Szózat, 1924. szeptember (6. évfolyam, 192-215. szám)
1924-09-04 / 194. szám
IM SZEPTEMBER 4 CSÜTÖRTÖK Diákkmbimki hivatalok nemzetközi kongresszusa Budapesten A MEFHOSz (Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége) rendezésében szeptember 4-étől 8-áig tartják a Nemzetek Diákszövetségének Külügyi Hivatalai negyedik nemzetközi kongresszusukat Budapesten. A kongresszusra tizenkilenc nemzet diáksága küldötte el képviselőit. Megjelennek az angol, amerikai, kanadai, dán, holland, észt, lett, finn, litván, svéd, svájci, osztrák, olasz, török, ukrán, magyar, lengyel, luxemburgi és a német kiküldöttek. A vendégek elhelyezéséről a MEFHOSz a legaprólékosabb figyelemmel és nagy szeretettel gondoskodik. Az érkező diákkiküldötteket a pályaudvaron a MEFHOSz kiküldöttei fogadják s autón szállásukra viszik őket. A vendégek a Hungária, Ritz, Bristol és Budapest több előkelő szállójában, azonkívül vendégszerető magyarori családoknál lesznek elhelyezve. Az egyesülések közötti szabad időt a város megtekintésére és kulturális értékeink megszemlélésére fogják fordítani. A negyedik nemzetközi kongresszust szeptember 5-én délelőtt fél 11 órakor a Pázmány Péter Tudományegyetem aulájában dr. Vámossy Zoltán egyetemi tanár, a MEFHOSz szövetség tanácsának elnöke nyitja meg ünnepélyes keretek között. A kongreszszus üléseinek tárgysorozatában szerepel minden egyes nemzet jelentése a külügyi osztályok működéséről. Szóvá teszik az egyes nemzetek közti diákcseréket és tanárcseréket. A tanulmányutak megkönynyítéséről, a külföldre utazó diákok útlevél, vízumszerzéséről és az utazási kedvezményekről szintén tárgyalásokat folytatnak. Az előadók ismertetnifogják nemzetközi vonatkozásban az egyes egyetemeken, uralkodó viszonyokat. A kongresszus szükségesnek tartja minden egyes egyetemen di atájékoztató hivatalok felállítását. Megbeszélés tárgyává teszik a végzett egyetemi hallgatók külföldön való elhelyezését és lépéseket tesznek aratók megkönnyítése érdekében. Az egyes nemzetek diákságai tankönyv-, műszer-, szaklap- és újságcsere akciót fog indítani. As egyes nemzetek diákságai állandó levélben összeköttetésének szükségességét felemelnék. Fontos pontja lesz a tárgysorozatnak diplomák nosztrifikálásának egységesítése érdekében folytatott tárgyalás. Az angol kiküldöttek az egyetemeket végzett egyének általános kereseti viszonyainak lehetőségéről tartanak előadást. Svájc kiküldöttei pedig az egyetemek és főiskolák tudományos filmmel valló ellátásának biztosítását kérik. A kongresszus több ülést fog tartani. Záróülésén délután lesz. A kongresszus külföldi résztvevői 8-án Varsóba utaznak a CUE (Társnépszövetség) ott tartandó kongresszusára. Magyar aranyból készültek az új oláh aranypénzek Befejezték az Osztrák-Magyar Bank felszámolását — Bukaresti tudósítónktól — Az Osztrák-Magyar Bank felszámolása alkalmából a bank pincéjében őrzött aranykészlet elosztás alá került az utódállamok közt a momarkiából kapott területekkel egyidejűleg átvett terhek arányában. A likvidálást fokozatosan ejtették meg s ennek rendje szerint az utódállamoknak a felszámolásban résztvevő bizottságai vették át államaik jutalékait. Eszerint Románia elsőízben 11,030.000, másodszor 20,900.000, harmadszor 6,170.716 és negyedszer 