Szózat, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-17 / 62. szám
12 IRODALOM, MŰVÉSZ Ét Az irodalom hódolata Jókai emlékének A Petőfi-Társaság nagygyűlése (A Szózat tudósítójától.) A legnagyobb magyar meseköltő centenáriumán elszakított szülővé, résétől kezdve a főváros az ország majdnem minden testülete, intézménye, hatósága és iskolája, lerakta hódolata adóját Jókai Mór emlékezete előtt, tegnap pedig a magyar írótársadalom egyik tekintélyes egyesülete áldozott fényesült népséggel egykori elnökének. A Petőfi-Társaság ünnepe három részre oszlott: a Petőfi-ház és Jókai ereklyemúzeum megnyitására, a nagygyűlésére és az ünnepi lakomára, melyekről alábbi tudósításaink számolnak be: A Petőfi-ház megnyitása Vasárnap délelőtt 9 órakor a Petőfi Társaság megnyitotta a Petőfi-házban (VII., Bajza utca 21.1.,a Petőfi és B.Tókai ereklyemúzeumot A megjelent -közönséget, melynek nagy része lelkes fiatalságból állóit, Pekár Gyula üdvözölte. Lelkes beszédét azzal fejezte be az ifjúsághoz fordulva: ..Ha az élet alacsony hullámai,'ér',benneteket, forduljatok ennek a szentélynek megtisztító erejéhez jöjjetek ide s itt új erőt fogtok nyerni a küzdelésnhez és tisztult lélekkel fogtok az új csatában dőlni " Havas István beszédében arról Szólt, hogy március 15-én, dekülönösen azerekkemúzenTB- bajíjifim,,lehet Petőfiről szólni anélkül, hogy Jókairól ne emlékezzünk meg. Egyik volt a teli, a másik az álom, de önzetlen tiszta lélek mind a kettő. A Társaság nagygyűlése ...A Szedtyár Tudományos Akadémia pompás és tágas dísztermét nagyszámú és előkelő közönség töltötte meg, hogy részt vegyen a Petőfi-Társaság nagygyűlésén. Az ünnepi előadáson megjelent József..leír. herceg is, hogy meghallgassa fia fölolvasását. Pekár Gyula elnöki megnyitójában idézi , huszonhárom éve is Petőfi csodaszép költeményét, amelyben a húszesztendős Jókait, mint egyetlen barátját üdvözli és ismerteti ennek a barátságnak az intim vonatkozásait. ....... .Szávay Gyula főtitkár beszámolt a társaságnak elmúlt évi működéséről. Az elmúlt évben 10 nyilvános, 13 .zárt ülést, 3 rendkívüli közgyűlést és 6 vidéki ülést tartottak, melyen 43 tag szerepelt Elparentálta Szabó Endrét. Beszélt az új tagokról.Bartók Józsefről, Gáspár Jenőről, Balázs Árpádról és Kemény Györgyről. Megemlékezett a 70 éves jubiláns tagokról, Flakán Ödönről és Bársony Istvánról. Közölte, hogy a Petőfi-nagydíjat Vargha Gyula, a Jókai-nagydíjat Bársony István és a Tőzsde-nagydíjat (Császár Elemér nyerte el. Jakab Ödön „Jókai“ című lendületes ódáját olvasta fel. — József Ferenc királyi herceg „Jókai és nagyapám“ című hangulatos rajzában leírta nagyatyjának, néhai József királyi hercegnek és Jókainak érintkezéséről azokat az, emlékeiket, melyeket a királyi hercegi család őriz és úgy, amint azok a királyi hercegi családban fennmaradtak és továbbadódnak. A királyi herceg felolvasását a közönség hosszasan megtapsolta. Juhász Gyula „Ének Jókairól“ című költeményét, Császár Elemér pedig Jókairól írt irodalmi méltatását olvasta fel. Végül Hettyey bírnoka, a Nemzeti Színház művésznője a Szigetsér vértanúkból adott elő részleteket: az „Anna“ monológját és Szellőinek adott válaszát. A tragikai művésznő előadása teljessé tette az ünnep hatását és ezért méltán járt ki neki a közönség , ragadta,fiáénak kifejezése. Szentélybe, ahol Jókai szelleme van jelen.