A Tanító, 1977 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

GYERMEKEINK TESTI NEVELÉSÉÉRT JÓZSA KÁROLY A­ z oktatáspolitikai határozat megszületése óta a tár­sadalom figyelme — a korábbinál jobban — az­­ iskolai nevelés-oktatás felé fordul. Számos fórumon foglalkozunk azzal, hogy .. az iskolának egész tevé­kenységével, önálló, aktív, kezdeményező, alkotó szemé­lyiséget kell nevelnie...” E tömör mondat újabb fel­adatokat adott a társadalom és a pedagógusközösségek számára. Talán nem is újat, de jobban ráirányította a figyelmet az iskolai nevelőmunka különböző területeire. Ezek közül most azzal foglalkozom, amelyről 1972-ben még ezt állapítottuk meg: „A nevelés területei közül talán a legelhanyagoltabb a testi nevelés, és csak vala­mivel jobb a helyzet az esztétikai nevelés tekintetében.” Négy év nem nagy idő, mégis jelentős utat tettünk meg. Az MSZMP Központi Bizottságának 1973. január 30-i határozata, s az ezt követő miniszteri intézkedések jelen­tős változásokat hoztak a testnevelés és sport irányí­tásában. G­yőr-Sopron megye párt és tanácsi végrehajtó bizott­­­­sága intézkedési tervet fogadott el a határozat vég­rehajtására. Döntő szempontnak tartották az isko­lai testnevelési szemléletmód megváltoztatását. Ennek birtokában láttunk munkához. Tudatosítottuk, hogy­ igazgatóinktól és nevelőinktől szocialista társadalmunk egyaránt azt várja, hogy szel­lemileg és testileg, erkölcsileg és esztétikailag harmoni­kusan neveljék gyermekeinket. Az általános iskola alsó osztályainak alapvető feladata tehát nem az, hogy után­pótlást neveljen élsportunk számára, hanem, hogy sok­oldalú testi nevelésben részesítse gyermekeinket, kiala­kítsa az egészséges fejlődéshez szükséges élettani egyen­súlyt, megteremtse a szellem és a test példás összhangját. Ezért tanítóinkra nagy felelősség hárul. Keresnünk kell az új módszereket, azt az utat, amely testi nevelés te­kintetében céljaink megvalósításához vezet. Megyénkben a párt- és a tanácsvezetés úgy döntött, hogy az iskolák nevelési értekezletén vitassák meg az iskolai testnevelés kérdését. Minden tanítónak tudnia kell, hogy saját területén mit tehet a testi nevelés ér­dekében. Bizonyára sok életrevaló javaslat lát majd nap­világot. Ha a nevelés többi területével egyenrangúvá kí­vánjuk tenni a testnevelést, akkor mindenkinek, aki szo­cialista embertípus kialakításán munkálkodik ismernie kell feladatát, bővíteni és mélyíteni kell szakmai tudását, s minden lehetőséget meg kell ragadnia az egészséges életmódra nevelés érdekében. V­izsgálataink és szakembereink véleménye arra ösz­tönöznek bennünket, hogy kiemelten az alsó osz­tályos testneveléssel foglalkozzunk. Miért? — Megállapításaink azt igazolják, hogy az általános iskola 1—4. osztályainak testnevelésóráit az igazgatók, sokféle elfoglaltságuk miatt, kevésbé látogatják. A tornateremmel való ellátottság elmarad a követel­ményektől, ennek hiánya miatt elsősorban a legkisebbek nem jutnak be a tornaterembe. — Az 1—4. osztályokban nem szaktanárok tanítanak és emiatt a szakszerű munka elmarad a kívánalmaktól. — Nem rendszeres a szakmai továbbképzés.­­ A testnevelés szakfelügyelői elsősorban a felső osz­tályokban látogatnak. Az alsós szakfelügyelők csak rit­kán jutnak el egy-egy testnevelésórára, így a tanítók kevés javaslatot, biztatást kapnak munkájuk eredménye­sebb végzéséhez. A Központi Bizottság állásfoglalása nyomán beveze­tésre került harmadik testnevelésóra új helyzetet te­remtett. Rádöbbentett mindannyiunkat arra, hogy a testi nevelésnek már az általános iskola alsó osztályaiban ran­got kell kapnia m­it tettünk megyénkben a hiányosságok megszünteté­séért? Győr-Sopron megyében a harmadik óra beveze­tése után a szakmai munka színvonalának emeléséért a 3—4. osztályokban megkezdődött a testnevelésórák sza­kosítása. Győr város 19 iskolájában már megvalósult, így színvonalasabbá vált a munka. Ezek a gyermekek a test­nevelő tanárok vezetésével a tornateremben tartják az órákat. Furcsa, hogy korábban erre nem volt lehetőség, de azt is bizonyítja, ha akarunk találunk megoldást. A tantárgycsoportos tanítás is lehetőséget nyújtott ar­ra, hogy a legrátermettebb nevelőre bízzák ezt a tan­tárgyat. Az előbb elmondottak és a testnevelő tanárok „szakszerű órái” nyomán, hatékonyabbak lettek az alsó osztályok testnevelésórái. Szakítottak a kartársak a hagyományos „tantermi órákkal”, bátran mentek a folyosóra, szabadba, keresték a lehetőségeket. E két kezdeményezés jelentős vál­tozást hozott, mert a többi tanító is eredményesebb mun­kát akart végezni. Nőtt azoknak a száma, akik jól felké­szültek, s több igazgató kereste azt az utat, hogy az alsós tanulók is bejussanak a tornaterembe — már ahol van —, hozzáférhessenek a „bűvös tornaszerekhez”, melyet korábban­ csak a felsős tanulók használhattak. Új színfoltként jelent meg megyénkben, hogy a győri­­Tanítóképző Főiskola hallgatói — akik speciális kollé­giumot végeztek — nagy szakértelemmel, lelkesedéssel láttak az alsó osztályokban folyó munkához. A Győr-Sopron megyei Tanács VB. Testnevelési és Sporthivatal segítséget nyújt a győri Tanítóképző Főis­kolának abban, hogy hallgatói segédedzői vizsgát tegye­nek különböző sportágakban. Ezáltal is nő szakmai isme­retük, hatékonyabban tanítanak és többet tudnak nyúj­tani a különböző sportágak alapjainak elsajátításában is. Az eredményességet az is fokozta, hogy Győr városában megalakultak a testnevelési munkaközösségek. Céljuk, hogy a város legjobb testnevelő tanárai bemutató tanu-'­tásokkal, szakmai­ tanácsokkal, egységes követelmény 1

Next