Szózat, 1924. szeptember (6. évfolyam, 192-215. szám)

1924-09-04 / 194. szám

IM SZEPTEMBER 4 CSÜTÖRTÖK Diákkmbimki hivatalok nemzetközi kongresszusa Budapesten A MEFHOSz (Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége) rendezésében szep­tember 4-étől 8-áig tartják a Nemzetek Diákszövet­ségének Külügyi Hivatalai negyedik nemzetközi kongresszusukat Budapesten. A kongresszusra tizen­kilenc nemzet diáksága küldötte el képviselőit. Meg­jelennek az angol, amerikai, kanadai, dán, holland, észt, lett, finn, litván, svéd, svájci, osztrák, olasz, török, ukrán, magyar, lengyel, luxemburgi és a né­met kiküldöttek. A vendégek elhelyezéséről a MEFHOSz a legaprólékosabb figyelemmel és nagy szeretettel gondoskodik. Az érkező diákkiküldötteket a pályaudvaron a MEFHOSz kiküldöttei fogadják s autón szállásukra viszik őket. A vendégek a Hun­gária, Ritz, Bristol és Budapest több előkelő szálló­jában, azonkívül vendégszerető magyar­ori családok­nál lesznek elhelyezve. Az egyes­ülések közötti sza­bad időt a város megtekintésére és kulturális érté­keink megszemlélésére fogják fordítani. A negyedik nemzetközi kongresszust szeptember 5-én délelőtt fél 11 órakor a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem aulájában dr. Vámossy Zoltán egye­temi tanár, a MEFHOSz szövetség tanácsának elnöke nyitja meg ünnepélyes keretek között. A kongresz­­szus üléseinek tárgysorozatában szerepel minden egyes nemzet jelentése a külügyi osztályok működé­séről. Szóvá teszik az egyes nemzetek közti diákcse­réket és tanárcseréket­. A tanulmányutak megköny­­nyítéséről, a külföldre utazó diákok útlevél, vízum­­­szerzéséről és az utazási kedvezményekről szintén tár­gyalásokat folytatnak. Az előadók ismertetni­­fogják ne­mzetközi vonat­kozásban az egyes egyetemeken, uralkodó viszonyo­kat. A kongresszus szükségesnek tartja minden egyes egyetemen di atájékoztató hivatalok felállítását. Megbeszélés tárgyává teszik a végzett egyetemi hall­gatók külföldön való elhelyezését és lépéseket tesznek aratók megkönnyítése érdekében. Az egyes nemzetek diákságai tankönyv-, műszer-, szaklap- és újság­csere akciót fog indítani. A­s egyes nemzetek diákságai állandó levélben összeköttetésének szükségességét fel­­emelnék. Fontos pontja lesz a tárgysorozatnak dip­lomák nosztrifikál­ásának egységesítése érdekében folytatott tárgyalás. Az angol kiküldöttek az egye­temeket végzett egyének általános kereseti viszonyai­nak lehetőségéről tartanak előadást. Svájc kiküldöt­tei pedig az egyetemek és főiskolák tudományos filmmel valló ellátásának biztosítását kérik. A kongresszus több ülést fog tartani. Záróülés­­­én délután lesz. A kongresszus külföldi résztvevői 8-án Varsóba utaznak a CUE (Társné­pszövetség) ott tartandó kon­gresszusára. Magyar aranyból készültek az új oláh aranypénzek Befejezték az Osztrák-Magyar Bank felszámolását — Bukaresti tudósítónktól — Az Osztrák-Magyar Bank felszámolása al­kalmából a bank pincéjében őrzött aranykész­let elosztás alá került az utódállamok közt a momarkiából kapott területekkel egyidejűleg átvett terhek arányában. A likvidálást fokozatosan ejtették meg s ennek rendje szerint az utódállamoknak a fel­számolásban résztvevő bizottságai vették át államaik jutalékait. Eszerint Románia első­­ízben 11,030.000, másodszor 20,900.000, harmad­szor 