Szózat, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
Itt. ÁPRILIS 1 SZERDA KERESZTÉNY SZAVAZÓK! Budapest hat hét múlva dönt jövő sorsáról! Ti határoztok most az ország jövő sorsa felől is! Gömbös Gyula: „A fajvédők haladó konzervatív világnézetért küzdenek“ A választójogi bizottság folytatta tanácskozásait (A Szózat tudósítójától.) A nemzetgyűrtés kikiadött, 25-ös bizottsága ma már részleteibentárgyalta a választójogi törvényjavaslatot. A 190 szakaszból álló törvénytervezetnek csupán a címét és egyetlen szakaszát tárgyalta le, ami a részletes vita hosszú tartamát sejteti. Atanácskozáson a miniszterelnök és a belügyminiszter ezúttal is jelen voltak s a felszólalásokra nyomban válaszoltak, úgy látszik, a kormány szigorúan ellen urai a bizottsági nitok ■kát, nehogy a kormánypárti többség egy más kámésben engedékeny álláspontra helyezkedjék s esetleg olyan ellenzéki kívánságot is honoráljon, amely ellentétben, áll a kormány hatalmi törekvésével. A mai tanácskozás kétségtelenül légidegemelkedőbb eseménye Gömbös Gyula felszólalása volt. Gömbös Gyula kijelentette, hogy a fajvédelmi Imre a konzervatív világnézet érdekében folyik s a haladó konzervatív gondolkozás az a tengely, amely körül a haladnivágyó nép csoportosul. Gömbös Gyulának ez a megállapítása méltó válasz azoknak, akik felforgató törekvések vádjával szokták illetni fejvédelem politikáját. A becsületes, előrelátó konzervativizmus az alapja, annak a független, nemzeti politikának, amelyet Gömbös Gyula és társai képviselnek és nem a közelharc és a hordó, amit a radikális lailoldal az véleménnyel elhitetni szeretne, csak azért, le méy saját, demagógiáját leplezze, ld. Egyébként, Gömbös Gyula indítványt terjesztett elő hogy a külföldiek ne tíz, hanem cgk húsz évi magyarországi tartózkodás után legyenek képviselővé választhatók. A belügyminiszter a javaslatot, nem fogadta el Azzal a stereotip válasszal élt, hogy az indítvány a tradíciót sértené. Nagyon jó lett volna, ha a belügyminiszter ezt az elhamarkodott lejelentést komolyabban mérlegelte volna, mert ez a fegyver visszafelé sült el. A miniszterelnök a mai értekezleten is ínegismételte azt a kijelentését, hogy csak paciknak szabad választói jogot adni, akik erre valóban, rászolgáltak. A mi véleményünk szériáit ennek a megbízhatóságnak a passzív válásától jognál. _ még fokozottabb mértékben kell fennállania. Már pedig a, húsz évi ittlartás több alapot, adhat annak elbírálásánál, négy az __ illető képviselőjelölt nemzeti szem■ppödiból érdemes-e a törvényhozói hivatás betöltésére. Gömbös Gyula javaslata, preventív intézkedés akart lenni a megbízhatatlansággal szemben. Csodálatos hogy a kormánynak ez nem kell, noha eddig éppen a kormány érvelt ezzel a szükséges követelménnyel, úgy látszik, Bethlennek minden indítvány rossz, ami nem a kományberkekben született s a kerasisztény ellenzék indítványa, ha más nem, „tradíció”-ellenes. Bizonyára elfelejtette Stakovszky Iván belügyminiszter, hogy Gömbös Gyuláék épp azért, vonultak annak idején ellenzékig, mert őkeltették a magyar nemzet évezredes tranicnóját a Bethlen -kormány politikájától, ugyanazt, amit most Rabovszky akar megvédeni a fajvédőkkel szemben... A forradalmat a kormány politikája érleli meg A nemzetgyűlés választójogi bizottsága, ma délelőtt megkezdte a választójosról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A javaslatraléhsz Szilágyi Lajos szólalt fel. Véleménye szeerint a kormánynak a háborús helyzet s a két forradalom teamlaágyit kellene levonni a választójogi törvényjavaslatban. Ez nem történt meg. A miniszterelnök elhangzott felszólalásában megállapította, hogy a törvényjavaslatnál politikai hatalomról van szó. Az ellenzék a választójogot nem politikai hatalomnak tekititi, hanem emberi és állampolgári jognak tartja, tárnélfogva az ellenzék és a kormány között átbírálhatatlan az ellentét. A másik fontos része a miniszterelnök felszólalásának azoknak a veszedelmeiknek