Tangazdaság, 1983 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

Számvetés új év küszöbén (Folytatás az 1. oldalról) Minden eddiginél jobban ki kell használnunk a termelőkapacitásokat és segíteni kell a hatékony és korszerű termelési, üzemszervezési módszerek elterjedését. Kiemelt feladat, tovább javítani a vezetés színvonalát a gazdálkodás minden területén. — Közelebbről; az 1983-as évben lényeges termelésszerkezeti változást nem tervezünk, bár az utóbbi évek almaértékesítési gondjai a terület lényeges csökkentését indokolná. Megszüntetünk viszont minden olyan veszteséges tevékenységet, amely ésszerű gazdálkodással sem tehető nyereségessé. Fejleszteni fogjuk a munkaerő egyenletes foglalkoztatását biztosító és a jövedelem tömegét növelő kiegészítő tevékenységet. Céljaink megvalósítását segíti az 1983. évre előirányzott mintegy 33 millió forint vállalati beruházás is. Tervezzük többek között a Kőlaposi almaválogató és szociális épület befejezését, a sertéstelep gázfűtését és nedves etetéstechnológia szerelését, fafeldolgozó üzem építését, rádióhálózat telepítését— éppen a gazdaság kerületei, egységei közötti nagy távolság áthidalására, a munkák rugalmasabb és gyorsabb irányítása miatt. Az új évben telepítünk 30 hektár szilvát és gépeket vásárolunk 14 millió forint értékben. Meggyőződésem, hogy a 83- as év az egyik legjobban előkészített évünk. Erre az alaposságra a szigorúbb szabályozók, árbankkamat, dotáció, adó és egyéb változások tettek bennünket, is kényszer,amelyek jó munka, jó időjárás mellett is eredménycsökkentő tényezők. Bízom abban, hogy terveink megvalósulásának gazdaságunkban megvannak a tárgyi-személyi feltételei, s dolgozóink megértik a nehézségeket és fegyelmezetten teljesítik feladataikat. Minden igyekezetünkkel azon munkálkodunk, hogy a jövedelmezőség alakulását kedvezőtlenül befolyásoló közgazdasági-pénzügyi tényezőket még jobb, okosabb, fegyelmezettebb munkával, belső tartalékaink, az emberekben rejlő ötletek, elképzelések, javaslatok, szellemi értékek kiaknázásával, a lehetőségek szerint csökkenthessük. E közös erőfeszítésekhez, az idei feladatok sikeres megoldásához, az együttmunkálkodáshoz kérem ezúttal is a tangazdaság minden helytállását, odaadó dolgozójának munkáját. Egyben megragadom az alkalmat, hogy az új év első napjaiban sok boldogságot, jó egészséget és mindnyájunknak békességet kívánjak. A kemikáliák ésszerűbb használata A mezőgazdasági nagyüzemek — köztük a mi gazdaságunk is — saját eredményein érezhették az elmúlt évek, de különösen az utóbbi két évben az energiahordozók és termelőeszközök árainak emelkedését. Az energiahordozók mellett különösen a műtrágyák és a növényvédő szerek árai emelkedtek. Gazdaságunkban a szántóföldi növénytermesztésben évente mintegy 4100 tonna műtrágyát kb. 10 millió forint értékben, és mintegy 40 tonna növényvédőszer-féleséget közel 4 millió forint értékben használunk fel. A számokból kitűnik, hogy a műtrágya és növényvédő szer komoly hányad a termelés költségoldalán. Milyen lehetőségek kínálkoznak a műtrágyák és növényvédő szerek hatékonyabb felhasználására? A tápanyag-utánpótlás már korábban kialakult, ötévenként végzett talajvizsgálati eredmények alapján történik. A talajvizsgálati eredmények pillanatnyi állapotot tükröznek, ezért csak tájékoztatást adnak a szakemberek számára, hiszen a tápanyagok megléte és hasznosulása két különböző dolog. A tápanyagok felvehetősége rendkívül sok tényezőtől függ. A szakember feladata a talajvizsgálati eredmények figyelemmel kísérése mellett megtalálni az optimális visszajuttatandó tápanyagmennyiséget, amelyik többlettermésben jelentkezik. Nem maximális terméseredményre, hanem optimális tápanyag-felhasználásra kell törekednünk. A tápanyag-utánpótlás gazdaságunkban zömében műtrágyázásra