-Száz esztendő előtt a magyar égboltozaton egy csillag tűnt fel és hirtelen szökött fel az ég legmagasabb pontjára s ott nappá változott és onnan küldi le sugarait. Mióta benéztem abba a fényességbe, napimádóvá váltam. Jókairól azt mondják, hogy műveiben sok a valótlanság, a szertelenség. Jókaiban a valótlanság, az aránytalanság, a szertelenség nem egyéb, mint virtus! Magyar virtus! mely minden Vonásával, méreteivel megvan Jókaiban, aki maga sem egyéb, mint a teremtés egy virtusa. Majd elsorolta Kisfaludytól Madáchig a bámulatos páratlansággá fölsorakozott csodálatos csillagrajzást s azzal folytatta, „hogy a magyar Seten lenézett a magasságos égből e csudálatos költői zenekarra és szólt: Adok hozzátok még Valakit, akibe belehelem aiyagám,' erejét, elküldöm a legnagyobb' mesemondó'-, legszebben beszélőt, festőt, zenélőt... és lett az Isten megszállta ember: Jókai . . . Beszéde befejezéséül Tokaj, legszebb álmainak vélóráválására. Nagymagyarország jövőjére emelte a Petőfi-serleget. Pek'U- Gyula, szavaira József Ferenc kir. herceg vette kezébe' a serleget. ‘ — A legnagyobb megilletődéssel és a legnagyobb szeretettel érintem ezt a serleget s azt hiszem, amikor, .megérintem, hogy az integer Magyarország testét érintem. Mert■ hiszen e serleg abból az időből ered, amikor Magyarország még integer volt s érje is meg e serleg a jobb korszakot. Jelenti e serleg a magyar múltat, a magyar jövőt v. csodálatos az erő, mely'■belőle szívünkbe f árad.Majd beszédét e szavakkal fejezte be: Érintse Petőfi szellem újjá a mi nemzetünké a mi lelkünket és rázzon meg bennünket, ébresszen fel! Alszik e nemzet és álma betegség. Petőfi életereje töltse el nemzetünket. Emelem poharamat Jókai és Petőfi nagy, fényes álmainak megvalósulására. A kir. herceg után beszélt még Hegedűs Sándor, mint a Jókai-család egyetlen jelenlévő tagja, Tomory Jenő, Csajthay Ferenc és Császár Elemér. Végül Pekár köszönetet mondott a királyi hercegnek megjelenéséért, mely után a fiatal fenség eltávozott s nemsokára szétoszlott az egész társaság. ........ . Petőfi-lakoma A nagygyűlés lezajlása után a Petőfi-Társaság tagjai átmentek a Duna-palotába ahol délután két órakor volt a Petőf-lakoma. Negyven személy ült az ünnepi ebédasztalnál. Megjeleent József Ferenc kir. herceg, a vármegyét Preszly Elemér főispán, a székesfővárost Lobmayer Károly tanácsnok képviselő. Elsőnek Pekár Gyula emelkedett szólásra. Jókaival való első találkozásáról beszélt, majd József Ferenc kir. herceget üdvözölte. Bársony István volt az ünnepi serlegemelő. — Teljesen átérzem feladatom nagyságát — kezdte beszédét — s oldott sarokkal lépek a TIZIPlJRANCSOLA1 MOZIK MAI MŰSORA .. Corvin Színház 1 J. 80-89, J 95-81 HARCIAS KOrlSZftK Főszereplő: BESTEH KfiATON Férfiszivű nö 0 feli. — Ham főútra Sér fílR/VDDiv tilőadásot ktznete 5, 7 63 9 órakor NiEgELUNGOK ésgermao nemzeti eposz ! részben, JB önökbeni O au«|. 