Tangazdaság, 1987 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Boldog új esztendőt! Tisztelt Olvasó, kedves Elvtársak! Hagyománnyá vált, hogy az új év januári számában visszatekintünk a múlt év fontosabb eseményeire, tanulságaira, körvonalazzuk az új feladatokat. Az 1986-os év gazdasági eredményei teljes pontossággal csak 1987 tavaszán lesznek ismertek. Azt azonban már most is látjuk, hogy a várható eredmények kisebb mértékben elmaradnak a tervezettervezettől. Az elmaradás okait a gazdasági vezetők, vállalati tanács, párt, szakszervezeti szervek, termelési tanácskozások elemezték. A magyar mezőgazdaságot sújtó többéves aszály hatását gazdaságunkban is éreztük. Ettől viszont fontosabb azoknak az okoknak a keresése, melyek tőlünk, a munkánktól függnek. A viták során eljutottunk oda, ahogy az időjárás, szabályozók környezet hatását adottnak véve, a munkánk javításának irányát a minőségi munkavégzés erősítésében fogalmazták meg. A munka minőségének javítását fontosnak tartjuk a vezetésben, irányításban, ellenőrzésben és a konkrét kétkezi munkában. Az elmúlt évben is nőttek termékeink, áruink iránt a minőségi követelmények. A piac 1987-ben is a jó minőségű, tetszetős, szépen csomagolt árut igényli. Ennek megfelelni csak az eddigitől gondosabb, jobb munkával lehet. Az 1986-os év tapasztalatai alapján komoly tennivalónk van a tej minőségének javításában, de az eredmény növelése igényli az eddiginél jobb minőségű borsót, búzát, burgonyáit. Fontos a jó minőségű alma megtermelése, de nem kisebb feladat a szedésnél, csomagolásnál, szállításnál a minőség megőrzése. Vezetőink, dolgozóink által ismert a termelés során felhasznált ipari anyagok, alkatrészek, vegyszerek, energiahordozók és más termékek árainak folyamatos emelkedése. Ezt ellensúlyozni csak a hozamok emelésével, a minőség javításával és a felhasznált anyagokkal való ésszerű takarékossággal lehet. A viták során a hangsúly az ésszerű takarékosságra terelődött. A termeléshez elengedhetetlenül szükséges anyagokat nemcsak fel lehet, hanem fel is kell használni, de mint a családi költségvetésben, a munkahelyen sem megengedett a pazarlás, túlköltekezés, túlkészletezés. Az 1986-os évben új dologgal kellett megismerkednünk, új kezdeményezésekkel megbarátkoznunk. Büszkék voltunk, mikor a NYÍR-DOMUS-ról, vagy a KELETHÚS GT-ről hallottunk. Büszkék voltunk akkor is, amikor a gyulatanyai varrodában dolgozó asszonyok, lányok szép munkájáról értesültünk. Érdeklődéssel figyeltük az apagyi ipari főágazatban induló új termelési kezdeményezéseket. Nem kis vita után már a magunkénak érezzük a nagykereskedelmi egységet, a számítógépes könyvelési rendszert, a fejlődő csomagolástechnikai üzemet és az idegenforgalmi szolgáltatást. Új érdekeltségi formában dolgoznak gépjárművezetőink. Terjednek a vállalkozási formák a faiskolában, kertészetben, és még sok más helyen. Feltett szándékunk, hogy a jövőben is ott, ahol a feltételek adottak, dolgozóink nemcsak munkavállalóként, hanem vállalkozóként is érdekeltek legyenek az eredmény növelésében. z 1986-os év tanulsága, hogy állattenyésztő-telepeinken az érdekeltség fokozásával, a szakmai, vezetői munka javításával, dolgozóink áldozatos munkájával szép eredményeket lehet elérni. Gondjaink, problémáink mellett 1986-ban is gyarapodtak termelési eszközeink, javultak