Tanító, 2004 (42. évfolyam, 1-10. szám)

2004-10-01 / 8. szám

szegmentálása, a meseszövegeknek a cselekvéselemek mentén történő elemzé­se. Hogy minél rendezettebb, áttekinthetőbb legyen a mesénk, célszerű ismer­nünk a cselekvéselemeket (­ funkciókat). Ezek időbeli egymásutániságának, variációsorozatának eredményeképpen, vagyis az ok-okozati összefüggések alapján a funkciósor tagjai logikailag és művészileg is különféle kapcsolatokat létesítenek. Lássuk a cselekvéselemek közismertebb tagjait! a) hiány — A család valamelyik tagjának hiányzik valami, szeretne valamit megszerezni. b) eltávozás — A család egy tagja eltávozik hazulról. c) útnak indulás­­— A (fő)hős elhagyj­a otthonát. d) tilalom — A (fő)hősnek tiltó parancsot adnak. e) a tilalom megszegése — A (fő)hős a tilalmat megszegi. f) cselvetés — A (fő)hős ellenfele megpróbálja becsapni az áldozatát, hogy hatalmába kerítse őt és vagyonát. g) kézre játszás — Az áldozat hisz a félrevezetésnek, és ezzel akaratlanul is az ellenség kezére játszik. h) próba — A (fő)hőst próbának vetik alá, így­ kikérdezik, megtámadják, feladatot adnak neki stb. i) varázseszköz—varázseszköz jut a (fő)hős birtokába. j) kalauzolás — A (fő)hős útba igazítása. k) küzdelem — A (fő)hős és ellenfele összecsapnak. l) megbélyegzés — A főhős megjelölése. m) győzelem — Az ellenség legyőzése. n) jutalom — A főhős megházasodik, trónra lép, meggazdagodik, stb. Az itt bemutatott cselekvéselemek köre bővebb, a fentiek a leggyakoribbak, tulajdonképpen nélkülözhetetlenek egy-egy meséből, meseszövegből. Kutatá­sok igazolják, hogy ezek alkalmazásával úgynevezett elemi mese szerkeszthető. Ha a fentiekben vázolt szerepkörökhöz funkciókat, helyszíneket, időpontokat, közlekedési eszközöket stb. rendelünk, máris szőhetjük a mese színes szövetét nyelvünk gazdag tárházának felhasználásával. Mire ügyeljünk a mesealkotás előkészítésekor, magának a mesének a születése­kor és a kész mű értékelése­kor? A továbbiakban ezekre a problémákra vessük a tekintetünket! A tanulói szövegművek, jelen esetben a diákmesék narratív szövegek, ugyanis egy vagy több esemény nyelvi megformáltságát adó történetek. Ha egy adott műnem (esetünkben az epika) s bizonyos műfaj (­ mese) ismérveinek érvénye­sülése mellett az egyediség is jellemzi az illető szövegmű stílusát, továbbá megszerkesztett, valamint esztétikummal bír, akkor elmondható, hogy a vizsgált narratív, vagyis elbeszélő szöveg esztétikai s poétikai tulajdonságokkal rendel­kezik. Az általunk fejlesztendő korosztály szövegművei (­ fogalmazásai, közelebbről a meséi) többnyire rendelkeznek a fenti kritériumokkal. Csikesz Erzsébetnek a Propp-féle mesemorfológián alapuló anyanyelv-pedagógiai kísér­lete is motiválhatja a meseírást szervező (= fogalmazástanítási) munkánkat, mert ösztönzőek lehetnek ránk e kísérletnek a tapasztalatai, de semmiképpen sem célszerű utánoznunk azt, ugyanis maga az eljárás sem terjed az anyanyelv-peda­gógiai gyakorlatban a bonyolult jelrendszere miatt. Ugyanakkor kamatoztatha­tók az eredeti módszer egyszerűsített elemei, mert a transzfer hatása mind a szövegalkotás-tanításban, mind az olvasási szokás fejlesztésében kimutatható. Az ehhez kapcsolódó vizsgálatok tapasztalatai hasznosultak a 10-12 évesek részére írt „Érted? Értem!” című, az olvasmánymegértést, közelebbről a meseértést fejlesztő könyvben. Anyanyelv-pedagógiai szempontból mindenképpen kommunikációközpontú le­gyen a készítendő mese! Sok-sok megfigyeléssel, elemzéssel, tanulságlevonás­sal tisztázandók a mesefajták (­ tündérmesék, állatmesék, csalimesék/hazugme­­sék, táncmesék stb.) ismérvei, ezáltal könnyebb megértetnünk a követelménye­ket is. Azt mindenekelőtt, hogy a születendő mese vegye figyelembe a hallgatóság igényeit. Sikeresek lehetnek a készülő mesével összefüggő részműveletek, így a változa­tos hangvételű bevezetések, befejezések, párbeszédek szerkesztése, a főhős próbatételeinek a kidolgozása, a helyszínek váltásával és az idő múlásával stb kapcsolatos elgondolások megtervezése. Akár rövidebb, akár hosszabb szöveg­műveket, azaz feleleteket, beszámolókat, meséket stb. konstruálnak is növendé­keink, mindenképpen tisztában kell lenniük a bekezdésnyi szövegmű, a bekezdés szerepével, fontosságával, értékével. Arról van szó, hogy „(...) A bekezdésny szövegmű, vagyis a szövegmű értékű bekezdés a szövegtan »egészen mondat«­a