A Tanító, 1977 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
GYERMEKEINK TESTI NEVELÉSÉÉRT JÓZSA KÁROLY A z oktatáspolitikai határozat megszületése óta a társadalom figyelme — a korábbinál jobban — az iskolai nevelés-oktatás felé fordul. Számos fórumon foglalkozunk azzal, hogy .. az iskolának egész tevékenységével, önálló, aktív, kezdeményező, alkotó személyiséget kell nevelnie...” E tömör mondat újabb feladatokat adott a társadalom és a pedagógusközösségek számára. Talán nem is újat, de jobban ráirányította a figyelmet az iskolai nevelőmunka különböző területeire. Ezek közül most azzal foglalkozom, amelyről 1972-ben még ezt állapítottuk meg: „A nevelés területei közül talán a legelhanyagoltabb a testi nevelés, és csak valamivel jobb a helyzet az esztétikai nevelés tekintetében.” Négy év nem nagy idő, mégis jelentős utat tettünk meg. Az MSZMP Központi Bizottságának 1973. január 30-i határozata, s az ezt követő miniszteri intézkedések jelentős változásokat hoztak a testnevelés és sport irányításában. Győr-Sopron megye párt és tanácsi végrehajtó bizottsága intézkedési tervet fogadott el a határozat végrehajtására. Döntő szempontnak tartották az iskolai testnevelési szemléletmód megváltoztatását. Ennek birtokában láttunk munkához. Tudatosítottuk, hogy igazgatóinktól és nevelőinktől szocialista társadalmunk egyaránt azt várja, hogy szellemileg és testileg, erkölcsileg és esztétikailag harmonikusan neveljék gyermekeinket. Az általános iskola alsó osztályainak alapvető feladata tehát nem az, hogy utánpótlást neveljen élsportunk számára, hanem, hogy sokoldalú testi nevelésben részesítse gyermekeinket, kialakítsa az egészséges fejlődéshez szükséges élettani egyensúlyt, megteremtse a szellem és a test példás összhangját. Ezért tanítóinkra nagy felelősség hárul. Keresnünk kell az új módszereket, azt az utat, amely testi nevelés tekintetében céljaink megvalósításához vezet. Megyénkben a párt- és a tanácsvezetés úgy döntött, hogy az iskolák nevelési értekezletén vitassák meg az iskolai testnevelés kérdését. Minden tanítónak tudnia kell, hogy saját területén mit tehet a testi nevelés érdekében. Bizonyára sok életrevaló javaslat lát majd napvilágot. Ha a nevelés többi területével egyenrangúvá kívánjuk tenni a testnevelést, akkor mindenkinek, aki szocialista embertípus kialakításán munkálkodik ismernie kell feladatát, bővíteni és mélyíteni kell szakmai tudását, s minden lehetőséget meg kell ragadnia az egészséges életmódra nevelés érdekében. Vizsgálataink és szakembereink véleménye arra ösztönöznek bennünket, hogy kiemelten az alsó osztályos testneveléssel foglalkozzunk. Miért? — Megállapításaink azt igazolják, hogy az általános iskola 1—4. osztályainak testnevelésóráit az igazgatók, sokféle elfoglaltságuk miatt, kevésbé látogatják. A tornateremmel való ellátottság elmarad a követelményektől, ennek hiánya miatt elsősorban a legkisebbek nem jutnak be a tornaterembe. — Az 1—4. osztályokban nem szaktanárok tanítanak és emiatt a szakszerű munka elmarad a kívánalmaktól. — Nem rendszeres a szakmai továbbképzés. A testnevelés szakfelügyelői elsősorban a felső osztályokban látogatnak. Az alsós szakfelügyelők csak ritkán jutnak el egy-egy testnevelésórára, így a tanítók kevés javaslatot, biztatást kapnak munkájuk eredményesebb végzéséhez. A Központi Bizottság állásfoglalása nyomán bevezetésre került harmadik testnevelésóra új helyzetet teremtett. Rádöbbentett mindannyiunkat arra, hogy a testi nevelésnek már az általános iskola alsó osztályaiban rangot kell kapnia mit tettünk megyénkben a hiányosságok megszüntetéséért? Győr-Sopron megyében a harmadik óra bevezetése után a szakmai munka színvonalának emeléséért a 3—4. osztályokban megkezdődött a testnevelésórák szakosítása. Győr város 19 iskolájában már megvalósult, így színvonalasabbá vált a munka. Ezek a gyermekek a testnevelő tanárok vezetésével a tornateremben tartják az órákat. Furcsa, hogy korábban erre nem volt lehetőség, de azt is bizonyítja, ha akarunk találunk megoldást. A tantárgycsoportos tanítás is lehetőséget nyújtott arra, hogy a legrátermettebb nevelőre bízzák ezt a tantárgyat. Az előbb elmondottak és a testnevelő tanárok „szakszerű órái” nyomán, hatékonyabbak lettek az alsó osztályok testnevelésórái. Szakítottak a kartársak a hagyományos „tantermi órákkal”, bátran mentek a folyosóra, szabadba, keresték a lehetőségeket. E két kezdeményezés jelentős változást hozott, mert a többi tanító is eredményesebb munkát akart végezni. Nőtt azoknak a száma, akik jól felkészültek, s több igazgató kereste azt az utat, hogy az alsós tanulók is bejussanak a tornaterembe — már ahol van —, hozzáférhessenek a „bűvös tornaszerekhez”, melyet korábban csak a felsős tanulók használhattak. Új színfoltként jelent meg megyénkben, hogy a győriTanítóképző Főiskola hallgatói — akik speciális kollégiumot végeztek — nagy szakértelemmel, lelkesedéssel láttak az alsó osztályokban folyó munkához. A Győr-Sopron megyei Tanács VB. Testnevelési és Sporthivatal segítséget nyújt a győri Tanítóképző Főiskolának abban, hogy hallgatói segédedzői vizsgát tegyenek különböző sportágakban. Ezáltal is nő szakmai ismeretük, hatékonyabban tanítanak és többet tudnak nyújtani a különböző sportágak alapjainak elsajátításában is. Az eredményességet az is fokozta, hogy Győr városában megalakultak a testnevelési munkaközösségek. Céljuk, hogy a város legjobb testnevelő tanárai bemutató tanu-'tásokkal, szakmai tanácsokkal, egységes követelmény 1