Szózat, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-01 / 1. szám
16 Mit mutat a taxi 1924 elején: SZANÁLÁS ÚJ ADÓK B-LISTA KLOTOR A sofőr tovább hajt, vájjon ki tud- juk-e fizetni a céhbé? — Nézze, itt megy rá Keim Izidor. Ennek tegnap félig-meddig párbaja, volt. — Hogy-hogy felig-maddig? — Ugyanis kapott egy. .jókora pofont. V- Na, kutya penhünk van, hogy a sofőrsztrájk miatt nem ülhetünk autóba - Mondja, édes néni, van még abból a gesztenyéből, aimből a délelött vásároltam? —■ Van bizony, édes iclkem. Parancsol ■ — Aztumin. De a gáz ve.--.se fül kegyedet! SZABAD végén: HÁT SZABAD EZT? Halló! Halló! Szilveszter éjszakáról visszamaradt kaccenjammer, fej és fülzúgás, malacvisítás, kéményseprőölelkezésből származó kormos foltok stb. stb. előnyösen átadók. Első Magyar Lump r.-t. " A kedélyes családapa: Nézz ki fiam, vájjon esik-e az eső ? Képek a villamosról A Nyugati pályaudvar megállójánál egy lassiú villamost valósággal megraknintak a cókmákkal, skatulyákkal, kosarakkal érkező utasok. A pótkocsin egy pelyhedző bajszú, újdonsült kalauz teljesít szolgálatot, akii riadt szemmel nézi a rohamozó pestieket, de viszont még élénken tudatában van a szabályzat, ami a tudás, kosaras inváziót megregulázza. — Tessék a csomagoikat az ülés alá termni — mondja a kalauz figyelmeztetőleg. Legtöbbenmeg is fogadják a szót, de egy pirospozsgás kofaaszszony sehogy se tudja irdatlan kosarát a pad alá erőszakolni. A kalauz mmozdul: — Vagy dugja alá a kosarat, vagy szálljon le! _ 1 — Már ugyan miért éppen csak én szálnak le? — rikkantja el magát mérgesen az asszony. A kalauzo& megmérgesedik, de nem kenyere a magyarázkodás s így nehezen tudja megértetni a kofával, hogy csak akkora csomaggal szabad fölszállni, amekkorát az utas az ülése alá tolhat. Pár percnyi gondolkodás után felcsillan a kalauz szeme és hivatalos, közegi mivoltában hetykén vágja ki aszót: — Az utas csak akkora csomaggal szabihat föl, amekkora a hatáskörébe esik.❖ Ugyancsak a Nyugatinál történt az alábbi eset: A kalauz illás kicsengette a villamost, amikor egy kövér síbér kapaszkodik föl a lépcsőre. Jóllehet a kalauz nem volt hibás, éktelen lármával ront reá: — Nincs szeme magának? Nem látja, hogy meg van fölszálló? — Az úr nem volt a megállónál, mikor elcsengettem, a kocsit. — Mindegy. Mégis jobban vigyázhatna ... A suber biinypjimila. Síilt kocsiba és tovább dohog- A kalauz, afféle jó, karakán, szúrósszemű alföldi gyerek, nem sokat hederített az oktalan kacsagésért', hanem a jegykezeléshez látott. -- Kérem a jegyeket — mondotta ő is lassan haladt előre akocsiban. Végre a sikerhez érkezett. — Szabad kérni a jegyet? — fordult feléje. A köpcös egykedvűen bámul ki az ablakon. De most már a kalauz se rajt. Hüvelykujjával megböki a siker karját:— No — mondja neki fagyós nyugalommal — most beszéljen. A Szarvas tér tájékán egy termetes, de még botolva is förtelmesnek mondható szipirtyó szállt föl egy villamoskocsira. A kocsi, noha telve volt, nem akadályozta meg őt abban, hogy