Tanító, 1995 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1995-01-01 / 1. szám

A főiskola tanítói és óvodapedagógusi sza­kán a képzés 6, illetve 8 félévig, az idegen nyelv oktatására is jogosító szakon 8 félévig tart. Az egyes félévek 15 hetes úgynevezett szorgalmi időszakból és 4 hetes vizsgaidőszak­ból állnak. A hallgatók tanulmányi és vizsga­kötelezettségét a Főiskolai Tanács hatásköré­ben jóváhagyott tantervek rögzítik. A tanter­vek, annak ellenére, hogy a kötelezettségek egy részének teljesítése félévhez kötött, jelentős vá­lasztási lehetőséget és szabadságot biztosítanak a hallgatóknak, így pl. a tanítói szakon a teljes tanulmányi időszakra előírt 30 kötelező stúdiumból és gyakorlatból a hall­gató 11 tárgyból választása szerinti félévben tehet eleget ta­nulmányi és vizsgakötelezettségének. A kötelező tárgyak egy része alternatívan kötelező, mások különböző programokkal, tematikákkal közelítik meg témájukat, s a hallgatók az oktató nevének ismeretében is dönthetnek arról, hogy melyik kur­zusra jelentkeznek. Az idegen nyelv választásának lehetősége is megilleti a hallgatókat csakúgy, mint az egy-egy speciális témában, szakkollégiumban való elmélyültebb ismeretszerzés joga. A főiskolai tanulmányok fontos része a gyakorlati képzés. A hallgatók minden évfolyamon, fokozatosan növekvő óra­számban találkoznak választott hivatásuk gyakorlati problé­máival, feladataival. Ennek során pl. a tanítói szakosok 5 féléven keresztül, először 2-3 napos, majd 10 napos egyéni iskolai gyakorlatot, továbbá csoportos megfigyeléseket vé­geznek, majd a képzés III—IV. félévében csoportos tanítási gyakorlaton vesznek részt, s így a megfigyeléstől, hospitá­lástól eljutnak a tanítási óra tervezéséig, vezetéséig és elem­zéséig. E képzés kiegészítő eleme 10 napos gyermektábori gyakorlat. A gyakorlati képzés jelentős állomása a tanul­mányok utolsó félévében teljesítendő 4-6 hetes szakmai gyakorlat, amelynek során a hallgatók alaposan felkészülhet­nek a befejező számonkérésre, a zárótanításra. A hallgatók gyakorlati képzésében természetes közreműködők a szakve­zető tanítók és óvónők, ezt a tevékenységet segíti és fel­ügyeli a főiskola valamennyi oktatója. A hallgatók a III. fél­évben választják és az utolsó félévben nyújtják be szakdol­gozatukat, amelynek készítése során elmélyülhetnek egy-egy témakör irodalmában, szintetizálhatják ismeretanyagukat, és tapasztalatot szerezhetnek a kutatásmetodika témakörében. Azok a hallgatók, akik mindezen tanulmányi kötelezettsé­güknek eleget tettek, záróvizsgára jelentkezhetnek, ahol egy pedagógiai-tantárgypedagógiai témakörben komplex módon, szóban számot adnak ismereteikről, majd röviden bemutat­ják szakdolgozatukat, és válaszolnak a szakdolgozatra vo­natkozó kérdésekre. Az eredményesen záróvizsgázottak álta­lános iskolai vagy óvodapedagógusi főiskolai oklevelet nyernek. A főiskola a hallgatók egyéni érdeklődésére és adottságaira alapozva sokoldalú tudományos diákköri és szabadművelődé­si lehetőségeket kínál. A tudományos munkával foglalkozó, szakterületükön országosan elismert oktatóink, művésztanára­ink, a sport szakágaiban ismert oktatóink nagy figyelmet és sok időt szentelnek ennek a tevékenységnek. A hallgatók és az oktatók gyümölcsöző együttműködésének már eddig is je­lentős eredményei születtek. Hallgatóink tanulmányaikkal szép számban nyernek kitüntető elismeréseket az országos tu­dományos diákköri konferenciákon; a zenei életre a főiskola kórusai sok emlékezetes hangversennyel és rádiófelvétellel hívták fel a figyelmet, nemkülönben a Zenés Színpad, amely kisoperák és zenés színpadi művek bemutatásával a zenei