5,517.697, összesen 16,618.113 aranykoronát kapott a bank aranykészletéből. A legutóbbi napokban a befejező, végleges felszámolás is megtörtént. Ennek rendjén még 1,931.526 aranykorona osztalék jutott Romániának. Ennek az előbbi összegekhez való számításával Románia összesen18.519.969 aranykoronát szállított el az Osztrák-Magyar Bank aranykészletéből. A pénzügyminiszter a Banca Nationalaval kötött szerződése értelmében a kopott aranykészletet átadta a Banca Nationalának ottlevő tartozásainak törlesztésére. Az aranykoronákból aranylejeket vezetett a kormány, mégpedig egy-egy korona értékét 1.05 lej értékével véve egyenlőnek, a 18,519.969 aranykoronát 50,977.169 aranylej jó változtatta át. Egy-egy angol font sterlinget 25.95 lejjel egyenlő értéknek számítva, az Osztrák-Magyar Monarchiától kapott arany 2,021.311 font sterlingnek felel meg. A román államadósság a kapott arany következtében 1 milliárd 617.018.800 lejjel apadt. ■»■«aBBaaaBBasBBBaaníasaaamsiRBaiSEaeEEHaosaBBaHBaB* A Ssósal í<s2eS&nssúmai: . ( József 63—52 smerlaessiiis&g; j 64—46 Klaiiogiualal: József 63-51 FióklciadóOiva/aí: (fr tWwüdS'Uíca ÍO.) Telefon: 77—84 O wen Young ssserini Némeiorsság igen nyomasztó tervek alatt nyög A főbiztos a JóvátételiBizottsággal szoros együttműkönést akar Megkezdődött a gazdasági egység helyreállítása A német szanálás most már elindult a szanálások ismert útján és valószínűleg programmja ugyanúgy folyik le, ahogyan Ausztriában és Magyarországon lefolyt. A főbiztos személye körül csoportosul most minden érdeklődés, hiszen helyes megítélésétől függ Németország adófizető polgárainak sorsa. Owen Young egyelőre nem látja Németország jövőjét rózsásnak. Mint az Exelsior munkatársa előtt kijelentette, hogy igyekezni fog kimélyíteni a Jóvátételi Bizottsággal való kapcsolatát, mert hatásköre a Jóvátételi Bizottság hatáskörében gyökerezik. Megjegyezte, hogy ha Németország igen nyomasztó terhek alatt nyög is, a többi hatalomra sem hárulnak kevésbé súlyos terhek. Ha Németország becsületesen fizet, akkor a jóvátételben érdekelt hatalmak meg fogják kapni mindazt, amit a viszonyokkal észszerűen számolva várni lehet. Szakértők figyelik a német szanálás eredményét MacDonald miniszterelnök Skóciából Genfbe utaztában egy éjszakáit Londonban töltött és a Daily Herald szerint értekezett bizalmasaival annak a kiküldendő bizottságnak tárgyában, amelynek feladata lesz figyelemmel kísérni a Dawes-terv végrehajtásának eredményeit. Mint a Daily Herald írja, a miniszterelnök és társai megegyeztek egy terv főbb vonalaiban, azonkívül a miniszterelnök elhatározta, hogy minden iparágból egy munkaadót és egy szakszervezeti képviselőt kér fel a megfigyelésre, akik időről-időre jelentésttesznek neki. Kinevezték a fizetések főbiztosát Parisból jelentik. A Jóvátételi Bizottság kinevezte végleges jelleggel Seymour Parker, Gilbert amerikai pénzügyi jogászt a fizetések főbiztosául. Megindult az árukereskedelem a Ruffroék és Németország között Düsszeldorfból jelentik. Degovic tábornok a német birodalommal való gazdasági egység gyors helyreállítása érdekében a megszállott Ruhrvidéken teljesen felszabadította az automobilforgalmat és megengedte, hogy a megszállott területek és Németország között az árukereskedelmet