Szózat, 1924. szeptember (6. évfolyam, 192-215. szám)

1924-09-13 / 201. szám

BELPOLITIKA A miniszterelnök­­elyettes tárgyalása a közmunkás­ megindításáról Értesülésünk szerint Vass József minisz­terelnökhelyettes a jövő hétre magához ké­rette az ország főispánjait és alispánjait, hogy velük a közmunkák ügyét megbeszélje. Hír szerint a tárgyalások eredményeképpen még az ősz folyamán meg fogják kezdeni a magyarországi összes hidak és utak javítását, hogy az egyre nagyobbodó munkanélkülisé­get még a tél beállta előtt csökkenthessék. Farkas Tibor beszámolója Zalaegerszegről jelentik: Farkas Tibor, a vá­ros pártonkívüli nemzetgyűlési képviselője szeptember, hó folyamán tartja beszámolóját Zalaegerszegen. A beszámolón részt vesznek és felszólalnak Czettler, Jenő és Griger­ Miklós képviselők is. A Keresztény Községi Párt tiltakozik a kormánybiztos törvénytelen kinevezése ellen A Keresztény Községi Párt intézőbizottsága ma Wolff Károly elnöklésével ülést tartott, amelyen foglalkoztak az új fővárosi kormány­­biztos kinevezésével és ezzel kapcsolatban meg­állapodtak a közigazgatási bizottságban helyet­­foglaló tagok állásfoglalását illetően, akik a hétfői ülésen tiltakozó deklarációt fognak fel­olvasni. E deklaráció magában foglalja a Ke­resztény Községi Párt álláspontját a kormány­­biztos kinevezésével szemben. Az intézőbizott­ság foglalkozott továbbá a párt téli munka­­programmjával és megállapította a beérkezett jelentések alapjána, hogy a téli agitációs k­am­­pányt nagy lendülettel és elszántsággal fogják megvalósítani az egyes kerületek pártszerve­zetei. A Keresztényszocialista Párt kerületközi értekezlete A­z Országos Ker­es­z­tén­y­s­zocialis­ta Párt fővárosi szervezetei, pénteken este kerületközi értekezletet tar­tottak dr. Lakatos Géza elnöklete alatt. Szabó József "nemzetgyűlési" képviselő bejelentette, hogy a párt a következő ősszel és téli időben alaposabban fekszik neki a főváros­­zervezésének. Megbotránkozással vette tudomásul az értekezlet, hogy a fővárosi gáz­gyárban üldözik a keresztényszoccialista­­­munkásokat. Kóródy Katona János ezután éles beszédben tette szóvá, hogy úgy a fővárosban, mint a vidéken a prostitúció mind szem­érmetlen­e­bbül tolakszik a nyilvánosság elé. Botrányos állapotok uralkodnak azokban az utcáikban, ahol iskolák vannak. Indítványozza, hogy a párt ezirányban keresse meg a belügyminisztert és a főkapitányságot, hogy a prostitúció visszaszoríttassék, az utcákat helyezzék szigorúbb ellenőrzés alá s amennyiben ennek ered­ménye nem volna, a" párt képviselő tagjai tegyék szóvá a nemzetgyűlésen is. E­zután megalakult a párt külpolitikai bizott­­­­s­ága, mely célul tűzi ki, hogy a külföldi keresztény és keresztényszocialista pártokkal a kapcsolatot meg­teremtse és ezáltal is szolgálja az intergitás gondo­latát. A bizottság tagjaivá megválasztották Ludvig Ernő főkonzult, Rutkafalvy Miklós v. államtitkárt, Szpiossél­ Zoltán min. tanácsost és Tobler János v. képviselőt, Szabó József képviselőt és Kóródy-Katona­ Jánost. A bizottság titkára dr. Nyisztor Zoltán teológiai tanár lett. V­égül foglalkozott a pártválasztmány a legkö­zelebb megtartandó