épül, amit szervestrágyázás egészít ki. A már említett nagy mennyiségű műtrágya szállítása, tárolása, kiszórása nagy odafigyelést igényel. E három munkafázis közül a tárolás tartozik a legkritikusabb feladatok közé, amely gazdaságunkban is sok kívánnivalót hagy maga után. Statisztikai adatok szerint a helytelenül tárolt műtrágya fél év alatt 10—15 százalékot is veszíthet hatóanyag-tartalmából. Nem költségigényes megoldásra gondolok, hanem gondosan prizmázott, fóliával takart egységlakatok kialakítására, esetleg ha lehetőség nyílik, fedett helyen történő tárolásra. A szállítások pontos ütemezésével csökkenthetjük a tárolási időt, bár a szállításoknál alárendelt szerepet játszunk a szállítókkal szemben. Komoly tartalékot jelent a műtrágyák szerves trágyával történő kiváltása, hiszen köztudott, hogy gazdaságunkban nagy mennyiségű szerves trágya keletkezik évente. Ez a lehetőség kínálja magát, ami igen komoly költségmegtakarítást Természetesen ehhez jelenthet, az kell, hogy a szerves trágya kezelését és tárolását is magasabb szinten végezzük. További lehetőséget jelent növények újfajta tápanyagellátása, az irányított növénytáplálás , az INT. Ez nem csupán műtrágyázást, szervestrágyázást jelent, hanem a növények olyan módon történő befolyásolását, hogy növekedésük csökkentésével érjük el a nagyobb terméshozamot. Ez annyit jelent, hogy optimális időben végezzük a lomb- és fejtrágyázást, valamint olyan kémiai segédanyagok használatát, amelyek a növekedés rovására nagyobb generatív hozamot biztosítanak. Ez elsősorban búza és a kukorica esetében kerül előtérbe. A növényvédő szerek felhasználásának csökkentése kétoldalú dolog. Törekszünk a szántóföldi növénytermesztésben az okszerű növényvédelem megvalósítására. Az optimális időben végzett beavatkozásra minden lehetőségünk megvan, hiszen a védekezések zömét helikopterrel végezzük, így az időpont szinte napra behatárolható. A védekezésekhez a hasonló hatékonyságú növényvédő szerek közül igyekszünk az olcsóbbat kiválasztani. A termelés jelenlegi színvonalán tudnunk kell azt, hogy ugyanolyan gazdálkodva, feltételek mellett azonos élő- és holtmunkát felhasználva, az eredményünk évről évre csökken. Az ipari eredetű anyagok (gépek, energiahordozók, műtrágya és növényvédő szerek) áremelkedése az eredményt csökkenti. Ezért minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy a termelés költségoldalát ésszerűbb alapokra helyezzük. Spitzmüller József helikopter üzemágvezető Hazánk 6,7 millió hektár mezőgazdasági területéből 4,1 millió hektáron kedvezőtlen természeti adottság nehezíti a termelést, illetve korátozza a további növekedést. A mezőgazdaság előtt álló feladatokat ezért csak úgy lehet teljesíteni, ha növelik a talajok termékenységét. Ehhez az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közelmúltban közzétett tanulmánya szerint az ezredfordulóig 57,4 milliárd forint értékű beruházásra van szükség. A meliorációt, vagyis a komplex talajjavítást természetesen az üzemek saját maguk kezdeményezik, sok esetben azonban csak azért teszik ezt, hogy állami támogatást kapjanak. Mivel 1980-ig az állami támogatás mértéke a talajjavítás egyes válfajai szerint változott, az üzemek rendszerint azt a beruházást részesítették előnyben, amihez a legtöbb támogatást kaphatták. Ez a gyakorlat pedig általában akadályozza a komplex megvalósítást. A jelenlegi támogatási rendszerben — a komplexitástól függően — azonos mértékű támogatás jár. A támogatás elnyerésének egyik feltétele, hogy az érintett gazdaságnak a beruhá- Talajjavítás záshoz legyen saját pénze is. A leginkább rászoruló üzemek többsége azonban — a fejlesztési alapok szűkössége miatt — nem képes ezt az akicót finanszírozni. A talajjavítás népgazdasági jelentőségéből következik, hogy azt nem lehet csupán egyedi