újra felvegyék. Megnyitás előtt a Hadtörténelmi Múzeum Hadi emlékek kincsesháza a Mária Terézia-laktanyában A magyar történelem dicsőséges lapjait vérrel írták. Vér áztatott itt minden rögöt, évszázados héroszi küzdelmünk szabadságfáját hősi vér öntötte. Férfiúi tusában száz és százezrek hullottak el a csatamezőkön. Ennek a katonanemzedéknek állandó élet-halálharcot kellett vívnia, hogy fennmaradását Európa végvárán, idegen, ellenséges gyűrűben biztosíthassa Ez a végvár bástyázta Nyugat-Európát, míg itt fegyveresen állottunk ellen a keletről jövő romboló áradatnak addig Európa nyugodtan fejlődhetett, virágozhatott. A magyart nyíltan, szemtől-szembe, nem győzték le. Hitszegés, ármány, fondorlat tiporta el az országot, akkor, amikor annak népe idegen nemzetek szövetségében vérzett. Megcsonkultságunkban el sem mehetünk megkoszorúzni a messze idegenben nyugvó hősöket. E nagypéntek éjji világtalan sötétségben gondoljunk a vértanul halált halt hős Damjanics tábornok szavaira, ki a kivégeztetése előtt gyóntatójának azt mondta: „Mit sir tisztelendő barátom. Hiszen akit kezében tart, azt is az igazságért ölték meg!11 Magyarországot is az igazságért szegezték keresztre. Mindnyájan tudjuk és várjuk a feltámadást. Az Országos Hadtörténelmi Múzeum A világháború alatt mikor fegyvereinket mindenhol dicsőség övezte, gondoltak arra, hogy a győzedelmes Magyarországnak méltó hadi emléket kellene emeltetni. A Gellérthegy ormára terveztek egy hadimúzeumot, melynek pantheonszerű architektúrájába illeszkedett volna, egyúttal a hősök múzeuma. A világháború alatt gyűjtötték is a nagy világégés emlékeit, ám a régi módszer szerint nem Magyarország fővárosában, a magyar dicsőség székhelyén, hanem Bécsben halmoztak azt össze. Magyar hadi múzeum nem létesült. Ausztria belátta, hogy Magyarországon „is“ kellene ilyen hősi múzeum, terv is készült annak majdani létesítésére, persze a provinciaképpen kezelt Magyarországnak meg kellett volna elégednie valami másodrendű hadi ereklyetárral. Az októberi ál-forradalom alatt mégis megérlelődött ez a régi terv és melengető talajra talált néhány lelkes magyar embernél, kik az eszmét azonnal meg is valósították, nehogy minden veszendőbe menjen. A Hadtörténelmi Múzeum először a budavári levéltárban, a hadtörténeti levéltár keretében kapott helyet, később átkerült az Üllői-uton fekvő Mária Terézia-laktanyába. Örvendetesen itt már olyannyira felszaporodott a gyűjtemény, hogy a múzeum majdnem az egész első emeletet elfoglalja. A hely azonban itt is túlságos szűknek bizonyult. Nagy nehézségekkel küzd . a Hadtörténelmi Múzeum Felkerestük a Mária Terézia-laktanyában a Hadtörténelmi Múzeumot és annak vezetőségét. A múzeum, mely még nem nyilvános jellegű, csak később lesz azzá, rendezés alatt áll. Igazgatója Kratochwil Károly nyug. altábornagy, vezetője Aggházy Kamil nyugalmazott alezredes. Az egész múzeum neki köszönheti létezését. — Soha még ilyen súlyos körülmények között nem alakult múzeum, mint ez a miénk, — mondja — A romlás és rombolás közepette létesült ez az intézmény, mint egy sziget, mely az áradatban magasan kiemelve tartja a hősi eszméket és ezekkel a nemzeti gondolatot. A magyar történelem megköveteli, hogy kegyelettel őrizzük meg a nagy idők