országos pártkongresszus kérdé­sével és kimondotta, hogy a kongresszusra meg­hívják a külföldi­­keresztényszocialista vezéreket, kö­zöttük S­eg­gel osztrák, kancellárt is. Takarékossági bizottságot szervez a kormány A kormány legközelebb a Közgazdasági Tanács­hoz­ hason­lóan egy újabb bizottságot akar felállítani, amelyet takarékossági bizottság névre kereszteltek. A bizottságnak, mint a neve is mutatja, az vol­s a feladata, hogy a kormány­ takarékosságát ellenőrizze és esetleges újabb takarékossági rendszabályokra ter­vezetet dolgozzon ki, vagy tanácsokkal szolgáljon. A takarékosság­ kérdésében is tehát a kormány ahhoz a régi jó magyar szokáshoz folyamodik, hogy bizott­ságot küld ki a kérdés tanulmányozására. Különösen problematikussá teszi e bizottság működésének ered­ményességét a bizottság szervezetének összeállítása. A bizottságban ugyanis eddig még­­ismeretlen köz­­gazdasági szaktekintélyeken kívül képviselve lesz a nemzetgyűlés is, még­pedig három taggal. Nevezete­sen a kormánypárt részéről Erdélyi Aladárt, a kor­­mánytámogató csoport részéről Hegyeshalmy Lajost és az ellenzék részéről Hassa­y Károlyt akarja kine­vezni a kormány a bizottságba. Azt még megértenék, hogy a kormány az ellenzéki bizottsági tag kiválasz­tásánál nem a pártok számarányát veszi pontosan figyelembe. Ebből könnyen előállhatna az a képte­lenség, hogy a­ túlnyomó nagy többségében polgári ellenzéket esetleg egy szociáldemokrata képviselné. De viszont azt a kom­ánybölcsességet­­ sem tudjuk megérteni, amely éppen az­ egy tagból álló Balsay­­párt egyetlen tagját teszi,­meg az egész ellenzék kép­viselőjévé. Ez mégis talán kissé túlságos lebecsü­lés© az, ellenzéknek,' annál is 'inkább, mert politikai körökben nyílt titok, hogy Balsay nem­ is tartozik az ellen­zékhez. LEVELEK Hála és köszönet K­aptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szer­kesztő úr! Minden magyar ember háláját és köszö­netét érdemelte ki Jánosy rendőrtanácsos, a békés­csabai rendőrkapitányság vezetője, hogy nem enge­délyezte azt a népgyűlést, amelyen két szociáld­emo­k­rata nemzetgyűlési képviselő a „Nem­ akarunk tö­bbé háborút“ kérdést akarta tárgyalása alá venni. A tisz­­tánlátó magyar ember és nemesen érző emberbarát képe sugárzik ki abból a megtagadó végzésből, me­lyet a Népszava jóvoltából volt alkalmunk megis­merni. Az elutasító végzésből idézzük a követke­zőket: ,i ezen kérdésnek társadalomtudományi alapon, nyilvános népgyűlésen való tárgyalása megméte­lyező és a város nyugalmára zavaró hatással len­ne. Egy hazafias lelkesedéstől áthatott szónok kellő értelmiségű és öntudatos nemzeti érzésű hallgatóság előtt szociológiai alapon eredménnyel foglalkozhatna ezen kérdéssel. A békéscsabai nyil­vános népgyűlések ugyanazon egyénekből álló, állandó hallgatóságának kilencven százaléka azon­ban nem áll a magyar nemzeti öntudat azon ma­gaslatán és nem áll a kultúra azon színvonalán, hogy a ,­n nem akarunk többé háborút“ kérdései félre ne értenék, hogy a hódító, a támadó célú há­borút a minden állampolgár legszentebb köteles­ségét képező honvédelemtől megkülönböztetni tudnák — és ezért a legjobb szándékú szónok