1 Rendezte: Fricá Lem. •cCOySS*“ 1 Zenéjét szerezte ? AnnilÁ i Gottfried Huppertz ApOHO ! PA'IHÉ REVUE. lel. II. 118-94 j "láad. '/ifi.lő FŐVÁROS NAGYMOZGÓ RÁKÓCZ UT 70 FEHÉR APACA 3 tér.’. Fősz.: Lilián Oláh Előadások kezdete: 4-tó! folytatólagosan Bővített zenekarral Jegyelővétel, A nagy fehér ét Vadlovak királlyá Előadások ■ 5, negyed 8. tél 10 ELIT Viesztaháznál Vesta I , Erzsébet krt 39 "" . Új műsor Elfradisok tfat-től folytatólagosan Colelie Kutya van a kertben ANGOL HÍRADÓ Előadások fél 5-től folytató frgosan BELVÁROSI irányi neva Ördög az emberben, könyv Szeszélyes p Imadonna raddix ! Pener postoi Rákóczi ittilAOVAR HÍRADÓ Előadások: fél 5-től folytatólagosan Nyu Három élő szellem .ANGOL HÍRADÓ Előadások: fél 5-tőll folytatólagosan Odeon Rottenbiflornees Orient Izabella és Aradi ucea sarok Vadlovak királya Hősök és férjek MAGYAR HIRADO Előadások fél 5 től folytatólagosan M’s műsor Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakorHomneros (Vak.Gyám O.B.) 1 Hermina ut 7. •*. * M.k.Operaház 7! Nemzeti Sz. 7 • Kamara Városi Sz. vJ viaszíntráz Maszar Sz. VJ ! Bensis. Sz. VJ dSszKS"Fgv. Op. Sz. '78 Se.Vár. Sz.i/J BlatiaL.Sz.V78 Grand Guignol vendégjjátéka) Halló, Amerika A nagys.assszmán láttam val.(TranciGuignol endérfjátéka Halló, Amerika Én már ilyen vagyok :Marica grófnő A császárné apródja A nótás kapitány Halló, Amerika Az olasz asszony Én már ilyen vagyok Szalimir A feleségem babába Kedd Thals ! a házasságot: n? jégbeTi köttetne!?; A fösvény Frasquita • Er, vSie und Er Jstona Szerda Tanhauser ! Egy magyar nábob Alice, ülj a kandallaho-i Trakala , Ezüstlakodfilom Csibi Öízi szerelem (isü Börtök Alda Egy eitőség Candida Frasquít i ' Kain Csibi Őszi szerelem-Halló, Amerika Ín már ilyen Vftnok ■i 1 Fémek-A juss !Nincs előadás : Faust CsilUtgok Csibi Őszi szerelem-Halló, Amerika Én már ilyen vagyok A feleségem - ha bála bombát Tosca A juss ! vége a sz*?p nyárnak Fraffiuita ! .. Csillagok ( Altona ! Őszi szerelem A császárné apródja Halló, Amerika Fel vagy Írás?a tereselem babája délután: Vasárnap , este-Farsangi lakodalom Egy magyar nábobos A juss Alice, újra , kandallóhoz Vége a szép nyárnak Fehéracht Frasquita i rópénztársost’r és Csendével. Csillagok A vörös ember ! ” Csibi isten,y asszonyi fátyol * Őszi szerelem A Pátria Klub Jókai-ünnepe A Pátria-Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubja vasárnap este rendezte nagyszabású Jókai-ünnepélyét, mely az országszerte lezajló Jókai centennáris ünnepségek sorából messze kimagaslott. Az előkelő közönség a szó szoros értelmében zsúfolásig megtöltötte a Pátria-Klub termeit. A Jókai-ünnepséget dr. Milotay István, a Magyarság főszerkesztője és a Pátria-Klub elnöke nyitotta meg, rövid beszédben mutatva it a Jókai-ünnepség jelentőségére. Tormay Cecil a magányos magyar mesemondók nevében emlékezett meg a legnagyobb, halhatatlan mesemondóról, Jókai Mórról és rendkívül vonzó, meleg szívvel átérzett költői beszédben festette meg Jókai fantasztikus, boldog mesevilágát. Ebbe beletartozott a Kárpátokkal, a négy folyóval, az Adriával és az elszakított városokkal egész Magyarország. Szembeszállt Tormay