az emlegetése, amelyeket az általános választójog habazatítása esetén lát fenfaragni. A szövetkezett demokratikus ellenzék — úgymond — egyetért a Szózat megállapításával, mert, a miniszteraktak valóban olyan képzelt rémeket állított eltérbe, amelyek nincsenek és amelyek az áltelános vá lasztöjos .me«é s»*v,v*é sél; n em akadályoz letjék. A minisztereknök szerint, az általános választójog a munkásság uralmát tetesíti a polgársággal szemben. Ezet az állítást kereken tagadja, mert Magyarországon a polgárság van többségijén. Tagadja, hogy a» ipari munkásság a nemzeti ideátoktól teljesen elidegenetet volna. Azt is tagadja, hogy a mezőgazdasági proletariátus a kultúrának olyan alacsony fokán áll, hogy nem tudja fölismerni a valódi nemzeti érdekeket. A miniszterelnök a váltócégektől félti az országot. Neki az a felfogása, hogy a forradalmat éppen az olyan kormányzás érleli meg és készütl eteimód amelyet a miniszterelnök képvisel. A miniszterelnöknek elhangzott beszéde osszegharnot istent. A kormány eredeti törvényjavaslatához mereven ragasatkodik. Mégis szükségesnek tartja, hogy társaival egyetemben részt, vegyen a választójogi vitában. Bejelentette, hogy annak idején a demokratikus blokkba tömörült, pártoknak is indítványozni fogja, hogy » plenáris ■tárgyaláson részt vegyenek. A szociáldemokrácia osztályarabnra törekszik Gróf Behden Istvánt miniszterelnök kijelentette, hogy a választójogi törvényjavaslat nem a politikai hatalom megtartását akarja elősegíteni. Véleménye szerint a szociáldemokrata, párt az, amely osztálya valimat hirdet és osztályú valómra törekszik. Ezzel a törekvéssel szemben szükséges, hogy Magyarországon az összes osztályok részesüljenek a, politikai intalomban és a polgári tármdokon a vezető szerepet megőrizze. fissí,a helyzettel állunk szervben — mondotta a atiliszterelnök — és sem hagyom elhabályosítáttlá, hogy a szociáldemokrata párt Magyarországom és mindenütt osztályharcot hirdet és osztálymsalomra törekszik. Ezután, a törvényjavaslat . címűt eredeti szövegezésében elfogadták. Az első szakasznál, amely az állampolgárság időtartamának megtalárotásáról intézkedik, ismét Szilágyi Lajos szólalt fel. Az iskolai képzettség kérdésével kapcsolatban tagadja, hogy a négy elemi osztály elvégzése fejlettebb ítélőképességet bizonyít. E tekintetben könnyítéseket kíván. A törvényhatósági bizottságok állásfoglalása tekintetében az a meggyőződése, hogy a jelenlegi törvényhatósági bizottságok már csak kormánykegyelemből tengetik életüket. Az a véleménye, hogy Gömbös Gyula ellentétbe került programmjával, amikor megállapította, hogy a törvényjavaslat túd persze imént a jogkiterjesztés terén. Meskó Zoltánban csalódott, mert Meskó az általános, titkos, községenkénti és nőkre is kiterjesztő választójogot hirdette. Végül indítványt terjesztett elő duigy országgyűlési képviselői választójoga legyen minden férfiúét, aki huszonnégy életévét szetöltötte, hat év óta magyar állampolgár és fél év óta ugyanegy helyen lakik. Meskó Zoltán kijelenette, hogy ő sohasem hirdette az általános választójogot!", s a titkosságnak csak a választás után lett híve. A Zajvédelmi harc a haladó konzervatív világnézet érdekében folyik — mondotta Gömbös Gyula Gömbös Gyula szólalt fel ezután. Helyteleníti Szilágyi Lajos szövetkezését azokkal az elemekkel, amelyekkel a polgári társadalomnak le kell számolnia. Ebből a szempontból nézi az egész választójogi kérdést. A harc a konzervatív világrend érdekében és nem egyének hatalmáért folyik. Azok számára kell csinálni választójogot, akik alkalmasak és hivatottak az ország ügyeinek vezetésére. Hangsúlyozza, hogy a fajvédelmi harc is a konzervatív világnézet érdekében folyik. A haladó konzervatív gondolkozás az a tengely, amely körül egy haladni vágyó nép csoportosul. Ezt a konzervativizmust támogatja, ellenben támadja azt a konzervativizmust, amelyet a napokban egybegyűlt főrendek hangoztattak, mert ezt veszélyesnek