TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1973

1973 / 4. szám - Tanulmányok - Kolosi Tamás-Papp Zsolt: A társadalmi struktúra történeti alakváltozásai

KOLOSI TAMÁS — PAPP ZSOLT A társadalmi struktúra történeti alakváltozásai Kategóriák és összefüggéseik A társadalmi struktúra vizsgálatánál nem a társadalomban élő egyének vagy más egyedi társadalmi jelenségek különbségeiből kell kiindulnunk, hanem a társadalom totalitásából. „A társadalomban termelő egyének — ennélfogva az egyének társadalmilag meghatározott termelése természete­sen a kiindulópont. . . Minél mélyebben visszamegyünk a történelemben, annál inkább jelenik meg az egyén, ennélfogva a termelő egyén is, ön­állótlanul, egy magasabb egészhez tartozónak: először még egészen ter­mészetes módon a családban és a törzzsé szélesedett családban, később a törzsek ellentétéből és összeolvadásából létrejövő különböző formájú kö­zösségekben."" Ezeknek a különböző formájú közösségeknek a struktúrá­ját éppen ezért a bennük kialakult kapcsolatok és viszonylatok, a tevé­kenységcserék elemzésével érthetjük csak meg. Az adott közösségben kialakult tevékenységcserék között kiemelkedő szerepe van magának a termelőtevékenységnek. Ugyanakkor a termelő­tevékenység szerkezete sem érthető meg önmagából. Az emberi tevé­kenység ugyanis mindig magában foglalja azokat a teleologikus tételezé­seket, célokat, érdekeket, szándékokat, amelyek a tevékenységet elindít­ják,­ a teleologikus tételezéseket pedig az emberek — valódi vagy vélt — érdekei határozzák meg elsősorban. A társadalmi termelőtevékenységet, a közösségen belüli együttműkö­dést ugyanakkor egy mindig jelenlevő intézményesítő tevékenység — s ezáltal egy mindig újra és újra létrejövő intézményesültség — mint gaz­daságon kívüli kényszer szabályozza. Az intézményesülésben pedig létre­jön valami más is, ami az emberek teleologikus tételezéseiben, szándékai­ban, céljaiban nem fogalmazódott meg, nem tudatosult. Ez az intézmé­nyesültség a maga egészében — amelyben a politikai intézményesültségnek alapvető jelentősége van — megintcsak alapvetően hat a termelőfolya­matra. Amennyiben tehát a társadalmi struktúra vizsgálatánál nem az el­különült egyénekből, az egyéni magatartások általánosításából, hanem a társadalmi tevékenységcserék totalitásából indulunk ki, akkor a társa­dalmi struktúra a társadalom emberi viszonyokban megjelenő, a tévé-

Next