Tánctudományi Közlemények, 2017 (9. évfolyam, 1-2. szám)
2017 / 1. szám - TANULMÁNY - Gara Márk: Cesare vagy Cézár? Smeraldi mester magyarországi működése
tanulmány Gara Márk Cesare vagy Cézár? Smeraldi mester magyarországi működése* Oláh Gusztáv munkásságát kutatva akadtam rá az első, Smeraldi Cézárra vonatkozó adatra. Érdeklődésemet az keltette fel, hogy a halálhírét közlő cikkben életkora is szerepelt. Ez az adat eddig minden hazai szakkönyvből kimaradt, csupán kérdőjelek mutatták a hiányosságot. Ennek kapcsán úgy vélem, megérdemel Smeraldi Cézár egy rövid életrajzi összefoglalást. Az előbb hivatkozott írásból az is kiderült, hogy Smeraldi 78 éves korában halt meg, azaz születési éve 1846. A Világ című lap szerint 79 éves korában érte a halál, amelyet - feltételezem — úgy érdemes érteni, hogy 79. évében, azaz 1846. január 1. és március 14. közé tehető a születési dátuma. Születésének helyeként a Világ tudósítója Nápolyt jelölte meg. Ugyan ez csak feltételezés, de Cesare Smeraldi nyilván többek között Milánóban, talán Blasis növendékeként nyerte el képzését. 1875. december 26-án már biztosan a Scalában találjuk, ahol Luigi Manzolt koreográfiájában, a Rollában táncolta Stefano szerepét. Ezzel nagyjából egy időben kezdődhetett meg Smeraldi koreográfusi, balettmesteri valamint színpadra állítói karrierje is. Ne felejtsük el, hogy ezek a tevékenységek a XIX. században nem feltétlenül váltak el egymástól annyira, mint mai, specializált világunkban! A Harvard Egyetem könyvtárában négy adatot őriznek Smeraldi koreográfusi működéséről. Ezek közül az első 1875- ben a Claretta Angola című balett megkoreografálása volt a torinói Viktor Emánuel Színház számára 1875 őszén. Az 5 felvonásos balett zenéjét Enrico Borelli komponálta. A következő szezonban (1876/77) a torinói Teatro Régióban vitte színre Smeraldi Romulado Marenco 4 felvonásos, romantikus-fantasztikus balettjét 6 képben, Rinaldo címen, Ferdinando Pratensi koreográfiája után. 1879 tavaszán a torinói Teatro Alfieri számára készült a 8 képből és előjátékból álló újabb önálló koreográfia, az allegorikus-fantasztikus balett, a Ricarac avagy a hét fő bűn. 1882-ben ismét adat bukkan fel, ezúttal a Romualdo Marenco és Ferdinando Pratensi páros darabját viszi színre Torinóban (Teatro Regio) Smeraldi Bianca di Neverso címen. Talán nem túlzott az elképzelés, hogy a legnagyobb sikert Cesare Smeraldi számára több szempontból is az Excelsior hozta meg. Luigi Manzotti balettje, amelynek zenéjét az eddig két készült a NKFI-115676 számú kutatás keretében. Az Újság, 1924. 03.16. 18. Az idézeteket általában a mai helyesírásnak megfelelően adom közre, kivéve, ha az eredeti írásmód megjelenítése indokoltabb. A korabeli folyóiratokból származó cikkek bibliográfiai adatait az irodalomjegyzékben nem sorolom fel, csak a lábjegyzetben jelzem. 2 Világ, 1924.03.18. 8. 3 http://enhancedwiki.altervista.org/?title.Stagioni_di_balletto_del_Teatro_alla_Scala#1870_-_1879 2017.02.19. 4 http://search.id41.org/catalog/687474703a2f2f64726166742e6c64346c2e6f72672f686172766172642f6e61653132366334656365356430646435 2017.02.19. 5 Charles Lecocq: Angot asszony lánya című operettjét (vígoperáját) 1872. december 4-én mutatták be Brüsszelben, innen indult diadalútjára. A balett az operett történetét mesélte el. Ugyanerre a tárnára készült a Mar’zelle Angot című balett Massine koreográfiájával 1943-ban. Ez utóbbi esetben Lecocq zenéjét Richard Mohaupt hangszerelte a New Yorki Metropolitanben működő Ballet Theatre számára. A mű valószínűleg kapcsolatba hozható a Budapesten 1888-ban bemutatott Neversi Mária (Marie de Nevers) című darabbal. TÁNCTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 4