TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1973
1973 / 4. szám - Tanulmányok - Kolosi Tamás-Papp Zsolt: A társadalmi struktúra történeti alakváltozásai
KOLOSI TAMÁS — PAPP ZSOLT A társadalmi struktúra történeti alakváltozásai Kategóriák és összefüggéseik A társadalmi struktúra vizsgálatánál nem a társadalomban élő egyének vagy más egyedi társadalmi jelenségek különbségeiből kell kiindulnunk, hanem a társadalom totalitásából. „A társadalomban termelő egyének — ennélfogva az egyének társadalmilag meghatározott termelése természetesen a kiindulópont. . . Minél mélyebben visszamegyünk a történelemben, annál inkább jelenik meg az egyén, ennélfogva a termelő egyén is, önállótlanul, egy magasabb egészhez tartozónak: először még egészen természetes módon a családban és a törzzsé szélesedett családban, később a törzsek ellentétéből és összeolvadásából létrejövő különböző formájú közösségekben."" Ezeknek a különböző formájú közösségeknek a struktúráját éppen ezért a bennük kialakult kapcsolatok és viszonylatok, a tevékenységcserék elemzésével érthetjük csak meg. Az adott közösségben kialakult tevékenységcserék között kiemelkedő szerepe van magának a termelőtevékenységnek. Ugyanakkor a termelőtevékenység szerkezete sem érthető meg önmagából. Az emberi tevékenység ugyanis mindig magában foglalja azokat a teleologikus tételezéseket, célokat, érdekeket, szándékokat, amelyek a tevékenységet elindítják, a teleologikus tételezéseket pedig az emberek — valódi vagy vélt — érdekei határozzák meg elsősorban. A társadalmi termelőtevékenységet, a közösségen belüli együttműködést ugyanakkor egy mindig jelenlevő intézményesítő tevékenység — s ezáltal egy mindig újra és újra létrejövő intézményesültség — mint gazdaságon kívüli kényszer szabályozza. Az intézményesülésben pedig létrejön valami más is, ami az emberek teleologikus tételezéseiben, szándékaiban, céljaiban nem fogalmazódott meg, nem tudatosult. Ez az intézményesültség a maga egészében — amelyben a politikai intézményesültségnek alapvető jelentősége van — megintcsak alapvetően hat a termelőfolyamatra. Amennyiben tehát a társadalmi struktúra vizsgálatánál nem az elkülönült egyénekből, az egyéni magatartások általánosításából, hanem a társadalmi tevékenységcserék totalitásából indulunk ki, akkor a társadalmi struktúra a társadalom emberi viszonyokban megjelenő, a tévé-