az élet- és munkakörülmények. Új gépekkel, járművekkel, épületekkel gazdagodtunk, és például az újfehértói műhely felújítása nemcsak a munkák szakszerű végzéséhez ad segítséget, de javítja az ott dolgozók munkakörülményeit is. Tartalmában javult az üzemi demokrácia fórumainak munkája. A vállalati tanács megtalálta helyét és szerepét a vállalatirányítás rendszerében. Fontos tapasztalat, hogy dolgozóinkban erősödött a belső igény a tájékoztatás, a kérdések demokratikus megvitatása iránt. Ezt a jövőben is kiemelt kérdésként kell kezelnünk, mert ez nyújt alapot az egységes végrehajtáshoz. Arra azonban fokozottan kell ügyelnünk, hogy a megvitatás után már a feladatok szigorú végrehajtása következzen. Az 1987. évi termelésfejlesztési célkitűzések kidolgozása a párt-, társadalmi szervek állásfoglalása alapján most folyik. A tervek véglegesítése előtt még több alkalom, lehetőség nyílik a vitákra, a kérdések tisztázására. Erre szükség is van, mert az 1987. év szigorúbb végrehajtást, igényesebb munkát, még több és jobb minőségű terméket igényel. A feladatok végrehajtásában biztosan számíthatunk dolgozóinkra, a kollektívák kezdeményezésére, és áldozatvállaló munkájára. Ehhez kívánok vállalatunk valamennyi dolgozójának jó egészséget, családi boldogságot, és sikerekben gazdag. BOLDOG ÚJ ÉVET! Vágó László, az üzemi pártbizottság titkára helytörtémeti gyöjtemény ••Örömökben gazdag, boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak._______________________________________________________________, Téli könyvvásár Közel 170 könyv jelent meg a téli könyvvásárra. Aki valamennyi kiadványt meg akarná vásárolni, kb. 27 ezer forintjába kerülne. A téli ünnepek előtt gazdaságunkban is könyvvásárt rendeztünk a gazdaság szinte valamennyi kerületében. Nagy sikere volt a meséskönyveknek, különösen a Walt Disney és a Grimm testvérek meséskönyvének. Szívesen fogadták a gyermekeknek szóló különböző témájú ismeretterjesztő kiadványokat: A madáretető vendégei, Ezer ágán, ezer fészek, Fürkészönyv, Vasútmodellezés stb. A szépirodalmi kiadványok között különösen nagy sikere volt Emily Brontë: Üvöltő szelek, Tempefői: A befalazott madonna című könyvének. A színházról szóló kiadványok közül különösen a Greta Garbóról szóló könyv és Esztergályos Cecília önéletrajzi regénye volt népszerű. Idén hiányoztak a nőknek szóló szabás-varrás, kötés-horgolás kiadványok. Viszont nagy volt a választék a szakácskönyvekből. A könyvárusításkor kínált 6 féle szakácskönyv szinte mind elfogyott. A kerti munkákra készülődve már vásárolták a mezőgazdasági ismeretterjesztő kiadványokat is (Zöldségtermesztők kézikönyve). A politikai ismeretterjesztő kiadványok közül különösen a Népszerű történelem című sorozat könyvei fogytak. Idén alig volt választék a mai magyar irodalom terméséből, a krimikből, a tudományos-fantasztikus kiadványokból. Gazdaságunkban megközelítőleg 20 ezer forint értékű könyv talált gazdára. Korpás Éva >1 A fegyelem nem öncél Az utóbbi időkben sok szó hangzik el a munkafegyelem megszilárdításáról. És ezek nemcsak szavak, mert különböző szintű rendelkezések is születtek a megvalósításra, így a Munka Törvénykönyv egyes pontjait is módosították. Új rendelkezés, hogy ha dolgozó a munkahelyén egymást a követő három napon át igazolatlanul nem jelenik meg, munkaviszonyát