Tér és forma, 1937 (10. évfolyam)

X. évfolyam, 10. szám - Dr. Bierbauer Virgil: Burkolt homlokzatok

Mi a Klinker? Irta: Rajk Imre Klinkernek nevezzük azokat a téglafajtákat, amelyek különböző fémoxid (főleg vas­oxid) tartalmú nemes agyagokból a normálisnál jelentékenyen magasabb hőfok mel­lett égettetnek ki. Ezáltal felületükön többé-kevésbbé fénylő, tömör, a közönséges téglának szilárdságát sokszorosan felülmúló kerámiai anyagot nyernek, melyet főleg homlokzati kiképzésre használnak. Igen nagy előnye e homlokzat-anyagnak, hogy tel­jesen fagyálló és — ami Budapesten elsősorban fontos — a hazai szenek elégetésé­ből származó és a város levegőjében fölös mennyiségben meglevő kénes gázok hatásának is évszázadokig ellentáll. E tekintetben a klinker még a nemes kőhomlokza­tokkal szemben is nagy előnnyel bír. A nagy szilárdság, fagy- és savállóság együttes eredményeképpen a jó minőségű klinkerből készített homlokzatok élettartama örökös. Azt a célt, hogy ez a nemes anyag árban is versenyképes legyen, sikerült elérni a téglák iker-kiképzésével, aminek következtében az 1-es alakú téglából egy kalapács­ütéssel 2 darab kb. 3 cm.-es lapot nyerünk. Ezeket úgy használjuk fel, hogy minden harmadik-negyedik sort egy M-es klinkerrel kötünk be a falazatba. Bárdon Alfréd: Bérház a Jurányi-utca és Jurányi-köz sarkán. Jobboldalt: Bejárat a Jurányi-köz felől. Lába­zat és kapubejárat: Klinker­tégla. Kapurács: Bárdon tervei szerint: Kozelka felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék