg igazán nem tudunk mit szólni, hogy amikor a fanatikus következetességű Boris herceget a katonaságnál faggatják, erre a kérdésre: „Ön szerint tehát állam és kormányzat fölöslegesek?”, ezt feleli: „Ezt igazán nem tudom”. (III. felv.) Tolsztoj nagy emberábrázoló ereje azonban itt is megnyilatkozik. Főhősét, a félig cselekvő istorgszevet igen eredeti és igaz módon mutatja be, de különösen nagy élénkséggel jut érvényre gúnyoló ereje, melyet az emberi butaság ellen szegez. Alig festették még olyan kitűnően a lelki középszerűséget, a szürke jelentéktelenséget s a butasággal párosult energiát, mint ahogy Tolsztoj mutatja be Saryuzev sógornőjének, Alexandra Ivanovnának alakjában. . .. Sokszor hangoztatott nézet az irodalom történetében és az irodalmi kritikában, hogy minden mű voltaképpen az , író önvallomása. Ez a megállapítás Tolsztoj műveire kétszeresen igaz. Más író is önmagát mutatja meg, művein keresztül, de alig rajzolta modern író életének fő problémáját, kétségeit és tisztulásának szükségét olyan éles határozottsággal, olyan világ”»* H'mafifea tekintéssel, mint Tolsztoj. 1924 ÁPRILIS 1 KEDD BELPOLITIKA A fajvédő csapat erőjeljes vitát indít a szanálási javaslatól szellem A fajvédő csoport hétfőn este Gömbös Gyula lakásán megbeszélést tartott, melyen a szanálási javaslatokkal szemben követenidő magatartásáról tanácskozott. A megbeszélésen részt vett a fajvédő csoport minden tagja, a beteg Lendvai István kivételével és jelen volt a csoport több kültagja is. A tanácskozások során teljesen egyöntetűvélemény és állásfoglalás alakult ki. A fajvédő csoport a szanálást javasoatokkal szemben minden kicsinyes fajdíjkáizástól mentes, elvi alapokból kiinduló erőteljes vitát indít, és nem szorítkozik csupán a forttitkára, hanem pozitív irányban is megjelöli a felbontakozás helyes útjait. A Kölcsön a falu népénél* súlyos megterhelését jelenti l*esth y !*úl ftessétre GyöngUn Pesthy Pál igazságügyminiszter vasárnap beszédet mondott Gyünkön, a Faluszövetség alakuló ülésén. Ő is, mint Kállay és Korányi, azzal indokolta a kölcsön szükségességét, hogy mentesülünk az állítólag ötmilliárd aranykorona összegű jóvátételi követeléstől, másrészt meg tudjuk állítani a korona zuhanását. Ugyanakkor elismerte, hogy a szanálási Programm óriási terheket jelent és hogy elsősorban megint a falu népét fogják sújtani ezek a terhek. Nagyon csodáljuk, hogy Pesthy Pál a kölcsön szörnyű következményinek teljes tudatában ennyire szükségesnek tartja mégis a kölcsönt. Hiszen a jóvátétel a külföldi kölcsönnel még nincs elhárítva, másrészt pedig a gazdasági szanálást el lehetett volna érni azáltal, ha a kormány idejében megvalósította volna a fajvédők gazdasági programmját és saját erőnkből való talpraállásra törekedett volna. — Egész létünk — mondotta az igazságügyi miniszter — azon fordul meg, sikerülne külföldi kölcsönt szerezni. Magyarországra 5 milliárd aranykorona jóvátételt akartak kivetni, ami teljesen tönkretett volna minket. A kormánynak azonban sikerült ezt a követelést elhhárítani és a külföldről segítséget biztosítani. Elismeri, hogy