Szózat, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-18 / 14. szám
19 25 JANUÁR 18 VASÁRNAP Kibővítik a Petőfi-Házat Tovább gyűjtik a Jókai-ereklyéket A közönség körében nemrégiben az a szo®iorú hír terjedt, el, hogy a Bajza utcai Petőfi- Házat a pusztulás veszélye fenyegeti. Ez a hír annál inkább megdöbbentette az embereket, mert a Petőfi-Házban vannak elhelyezve a Petőfi-ereklyéken kívül Jókai rendkívül értékes ereklyéi is. Munkatársunk kérdést intézett dr. Ferenczi Zoltánhoz, a Petőfi-Ház illusztris igazgatójához, aki a Petőfi-Ház válságáról elterjedt híreket a legerélyesebben megcáfolta s egyben a következőket mondotta: — A mostani Petőfi-Ház épülete Feszty Árpádé volt s Jókai is lakott benne nyolc évig. Később Fesztytől megvásárolták s azóta kizárólag mostani rendeltetését szolgálja. — Igaz, hogy a tatarozási költségek súlyos nehézségeket okoztak, mert hiszen évente erre a célra ötven-hatvanmillió koronát kellett volna fordítanunk s éppen ezért úgy álapodtunk meg a székesfővárossal, hogy a város az épületet, mely különben is az ő telkén van, örök időkre átveszi. Természetesen azonban az ereklyegyűjtemények továbbra is a mi kezünkben maradnak. — A város az épületet már a múlt évben átvette s a szükséges reparációkat is végrehajtotta, így a ház ma a legjobb állapotban van. Elmondotta még Ferenczi azt is, hogy aTokaj-centenárium alkalmából a Petőfi Ház első emeletén levő Jóseai-ereklyegyűjtemény részére újabb ereklyetárgyakat gyűjtenek. A gyűjtés azonban nem jár nagy sikerrel, mert a közönség a tulajdonában levő Jókai-ereklyéket legtöbb esetben csak anyagi ellenszolgáltatás fejében akarja átengedni. Szó van a Petőfi-Ház kibővítéséről is. A szomszédos Konek-féle villát ugyanis megszerezték s összekapcsolják a mostani épülettel. Az így megnagyobbodott helyiségekben fogják élből venni a Stiadrídi-ereklyéket is. Kritikusok Fazekas Imre Alt our jónak és Lakatos László Fej vagy írásának bukásáról beszélgetnek. Az egyik epés úr megjegyzi: — Nem csoda, ha megbuktak, egyik darab sem írónak a munkája — Hogy-hogy? — Mindkettőt mesterember írta • * Siegfried előadása. A Wiaigiver-ciklus harmadik «•tétjén természetesen a Siegfriedet játszottták az is, •ment szerepvezitásban. Áss előadása, sikeresebbek közé tartozott, amiben a mi művészeink közüli, főleg Szemerét •nek és Haselbecknek vett részt. Siegfried szerepében Levernek ma de roncs és napja volt, a szokolltímál Jobbern énekelt, sok lapsed aratott. Az előadást Titlel Koreáit a fefeneség lelkes ünnneplésa mellett vezényelte. Anézőtér — idők jele nem telt meg T. * Szántó Jenő hegedűművész, dr. Hubay Jenő mester temítmnyt a „Budapesti Hangvrsenyegylet“ éliat Un* Ennő tanár, vezénylése mellett a Zeneművészeti főiskola nagyteré' 'ben 1925 január 29-án este fél 9 óraikor kezideileg remdezendő hangversenyen fog föllépni. Közreműködnek még Mkohula Tibor és Murá-4 Erzsike. Műsor: Braihms hegedű verseny. Számi J ..Jenő. Saint Sams gordonkaverseny, Machula Tipter. Weber F-uncadmgidkaverseny, Námásd Er.like. * A magyar színjátszás jövője. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója tartott ma este előadást a Pátria Klubban a magyar színjátszás jövőjéről. Szellemes értekezését történetű visszapillantáson kezdte s kiemelte a magyar dráma történetéből annak az ágnak fejlődését, amelyet ő a legjelentékenyebbnek tart: a népszínmű kialakulását. Rajzolta e műfajnak tiszteletreméltó kezdeteit, majd a Népszínházban végbement, destruálódását az operett hatása alatt, s újra való felemelkedését Gárdonyi működése által. Hevesi a magyar dráma és a magyar színjátszás jövőjét is csak ezeknek a kérdéseknek egyenesvonalú