Sport és tudomány, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1960 / 12. szám - Iskolai testnevelés
383 Аж iskolai testnevelés fejlesztése a hároméves terv idején Az iskolai testnevelés és sport eredményes tanításához nélkülözhetetlen a megfelelő létesítmény és felszerelés. A felszabadulás előtt ugyan az elemi iskolától a középiskoláig minden óratervben szerepelt a testnevelés, de eredményes tanítására néhány középiskolától eltekintve, nem volt lehetőség, nem volt sem szaktanár, sem létesítmény, sem felszerelés. A múlt ezen a téren is nehéz örökséget hagyott ránk. A szocialista testnevelés korszerű tantervei elkészültek, tehát az iskolai testnevelés elvi megalapozása után különösen fontos és nélkülözhetetlen feladat a gyakorlati megvalósításhoz elegendő létesítmény és felszerelés tervszerű biztosítása. A több évtizedes mulasztást természetesen nem lehetett néhány év alatt pótolni. Elsősorban a társadalom és az iskola összefogásával sok száz iskolában épült alkalmas szabadtéri gyakorlóhely. Időjárási viszonyaink azonban elsősorban fedett létesítmények (tornaterem) építését teszik szükségessé. Az elmúlt évtizedben láthattuk, hogy a szabadtéri gyakorlóhely létesítésénél sokkal nagyobb erőfeszítést és anyagi áldozatot követel a fedett létesítmény építése. Az iskolai testnevelés és sport szükségleteit kielégítő fedett létesítmények (tornaterem és a hozzátartozó helyiségek) azonban elsősorban természetesen állami tervezéssel, állami költségvetésben készülhetnek. A három éves tervidőszakban épített iskolai tornatermek: Baranya megye: Komló- Dávidföld, Komló-Kenderföld. Bács-Kiskun megye: Izsák, Dusnok, Kecel, Kiskőrös. Borsod megye: Mezőkövesd, Ózd-Bolyok. Csongrád megye: Csongrád, Kistelek, Makó (két iskolában). Fejér megye: Székesfehérvár (György O. tér és Béke tér), Sztálinváros „Ságvári gimnázium” (két tornaterem), ált. isk. Győr megye: Balf, Gyomoré, Mosonmagyaróvár, Győr-Révfalu, Győr-Szentiván. Hajdú megye: Hajdúszoboszló. Heves megye: Hatvan, Eger, Gyöngyös. Komárom megye: Dorog (’’Zrínyi” ált. isk.), Tatabánya (Kertváros és Óváros). Nógrád megye:Salgótarján, Nagybátony, Halászi. Pest megye: Szigetszentmiklós, Galgahévíz, Dunavarsány, Budakeszi, Fót, Monor, Szentendre, Szob, Tápióság, Nagykáta, Mogyoród. Szabolcs megye: Ófehértó, Nyíregyháza. Szolnok megye: Törökszentmiklós, Martfű. Tolna megye: Bonyhád, Szekszárd. Vas megye: Szentgotthárd, Szombathely, Kötő u. Veszprém megye: Berhida, Várpalota. Zala megye: Zalaegerszeg (Gasparich u. és Jókai u.), Nagykanizsa (Kun B. ált. isk.). Debrecen mj. város: Szoboszlói úti, Kossuth L. úti isk. Miskolc mj. város: Kilián lakótelepi ált. isk., Tanácsköztársaság téri ált. isk. Pécs mj. város: Mecsekalji ált. isk., Fehérhegyi ált. isk., Meszestelepi ált. isk. Szeged mj. város: Rókusi ált. isk., Móravárosi ált. isk. Budapest, X. Sibrik M. út, XV. Czabán S. tér, XX. Csarnok tér, XX. Sodrony tér, XXI. Ív utca, V. Nádor u., XVII. Ferihegyi út, XXII. Mátyás kir. út, X. Kőbányai út, XI. Mezőkövesdi út, XVI. Georgina u. XII. Mártonhegyi út, II. Törökvészi út, I. Czakó út, III. Csillaghegy, IV. Bajza u., XVIII. Vörösmarty út, XIII. Thälmann u. 2., XI. Lágymányos, 2. X. Száva u. XIV. Róna u. XXI. Csepel-Csillagtelep, III. Hévízi út, IX. Üllői út, III. Vörösvári út, XIV. Nagy L. út. Felépült vidéken 65, Budapesten 28, összesen tehát 93 tornaterem. De fontos a felszerelés is. Testnevelési felszerelések beszerzésére a megyei tanácsoknál, megalakulásuk óta, megfelelő hitelkeret van. A szükséglet és a gyártás azonban nem hangolódott össze. Főleg a gyártás szempontjából is igényes, nagyobb felszerelések (korlát, kosárlabdaállvány, nyújtó stb.) tervszerű beszerzése volt bajos. A tanácsi előirányzás mellett azután igen célszerűen központi (minisztériumi) hitelkeretet biztosítottak. A megyékben nehezen beszerezhető felszereléseket a minisztériumi központ közvetlenül rendelte a gyártól. A tanácsi keretből pedig a helyileg is könnyen beszerezhető, főleg fogyó anyagokat vették meg. Az alábbiakban felsoroljuk a hároméves tervidőszakban a központi