Tájékoztató, 1979
1979 / 4. szám
A Turul Szövetség célja a szervezet alapszabályzata szerint az egyetemi és főiskolai hallgatók, fiatal értelmiségiek, valamint a szakiskolákban végzettek "keresztény nemzeti érzés és hazaszeretet jegyében" történő megszervezése és a "széthúzó magyar társadalom" "bajtársi eszmén" keresztül történő összeforrasztása volt. A Turul Szövetség a tanulmányi, kulturális és gazdasági kérdések megoldásával kívánta előmozdítani, hogy "az egyesület tagjai a bajtársi szellem nevelőiskoláján keresztül a magyar jellem szilárd, önzetlen és képzett harcosai legyenek." Ez a hangzatos megfogalmazás pedig nem takart mást, mint a jobboldal politikai tevékenységének alátámasztását forradalomellenességen, antiszemitizmuson és antiszociális magatartáson keresztül. Mindez nem egy vonatkozásban radikális tőkeellenességgel, szociális frázisok hangoztatásával is párosult. A két világháború között az egyetemi és főiskolai ifjúság körében a legjelentősebb szervezet a Turul Szövetség volt, ezért szerveiről, szervezeti felépítéséről részletesebben szólunk. A Turul működésében struktúrájában a centralizmus volt a meghatározó. Legfelsőbb szerve az Országos Követtábor volt, melyet a Fővezér évenként hívott össze. A Követtábor tagsága két részből tevődött össze. A Követtáboron hivatalból szavazati joggal a Nagy Tanács 9 tagja, az Országos Gyulaszék Elnöke, a Fővezérség tagjai, a tagegyesületek négy vezetője, valamint tiszteletbeli vezérei és alvezérei vettek részt. Emellett a tagegyesületek minden megkezdett 50 tag után egy-egy követet küldhettek. Az Országos Követtábor - néhány kérdés kivételével, pl. alapszabály módosítás, egyesület felosztás stb. - egyhangúlag vagy szótöbbséggel hozta meg határozatát, amely minden tagegyesületre és a Turul Szövetség minden tagjára kötelező érvényű volt. A Turul legfelsőbb szerveit: a Fővezérséget, az Országos Gyulaszéket, a Számvizsgáló Bizottságot és a kerületi vezéreket a követtáboron évenként választották meg. A Turul Szövetség irányítását a Fővezérség végezte. A Turul szerveződési elvének megfelelően a Fővezér széles körű hatáskörrel rendelkezett, az országos és a kerületi vezérek kötelesek voltak utasításai szerint dolgozni. A Turul hierarchiájában - a Fővezér mellett - egyedül az országos nádor rendelkezett (fegyelmi ügyekben) önálló kezdeményezési joggal, mivel feladata a "Turul-szellem" őrzése, az alapszabály betartásának ellenőrzése volt. A követtábor választotta meg a hét tagból álló Országos Gyulaszéket, melynek hatáskörébe a tagegyesületek közötti viták eldöntése, a Turul vezetői (a Fővezérség és a Nagy Tanács tagjai kivételével) fegyelmi ügyeinek intézése tartozott. A Szövetség vagyonkezelését pedig a három tagú Számvizsgáló Bizottság végezte. A Fővezér különleges hatásköre abban is megnyilvánult, hogy a Fővezérség tagjaiból álló un. fővezérségi tábor határozathozatali joggal nem rendelkezett, a Fővezér tanácsadó testülete volt csupán. Szervezetileg azonban a fővezérségi táborral kapcsolatban egy új elem, a Nagy Tanács is megjelent a Turul Szövetség szervezeti rendszerében. Ugyanis, ha a Nagy Tanács elnöke és két