6,170.716 és negyedszer 5,517.697, összesen 16,618.113 aranykoronát kapott a bank arany­készletéből. A legutóbbi napokban a befejező, végleges felszámolás is megtörtént. Ennek rendjén még 1,931.526 aranykorona osztalék jutott Romániá­nak. Ennek az előbbi összegekhez való számí­tásával Románia összesen­­18.519.969 aranykoro­nát szállított el az Osztrák-Magyar Bank aranykészletéből. A pénzügyminiszter a Banca Nationalaval kötött szerződése értelmében a kopott arany­­készletet átadta a Banca Natio­na­lának ottlevő tartozásainak törlesztésére. Az aranykoronákból aranylejeket vezetett a kormány, még­pedig egy-egy korona értékét 1.05 lej értékével véve egyenlőnek, a 18,519.969 aranykoronát 50,977.169 aranylej jó változtatta át. Egy-egy angol font sterlinget 25.95 lejjel egyenlő értéknek számítva, az Osztrák-Magyar Monarchiától kapott arany 2,021.311 font ster­lingnek felel meg. A román államadósság a kapott arany következtében 1 milliárd 617.018.800 lejjel apadt. ■»■«aBBaaaBBasBBBaaníasaaamsiRBaiSEaeEEHaosaBBaHBaB* A Ssósal í<s2eS&nssúmai: . ( József 63—52 smerlaessiiis&g; j 64—46 Klaiiogiualal: József 63-51 FióklciadóOiva/aí: (fr tWwüdS'Uíca ÍO.) Telefon: 77—84 O wen Young ssserini Némeiorsság igen nyomasztó tervek alatt nyög A főbiztos a Jóvátételi­­Bizottsággal szoros együ­ttműkönést akar Megkezdődött a gazdasági egység helyreállítása A német szanálás most már elindult a sza­nálások ismert útján és valószínűleg programmja ugyanúgy folyik le, ahogyan Ausztriában és Magyarországon lefolyt. A fő­biztos személye körül csoportosul most min­den érdeklődés, hiszen helyes megítélésétől függ Németország adófizető polgárainak sorsa. Owen Young egyelőre nem látja Németország jövőjét rózsásnak. Mint az Exelsior munka­társa előtt kijelentette, hogy igyekezni fog ki­­mélyíteni a Jóvátételi Bizottsággal való ka­p­­csolatát, mert hatásköre a Jóvátételi Bizottság hatáskörében gyökerezik. Megjegyezte, hogy ha Németország igen nyomasztó terhek alatt nyög­ is, a többi hatalomra sem hárulnak ke­vésbé súlyos terhek. Ha Németország becsüle­tesen fizet, akkor a jóvátételben érdekelt ha­talmak meg fogják kapni mindazt, amit a vi­szonyokkal észszerűen számolva várni lehet. Szakértők figyelik a német szanálás eredményét MacDonald miniszterelnök Skóciából Genfbe utaztában egy éjszakáit Londonban töltött és a Daily Herald szerint értekezett bizalmasaival annak a ki­­küldendő bizottságnak tárgyában, amelynek feladata lesz figyelemmel kísérni a Dawes-terv végrehajtásá­nak eredményeit. Mint a Daily Herald írja, a mi­niszterelnök és társai megegyeztek egy terv főbb vo­nalaiban, azonkívül a miniszterelnök elhatározta, hogy minden iparágból egy munkaadót és egy szak­­szervezeti képviselőt kér fel a megfigyelésre, akik idő­ről-időre jelentést­­tesznek neki. Kinevezték a fizetések főbiztosát Parisból jelentik. A Jóvátételi Bizottság kinevezte végleges jelleggel Seymour Parker, Gilbert amerikai pénzügyi jogászt a fizetések főbiztosául. Megindult az árukereskedelem a Ruffro­ék és Németország között Düsszeldorfból jelentik. Degovic tábornok a né­met birodalommal való gazdasági egység gyors hely­reállítása érdekében a megszállott Ruhrvidéken tel­jesen felszabadította az automobilforgalmat és meg­engedte, hogy a megszállott területek és Németország