irgalmatlan tempóban be ne tuszkolja magát, ülőhely reményében. Furakodás közben a zsémbes hölgy nem egy álldogáló férfi tyúkszemét taposta össze. De kedvezzünk a szép nemnek jetiszóval, némán viselték sorsukat az áldozatok.Az utolsó intoensnek azonban nemcsak hogy a lakkcipőbe rejtett tyúkszemét zúzta össze a női fergeteg, de még rá is mozdult. Szidta, mint a záporesőt egy jó tíz percen keresztül. Közben egyre hajtogatta: — Mi az, hát nincs szeme? Végre az áldozat is megszólalt az utasok nem kis derültsége közepette: — Hogy nekem nincs szemem, az lehetséges. De hogy nagysadkámnak van szája, azt ezennel megállapítom ! Egy Szilveszteréjszakáról visszamaradt blőd vicc — Gondoljon egy számot. — Megvan. — Szorozza meg hattal. — Jó. — Adjon hozzá ki lened. — Kész. — Ossza el ezt négg.ül és mondja meg az eredményt. — 326. _ Na lássa! Mégis haszanál... — A szanálás csődöt mondott, mert a külföldi tőke nem jelentkezik ! ■ - Óh, kérem, a szanálásnak mégis lesz egy eredménye, amely húszánál az országban! — 13- is»ára megy a kormány! Indiszkrét kérdés Az egyik liberális hetilap megállapította, hogy az elmúlt hónapban 60.000 idegen járt a fővárosban. Kedves szerkesztő úr, a 60.000 idegenbe bele vannak számítva „ők“ is? Naiv kérdező, ne idegenkedjék nevén nevezni a kedves gyermeket. A 60.000 idegen között, akik a fővárosban jártak, a galíciaiak nincsenek benne. Ők tudniillik — autón mentnek a fővárosban. Ajve! — Csodálom, hogy nem szülhetik be a 16-os villanyas relációt. - Miért? Mert alkotmányellenes. Ugyanis a variament megkerülésével jár a Dunaparton." 1925 JANUÁR 1 CSÜTÖRTÖK Ez már nem vicc Hiteles szemelvények a karácsonyi számokból A Világ és az Esti Kurír hétköznapi jogrend és börnefájdalmaik után az ünnep alkalmából kiruccantak az irodalom vágányaira. Magyar irodalomról lévén szó, az előbbi ezt írja egy helyütt: „Kossuth, Petőfi, Jókai, Arany, Molnár Az Esti Kurír viszont, imigyen aposztrofálja a magyar irodalmat: „Anonymustól — Bródy Sándorig?“ Ezekhez nem sok kommentár kelik Az Az Újság karácsonyi hasábjain Madaras! Beck Zsuzsa, a világhírű írónő így ír: „A minap találkoztam vakuk!vel, aki oda készül, ahol Maga, dinága egyetlen boy van. Azt kérdezte, nem-e üzenek magáinak.“ Majd így: „Hogy hogy nézek mostanában?“ Ugyancsak Az Ujságban ír tárcát egy Szép Ernő nevű „író“. A tárca címe: Apa: „Nekem most harmad éve halt meg az apám. Bérlistára tettük“. Nna, ízlése van ernek a Szépnek. Ugyanezen szám regém grndiekle - tép a következő bűbájos részlet olvasható : ..By 11 lihegő arreimgákkal nézett az urára“... Akinek tehát még a fenti szemelvények után i£ kételyei vannak, hogy hól virul a tősgyökeres magyar irodalom, a ma költségünkre igyon három deci psukamiafelajat. — Miért nevezte el ez a tőzsdebizományos a villáját Diogenes-laknak? — Mert a hossz idején lámpával kereste. — Hát, édes Cisipekkéjjé asszony, aztán mit mondott az orvos? — Csak annyit, hogy a lélekzésemmel van már csak egy kis baj, de rendel valamit, ami azt is elállítja. —