tartja. Eddigi körülményeinkhez képest a jelenlegi javaslatban foglalt jogkiterjesztés haladást jelent. A korhatárra és az iskolázottságra vonatkozó rendelkezéseket elfogadja. A kétévi helybenlakás csazását konzervatív szempontból, a magyar faj szempontjából helyesli. Gömbös Gyula ezután indítványt terjesztett elő, hogy a külföldiek ne 10, hanem 8 évi sőttagyarországi tartózkodás utáán igyerhessék el, a választhatói jogosultságot. Palacsi Dénes osztja Gömbös Gyula felfogását, hogy a választójog megalkotásánál a nemzeti szempontokat kell tekintetbe venni. Indítványozza, hogy a Károly csapatkeresztes vagy vitézségi érmes Volt Honi katonák iskolái, végzettségük igazolása nélkül is szavazhassanak, úgyszintén a hadseregben altiszti rangot, viselt magyar állampolgárok is. Szabó József indítványozza, hogy választójoga legyen minden olyan férfinak és nőnek, aki huszonnégy évét betöltötte, írni és olvasni tud és tíz év óta magyar állampolgár. Amennyiben ezt a módosítást nem fogadnák el, akkor indítványának a nőkre vonatkozó részét elejti. A női választójog kérésében,a» az álláspontja, hogy vagy adják meg általánosságban a szavazati jogot, vagy inkább egyáltalán ne legyen » népnek szavazati joga. „ . Vázsonyi Vilmos ugyanilyen szellemű indítványt terjesztett elő. Második indítványában azt kívánta, hogy » domicilium"a vonatkozó részt töröljék. Stassay Károly az irni-olvaárni tudást kívánja a választójog főkellékének. "Mokcsay Zoltán azt indítvántyozta, hogy aki az egyetemen előírt tananyagot elvégezte, attól ne kívánják a huszonnégy év betöltését. Csizmadia András szerint helyesebb volna kimondani, hogy minden huszonnégy évet betöltött férfinek legyen választójogar. A belKf:y«ünh»i«r roUexiái Ezután Haksovszky Iván belügyminiszter* szólalt fel. Szerinte a polgári intelligencia és a műveltség szempontjából a négy elemi elvégzési és az írni-olvasói tudás között lényeges különbség van. Az iskola eltógacsa vallásos, erkölcsös nevelést jelent. Honou fiai, akarja Pataesi Dénesnek azt az indítványát, hogy a vitézségi, érmennket és altiszti fokozatot elírt katonákat mentesíteni kell a négy elemi elvégzésének igazolása alól A helybenlakáshoz ragaszkodik. Gömbös Gyulának azt az indítváttyát, "hogy a tíz évi állampolgárság kellékét húsz esztendőre emeljék fék nem fogadhatja el, mert a tíz esztendő Magyarországon tradíció. Gömbös Gyula: Indítványma csupán ,a választhatóságra vonatkozott! Rakocssky Iván: Az 1879.L. i. e. 15. szakasza a választatttság tekintetében 10 évi korhatárt ír elő. A nőknek korlátossabb választójogot kell adni, mert a nőik az alkotmányos küzdelmekbe csak a legutóbbi időkben kapcsolóddtak bele. Számuknál fogva a régi politikai érzékkel bíró férfiakkal szemben túlságos súlyt képviselnének. A királyi oklevél való honosítást méltányosnak tartja. Az egyetemi végzettség az abszolutórium megszerzésétől számit. A Fredrich-féle választójogot csak rendkivüli helyzet szüleményének tekinti s ezért nem járult hozzá, hogy a Fredrich-féle névjegyzékbe való felvétel régi jogon választójogot adjon. Az előadó felenyasrlássa után a bizottság az eredeti szöveget fogadta el s a benyújtott határozati javaslatokat elutasította. Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök Szabó József különvéleményére vonatkozóan azt a kijelentést tette, hogy a házszabályok értelmében a különvéleményt csupán MZLtalános vita sarca lehet bejelenteni. Az értekezlet délután két óraikor ért véget. A legközelebbi ütény csütörtökön délelőtt tart- Butoroccasio Háló, ebédlő és uriszobák 20% áron alul kiárusíttatnak. VI. PODMANICZKY UTCA 14 A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK ÉS ÁLLAMI ALKALMAZOTTAK TAKARÉKPÉNZTÁRA R.-T. BUDAPEST, VII. RÁKÓCZI ÚT 76, 1. EMELET Betétek után havi 20 % kamatot fizet Kölcsön bármely összegben folyósíttatik magánosoknak és kereskedőknek mindennemű Ingóságra évi 54% kamat mellett kamat utólagosan fizetendő. Becsült házhoz küldjük. f