továbbfejlődése útján tudja elképzelni, a népiességnek tisztultabb formájában, vagyis a nemzeties elemeknek, hangnak, emberábrázolásnak minél erőteljesebb kidomborításában. S a nemzetiességnek e hangsúlyozott kifejtése különösen most fontos, amikor a trianoni békeszerződés legnemzetibb színésznevelő városainkat letépte, amikor a Comédie Erauesise is, a Ringszínház is mind erősebben nyúl vissza a népies színművek tradíciójához. A szellemes és nagytudományú előadást a nagy számmal összegyűlt úri közönség lelkes és helyeslő tapssal jutalmazta. * A „Wiener Simfonie Orchester“ két hangversenye. A bécsi szimfonikus zenekar ebben a szezonban már másodszor látogatott el hozzánk. Dirigensük ezúttal Bloch Leó, a berlini opera volt főzeneigazgatója. Energikus, nagytudású muzsikus, akinek legerősebb oldala a ritmus; drámai hatások iránt is van érzéke, de ez inkább estik külsőségekben nyilatkozik meg, anélkül, hogy lélekből jönne és lélekbe markolna. A zenekar — amelyben a vonósok a legkiválóbbak — már sokszor méltatott tökéletes fegyelmezettségével tőle telhetően követte Blech Leót, ami azonban néha igen nagy nehézségekbe ütközött, tekintettel a majdnem mindenütt túl gyorsan vett tempóra, amely pl. a Mesterdalnokok nyitányát gyorsvonati arányaival sajátságos új világjsgításba helyezte. Az első estnek egyébként úgy a karmester, mint zenekar szempontjából Strauss I Richard ..Halál és megdicsőülés“-e volt a fénypontja, amelynek nagyszerű fokozásaiban Blech sokkal inkább elemében volt, mint pl. a műsor első felében, ahol Mozart egyik kis c-dúr szimfóniáját és D-dúr szerenádját a mozarti stílusnak túlságosan egyéni felfogásával dirigálta. Rendkívül hatásos volt Weber Oberon-nyitányának előadása, amelyet élénk színekben, éles ritmusokkal pergetett le Bloch pálcája. Schwarz Vera, a bécsi opera tagja Mozart c-moll miséjének és Weber Oberonjának egy áriáját énekelte, s Tartunk tőle, hogy az, amit némelyek indiszpoziciónak minősítettek, inkább a hangnak — nagy technikai tudással palástolt — „használtság“-ára lenged következtetni. Énekéből annyira hiányzik minden lelki motívum hogy ezért még a tökéle-tes futamok sem tudnak kárpótolni. A második estét Wagner Rienzi-nyitányával kezdték; ezután egy Spencer Eleonóra nevű zongoraművésznő játszotta Liszt Es-dur versenyét, irgalmatlanul kemény billentéssel, erőtlenül és sántító ritmikával, egyszóval: tomposan. Az est ge-rince Beethoven X. szimfóniája volt, amelyben Bloch Leó ismét a ritmus emberének bizonyult elsősorban. Nagyszerű volt a Scherzo hatalmas lüktetése és a negyedik tétel grandiózus fölépítése teljesen beethoveni szellemben fejezte be a bécsiek vendégszereplését A kitűnő együtteshez is méltó volt a közreműködő Palestrina-kórus, vár valamint a szólóénekesek: Tihanyi, Marschalko, J ■ Székelyhidy és Kálmán. ______________■* Dugulás, aranyeres bántalmak és derékfájás ellen a természetadta FERENC JÓZSEF keserű víz biztos segítséget nyújt. szív lehellete. Tán megcsodáljuk, de nem tudjuk szeretni. Nem gyújt, mert maga sem lángol. Ha mindezen elsorolt hangbéli előnyök párosulnak szerencsével, úgy már kitűnő hangverseny, avagy templomi énekes válhat valakiből, de a színpadhoz, értem most ez alatt,"az olymposzi magaslatom trónoló Operát, — még ez sem elég. Értsük meg jól. Arról az esetről beszélek, ha valaki felül akar emelkedni a közepesen. Ahhoz még megkívántatik, legalább is némi szimpatikus csinosság, kiváló alakítóképesség, megfelelő termet, vasegészség, fiatalság, mértékletesség és amit első helyen kellett volna említenem, egyéniség! Aki önök köztil drága olvasóim mindeme kicsinységekkel rendelkezik , jelentkezzen, szívesen