Tér és forma, 1936 (9. évfolyam)
IX. évfolyam, 5–6. szám - Sz.: Az Atrium-ház. Tervezte: Kozma Lajos
A vasváz és a homlokzat nem ellentmondás többé, olyan szerkezet ez, mely korunk szellemét tükrözi vissza. A vázszerkezet a természetben is a takarékosság logikus következménye. A levél felülete, az emberi test maga, szerkezeti materiából és térkitöltő anyagból állnak, éppúgy, mint a primitív kunyhó, a tetőszerkezet, a csónak konstrukciója és az esernyő vasváza, mindnyájukban ugyanaz a módszer él: a felületnek gazdaságos, kevés anyagból való célszerű külső burka mellett, logikus-egyszerű belső szerkezet (funkció). Az új építészet csak azóta produkál sorozatos eredményeket, mióta a funkcióból indul ki. Ugyanez az elve volt a középkornak is (favázas vagy kővázas szerkezet, vékony térkitöltő falakkal). A vasszerkezet, vagy vasbetonváz, vagy a kettő kombinációja, főleg a magas épületeknél a legnagyobb anyag- és helymegtakarítással fejlesztette ki ezt a konstruktív elvet. A reneszánsz óta Európában a szerkezetet meghamisító formalizmus és egy sajátságos architektonikus épület-kosztüméria helyettesítette ezt a logikus módszert, mely a funkcióból és a szerkezetből indult ki és ennek keresi meg a formáját, nem pedig fordítva a formához a szerkezetet.