nagyon súlyos feltételei vannak a kölcsönnek. Súlyos lekötöttség és vagy megterheltetés az, ami ránk következik, de -y mondotta — ha ezeket nem fogadjuk el, odajutunk, ahol Németország van. Ebben az esetben Magyarország eltűnnék a föld széléről. Ha nem kapnák meg a kölcsönt, pénzünk még kevesebbet érne, mindennek felszaladna az ára és a fix fizetésnek nem tudnák életüket fenntartani, aminek következtében kitörne a forradalom, amely mindenkit tönkretenne. A külföldi kölcsönnel mindennek az ellenkezőjét érjük el Adóban ugyan nagyon meg fogjuk érezni az átmeneti állapotot, de ez még csekély összeg az ötmilliárdos jóvátételhez képest. Ezt a keresztet— mondotta —vállalnunk kell. A terhek elsősorban megint a falut és annak népét fogják sújtani. A Pirostya te ftvére fe Ugye A nemzetgyűlés szombati interpretám fe napján Fábiáni Béla zsidó fajvédő képviselő kérdőre vonta a kocmátoyitt «. Piiims&aitfeeitylétoefc cisloungtr&fi fogadtateáis'a miatt. A ■ csauigsrtádi bombamerfenyiket ügyében ugyátois r— miiirub titsmerrtettes — Tetartóztatták Plitrwsik'a főihadnagyot és ttetetVérfetti felbujtás gyanujá: amit állt. A tvédl* tanács mtofet mfendiketitőjütet. .-■zaíbádlálbra' helyezte és haza!c*r(kezteni!k alk'almia'yan a cslngirádit ikérte's Eteny fiatalság a páliyatodvarra gyűlt és üdvözölte (ílke't, hiatogio Etalhie, hogy « keresztfeny anágyiarssegjért való munkállíkodásukat folyt'aki'álk 'i’ovátóba is. Fálbi'áu bímipátót», l'áfet emlegetett, vfizsigáílattal eürgteist't, amit az igazság ugyanis ín f isss tekriki Tátitóisiba i s helyzeteiset. Mint ér't feteülüinik, Gsomgináidon nagy miegeti közéste'l tángyailjáik Fábeábi mzerépítőét és azt a' váSaisits melyet' a'z liigazisiaisigyailiui ilszteidol ikierősz'aik’ont Li'r siikeiriüttit. A PiirolsikátteS't'véreik ál'-i tiaitlindágában, a csunguiádli -közönség első perctol kezdve- n’etodittlhetfeiletet iss hízott. Most,amikor szabadlábon vannak és megcáfolhatják a szentit'a lápok álifa'i itter'je,szitteit ezáimtscál'ata 'life fogást se mesét, s kiderül, hogy a Pi'nosika-testvéreik egyike eliten sem anterült fel c'einanifele' alapos gy'amlu. infilintszeriftemn. cs'aik. ázom .a tféven sodró diáik helye a mekrénybtelt ügyfébe, hogy ők ,voltak a csernaimdl inWatern álfflskenélsiwéeyi flaital kiág' láítttfato és szereplő vezetői. A kealt- hetetlen s'zigQuusaiglg'al_ leMyt’atotit vise«gálát semannfiále ikoanipTtotoiáttá'lóit sem tudott ellfenyiki pincdul kiáflini és felmenni leViiT«: auá r eleve: fe'kétségiteten. Éppen eszelii/ baupátil'olásról szó sem: lehet aklíoir, almSskoir a ^sottilguiául; fiatalság ;az áff't'atilianiul szenvedett visziagénát’i fogdá'góól hazatérő Pia Vérekét' üdvözölle.^ Aa-1 üdvözletes’Otván eg'y álkémia merényletéről és az abból ketintikezett t- biíni te'tőügyii’ől egyetlen szó sem esett. Fóbiáin beis'zédáben tsöli'ált' ismétesialk az a jellegzetes- gyűlölködés állalkozott meg, mely az egyszer űzésbe vett áldoztatot a végletekig követni, de még azt is'meg 'akarja semmiib'istennti, akii az áláttalnul szenvedő ilator részvételt érez.