is a" fölvilágosító célt szolgáló tanítás helyett a felségsértés (Btk. 127. szakasz, 3. p.), a hűtlenség (Btk. 144. szakasz 35. p.) és a trianoni békeszerződés szerint is csak a belvédelem céljaira megnevezett magyar fegyveres erő elleni izgatás (1923. ITC. tc. 6. szakasz) veszedelmes csiráját hintené el a kellő kritikával nem rendelkező és az internacionaliz­must tévesen értelmező hallgatóság között és ez­zel a város rendjét és nyugalmát zavarná meg. A megcsonkított és a trianoni szerződés alapján f­efegyverzett nemzetünk nem háborút viselni, ha­nem élni akar! Honvédségünk létszáma és fölsze­relése még a hódító háború gondolatát is kizár­ja!... Tehát senkit sem kell a béke eszméinek megnyerni, senkit sem­ kell a hódító háború gon­dolataitól eltántorítani és nincs háborús uszító, kinek híveit elhódítani és­­működését ellensú­lyozni kellene!... A kérdésnek népgyűlés kere­tében leendő tárgyalása nemcsak fölösleges és indokolatlan, hanem a helyi viszonyokat tekint­ve, közbiztonsági szempontból káros és aggályos és éppen ezért, a m­inden valószínűség szerint feloszlatással végződő népgyűlést nem engedé­lyeztem“. E­­­minden tekintetben bölcs és elismerésre méltó határozatért Jánosy rendőrfőta­nácsost a Népszavá­ban fényes László természetesen megtámadja és úgy állítja be­­a Népszava olvasói előtt, mint a közsza­badságok ellenségét. Meg kell állapítani, hogy a magyarországi szociáldemokrata pártnak háború­­ellenes agitációját a magyarországi belföldi viszo­nyokból megmagyarázni egyáltalában nem lehet, amint ezt elutasító végzésében Jánosy is igen he­lyesen kifejtette. A sorozatos népgyűlések megtar­tására a magyarországi szociáldemokraták az ams­­terdami Inter­nációnál e központjából kapták a pa­rancsot. Az Internac.JOVJalé­nál múlt év novemberé­ben Hamburgban megtartott kongresszusa határoza­­tilag kimondotta, hogy az Internacionale kötelékébe tartozó szociáldemokraták, lakjanak bármelyik or­szágban, vagy legyenek bármely állam polgárai is, háború esetén nem hazájuk törvényeinek, hanem az Internacionale parancsának tartoznak engedelmes­kedni. A magyarországi szociáldemokrata párt és szakszervezetek nem voltak ugyan ezen a kongresz­­szuson képviselve, de vezetőségük kimondta, hogy mint az Internacionale tagjai, a­ határozatot ma­gukra nézve is kötelezőnek elismerik. Ezt­ tudva le­het csak megérteni ezeket a népgyűléseket, amelyek ,,a világ proletárjainak csapa­t­szemléje“-ként lettek elrendelve. K­ormányunk gyengesége juttatott bennünket, a diktatúra bukása után­ öt év­­múlva van, hogy ilyen öngyilkos tendencia ellen védekeznünk kell. De e gyengeséggel szemben jóleső örömünkre szorgl az, hogy vannak hazánkban Jánosyak, mert ők azok, akik bennünket­ egy újabb rémuralomtól meg fog­nak védeni! (Aláírás.) Hogyan óvja meg egészségeit Eláruljuk! — Igyék reggel, délben és ozson­­nára, egy csésze tiszta, erős, jó babkávét pótlék nélkül! Ez épségben tartja a szellemi frisseséget, fokozza a vese működését és így gyorsabb anyagcserét vált ki, ami a jó köz­érzetnek alapfeltétele. A kávé azonban jó legyen. Meinl Gyula r. I. - r A tirpákok városában Nyíregyháza, szeptember elején. Száz éve annak, hogy ennek a nagy ma­gyar városnak lakói szakadok lettek és meg­szabadultak a jobbágyságtól. Nagy szó volt ez akkor, amikor tudjuk, hogy másutt csak a diadalmas 48-as napok alatt szabadult fel a lenyűgözött jobbágy­sereg. 