Táncművészet, 1987 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1987-12-01 / 12. szám
20 Nyisztor György 1922-1987 Gyuri bácsi halála nagyon váratlanul ért bennünket. Táncmozgalmunk ismét elveszített egy kiváló népművészt. A tánc volt Gyuri bácsi élete. Méhkeréken született, egyszerű földműves családból származott. Hárman voltak testvérek, mind a hárman szépen táncoltak, de a legvirtuózabb mozgást mindig Gyuri bácsi produkálta. Senki sem tanította táncolni, mindent úgy lesett el az idősebbektől. Már 6-7 éves korában eljárt leskelődni ahhoz a házhoz, ahol a táncmulatságot rendezték. Egy ilyen alkalommal meglátták, bevitték a táncházba, ahol mindjárt meg kellett mutatnia, mit tud táncolni. Tudásával a legények között is tekintélyt szerzett, s 17 évesen már ő lett a zsákokban az első kezes. Ez azt jelentette, hogy ő vállalt felelősséget a táncmulatságok rendezéséért, ő döntötte el, mikor rendeznek bált, és ő szedte a belépőt és gabonát a résztvevőktől. Fiatalon, 20 éves korában megnősült. Ettől kezdve feleségével járt a táncmulatságokba és a helyi népi együttesbe. Gyuri bácsi táncát csodálta az egész mozgalom, és egyre többen vállalkoztak a méhkeréki táncrend megtanulására. Hallatlan szeretettel, türelemmel és odaadással tanított a falujában, a megyei tánccsoportoknál (Gyomán, Békéscsabán, Gyulán), és számtalan városi együttesben (Budapest, Salgótarján, Szeged, Eger, Mosonmagyaróvár, Győr, Miskolc, Jászberény, Hajdúböszörmény, Debrecen stb.). Nagyon szerény, csendes embernek ismerte mindenki, de ha táncolni lehetett, mindig derűs és vidám volt. Önéletrajzában így írt: „Legkedvesebb fellépésem 1972-ben az Erkel Színházban volt, amit a televízió is közvetített, ekkor kaptam meg a Népművészet Mestere címet.” Elmaradhatatlan szereplője volt a nemzetiségi fesztiváloknak, a Duna menti folklórfesztiváloknak és szívesen lépett fel népművész barátaival és fiatal aranysarkantyús tanítványaival együtt, így szerepelt a táncantológiák műsoraiban és a táncház-találkozókon, ahol legutóbb 90 pár táncát irányította és vezette. Külföldön is ismerték: járt Franciaországban, Csehszlovákiában, Spanyolországban, Olaszországban, Svájcban, Svédországban, Jugoszláviában, Romániában és Ausztriában. Nemcsak tánctudásáért kapott elismerést, hanem a hétköznapi munkájáért is kitüntették a helyi „Nicolae Balcescu" MGTSZ-ben. Senki nem gondolta, hogy Gyuri bácsi csizmáját ilyen hamar kell végleg a szögre akasztani. Hiszen önéletrajzában ő is így fogalmazta meg álmát: „Azt szeretném, hogyha ezeket az eredeti hagyományos román népi táncainkat még minél több fiatalnak megtaníthatnám." Gyalog László : A Nyisztor házaspár bemutatója az 1987-es táncház-találkozón (Hidas György felv.) Kinek van kedve és pénze szomszédosni? Már közzétették a Bécsben jövőre, febr. 13- tól márc. 26-ig várható előadássorozat adatait. A hírek szerint várható a Joffrey Ballet, a Nederlands D. Th., valamint a José Simón társulat fellépése, természetesen a bécsi társulatok produkcióival együtt. Aki pedig a jelen mellett a múltra is kíváncsi, hátha megszerezhet egy unikum-könyvet is. Ugyanis Riki Raab, a bécsi Staatsoper korábbról ismert szólótáncosnője az elmúlt években hatalmas feladattal vívott meg, s az eredmény mostanában jelenik meg könyv alakjában. A bécsi operabalett életrajzi indexe 1631-1987 között címmel, egybefogva mintegy 4000 táncos, koreográfus és balettmester adatait. Az eseménysorozat és a könyv egyformán érdekelheti a magyar tánckedvelőket.