Táncművészet, 1987 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1987-12-01 / 12. szám

20 Nyisztor György 1922-1987 Gyuri bácsi halála nagyon váratlanul ért ben­nünket. Táncmozgalmunk ismét elveszített egy kiváló népművészt. A tánc volt Gyuri bácsi élete. Méhkeréken született, egyszerű földműves családból szár­mazott. Hárman voltak testvérek, mind a hár­man szépen táncoltak, de a legvirtuózabb moz­gást mindig Gyuri bácsi produkálta. Senki sem tanította táncolni, mindent úgy lesett el az idő­sebbektől. Már 6-7 éves korában eljárt leskelőd­­ni ahhoz a házhoz, ahol a táncmulatságot ren­dezték. Egy ilyen alkalommal meglátták, bevit­ték a táncházba, ahol mindjárt meg kellett mu­tatnia, mit tud táncolni. Tudásával a legények között is tekintélyt szerzett, s 17 évesen már ő lett a zsákokban az első kezes. Ez azt jelentette, hogy ő vállalt felelősséget a táncmulatságok rendezéséért, ő döntötte el, mikor rendeznek bált, és ő szedte a belépőt és gabonát a résztve­vőktől. Fiatalon, 20 éves korában megnősült. Ettől kezdve feleségével járt a táncmulatságokba és a helyi népi együttesbe. Gyuri bácsi táncát cso­dálta az egész mozgalom, és egyre többen vál­lalkoztak a méhkeréki táncrend megtanulására. Hallatlan szeretettel, türelemmel és odaadással tanított a falujában, a megyei tánccsoportoknál (Gyomán, Békéscsabán, Gyulán), és számtalan városi együttesben (Budapest, Salgótarján, Szeged, Eger, Mosonmagyaróvár, Győr, Mis­kolc, Jászberény, Hajdúböszörmény, Debrecen stb.). Nagyon szerény, csendes embernek ismerte mindenki, de ha táncolni lehetett, mindig derűs és vidám volt. Önéletrajzában így írt: „Legked­vesebb fellépésem 1972-ben az Erkel Színház­ban volt, amit a televízió is közvetített, ekkor kaptam meg a Népművészet Mestere címet.” Elmaradhatatlan szereplője volt a nemzetiségi fesztiváloknak, a Duna menti folklórfesztiválok­nak és szívesen lépett fel népművész barátaival és fiatal aranysarkantyús tanítványaival együtt, így szerepelt a táncantológiák műsoraiban és a táncház-találkozókon, ahol legutóbb 90 pár tán­cát irányította és vezette. Külföldön is ismerték: járt Franciaországban, Csehszlovákiában, Spa­nyolországban, Olaszországban, Svájcban, Svédországban, Jugoszláviában, Romániában és Ausztriában. Nemcsak tánctudásáért kapott elismerést, hanem a hétköznapi munkájáért is kitüntették a helyi „Nicolae Balcescu" MGTSZ-ben. Senki nem gondolta, hogy Gyuri bácsi csiz­máját ilyen hamar kell végleg a szögre akaszta­ni. Hiszen önéletrajzában ő is így fogalmazta meg álmát: „Azt szeretném, hogyha ezeket az eredeti hagyományos román népi táncainkat még minél több fiatalnak megtaníthatnám." Gyalog László : A Nyisztor házaspár bemutatója az 1987-es táncház-találkozón (Hidas György felv.) Kinek van kedve és pénze szomszédosni? Már közzétették a Bécsben jövőre, febr. 13- tól márc. 26-ig várható előadássorozat ada­tait. A hírek szerint várható a Joffrey Ballet, a Nederlands D. Th., valamint a José Simón társulat fellépése, természetesen a bécsi társulatok produkcióival együtt. Aki pedig a jelen mellett a múltra is kíváncsi, hátha meg­szerezhet egy unikum-könyvet is. Ugyanis Riki Raab, a bécsi Staatsoper korábbról is­mert szólótáncosnője az elmúlt években ha­talmas feladattal vívott meg, s az eredmény mostanában jelenik meg könyv alakjában. A bécsi operabalett életrajzi indexe 1631-1987 között címmel, egybefogva mint­egy 4000 táncos, koreográfus és balettmes­ter adatait.­­ Az eseménysorozat és a könyv egyformán érdekelheti a magyar tánckedve­lőket.

Next