Táncművészet, 2000 (31. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 4. szám

2000. augusztus 20-án Bu­dapesten, a Hősök terén ren­dezték meg a Millenniumi so­­kadalom záróműsorát, e prog­ramsorozat hetedik állomása­ként. A megélt kétezer év és az új kenyér ünnepe különös aktualitást adott a Harangok kondulnak című szép estnek. Novák Eszter rendező e gondolatok közé fűzte egybe a négy hivatásos együttes által előadott koreográfiákat. Az összeállítást Veress Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Kor­mos István, József Attila és Nagy László versei irodalmi rangra emelték, átvezetve a nézőt egyik életképből vagy tájegységből a másikba. Han­gulatteremtő indításként nem találhattak volna jobbat, mint a harangzúgás. Ahány harang - ez volt a díszlet alapja is -, annyi hangzás. Ahány érze­lem, annyiféle információ, és persze, az sem véletlen, hogy Veress Miklós: Szózat a ha­rangöntőkhöz című versének részletét választották az est mottójául. Harangozzunk! - szólt a felhívás is a játékra Szabadi Mihály: Bim-bam című kore­ográfiájában, ebben a bájos esőhívogató, búzanövelő va­rázslásban (Bihari Gyermek­táncegyüttes, Martonvásári gyermekcsoport, Ville gyer­mekcsoport). Diószegi László: Csángó övés és havargatás című kore­ográfiája az összetartozás, az együtt sodródás élményét su­gallta. A körből kitörni lehe­tetlen, csak egyet lehet: ferge­teges iramban, egymásba ka­paszkodva együtt haladni eb­ben a táncban, s a közös sors­ban, az életben... Szlovák furulyások, majd Szvorák Katalin és Agócs Ger­gely éneke után Foltin Jolán a májusi király- és királynévá­lasztást vitte színpadra. Baranyai német lánytáncot láttunk igazi „magyaros" temperamentummal táncolni Vincze Zsuzsa koreográfiájá­ban, míg a Bartók­ gyűjtötte csodaszarvas-legenda hangu­lata a méhkeréki tapsos ro­mán férfitáncra rímelt. Csokonai verse (Dorottya) a toponári zsidókat énekelte meg. Az ő kultúrájukat az Odessza Klezmer Band idézte a színpadra. Sárközt, illetve Dél-Dunán­­túlt a madocsai szegény csár­dás és mártogatás képviselte. Mihályi Gábor koreográfus igazi tetőpontot teremtett. A felfokozott tempót nem „ta­nult táncos" nem is tudta vol­na kitáncolni. A tavasz, az el­vetett mag, a felfokozott szenvedély csak a szerelem­ Harangok kondulnak A Duna TV ünnepi műsoráról jjgi . Mfc iHzf 1 j 1 s I % [ . ..„ y |H mW r A 1 ,// rW IMF ,­­ TÁNCMŰVÉSZET • 2000. 4. SZÁM millenniumi

Next