Táncművészet, 2009 (40. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 3. szám
„Egy lépés Európa felé — Egy lépés , Európában ’ KERÉNYI MIKLÓS DÁVID Táncművész, a Magyar Nemzeti Balett szólótáncosa. 2000-ben végzett a Táncművészeti Főiskolán, ahol Keveházi Gábor, Pongor Ildikó és Nagy Zoltán voltak a mesterei. Azóta a Magyar Állami Operaház tagja, 2004-től a Magyar Nemzeti Balett címzetes magántáncosa. Részt vett a társulat külföldi turnéin (Mexikóban, Kínában, Sevillában, Lisszabonban, Hágában, Sankt Pöltenben). Tallinnban óriási sikerrel vendégszerepelt a Hófehérke és a hét törpe című táncjátékban. Vérbeli karakter-táncos, aki páratlan virtuozitással, csiszolt akadémikus technikával, bravúrosan és szikrázó humorral formálja meg a klasszikus balettek epizódszerepeit. A modern és kortárs balettművekben szarkazmusát és jellemformáló képességét is maradéktalanul hasznosítja. Koreográfiái ambícióit és alkotói humorát pedig a balettegyüttes kortárs stúdióestjein bizonyította. Főbb szerepei: Udvari bolond (A hattyúk tava), Kék madár (Róna/Petipa-Csajkovszkij: Csipkerózsika), Paraszt pas de deux (Lavrovszkij-Adam: Giselle), Bratfishh (MacMillan - Liszt: Mayerling), Kuka (ifj. Harangozó-Kocsák: Hófehérke), Puck (Seregi-Mendelssohn: Szentivánéji álom), Bohóc (Seregi-Prokofjev: Rómeó és Júlia), Borzas/HalálPártay-Csajkovszkij (Anna Karenina), Szolgáló (Petipa-Minkusz: Don Quijote), Vőlegény (Bozsik-Sztravinszkij: Menyegző), Az arany bálvány (Petipa/Muhamedov-Minkusz: A bajadér), Férfiszóló (Balanchine-Gershwin: Who Cares?; Balanchine-est) Kitüntetései: Harangozó-díj, Az évad legjobb balett-táncosa (2006), Philip Morris Magyar Balett-díj, CSABA ZSOLT Táncművész, a Magyar Állami Népi Együttes szólistája. Hivatásos pályáját 1988-ban a Magyar Állami Népi Együttesben kezdte. Alapos néptáncismerete, előadókészsége azonnal az együttes vezető táncosai közé emelte. Átütő erejű karakterformálása, gazdag kifejezésmódja igazi színpadi jelenséggé avatta. Jelenleg is az együttes szólistája, akinek a virtuozitás éppúgy sajátja, mint az érzelemdús, bensőséges hangvétel. Sokszínű mozgáskultúrája szólószerepei közül különösen emlékezetessé tette az Örmény legenda Trdat királyát, a Naplegenda férfi főszerepét, a Földön apám fia volnék című műsorban és a Magyar Concertóban nyújtott alakítását, a Pannon freskóban a Halál figuráját. A Bartók-trilógia II. részében, azaz a Labirintus című produkcióban, az egyik összetett főszerepben a teljes előadói kvalitást felvonultatja, hitelesen, szinte sokkoló művészi erővel. BAKÓ GÁBOR Táncművész, koreográfus, dzsessztánc-pedagógus. Táncművészeti tanulmányait 1982-ben kezdte. Jeszenszky Endre klasszikus és dzsesszbalett-óráin jó stílusérzékű, hajlékony, képlékeny mozgású modern táncossá nevelkedett. 1986-1996 között a Rock Színház tagja, szólistája, balettigazgatója (1990-1992), népszerű külföldi és hazai musicalek táncosa és koreográfusa (Jézus Krisztus Szupersztár, Evita, Nyomorultak, Légy jó mindhalálig, Macskák, Sztárcsinálók, Miss Saigon, Dorian Gray). Ezekben az években a Magyar Állami Operaházban is táncol. 1993-1994 között a Debreceni Csokonai Színház balettigazgatója lesz, de színházi koreográfusi pályafutását Győrben is folytatja, mint a Győri Nemzeti Színház vezető koreográfusa (1997-2008); számos zenés darab színpadi mozgásának megalkotója (Hello, Dolly, Régi nyár, Arany János balladái, Grease, West Side Story). Ugyancsak értékes színházi munkái születtek Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen vagy Budapesten a Radnótiban, a Merlinben, vagy az Operettszínházban (Hotel Mentor). Munkásságához a szórakoztató tévéműsorok táncbetétei is hozzátartoznak (Áloműzők, Friderikusz show, Showbálvány). A táncpedagógusképzőt is elvégezve, a Magyar Színművészeti Főiskola tanára (1990-2000), illetve 1998 óta népszerű és sikeres dzsessztáncpedagógus. 40. születésnapját Bakódolva címen önálló táncesttel ünnepelte, amelyben tanítványai számára is több táncblokkot komponált. Az idei díjazottak: EUROPAI-DÍJ ÉS GALA TÁNCMŰVÉSZET 2009. 3.