keretből juttatott felszereléseket. Tornaszőnyeg (ugró és talaj) 2430, ugrószekrény 1350, tornapad (2 m-es) 1050, tornapad (4,5 m-es) 950 darab, kosárlabda palánk (hordozható) 50, kosárlabda palánk (falra szerelhető) 45 pár, korlát (párhuzamos) 37, korlát (felemás) 65, versenynyújtó 44, versenygerenda 190, csőgát 420, mászórúd 1100, falinyújtó 270 darab, gyűrűhinta 1190 pár, ugrózsámoly 1260, tornalétra (óvodai) 400, mászókötél 1500, húzókötél 185, kézilabda 2080, meccslabda 2150, röplabda 1310, kosárlabda 1400, hajszalabda 950, mérőszalag (acél) 1370, óvodai labda 2750, medicin labda 880 darab, röplabdaállvány és -háló 135 pár, bordásfal (egy és kétszakaszos) 1050, mászókötél 990, dobbantó 770, ugróléc (fém és fa) 2100, súlygolyó (3—4 —5—6 kg-os) 3500 darab, kézilabda-kapu (hálóval) 85, magasugrómérce 780, buzogány 1180 pár, ugrókötél 2400 darab, rúdugrómérce 30 pár, kislabda (stuck) 1200 darab. Az iskolák létesítménynyel, illetőleg felszereléssel ellátottsága országosan — különösen általános iskolai vonatkozásban — még ma sem teljesen kielégítő. Szükség van további állami támogatásra és társadalmi segítségre egyaránt. De az elmúlt tíz esztendő — különösen a hároméves tervidőszak — létesítményei és felszerelései ma már az iskolák zömében biztosítják a tervszerű, eredményes testnevelést. Nyíri János A sportszövetségek lapjaiból Asztalitenisz (III. évf. 7—8. sz.) Az 1960/61-es feladatok megvalósításáért (Dr. Lakatos György) — Tanítsuk korszerűen játszani fiataljainkat — Vitacikk (Ujlaky Jenő) — A japán út tapasztalatai (Bihari Tibor) — Őszinte helyzetkép Szabolcs-Szatmár megye asztalitenisz sportjáról (Nagy Miklós) — „Kontradrive” — a korszerű játék erős fegyvere (Dr. Zdenek Preissig) — Ismerkedjünk Japánnal (Balatoni Tibor) — A zirc—dudari Bányász SK asztalitenisz szakosztályának élete (Balatoni Tibor). Birkózó Híradó (IV. évf. 7— 8. sz.) Rendeletek, határozatok, szabályok — Matura Mihály: A magyar birkózó sport története (XIX.) — Dr. Niklai Ferenc: A munkára nevelés jelentősége a sportoktatásban. Magyar Labdarúgó Edzők Testülete hivatalos értesítője (7—8. sz.) — Oktatás, továbbképzés — Edzőszemmel az ifjúsági labdarúgás országos seregszemléjéről (Kapocs Sándor). Atlétikai Híradó (IV. évf. 7. sz.) K. P. Zsarov: A sportolók nevelésének elvei — Dr. Sír József: A magyar bajnokság értékelése — Toni Nett: Az amerikai magasugrókról — V. Portnov: Az elugró készség — D. M. Joszefhányi: A ruganyosság és fejlesztése. ökölvívás (IV. évf. 8—9. szám). Hogyan készültünk, hogyan szerepeltünk (Énekes Árpád és Szenes Dezső olimpiai beszámolója) — Egy olimpiai bajnok „megszületik” • (Holecska Tibor) — Határozott állásfoglalás egyes szabályokkal kapcsolatban (Nagy Lajos) — Az USA válogatott keretének egyhónapos előkészítési terve. Kosárlabda (TV. évf. 6.) Javaslat a női kosárlabda válogatott keretek foglalkoztatására (Balogh Béla) — A női kosárlabda válogatott időszerű kérdései (Somogyi György) — Játékvezetői beszámoló a szófiai női kosárlabda Európabajnokságról (Velkei Ferenc) — Olimpia előtti torna Moszkvában (Vincze György) — Az egykosaras játék szerepe a felkészülésben (Szabó János). Pegazus (VI. évf. 5—6. sz.) Fogataink Aachenben (Várady Jenő dr.) — Az állami méntelepek az NDK-ban (Dr. G. Schönmuth) — Szempontok a lovak díjlovaglásra való kijelöléséhez (Okolicsányi Károly) — Arccal Róma felé (Bonivento Henzi) — A torinói főpróba (Butor Sándor, Tóth Béla, Somlay Lajos, G. Marschall) — Aacheni napló (Babochay Sándor) — Női Európabajnokság 1960. (Réczey István) — Nemzetközi lovasmérkőzés a szegedi Ünnepi Játékokon (Dr. Kósa-Reznek Jenő és dr. Várady Jenő)* A Die Körpererziehung — L’Education Physique svájci folyóirat a felmentések kérdésével foglalkozik. A felmentések sok esetben indokolatlanok. A szülők gyakran túlzott féltésből olyan félelemérzetet nevelnek gyermekükbe, amely egész életre nyomot hagy. A gyerekükkel kapcsolatban mindenféle erőkifejtést kerülnek s bebeszélik a gyerekeknek, hogy túlságosan gyengék. Az ilyenekből lesznek az ellenállás nélküli, akaratgyenge felnőttek.