Szózat, 1924. április (6. évfolyam, 76-93. szám)
1924-04-16 / 86. szám
( Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rózsasarok) Telefon: Szerkesztőség József 63—32, József 64—16,kiadóhivatal: József 63—ál fiókkiadóhivatal: V., Városház utca 10. Tel.: 77—81. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: ZSILINSZKY ENDRE Ára 1300 korona IST.FIZETÉSIÁRAK: egy hónapra . ......... 30.060 kor. Negyedévre............... .. 00.000 kor Külföldre az előfizetési ár kétszeresét számítjuk Egyes szint ára hétköznap ... 1500 kor Vasárnap ..................................... 2000 kor VL ÉVFOLYAM 86. SZÁM SZERDA , BUDAPEST, 1924 ÁPRILIS 16 Magyar front Alig indultak, meg az egy hétig hallgató rotációs gépek: első termésük egy minden oldalról felénk hördülő vád, hogy elárultuk és elgáncsoltuk a polgári frontot. Megbontottuk annak a frontnak egységét, amely mindennél szentebb és csatlakoztunk azokhoz, akik osztályharc alapján állva a polgári gondolat ellenségei. Nem tudjuk, hogy micsoda jogcímek vetik szemünkre e vádat és mily alapon tartanak felelősségrevonást velünk szemben. Tartanak pedig elsősorban azok az újságok, amelyek akkor felejtették el a polgári szolidaritás törvényét, amikor az egész polgári rendszer omladozóban volt, amikor a forradalmi erők teljes támadásban voltak a polgári társadalom ellen. Ugyanazok a tollak, amelyek akkor a polgári társadalom ellenében vonuló erőket szolgálták, akik a polgári társadalom szétzüllesztőinek, Kun Bélának, Böhm Vilmosnak és a többi bolseviki vezérnek fejére koszorút fontak, most valószínűleg elfelejtkezve erről a szolgálatról, ugyanazzal a lendülettel sietnek a polgári front, a polgári egység és a polgári szolidaritás védelmére. Akkoriban a forradalmak idején nem volt ijedvés előttük a polgári front egysége és minden megmozdulásukat, amely a polgári gondolat alátámasztására váltódott ki izmainkból, röviden ellenforradalmi kísérletnek nevezték. Ugyanezek a bérelt tollak követelték az ellenforradalom legteljesebb letörését és megfékezését, sőt fegyveres erővel való elfojtását, amely tollak ma bennünket a polgári szolidaritás megszegésével vádolnak. A budapesti újságírás memóriája nagy kihagyásokkal működik és kellemes hirtelenséggel felejti el a mai kapitalista sajtó hitvány szereplését, amellyel a bolsevizmus sírjába segített rugdalni a nemzetet és amel lyel segített kiölni a nemzeti ellenállás minden kísérletét. Éppen mi vagyunk azok, akik tetemre szólítjuk a múltat, akik nem engedjük kényelmes felejtésbe siklani ennek a sajtónak nemzetrontó tevékenységét, mi vagyunk, akik számon tartjuk a múlt bűneit, amely bűnök a nemzeti állam és a polgárság ellen sikoltó és jóvátehetetlen bűnök. E bűnök megtorlásán követeltük mindenkor ennek, a sajtónak megfékezését és elhallgattatását, e bűnök miatt nem érzünk semmi néven nevezendő szolidaritást, mert bármi néven nevezhető is a velük való szolidaritásba helyezkedés, egyet jelent forradalmi múltjukkal, a polgári létet felborító múltjukkal való szolidaritással. Csak ennek a sajtónak szemérmetlenségétől telik a polgári front elárulásának vádja, tehát büszkén és tiszta lelkiismeretünk tudatában utasítunk vissza minden efféle orcátlankodást, mert mindenkor erőteljesebben és eredményesebben védtük meg a polgári front egységét, a forradalom minden kísérletével szemben, mint azok, kik a forradalom idején egy követ fújtak a kom- munista személtel. A szociális fejlődés lovagjai, e fejlődésnek nevében, a most bennünket támadó tollal ítélték halálra a polgári társadalmat és csatlakoztak a proletariátushoz. Közülünk aki ezen a fronton harcol, senki nem tartozott azok közé, akik a forradalom kiszolgálói, támasztékai és bérencei voltak, de vájjon a polgári szolidaritás újsütetű lovagjai elmondhatják-e ezt magukról? Mi más szemszögből nézzük az életet és a jelenségeket, más mértékegységet alkalmazunk, a jelenségek megmérésére és értékelésére, mi nem vagyunk hajlandók a nemzetnek osztályokra való tagozódását elismerni, nem ismerünk osztályokat, csak magyar emberekét.. Harcainkat sem polgári és szociáldemokrata frontokra, tagozódva ..vívjuk meg, hanem világnézeti elhatárolásokat állítunk, illetve uraink magunk és ellenfeleink közé. A világnézeti ibizdelem nem ismer osztálykülönbségetet, csak a vérnek és a meggyőződésnek különbségeit és ezen az alapon állva küzdünk mindenkor fajtánkért, hitünkért és meggyőződésünkért. Mint az ellenforradalom képviselői, állandóan harcban vagyunk a forradalom lappangó gondolatával és burkolt kísérleteivel, s e harcunkkal és harcunkban magunkra maradunk, nem támogat bennünket az a sajtó, amely most a polgári front elárulásának perfid és alávaló vádjával öltögeti felénk anyelvét. Nem érdekel túlságosan ennek a sajtónak velünk szemben való nyelvöltögetése, amely mozdulaton egy centrális fájdalom átnyilallását vagyunk kénytelenek megállapítani. E fájdalom faji fájdalom, a legintenzívebb érzés, amelynek centruma ott van, ahol a lapkiadóvállalatok wertheimkasszája szerénykedik. Az üzletnek és a wertheinkasszának fájdalmát, az elmaradt haszon és üzlet veszteségét nem tudjuk pótolni, de biztosítjuk őket, hogy mi nem üzletből, nem konjunktúrából és nem haszonért indítottuk néhány napi hallgatás után szárnyára lapunkat, hanem belső hitből és meggyőződésből, nekünk az üzleti haszon teljesen mellékes, cselekedeteinket, sohasem a főkönyvi haszontétel, hanem, egynegyedül lelkiismeretünk fogja megszabni. Nem tudjuk magunkat azonosítani a bennünket támadó újságok, szociálpolitikiai felfogásával,amely osztályba vopt, külön polgári és külön minkástársadalmat ismer, mi állandóan egyszeres szociálpolitikát hirdettünk, sajnos politika a megvalósításának útjáról a kerü életért, úgyhogy a mai napig ez vaj csekély eredménnyel járt. Nekünk mind, az volt az álláspontunk, hogy szociálpolitika, törekvésekkel és reformokkal mentül több önálló gazdasági individuumot, kisembert neveljünk, akiket erkölcsileg és szellemileg fúl kell emelnünk, tehát felülről lefelékell szociálpolitikát csinálnunk. Nem ismerünk külön polgári és külön munkásfrontot, de igenis ismerünk magyar frontot, amely magyar frontnak legidélezettebb és legelőretoltabb őrállomásán továbbra is fogjuk teljesíteni fajtánkkal, a magyarsággal szemben vállalt szent kötelességünket. Az ellenzék folytatja küzdelmét a szanálási javaslatok ellen Friedrich István beszéde • A szanálás tönkreteszi megmaradt iparunkat Új monarchia készül cseh vezetés és szláv túlsúly alatt A szanálási javaslatok vitája a tizenhat órás ülések ellenére ifti medrében, folyik tovább, sőt egyre élénkebib lesz. A kormánynak az a törekvése, hogy a házszabályok adta jogokat végletekig kihasználva, a tárgyalási idő erőszakolt elnyújtásával megakadályozza az ellenzéki tiltakozásés kritika teljes kibontakozását, kudarcot vallott. Még mintegy tizennyolc ellenzéki, szónok mondja el bírálatát a javaslatok felett, s így csütörtökig, amikorra a kormány a javaslatok megszavazását remélte, még a javaslat általános vitája sem fog véget érni. Több nagy jelentőségű felszólalás van még hátra, amelyek elé igen nagy érdeklődéssel néznek a politikai körök. A holnapi ülésen kerül sorraKlári Ferenc, aki kifejti majd a fajvédő csoport gazdasági programonját, megjelölve az utat, amelyen a lealázó feltételű külföldi kölcsön nélkül is saját erőnkből, saját eszközeinkkel szanálni, lehet az országot. A fajvédő csoport tagjai részéről elhangzott kritikákután Gömbös Gyulának a felszólalások tanulságait összegező beszéde fejezi majd be a csoport részéről a vitát, az egész ellenzéki kritika záróbeszédét pedig valószínűleg Szilágyi Lajos mondja. A mai vita kiemelkedő pontja Friedrich István beszéde volt, aki megvilágította, hogy az egész tölcsönakció tulajdonképpen újabb kísérletet jelent az antant részéről az eddigiekhez hasonló rnt becsapásra., A javaslatokkal teljesen kiszolgáltatjuk az országot az antantnak, mégpedig főként az irántunk ellenséges érzésű országoknak.’ Amit ezeken a javaslatokon keresztül felénk nyújt, az antant — mondotta Friedrich — nem mentőöv, hanem fojtogató hurok. Ami itt most készül, semmi egyéb, mint a dunamenti monarchia feltámasztása, de szláv hegemónia és csel vezetés alatt, melyben a magyarság nagyon alárendelt, elnyomott és reménnelen helyzetbe kerülhetne csupán. Élénk színekkel vázolta Friedrich azt a sanyarú helyzetet, melybe iparunk jutna, ha a javaslatok törvénnyé emelkednek. Friedrich István fejtegetéseit az egész Ház nagy figyeleimmmel hallgatta és szavai láthatólag nagy hatással voltak a túloldalra is. n r ' , ' r. : ■ • •- '. / .A temzetgyűlés ■ keddi ülését ,két órakor nyitotta meg Szoitovszky Béla elnök. A szanálási javaslatokhoz elsőnek Farkas István szólalt fel: Jenji hajlandó ilyen messaeiniwu» felkataluiaziin «dói A kormánynak. Erőteljesebb szociálsürgés, A szanálás, szej-jiuito jókápi drágasá'fijlt fog arozni, A javasoatot nem fogadja, el. Sánidor Pál: A többség politikája nem hozott jóhír helyzetbe ' a skfűsökkel szemben. Olyan kormány nyújtja be a. .iavas&totoat, anzuegy 'iránt a&téna.uos a bizalmmtlanság. A javaslatokat azért mégis elfogadja, mert biomiikus életteli bőségeket tet. Foglalkozik Franciaország szerepével és azon viszonyokkal, amelyek a békeszerződést, létrehozták. ,A kölcsön kezelése tekintetteli aggodalmai vannak. Tudomása van arról, hogy egy pullinisaferi tisztviselő egy negyvenmlilkóról szóló nyugtát tízmillióvá állított ki. Vans József népjóléti miniszter: Nevezze meg! Sándor Pál: figytelsziika a rendszer, hogy apanamáikat nem büntetik,meg. Utain Ferenc: Ez Így van! Pánimaoószág! !nagy zaj.) Sándor Pál: Az eddigi gazdasági diktatúra a tönk szélére juttatta az országot. Ezután elköveteli, hogy a felesleges hivatalaikat szüntessék meg.Dénes István: Úgy'látja'a helyzetet, hogy a javaslatok elfogadásáva" semi tesz nyugalom az országban. A külföldi kölcsömre szülkságünk nincs, saját erőnkből is talpra állhatunk. Szerinte a 'külföldi..kölcsön csak BethlenIstván pozíciójának megerősítésén' szolgál. Délutáni ülés A délutáni ülést negyed négy órakor nyitották meg Huszár Károly alelnök. Dénes István folytatja beszédét: Az idilföldi kölcsön a trianoni kötelezettségeink teljesíthetésére adatolt. Fefogása szerint a magyar kormánynak, pénzügyminiszternek hozzá sem szabad nyúlni a kölcsönhöz, ehhez csak a főbiztosnak lesz joga. A külföldnek e nagyfokú bizalmatlansága rábírhatta volna arra a kormányt, hogy ne forduljon a külföldikölcsön kétes eredményéhez. Az előjelek azt mutatják, hogy a beígért 250 millió kölcsönből csak 40 , százalékot fogaink megkapni. Súlyos aggályokat támaszt a pénzügyi politika működése elé. Egyik oldalon a, szálaálási javaslatok keretében mérhetetlenül növelik adrágaságot— a másik oldalon megszüntetni óhajtják az, inflációt. — Az adókkal foglalkozva azt mondja, hogy az adók ,legnagyobbrészt a szegény íéposztályokatsújtják. De nem segítenek' a javaslatok a köztisztviselő helyzetén. Felkiáltások az egységes párton. Ezt már hallottuk. Dénesi István: Természetes, hogy hallották.• Az egész ellenzék ezt mondja és bizonyítja', hogy ezekkel a javaslatokkal 'szanálni nem lehet. Mi történik a magánalkalmazottak ezreivel; a szabad ,szellemi mrtn■kásólckalV A miniszterelnök akciója idézte fel a jóvátétel kérdését.Zsiriásy: Ez írásba le van fektetve! Dénes István: A javaslatot nem fogadja el