üzemi döntéseknek alárendelni. Nyilvánvaló, hogy nem végződhet a mezsgyénél a talajjavítás pusztán azért, mert a mezsgyén túl már a szomszéd téeszé a föld. Nem szorul külön magyarázatra, hogy elsősorban a komplex térségi talajjavítást kell szorgalmazni. Az említett OMFB-tanulmány szerint a talajjavítás támogatásának (vissza nem térítendő állami támogatás vagy hitel) olyan rendszerét kellene kialakítani, amely lehetővé tenné, hogy szűkös fejlesztési alappal rendelkező üzemek is elvégezhessék a szükséges talajjavítást. Erre annál is inkább szükség lenne, hogy növelhessük a meliorálható területek nagyságát. A hozamok, a várható hozamnövekedés számbavétele — mivel különféle növénytermelési ágazatok produktumait kell összesíteni — feltételezi az egyenérték, a gabonaegység (GE) használatát. Az egy hektáron megtermelt, vagy a melioráció után előállítható GE mennyisége azonban önmagában nem sokat mond, hiszen azonos értékű mutató mögött lényegesen eltérő növénytermelési szerkezet húzódhat meg. Még kevésbé elfogadható ha az egységnyi GE értéke országos átlag, s a növénytermelés várható termelési értékét ennek alapján határozzák meg. (A kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek 1979. évi adatai alapján 1 to GE értéke a növénytermelés szerkezetétől függően 2700—5120 forint között változott.) A termelési költségek melioráció után várható alakulását tapasztalati adatok alapján kellene figyelembe venni. A melioráció utáni növénytermelés különböző ráfordításait — felhasznált műtrágya, növényvédő szer stb. — a hasonló típusú területeken végzett beruházások eredményének ismeretében lehet kalkulálni. Házigazdák voltunk Az ISV megyei partnertalálkozója A mezőgazdaságban az 1970- es években jelentek meg az iparszerű termelési rendszerek. Ezek olyan kooperációs és integrációs szervezetek, melyek vállalkoznak egy-egy mezőgazdasági ágazat gazdaságos fejlesztésére. E célból a legújabb biológiai és műszaki, valamint szervezési tudományok eredményeit az adott ágazatoknak megfelelően egységes termelési technológiává ötvözi, rendszeresen továbbfejleszti és üzemi alkalmazásra előkészíti. Teszi ezt abból a célból, hogy a korszerű termelési technológia alkalmazásával, az átlagosnál gyorsabb ütemű termelésfejlesztést valósítsanak meg és húzó hatást gyakoroljanak az egész mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes a gödöllői tudományos napokon elhangzott előadásában elemezte és értékelte a mezőgazdasági termelési rendszerek szerepét és annak keretében az állattenyésztési rendszerekről az alábbiakat mondta: Jelenleg 19 állattenyésztési rendszer működik, melyekre a nagyarányú ágazati szakosodás jellemző. A tejhozamú tehénállomány 40%-a, a húshozamú tehénállomány 49%-a, és állomány 70%-a, az anyakocavégül a baromfi szülőpárállomány 45%-a termel a rendszer partnergazdaságaiban. A rendszert vont üzemekben a kooperációba tejtermelés 12%-kal és a vágósertés-termelés 11%-kal nőtt a rendszerbelépés előtti szinthez képest. A miniszterhelyettes a termelési rendszerek továbbfejlesztése érdekében a feladatokat az alábbiakban határozta meg: 1. Gazdaságos hozamnövelés, jobb minőség és hatékonyság mellett. 2. A mezőgazdasági társulások létrehozása mellett kell továbbfejleszteni a rendszerek szervezeti formáit. 3. A termelés teljes folyamatának mélyreható közgazdasági elemzése, értékelése. 4. A taggazdasági kapcsolatban az anyagi érdekeltségen belül jusson kifejezésre a kockázatvállalás. 5. Tevékenységükből származó nyereségtömeg jelentős részét a szolgáltatásaik bővítésére, teljesebbé tételére fordítsák. Az állattenyésztési termelési rendszerek speciális feladatai: 1. A termelés vertikális irányú fejlesztése (az ágazati termelés teljes folyamatának irányítása). 2. Kerüljék a párhuzamos fejlesztéseket, jobban éljenek a licencvásárlás lehetőségeivel. 