leszek magam is az impresszáriója, feltéve ha... még egyszer „ha“! a böjtös tanévekhez még elegendő bankókkal is rendelkezik. Egy feltételem azonban még volna. A jelenít- kező ne egymaga állítsa saját becses személyé-ről a kedves rokonsággal egyetemben, hogy mindeme kiváló képességek meg is vannak nála, hanem egy általam kijelölt bizottság, miután a pár száz értékes csemete, akivel az évek folyamán megismerkedtem, egytől-egyig mind valami csodás fenoménnek képzelte önönmagát. A története e® önhitt szerencsétleneknek egészen sablonszerű csaknem hajszálig egyező. FeMatineTc hirteteo, mint a saját ragyogásukban v' - - ii-tete" ; seik, egypár évig, mint •• • jganak a fővárosban, ér 1 . '■ .1' - üte-tee: ; vándorolnak, akik egy id 00 ‘ keitode’ vral:; ’•agadtatva az új csillag kei 1 , ■ t*.VL (v.hng.v ; legalább ők ezt magukról hirdetik), azután...! nos azután, vagy eltűrnél- nyom te tanuil a titok-zatos homályban, vagy felbukkannak egyik-másik külvárosi vagyvidéki kabaré viharverte színpadán, sőt a csinosabb nőcskék élénken kipiperézve, saját autójukon ügetnek fiatalságuk határáig az emberek szomorú forgatgábain." Ez azonban már egy más lapra tartozik az énekművészetnek mindezekhez nincsen semmi köze. Mindama tulajdonságok, amiket fennebb el- soroltam, egy személyben összpontosítva vailé- ban olyan isteni ajándék, mi csak a sors kivételes kegyeltjeinek jut ki osztályrészül, mint (hogy mindjárt a legnagyobbat említsem) Jeritza Má riának. Ennek a különös teremtésnek nem ,hiáb hever lábai előtt az egész zenei világ. Egy hamisítatlan valódi génié. Egyéniség a t iszt legnemesebb értelmében, minő még talán meg nem fordult az Opera színpadán. Legyünk bari irányában eleve ellenségesen hangolva, avagy« közönyösek, ridegek, mit tudom én -, ahogy a színpadra lép, ha akarjuk, ha nem, mér csakis s őt látjuk és senkit mást. Mialatt nem is éppen jelentéktelen partnerei talán szerepük leghatásosabb jeleneteit produkálják és ő ezalatt meg- húzódik egy sarokban akár énekel, akár hallgat — mindegy, ami egyedül csak ő érdekel. Ahogy mondani szokás, megtelik vele a színpad Jeriszával három év előtt Opera sziokban szerepelt Adér Róza, aki szintén tetőfokán áll a művészetnek, sőt nézetem szerint még művészibb, ■i .. . .T ■ • r ’ egyéniség ama maga te, fára. J a hót ez az utóbbi ál', hám képes .is nem 's feg. soha fe!emelkedi azon egyszerű okból, mert az J egyéniség .-cm meg nem szerezhető, sem némi | p* i!, • «/fi h:de ev- magávt ho/zo az. n.k.' - : adatoti. A .Teritea egyénisége, el ne átkozzanak ezért I S22 az imádói, sokkal nagyobb, mint a művészete. A világért sem tagadom, Ízig-vérig nagy művésznő, ám a művészete sokszor csinált, előzetesen jól kidolgozott trükkök sorozata, kevés benne az ösztönszerűség. Az ösztönös művészetnek egy tipikusan kiváló példányképe a mi Operánknál Walter Rózsi. Dacára a saját értékeinket lebecsülő magyar szokásoknak, állítom, hogy ez az eredeti őstehetséggel felruházott művésznő, a „Tosca“ második felvonásának egyes jeleneteiben töltesz Jeritzán. Ama jelenetnél például, amint Tosca meglátva a kést egy pillanat alatt megszületik lelkében a gyilkolás gondolata, — most az orvos beszél belőlem — a hirtelen támadt elmezavar minden fázisa, hátborzongató igazsággal játszódik le Walter Rózsi arcán. A meredt, szinte megfagyott vonások, a tűzben égő szemek, ajkárak néha, a rettenetes belső küzdelmet eláruló pillanatnyi vonaglása, a kést markoló kéz finom remegése, ezt vallom, állítom, ma nem csinálja így utána senki. Ezt sem lehet megtanulni. Hogy nem betanult trükk az ő művészete, bizonyítja, miszerint egy és ugyanazon szerepében sem mindig egyforma. Más és más, de miután ösztönei által vezetteti magát, mindig művészi, mindég igaz. Legutolsó kreációja, Karenin Anna szintén oly művész: tel.tesítmény. mi twv.