a munkáltató jogellenes kilépés címén az utolsó munkában eltöltött nappal megszűntnek tekintheti. Az eddig érvényben lévő rendelkezés a munkavállaló ilyen címen történő elbocsátását csak abban az esetben tette lehetővé, ha az illető hat napon át folyamatosan hiányzott igazolatlanul. Ugyancsak a munkaidő jobb kihasználását célozza az a rendelkezés is, miszerint a munkáltató a munkaidőben való eltávozást, vagy más tevékenységet csak abban az esetben engedélyezhet, ha a feladat a munkaidőn kívül nem végezhető el. A rendelkezés további kiegészítést is tartalmaz. Elrendeli ugyanis, hogy a munkáltató engedélye alapján munkában nem töltött időre munkabér nem jár, kivéve ha annak utólagos — nem túlmunkaként történő — teljesítésében a munkáltató és a dolgozó megállapodnak. A Legfelsőbb Bíróság ugyancsak irányelveket alkotott a munkafegyelem megszilárdítása és megjavítása érdekében. Egyebek között kimondja, hogy a munkafegyelem megsértésével összefüggő jogviták elbírálásánál tekintettel kell lenni arra is, hogy az eredményes munka megkívánja a dolgozók kötelezettségi teljesítésének határozott számonkérését. Ennél pontnál az Irányelv kimondja, a hogy a munkafegyelem megköveteli mindazon feladatoknak az elvégzését, amelyeknek a dolgozók a munkaviszonyuk alapján maradéktalanul kötelesek eleget tenni. A kötelezettségek teljesítésének elmulasztása ugyanis a munkafolyamatot zavaró hátrányt, veszélyt okoz a munkáltatónak, a dolgozónak, az egész társadalomnak. A kötelezettség teljesítését számon kell kérni, de ugyanakkor biztosítani kell a munkavégzés feltételeit is. Az eredményes gazdálkodás megkövetelheti továbbá a dolgozóknak más munkakörbe, más munkahelyre történő szervezett átcsoportosítását is. Az Irányelv szerint a vállalat fel is mondhatja a dolgozó munkaviszonyát, és az Mt. 26— 27. és 29. § értelmében a felmondásnak bármikor, bármely valóságos indokolás mellett helye lehet, és a jogos munkáltatói felmondást méltányosságból sem lehet hatálytalanítani. A hivatkozott 26. § többek között felsorolja a felmondási tilalom eseteit. E szerint a munkáltató a jogszabályban meghatározott ideig nem mondhat fel a sorvagy katonai szolgálatra bevonult és az onnan leszerelt, a keresőképtelenné vált beteg dolgozónak, továbbá a terhes és szülő nőnek sem. A fegyelmi vétségek megítélésénél az Irányelv útmutatása az, hogy különös súllyal kell figyelembe venni az igazolatlan késést és mulasztást, munkahelyen a társadalmi tuulajdont károsító cselekmények elkövetését, a munkavégzésre vonatkozó utasítások megtagadását, a hanyag munkát, munkavédelmi szabályok megsértését, a munkaidő kihasználásának elmulasztását, a munkahely engedély nélküli elhagyását, a munkahelyen szeszes ital fogyasztását. Az Irányelv is rámutat, hogy fegyelmi nélkül elbocsátható, aki egymást követő három munkanapon át igazolatlanul hiányzik. Kiemelt figyelmet fordít az Irányelv a munkahelyi italozás jogkövetkezményeire. Leszögezi, hogy a munkahelyen történő szeszesital-fogyasztás akkor is fegyelmi vétség, ha a dolgozó az italtól nem került alkoholtól befolyásolt állapotba. Ugyancsak fegyelmi vétség, ha a dolgozó megtagadja az alkoholszondás vizsgálat alá vetést. Fentiekből is kitűnik, hogy a munkahelyi fegyelem megszilárdítása érdekében folyamatosan születnek intézkedések. Dr. Beleznay József