Cécil azzal, a váddal is, amely mindig a kompozíció hiányát emlegette Jókaival szemben. Az ő világa az álom, tavasz és délibáb volt s várjon lehet-e a délibábot telekkönyvbe szedni! Az előadás ragyogó képei, a hang melegsége és a hódolat legmagasabb foka, amellyel Tormay Cecil beszélt Jókairól, mindvégig valósággal lenyűgözték a hallgatóságot. Forrón és hosszan ünnepelték a neves írónőt. A műsor kedves száma volt Simonffy Margit szavalása, aki nagy művészi átérzéssel adott elő Jókai Dózsa György című drámájából egy részletet, és nagy hatás mellett szavalta el Szik Sándor „Magyarok gyásza“ című költeményét. Szűnni nem akaró tapsokkal ünnepelték Pusztay Sándor gyönyörű dalait, amelyeket a kitűnő művész a szabadságharc költészetéből, válogatott össze. Pusztay férfias, meleg baritonja nagyon szerencsésen emelte ki a,, dalok komoly szépségeit. Művészi kíséretet adott a dalokhoz és az énekhez Hodala István, a kiváló zongoraművész. A hangverseny után a klub elnöksége a szereplőkkel és a tagokkal társasvacsora formájában sokáig együtt marajt. - irodalmi estély Békésen és Vésztőm-A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság f. hó 14-én és 15-én Békésen és Vésztőn irodalmi estélyt rendezett, mindkét helyen szép számú közönség érdeklődése melett Előadást tartottak a helybelieken kívül Soltész Elemér tábori püspök. Karácsony Sándor, az Erő szerkesztője és Szilágyi Dezső író. 19 25 MÁRCIUS IT REDE * Piceaver és Battistini. Két napon belül két világhírű énekes hangversenyezett a budapesti Vigadó termeiben. Piceaver Alfréd ragyogó színű és hatalmas nejű orgánuma nagyszerű eszköze a zajos külső hatás felkeltésének, de — eltekintve ettől, hangja, néhol zavaró nasalis színezetet kap — előadásai csak objektív leismerést kelt, de szubjektív elragadtatást majdnem, sohasem, mert hiányzik belőle a tartalmi átéltség meggyőző ereje.. ... Battistini Mattia(commendatory) viszont" Chipen egyéniségének magávalragadó bajával,, aranyos kedélyével és szívének mindenen keresztül törő melegével ragadja el közönségét. Őt hallgatva, szinte elfelejtjük, hogy hangja ,zengő, lágy, bársonyos bariton,hogy énektudása magasrendű tiszta művészet. Nem érezünk mást, csak elemezhetetlen, nagy gyönyörűséget, azt, hogy a 70 éves testben olyan lélek lakik, amely neo csupán halhatatlan ennél a csodálatos művésznél, hanem örökifjú is. A közönség szinte fáséignálva tombolt és ü ünnepelte a belcanto nagymesterét. Áriákat és dalokat, énekelt és hallatlan bőkezűséggel ontotta művészeteinek kincseit: egy sereg műsoron kívüli számmá! toldotta meg a hangversenyt. - ' •' }( HZfmANIMAf * SzékfogiaM az Akadémián. A Magyar '.fluiloiint» ??yov Afevil-'min ■ működik pisztázzPnuk hétfő'- délm/báini felolvasói'!és*n Holub József .. .tv_ uutoda székfoglalóját. Holub Jiv.. !■,■' „ észentricti jogiaik kialakulása“ cínmwn igen értékes rvtekené-i . olvasott fel, mely fikázni jogf maikér.«ieni te jogitt!ML., irodalmár, ■ beeses mimikával szaporítja. Aa élnek!... C.-nSis Dezső Holub tudományos mölkedéreinek méltatáséval avatta Holubot az Akadémia. 1. tagjahrt sorába átadta neki az erről szólt okiratot.