íte. ja annyival_ inkább, mert hatalmas elődjétől, mertek Annától vette át a szerepet. Ha nem vort a művészi egyéniség, könnyen belép, e tedet vetne az utánzás veszedelmébe, ettől azt kell félteni. 25 Mózes Bemutató a Nemzeti Színházban Madách Imrének Az ember tragédiája után legjelentősebb műve Mózes. Szerzője is drámai költeménynek nevezi, de némelyik jelenetebe valóságos drámai erőt érzünk, úgyhogy a Mózes bemutatója — ma este került először színre a Nemzeti Színházban — nem csupán irodalomtörténeti jelentőségű. Erős lendületű, költői nyelvezete valóban drámai tömörségű és minduntalan kicsendülni halljuk a gördülő jambusokból. Az ember tragédiája írójának sekszpkri magasságokkal mérhető hangját. S ha tekintetbe veszszük, hogy a szabadságharcot követő elnyomatás korának írói gyakran fordultak az allegóriához, mint művészi megjelenítési formához, e drámai költeményben — Madách megvilágításában — nagyon sok a hasonlóság a magyar és a zsidó nép sorsa között. Amikor maroknyi népről van szó, amelyet Fáraó a maga nagy nemzetébe akar beolvasztani, akkor aligha a zsidóságot érlelte az író. Ezenkívül még számos súlyos gondolat kél szárnyra a szereplők ajkáról és azokban is érzékelhető a vonatkozás a magyarság tragédiájára, • anélkül azonban, hogy a célzat kiütköznék az egységes hangulatból az eredeti történet adottságának rovására Mindezek az erények viszont, amelyek nagyobb lelki igényű közönséget követelnek, aligha gyakorolhatnak általános és tartós hatást az átlagos színházi publikumra s annak érdeklődését ez a mégis inkább elbeszélő jellegű költemény nem igen elégíti ki. Ebből ugyan még nem következik, hogy Madách drámai költeményének nagy gonddal előkészített bemutatása meddő vállalkozás, ellenben nagy hajtást és jelentékeny sikert várni tőle, elhibázott dolog volna. A Nemzeti Színház vezetősége a nagy íróhoz méltó igyekezettel és fáradsággal állította színpadra Madách drámai költeményét. Amit rendezői ötlet és tudás kihozhatott e műből, az mind elénk tárult az előadás során, amely kiállítás és szereposztás tekintetében a legjobbat igyekezett nyújtani. A címszerepben Abonyi Géza művészi elmélyedésben gazdag alakításával ismét nagyot nőtt. Egyénisége olyan virágzó kifejtést mutat, amire egy év előtt még csak nem is gondolhattunk. Játékának nemes stílusa, mozdulatainak nagyvonalúsága és hangjának fennen szárnyaló zengése méltó volt az általa tolmácsolt költőhöz. Jászai Mari eddigi nagyságának káprázatos teljességéhez adott újabb szárnyújától. A darab számos szereplője közül kitűnt Sugár Károly alakítása, aki hanglejtésben, mozdulatban egyaránt jellemzőt nyújtott, Pethes Margit művészi mérséklettel ábrázolta a megszállott leányt. Dicsérettel emlékezhetünk meg a többiek: Nagy Adorján, Beleznay Margit, Mihályfy Károly, Tímár, Gabányi, Patak./. Szathmáry s Bodnár játékáról. A színház nézőtere egészenmegtelt megértő közönséggel, amely a fölvonások végén tapsaival ünnepelte a halhatatlan költőt és annak avatott tolmácsoló, H. L. ail/álfináncL' kitűnő garantált minőségű 0,ás itailnyUytiSJSJ!1 vagy ::mm-es 100 ezer korona. Borotva tokkal, fedővel és pasztával 80 ezer korona Oilefte fedőkészülék pasztával 25 ezer kopna SzőnyepnyirOolle 40 ezer korona. Mindennemű éles késáru kézítése, köszörülése és javítása pontosan és jól végeztetik Hajgépekhez vágórésükt, rugók és minden alkatrészek raktáron Léber álmán borotva- és késárugyárában, Budapest, Rákóczi-út 61. Mnoiztatort ISS- ben. — Telefon József 'Q-09 : CT