között az árukereskedelmet újra felvegyék. Megnyitás előtt a Hadtörténelmi Múzeum Hadi emlékek kincsesháza a Mária Terézia-laktanyában A magyar történelem dicsőséges lapjait vérrel írták. Vér áztatott itt minden rögöt, évszázados héroszi küzdelmünk szabadságfáját hősi vér öntötte. Férfiúi tusában száz és százezrek hullottak el a csatamezőkön. Ennek a katonanemzedéknek állandó élet-halál­­harcot kellett vívnia, hogy fennmaradását Európa végvárán, idegen, ellenséges gyűrűben biztosíthassa Ez a végvár bástyázta Nyugat-Európát, míg itt fegyveresen állottunk ellen a keletről jövő romboló áradatnak addig Európa nyugodtan fejlődhetett, virágozhatott. A magyart nyíltan, szemtől-szembe, nem győzték le. Hitszegés, ármány, fondorlat tiporta el az or­szágot, akkor, amikor annak népe idegen nemzetek szövetségében vérzett. Megcsonkultságunkban el sem mehetünk meg­koszorúzni a messze idegenben nyugvó hősöket. E nagypéntek éjji világtalan sötétségben gondol­junk a vértanul halált halt hős Damjanics tábornok szavaira, ki a kivégeztetése előtt gyóntatójának azt mondta: „Mit sir tisztelendő barátom. Hiszen akit kezé­ben tart, azt is az igazságért ölték meg!11 Magyarországot is az igazságért szegezték keresztre. Mindnyájan tudjuk és várjuk a feltámadást. Az Országos Hadtörténelmi Múzeum A világháború alatt mikor fegyvereinket minden­hol dicsőség övezte, gondoltak arra, hogy a győze­delmes Magyarországnak méltó hadi emléket kellene emeltetni. A Gellérthegy ormára terveztek egy hadi­­múzeumot, melynek pantheonszerű architektúrájába illeszkedett volna, egyúttal a hősök múzeuma. A világháború alatt gyűjtötték is a nagy világ­égés emlékeit, ám a régi módszer szerint nem Magyarország fővárosában, a magyar dicsőség szék­helyén, hanem Bécsben halmoztak azt össze. Magyar hadi múzeum nem létesült. Ausztria be­látta, hogy Magyarországon „is“ kellene ilyen hősi múzeum, terv is készült annak majdani létesítésére, persze a provinciaképpen kezelt Magyarországnak meg kellett volna elégednie valami másodrendű hadi ereklyetárral. Az októberi ál-forradalom alatt mégis meg­érlelődött ez a régi terv és melengető talajra talált néhány lelkes magyar embernél, kik az eszmét azonnal meg is valósították, nehogy minden veszen­dőbe menjen. A Hadtörténelmi Múzeum először a budavári levéltárban, a hadtörténeti levéltár keretében kapott helyet, később átkerült az Üllői-uton fekvő Mária Terézia-laktanyába. Örvendetesen itt már olyannyira felszaporodott a gyűjtemény, hogy a múzeum majd­nem az egész első emeletet elfoglalja. A hely azon­ban itt is túlságos szűknek bizonyult. Nagy nehézségekkel küzd . a Hadtörténelmi Múzeum Felkerestük a Mária Terézia-laktanyában a Hadtörténelmi Múzeumot és annak vezetőségét. A múzeum, mely még nem nyilvános jellegű, csak később lesz azzá, rendezés alatt áll. Igazgatója Kratochwil Károly nyug. altábornagy, vezetője Aggházy Kamil nyugalmazott alezredes. Az egész múzeum neki köszönheti létezését. — Soha még ilyen súlyos körülmények kö­zött nem alakult múzeum, mint ez a miénk, — mondja — A romlás és rombolás közepette létesült ez az intézmény, mint egy sziget, mely az áradat­ban magasan kiemelve tartja a hősi eszméket és ezekkel a nemzeti gondolatot. A magyar történelem megköveteli, hogy kegyelettel őrizzük meg a nagy idők emlékeit. Nagyon