emlékeit. Nagyon erősnek kell tennnünk, hogy a vesztett háború után, amikor minden oldalról spionszemmel lesnek reánk, megfelelhessünk ennek a feladatnak. Az anyagiak hiánya sokszor megbénítja az előrehaladást. Bízunk a magyar társadalom szeretetében és áldozatkézségében, mellyel hős fiainak adózik. Alakulóban van a Hadimúzeumot Pártoló Egyesület, melynek támogatásával remélhető a múzeum továbbfejlődése. A fővédnökséget József királyi herceg, a védnökséget Csáky Károly és Klebelsberg Kunó miniszterek, valamint a honvédség főparancsnoka és Budapest város polgármestere vállalták. A háború alatt tervezett gellérthegyi pantheonra nem kerülhetett sor. Most méltó lenne, ha a múzeum történelmünk legszervezettebb helyére, a budai várba kerülhetne, ha például a Nádor-laktanyában nyerhetne elhelyezést. Ez a terv előreláthatóan meg is fog valósulni. *A Nádor-laktanya vérmezőre néző oldalát stílszerűen át fogják építeni, úgy, hogy ez a múzeummá átalakított épület nagyban fogja emelni a budai vár klasszikus szépségét. Tépett, diadalmas zászlók között Thurner Géza nyugalmazott százados, a múzeum lelkes titkára vezet végig a múzeumon, mely mint említettük, a Mária Terézia-laktanya első emeletét foglalja el. Aránylag kicsiny helyre kénytelen szorítkozni ez a gyönyörű múzeum. A hely szűkét, bár egymásután szobák és szobák következnek, a rendkívüli zsúfoltságból is következtetni lehet. E régi hadtörténeti emlékeknél kezdjük a megtekintést . Leírhatatlan az a kincses tárház, amely teremről teremre elbűvöli a belépőt. A honfoglalástól kezdve vonul fel itt a történelem. Üvegből és cserépből készült kézigránátok, melyeket a fraknói várban a tizenhetedik században használtak, puskák, kardok, kelevérek, jatagánok, buzogányok szebbnél szebb példányban. Hatalmas terepasztalon elkészítve Budavár visszavivása 1686-ban. Terem nyilik egyik a másik után és a lelket a századok hősi tettei ihletik meg. Hatalmas képek mindenhol és mindenütt a magyar dicsőséget hirdetik. Negyvennyolcas ruhák, zászlók rengeteg menynyiségben várják, hogy végleges elhelyezést nyerjenek.Azután a világháború emlékek Fegyverek, lövedékek, zászlók, mindnek megvan a maga története, nincs egyetlen apróság sem, mely ne lenne érdekes. A legutolsó bakától a legelső tábornokig találhatók itt emlékek: egyforma, hős mindegyik. A numizmatikai osztály különösen érdekes. Itt megtalálhatók a világháború összes plakettjei, pénzei, érmei, jelvényei. A legszebb része Horváth Károly vezérigazgató gyűjteménye. Az osztály alapítója királyi daróczi Daróczy Zoltán. A kézi könyvtár kétezerötszáz kötet könyvet tartalmaz. Mellette vannak a folyosón a különböző műhelyek, ahol a muzeális értékeket javítják. Szomorú emlék az egyik teremben az a két ébenfa tollszár, amivel a Versailles melletti Nagytrianon kastélyban dr. Bénárd Ágoston akkori munkaügyi és népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920 június 4-én a trianoni békeszerződést aláírták. Mindenhol a most figyelmez, int, korhol és biztat. Figyeljünk a szavára. Hordjuk össze az emléktárgyakat, melyek dicsőséges hadjáratokról mesélnek, építsük fel a hősök múzeumát, melyhez elzarándokolhatunk s mely hűséges tükröztetője lesz a magyar nagyságnak és dicsőségnek. Börzsönyi Béla: 5