100 éve annak, hogy a nyáregyházi job­bágyság saját véres verejtékével gyűjtött ha­talmas összegen, 350.000 rénes forinton, meg­vásárolta uraitól, a Dessewffy grófoktól földjü­ket, amit eddig jobbágysorban műveltek. És ennek a diadalmas fel­szabad­ulásnak 100 éves évfordulóján ünnepi díszbe fog öltözni az egész tirpák város. Látogatás a városházán A városházán Kardos István városi kul­­­turtanácsos fogad le kötelező szívességgel. Kérésemre készségesen felvázolja az egész ünnepség nagyszerű prog­ramm­ját. — Először — mondja a tanácsnok — csak várostörténelmi kiállítást akartunk rendezni, amelyen ki akartuk állítani a centenáriumra vonatkozó okmányokat, régiségeket. De aztán jelentkeztek az iparosok kiállítástervel, je­lentkeztek a kereskdők vásártervvel, jelentkez­tek az iskolák, műkedvelő előadással, a tanítók, az „Üzenet a Hargittáról“ című irredenta szín­darabbal, tűzoltók az 50 éves fennállásukkal, athletikai klubok, úgyhogy oly naggyá da­gadt a szerény díszközgyűlésre és városkiáll­i­­tásra vonatkozó Programmunk, hogy kitoltuk­ négy napra, végül egy hétre... Azt hiszem, nem vallunk vele szégyent. ...Milyen idegenforgalomra számítanak? — Hogy őszinte legyek, nem árumintavá­­sárt terveztünk, csak meg akarjuk mutatni, mit tud a szorgalom és az akarat megterem­teni. És (itt büszkén lecsap az asztalra) egy országot várunk ide, a régi, nagy Magyaror­szágot. ... Ki rendezi az ünnepséget? —A Falu­ Szövetség, ő, mint altruista egye­sület, egynegyed árban meg tudja csinálni azt, ami egy városnak, a városi adminisztrációval, rengeteg vagyonba kerülne. — Kérem, mit jelent ez a „tirpák“ szó? — Ez a szó tótul azt jelenti, hogy „szen­vedő, tűrő“, vonatkozik pedig a 150 évvel ez­előtt ide letelepült jobbágyságra, akik akkor a szabad vallásgyakorlat miatt bizony sokat szenvedtek. — Kik voltak a betelepültek? — Gyoma, Orosháza, Békés, Szarvas job­bágyai.­­­..m Még eldiskurál­gatunk, megcsodáljuk a­ fa- ton a bér­ámázott tollat, amivel aláírta az ak­kori polgármester az „önálló­ törvényhatóság ” első aktáját. A mellé tett magyarázat agyaris végződik: Éljen' a haza! Éljen és viruljo­n egyháza város! A készülődés Az utcákon öntöző­kocsik vonulnak ' Sá­gig szörnyű viz- és porfelhőkbe burkolózva*. 'Jó kerteket, tereket virágokkal ültetik be, az egész város magán hordja a készülődés izgalmas lázát... A boltosok festik a redőnyöket, minden iparos rejtegeti, titkolja, mit is fog a kiállí­tásra vinni. Node azért láttam vasból ková­csolt rózsafát. Láttam selyembabát, aminek belseje manikűrkészlet... De nem szabad senkinek elmondanom. Az iparosok panaszkodnak, hogy mester-, embert nem lehet kapni aranyért sem, any­­nyira elvonja őket a munkától, a nekik való munkától, az építkezés, a renoválás... És az­­egész város, mint­­egy, felpiszkált hangyaboly, sürög-forog. .. csupán, a gimnazis­ták örülnek, hála a kiállásnak, csak kezdődik meg az előa­dás.

Next