rövid terjedelme ellenére is befejezett, egész közlés—miként a teljes érték­mondat is, továbbá egyaránt vizsgálható benne az egész és a rész” — olvashatjuk Békés Imrénél. A szövegnek ezt az egységét a szövegszerkesztés-, magasabb évfolyamokot a szövegképzés-tanításunkban is sarkalatos kérdéssé kell tennünk. Hatékonyan segítik a tanítványaink műhelymunkáját, ujjgyakorlatait a szöveg korrigálási teendők, tudniillik ezek által nemcsak az önellenőrzést gyakorolhat­ják, hanem az önkorrekciót is. Az elkészült mesék elemzésekor, értékelése­kor tisztában kell lennünk azza hogy ez a korosztály is törekszik olyan szövegműszerkezet konstruálásán amelyben egy mondategészre (= ME) egynél több mondategység (=me) ju Ellenkező esetben, vagyis ha csupa „egyszerű mondat”-ból áll a fogalmazd (most a mese), akkor alatta marad az elvárható nyelvi szintnek. B. Feje Katalinnál az 1,40-es szerkesztettség átlag alatti teljesítményű, az 1,90-es pedi magas szerkesztettségű elbeszélés. Egyébiránt a negyedik évfolyamosok ma határozottan idegenkednek az úgynevezett „egyszerű mondat”-os szövegektő­l harmadikos, főleg a negyedikes diákok meseszövegeinek elemzésekor ió alkalmazható értékelési szempontokat jelenthetnek a szövegidő kategóriái amelyek hasznosításáról, érvényesítéséről Kernya Róza írt jelentékeny menny­ségű tanulói fogalmazás tüzetes feltárása alapján. Irodalomjegyzék Andrásfalvy Bertalan: Néprajzi alapismeretek. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest 198. Beck Mihály—Peschka Vilmos (főszerk.): Akadémiai Kislexikon 2. kötet, L-Z. Akadémiai Kiad Budapest 1990. Békési Imre: Szövegszerkezeti alapvizsgálatok. Akadémiai Kiadó, Budapest 198 Béres Andor (szerk.): Ifj Magyar Lexikon 4. kötet, K-Me. Akadémiai Kiadó, Budapest 196 Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat Kiadó, Budape 1985. B. Fejes Katalin: Egy korosztály írásbeli nyelvhasználatának alakulása. Tankönyvkiad Budapest 1981; Bókay Antal: A lélek és az irodalom (A személyes szerepe az irodalmi megértésbez Óvodapedagógiai Nyári Egyetem, Kecskemét 1991; Csikesz Erzsébet: Találd ki a mesét. Tankönyvkiadó, Budapest 1986; Honti János: A mese világa. Magvető Kiadó, Budapest 1975;­­ Tóth István: A népmese értékelemző, értékátadó, értékközvetítő hatása a gyermek személyiségű­ födésében. Közoktatás (A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség pedagóguslapja). Galéria Kiad Ungvár 1994. H. Tóth István: Ötlettár (A hagyományőrzésre nevelő pedagógusoknak). Or­i Stúdió, Kecskemét 1994; H. Tóth István: Érted? Értem! (Irodalmi munkafüzet az olvasmánymege­lés fejlesztésére.) Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged 1996; H. Tóth István: „Az olvasás: fölfedezé Egy korosztály irodalomértésének alakulása (Kandidátusi értekezés). Magyar Tudományos Akad­mia, Budapest 1997; Jakobson, Roman: Hang - Jel - Vers. Gondolat Kiadó, Budapest 1969; Jun Carl Gusztáv: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Kiadó, Budapest 1990; Kálmán Bors Irén: A mese feldolgozása. In: Kemnya Róza (szerk.) Az anyanyelvi nevelés módszer (Általános iskola 1-4. osztály). Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola — Móra Fere ifjúsági Könyvkiadó Rt. 1995. Kemya Róza: A szöveg néhány sajátossága kisiskolások fogalmaz­­aiban. Tankönyvkiadó, Budapest 1988. Kemya Rózsa (szerk.): Az anyanyelvi nevelés módszer (Általános iskola 1-4. osztály). Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola- Móra Ferenc Ifjúsí Könyvkiadó Rt. 1995. Kovács Ágnes: A láncmese. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Népr­ Lexikon 3. kötet, K-Né. Akadémiai Kiadó, Budapest 1977. Magyar Tudományos Akadém Nyelvtudományi Intézete. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára IV. kötet, Ki-Mi, Akadémiai K­ar Budapest 1987; Mészáros Imre: Játékos ismeretmegőrzés. Módszertani Közlemények, Szeg 1985/3.; Nagy Zoltán: Mesemondó kalauz. Tanító (Módszertani folyóirat). ADOC-SEMIC Kiac Kft., Budapest 2003/8.; Ortutay Gyula (szerk.) 1989: A magyar folklór. Tankönyvkiadó, Budape Propp, Vlagyimir: A mese morfológiája. Gondolat Kiadó, Budapest 1975; Szabó Magda: Ók Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1982; Voigt Vilmos: A folklór-alkotás szerkez­tének szerkezete. In: Szerdahelyi István (szerk.): Művészet és közérthetőség (tanulmánygyűj­tény). Akadémiai Kiadó, Budapest 1972.

Next