erősnek kell tennnünk, hogy a vesztett háború után, amikor minden ol­dalról spionszemmel lesnek reánk, megfelelhessünk ennek a feladatnak. Az anyagiak hiánya sok­szor megbénítja az előrehaladást. Bízunk a magyar társadalom szeretetében és áldozatkézségében, mellyel hős fiainak adózik. Alakulóban van a Hadi­múzeumot Pártoló Egye­sület, melynek támogatásával remélhető a múzeum továbbfejlődése. A fővédnökséget József királyi herceg, a védnökséget Csáky Károly és Klebelsberg Kunó miniszterek, valamint a honvédség főparancs­­noka és Budapest város polgármestere vállalták. A háború alatt tervezett gellérthegyi pantheonra nem kerülhetett sor. Most méltó lenne, ha a múzeum történelmünk legszervezettebb helyére, a budai várba kerülhetne, ha például a Nádor-laktanyában nyerhetne elhelyezést. Ez a terv előreláthatóan meg is fog valósulni. *A Nádor-laktanya vérmezőre néző oldalát stílszerűen át fogják építeni, úgy, hogy ez a múzeummá átalakított épület nagyban fogja emelni a budai vár klasszikus szépségét. Tépett, diadalmas zászlók között Thurner Géza nyugalmazott százados, a múzeum lelkes titkára vezet végig a múzeumon, mely mint em­lítettük, a Mária Terézia-laktanya első emeletét fog­lalja el. Aránylag kicsiny helyre kénytelen szorít­kozni ez a gyönyörű múzeum. A hely szűkét, bár egymásután szobák és szobák következnek, a rend­kívüli zsúfoltságból is következtetni lehet. E régi hadtörténeti emlékeknél kezdjük a meg­tekintést . Leírhatatlan az a kincses tárház, amely te­remről teremre elbűvöli a belépőt. A honfoglalás­tól kezdve vonul fel itt a történelem. Üvegből és cserépből készült kézigránátok, melyeket a fraknói várban a tizenhetedik század­ban használtak, puskák, kardok, kelevérek, jatagá­nok, buzogányok szebbnél szebb példányban. Hatalmas terepasztalon elkészítve Budavár visszavivása 1686-ban. Terem nyilik egyik a másik után és a lelket a századok hősi tettei ihletik meg. Hatalmas képek mindenhol és mindenütt a magyar dicsőséget hirdetik. Negyvennyolcas ruhák, zászlók rengeteg meny­­nyiségben várják, hogy végleges elhelyezést nyer­­jenek.Azután a világháború emlékek Fegyverek, lövedékek, zászlók, mindnek megvan a maga tör­ténete, nincs egyetlen apróság sem, mely ne lenne érdekes. A legutolsó bakától a legelső tábornokig talál­hatók itt emlékek: egyforma, hős mindegyik. A numizmatikai osztály különösen érdekes. Itt megtalálhatók a világháború összes plakettjei, pénzei, érmei, jelvényei. A legszebb része Hor­váth Károly vezérigazgató gyűjteménye. Az osz­tály alapítója királyi daróczi Daróczy Zoltán. A kézi könyvtár kétezerötszáz kötet könyvet tartalmaz. Mellette vannak a folyosón a különböző műhelyek, ahol a muzeális értékeket javítják. Szomorú emlék az egyik teremben az a két ébenfa tollszár, amivel a Versailles melletti Nagy­­trianon kastélyban dr. Bénárd Ágoston akkori munkaügyi és népjóléti miniszter és Drasche Lá­zár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920 június 4-én a trianoni békeszerző­dést aláírták. Mindenhol a most figyelmez, int, korhol és biztat. Figyeljünk a szavára. Hordjuk össze az emléktárgyakat, melyek dicsőséges hadjáratokról mesélnek, építsük fel a hősök múzeumát, melyhez elzarándokolhatunk s mely hűséges tükröztetője lesz a magyar nagyságnak és dicsőségnek. Börzsönyi Béla: 5

Next