ne­velés különleges formája. Hallgatóink körében népszerűek a vizuális nevelés tárgyköréhez tar­tozó rendkívül széles választási lehetőséget nyújtó szakköri foglalkozások, a vers- és pró­zamondó versenyek, a műfordítói pályázatok. Az országos főiskolai sportversenyeken - több sportágban - előkelő csapat- és egyéni helye­zéseket értek el versenyzőink. A főiskola közel 100 000 kötetes könyvtárát szívesen látogatják a hallgatók és az oktatók. A tágas olvasótermek, a technikai eszközök használatát biztosító boxok, a könyvtár figyelmes szolgálta­tásai minden lehetőséget megadnak az elmélyült tanuláshoz, kutatáshoz. Figyelmet érdemel a könyvtár közel 20 éves, fel­állított különgyűjteménye a magyar nyelvű gyermekirodalmi alkotások témakörben, újdonsága az idegen nyelvű (főképp angol, német) alkönyvtár. A főiskola vezetéséből adódó feladatokat a Főiskolai Ta­nács és a főigazgató látja el. A Főiskolai Tanács olyan testü­let, amelyben választás alapján szavazati jogú tagként­ helyet kapnak a tanszékek, a könyvtár, a hallgatók, a gazdasági és igazgatási dolgozók képviselői, továbbá hivatalból tagja a fő­igazgató és a hallgatói önkormányzat elnöke. Ez a testület határozza meg a főiskola fejlesztési tervét, hagyja jóvá a tan­terveket, alakítja ki a tudományos programokat, főiskolai sza­bályzatokat alkot, meghatározza a gazdálkodás alapvető sza­bályait, kitüntető címeket alapít és ítél oda, továbbá konkrét személyzeti kérdésekben véleményt nyilvánít. A főiskola szervezetének élén a főigazgató áll, munkáját a főigazgató-helyettesek segítik. A tanszékek élén tanszékveze­tők állnak, akik főiskolai tanárok vagy docensek. A főigaz­gató, a főigazgató-helyettesek és a tanszékvezetők a vezetői feladatok ellátására meghatározott idejű megbízást kapnak. A gazdasági apparátust a gazdasági igazgató, az oktatásszerve­zési és igazgatási apparátust a főtitkár irányítja. A Főiskolai Tanács és a főigazgató munkáját állandó testületek segítik, ilyenek többek között a Tudományos Bizottság, a Szabadmű­velődési Tanács, a Tudományos Diákköri Tanács, a Tanul­mányi Bizottság, a Gazdasági Bizottság, az Oktatási Bizott­ság. A bizottságokban hallgató képviselők is helyet kapnak. Kizárólag hallgató képviselőkből áll a diákság legmagasabb szintű testülete, a Hallgatói Tanács, valamint a szociális és ösztöndíjügyekkel foglalkozó Diákjóléti Bizottság. A Budapesti Tanítóképző Főiskolára középiskolai vagy fel­sőfokú végzettséggel lehet jelentkezni. A jelentkezőknek a felvételi vizsgát megelőzően alkalmassági vizsgán kell részt venniük, amelyen megállapítást nyer, hogy a pályázó alkal­­mas-e a tanítói vagy óvodapedagógusi pálya gyakorlásához szükséges zenei ismeretek elsajátítására, beszédállapota alkal­massá teszi-e a pedagógus pályára, és a jelölt rendelkezik-e azokkal a testi-fizikai alapképességekkel, melyek feltételei az óvodapedagógusi és a tanítói pályának, valamint az óvodai és az alsó tagozatos testnevelési foglalkozások vezetésének. Akik az általános alkalmassági vizsgán megfeleltek, részt ve­hetnek a felvételi vizsga további részein: a magyar nyelv írás­beli vizsgán és a pedagógiai alkalmassági vizsgán. E vizsgák eredményét az értékelők pontszámban fejezik ki. A felvételi vizsga végső pontszáma középiskolai teljesítmények alapján számítható, és a felvételi vizsgán elért pontszám, továbbá a többletpontszám (ezt az idegen nyelv tudására kapják a je­lentkezők) összeadásából alakul ki. A felvétel - a jelentkezők nagy száma miatt - e pontszám figyelembevételével történik. Évente tanítói szakon átlagban 300, az óvodapedagógus sza­kon 200 hallgató kezdheti meg tanulmányait.

Next