Sport és tudomány, 1961 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1961 / 1. szám - Tartalom

Felelős szerkesztő: Tóth Dezső Elnök: Lissák Kálmán dr. Sped 1U 7,adronáto­ y, A TESTNEVELÉSI TUDOMÁNYOS TANÁCS FOLYÓIRATA Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztő bizottság: Baracs Györgyné, Bárány István dr., Dobozy László, Hepp Ferenc dr., Kereszty Alfonz dr., László István, Pálfai János szerkesztő, Rostás György, Sós István SPORTKÖNYVEK Hornyák Endre: Kis sport­pályák építése Hornyák Endre ebben a könyvében szocialista építke­zésünk egyik figyelemre méltó részével, a különböző kisebb sportlétesítmények építésével és fejlesztésével foglalkozik, olyanokéval, melyeket a dol­gozó ifjúság társadalmi ön­kéntes munkával tesz olcsób­bá. Ennek az ifjúságnak ad Hornyák Endre útmutatást. Ismerteti, hogy milyen anya­gok szükségesek a munka el­végzéséhez és segít a társa­dalmi munka fennakadás nél­küli megszervezésében is. A súlylökő körtől kezdve a disz­­koszvetőkörig és a távolugró pályáig, vagy teniszpályáig és labdarúgó pályáig minden kis­­létesítményhez rajzot is ad. Ezzel is megkönnyíti a sport­szerető közönség kezdeménye­zését (Sportkiadó.) A labdarúgás szakirodalma A „Testnevelési Főiskola Könyvtára” sorozatában meg­jelent új kiadvány kutatók­nak és sportkedvelő olvasók­nak egyaránt hasznos eliga­zítást nyújt, mert a könyvtá­rában meglevő csaknem teljes labdarúgó szakirodalom cím­jegyzékét megadja. Ebben he­lyet foglalnak a látszólag ke­vésbé érdekkeltő régi szabály­­könyvek is, mivel a történeti kutatók még ilyen források után is érdeklődnek. Termé­szetesen a könyveken kívül az 1952. óta megjelent folyóirat­beli és napilap­ módszertani jellegű cikkeket is felvették. T­ART Béke és nyugalom .. .. ............................................................ 1 ABAD JÓZSEF: Mit tapasztaltam a nagyvilágban .... 2 HAJDÚ FERENC: Az iskolai testnevelés néhány problé­mája sportorvosi szempontból...................................................... 3 TÓTH ISTVÁN: Testkultúra —■ munka — egészség — élet­öröm ....................................................................................................... 4 N. L.: Tanácsok az alapozó edzésekre....................................... 5 Sportegészségügyi híradó................................................................... 5 NAGY GYÖRGY: Az egységes kézilabdabajnokság a gólok tükrében ......................................................................................... 6 LAKAT KÁROLY és PALFAI JÁNOS: Labdarúgó gyakor­latok szakaszos edzésmódszerrel.............................................. 8 KÁRPÁTI KÁROLY: A taktika útján az olimpiai győze­lemig ................ ................. ............................................................ 10 CONKOV, VASZIL: A bolgár munkássport mozgalom a XX. század első felében ............................................................ 11 VILAGHIRADO — Élsportolók gyomorpanaszai (S. Izrael után). A fejelőkosár (Lewald György). Olimpia után, olimpia elött......................................................................................... 12 A foszfátok hatása a szervezet teljesítőképességének eme­lésére (V. A. Ragoskin után) ................. 13 DOBOZY LÁSZLO: Sitúrázzunk! — De hogyan?................... 14 D. L.: Új sportfilmek .................................................................... 14 AZ OLIMPIA TAPASZTALATAIBÓL...................................... 13 Az atlétikai csúcseredmények olimpiája (Bácsalmási Péter) 15 úszóink megindultak fölfelé (Bakó Jenő)................................. is Az európai evezősök gyorsaságának fejlődése (E. T. Cohen után) ...................................................................................................... 20 PALFAI JÁNOS—SZELES PÁL: A 11-est nem lehet vé­deni, csak rosszul rúgni ............................................................ 21 NÁDORI LÁSZLO: Az idejében történő szakosítás a gya­korlatban: asztalitenisz és labdarúgás ............................... 22 HOZZÁSZÓLÁS — Kezdjük háton is az úszásoktatást! (No­vák Ilonka)....................... ............................................................. 24 Bibliográfia ......................................................................................... 24 ISKOLAI TESTNEVELÉS — Az általános iskolai sporttaná­csok négyhónapos működése..................................................... 26 Egy iskolai tíztusa és a tömegtestnevelés (Finta Imre ter­vezete) ................................................................................................. 26­ Tótágas ........................ .. ............................................................. 27 KOVÁCS ILONA: A testnevelők továbbképzése a Szovjet­unióban és Csehszlovákiában..................................................... 28 SOMORJAI LÁSZLÓ: Ami álomba ringatja a tanulókat. (A túlterhelés és a testnevelési órák elhelyezése).................... 29 MÁTRAI DEZSŐNÉ: A testnevelés és a gyakorlati élet kap­csolata ................................................................................................. 30 BÁNFALVI JÓZSEF: A reformok útján ............................... 31 Idegennyelvű tartalomjegyzék ..................................................... 32 BORÍTÉKOLDALAINKON: A TTT életéből — A fedettpá­lyák és az atlétika fejlődése (Képessy József) — Képes módszertan: átfordulás szekrényen (Kozák Lajos — Sós István) — A kisvenyimi sportliget (Merényi Lajos) — Címképünk (síugrók) Hemző Károly felvétele. A LOM­E тМейШ A szakelőadások sorozatában az 1960. évben augusztusig ti­zenhárom előadást tartottak a TTT előadói, ősszel további ti­zennégy előadásra került sor. Szeptember 9-én Budapes­ten a kézilabdázóknak dr. Ba­konyi Ferenc, a lélektani té­nyezők jelentőségéről, október 17-én ugyanott a korcsolyázók számára Garay Sándor a négy­időszakos edzésrendszerről, november 17-én ugyancsak Bu­dapesten szövetkezeti sportve­zetőknek Nádori László a test­nevelés és sport jelentőségéről a dolgozók egészségvédelmé­ben, november 10-én Szegeden Kereszty Alfonz dr. az erőn­lét megállapításának mérhető módszereiről, november 25-én Makón Tóth István, a testne­velési és sportmozgalom sze­repéről a termelőerők fejlesz­tésében, ugyanakkor Hódmező­vásárhelyen Bouquet Dezső dr. a sportolók helyes táplálkozá­sáról és étrendjéről, november 29-én Szentesen Kun László a magyarok olimpiai szereplésé­ről, december 8-án Szegeden Burka Endre a testnevelés tar­talmának jelentőségéről a fia­talok szemléletének formálá­sában és munkára nevelése céljából, december 9-én Buda­pesten a kerékpárosoknak Garay Sándor a négyidőszakos edzésrendszerről, ugyanakkor Hódmezővásárhelyen Kiss László dr. és Bárány István dr. a nők sportjáról, december 12-én Egerben Niklai Ferenc majd pedig 13-án Szentesen és 16-án Makón Bárány István dr. az edző szerepéről a ki­emelkedő sporteredmények el­érésében, végül december 19-én Hatvanban Burka Endre a test­nevelés tartalmának jelentősé­géről a fiatalok szemléletének formálásában és munkára ne­velésében tartott előadást. Az előadássorozatot a TTT az 1961. évben fokozott mér­tékben tovább folytatja, hogy segítséget nyújtson egyrészt a tömegsport vezetőinek, más­részt a versenysport edzőinek, vezetőinek a területükön elért tudományos eredmények is­mertetésével. A TTT iskolai bizottsága az MTSH iskolai bizottságával együtt két szűk­ebb körű anké­tet tartott az iskolai test­nevelés legalapvetőbb és leg­vitásabb kérdéseiről. Az an­két eredményeként előadói javaslat készül, mely az anya­got összefoglalja és rendsze­rezi, hogy annak alapján ja­nuárban a két bizottság meg­hozhassa határozatát. Helyet kaptak könyvkiadóink lyek a nagyközönség ismeret­­népszerű kiadványai, mint pél­­vágyát elégítik ki. Feleki László, dául Bozsik József regényes Martanovich Béla, Pálfai János, életrajza, vagy a századeleji Barcs Sándor, Pánczél Lajos labdarúgó napló stb. G­ame- és sok kiváló szakíró el­­igazító cikkei is szerepelnek a jó tájékozódást elősegítő ki­adványban. Békés megyei sportemlék­könyv Ezt a munkát Virágh Ferenc állította össze a Viharsarok utolsó évtizedeinek sportemlé­keiből. A kezdeményezés jó, örvendetes lenne, ha az or­szág más vidékeinek testne­velő tanárai és történészei kö­vetnék a szerző példáját. A magyar sporttörténetírásnak még nagyon sok hasonló mun­kára lenne szüksége! „A magyar huszártorna fegyverei” Ezzel a címmel jelent meg Kalmár János dr. muzeológus­nak az az érdekes összefogla­lása, melyben bemutatja a hu­szártorna, illetőleg igazi for­mája: a „daliás párviadal” tör­ténetét. Az érdekes viadal a XVI. század második felében virágzott igazán. Főleg a fegy­verszünetek idején — amikor a két fél közti nyílt összecsa­pások tilosak voltak — hívták viadalra egymást a szomszédos végvárak török és magyar vi­tézei. Nagynevű végvári hő­seink, kapitányaink egyszer­smind igen ügyes, messze föl­dön híres bajvívók is voltak, így például Thury Györgyről feljegyezték, hogy soha senki őt viadalban le nem győzte, noha számtalanszor vett részt kopjatörésben. Tanítványa, Huszár Péter, szintén rettegett ellenfele volt a török bajvívók­nak. Tinódi Lantos Sebestyén 1550-ben megénekelt egy pár­viadalt, melyben Kapitány György mérte össze fegyverét Hubiár agával.

Next