3. Vizsgálatra alapozott okszerű takarmánygazdálkodást valósítsanak meg. 4. Partneri kapcsolatukban fokozottan érvényesüljön a kölcsönös érdekeltség és kockázatvállalás. 5. A kutatásfejlesztési eredmények gyors és széles körű gyakorlati alkalmazása. Az előzők ismeretében örömmel adott helyt gazdaságunk az ISV miskolci szaktanácsadó főosztálya felkérésére és szervezésében 1982. december 15-ére összehívott megyei „Partnertalálkozó”-nak. Nemcsak mint házigazda, hanem mint partnerüzem is várakozással tekintettünk a találkozó elé és kíváncsian vártuk, hogy sertéságazatunk termelési rendszergazdája hogyan adaptálja fejlesztési elképzeléseit a megye partnerüzemeinek. Dorka Kálmán termelési igazgatóhelyettes Horváth Ernő megnyitója után főosztályvezető adott részletes tájékoztatást „az ISV szerepe, feladatai a megyei állattenyésztésben” címmel. Elmondta, hogy megyénk szakosított sertéstelepeinek 80%ával, a szerfás telepeknek 70%ával állnak partneri kapcsolatban. Az együttműködés eredményeképpen 80 ezer darabbal nőtt a megye évi hízósertés-termelése, és az egy kocára eső évi hízókibocsátás 12,8 darabról 19,3 darabra nőtt. Fejlesztési elképzeléseikkel, a tenyésztési, egységes takarmányozási és technológiai programokkal kívánnak a megváltozott közgazdasági feltételekhez alkalmazkodni, a rendszergazdai elvárásoknak megfelelni. A nyugatnémet céggel és a debreceni „Salvana” „Biogál- lal” együttműködve fejlesztik takarmányprogramjukat, mely számítógépes takarmányoptimatizálás mellett fejleszti ki a sertés, juh és angóranyúl leggazdaságosabb takarmányozását. A legkorszerűbb kutatási eredmények felhasználása mellett alkalmazzák a biológiai hozamfokozókat, antibiotikumokat. Fejlesztési kiemelt helyen elképzeléseikben szerepel a sertéságazaton belül a háztáji integráció kifejlesztése és annak propagálása érdekében már jól beüzemelték az „ISV-mintaudvarokat.” A népes hozzászólók pozitívan értékelték az ISV rendszergazda tevékenységét a megye állattenyésztésének fejlesztésében, ugyanakkor kérték a nyereségérdekeltségi alapokra helyezett együttműködés kifejlesztését, a melléktermékek fokozott hasznosítását a takarmányozási technológiában, valamint a hígtrágya hasznosításának kidolgozását. Szilágyi Sándor, az ISV igazgatója hozzászólásában a fejlesztési elképzeléseiket summázta: — a megújítási készség sürgetően adott a vállalat részéről; — rugalmasan alkalmazkodni kívánnak szolgáltatásaikban is az új közgazdasági feltételekhez; — szolgáltatásaikat komplettírozzák a termelés teljes folyamatára ; — szolgáltatásaikat garancia mellett kívánják nyújtani; — a partneri kapcsolat „nyereségérdekeltség”- alapokra való helyezése. Az értekezlet befejezése előtt a partnerüzemek képviselői és a meghívott vendégek megtekintették az ISV-berendezés és -termék, valamint a Biogál—Salvana kooperációban gyártott takarmány- és takarmánykiegészítő, valamint gyógyszertermékek jól szervezett, dekoratívan összeállított bemutatóját. Orosz Miklós főállattenyésztő A Váci brigád Télapója Télapó-ünnepséget tartott december 6-án a sertéskombinát „Váci Mihály” Szocialista Brigádja. A rendezvényen a dolgozók gyermekei és szülei vettek részt. A hangulatot és az izgalmat fokozta a megrendezett tombola és rajzverseny, ahol a gyerekek egyéni eredményeik alapján részesülhettek jutalomban. A megvendégelés és ajándékozás költségeit a szocialista brigád 6000 forintos összegben vállalta magára. Az ünnepség folytatódott december 7-én a Balkányi Gyermeknevelő Intézet kiscsoportos óvodásai körében. A Télapó érkezése mindenkiben nagy érdkelődést, kíváncsiságot ébresztett. Szólt csengő, a szemek az ajtóra vetődtek, a tekintetekből félelem és öröm egyszerre sugárzott. Az óvodások énekkel, verssel köszöntötték a nagyon várt Télapót.