Tarjáni Acél, 1966 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1966-04-08 / 14. szám

9 TARJANI ACÉL Nagyobb figyelmet a K­ISX oktatás helyzeteibe! Elenged­hetet­len reuse nevelésünknek — Érdekesebb, vonzóbb előadásokat — A fiatalok nagyobb számban vegyenek részt az oktatásokon tús kérdéseket meg­­vitattak Napjainkban a szocialista termelési mód elengedhetetle­nül megkívánja, hogy az em­berek tudata, gondolkodási módja is tovább fejlődjön, ki­zökkenjen a már eddig meg­szokott kerékvágásból. Az új­nak megfelelően változik az egymáshoz, társadalmi tulaj­donhoz való viszony, érvénye­sülnek a szocialista erkölcs <, . . ,, ... , _ forr­­ás ! Szólni kell arról is, hogy a­­­­ központosított irodák egy ma-Természetesen a tudatfor-­in­t szemináriuma bizony nem malasban részük van a h­ata- a legjobb hírnévnek örvend lóknak is, a Kommunista If­ ■ ebben az évben. A foglalkozás Jósági Szövetség irányításával. A vezető Holles János sokat pa­ Az ifjúsági szervezet számps­a­naszkodott időközben, mert az iskolában intézményben ,ipari , alacsony létszám miatt több üzemben komoly gonddal, ké­­t esetben nem &dta megtartani túltekintéssel készíti fel jövő szakembereit az életben elengedhetetlenül szükséges elvi kérdések elsajátítására. Közben formálódik, átalakul a fiatalok tudata, gondolatvilága is, a szemináriumot. Persze e te­kintetben az is hiányosságként vetődik fel, hogy a KISZ-szer­­vezet igen alacsony létszám­mal indította el az oktatási formát, és időközben sem ad­tak meg minden segítséget. Ha már itt tartunk, el kell mondani, hogy ebben az okta­tási évben a nagyüzemi KISZ- bizottság, illetve végrehajtó bizottság egyetlen egy alka­lommal sem tárgyalta meg az ú­­ oktatás helyzetét a vb-ülése­­ken. Ez viszont komoly hiá­nyosságként vethető fel. Ellenőrzéseket tartottak az illetékes szervek meg­bízottjai, de a tapasztal­­ ­ó előkészítés — gyengébb folyt­a­ lás A szocialista embertípus formálásában nagy jelentősége van a KISZ-szervezeteknél fo­lyó oktatási rendszernek. Az elmúlt években több alkalom­mal változott KISZ-szerveze­­teinknél az egyes oktatási for­mák neve és tartalma is. A cél az, hogy a fiatalok tágságaihoz, életkori sajá­képzettségük­höz alkalmazkodjon és biztosítsa politikai kép­zésüket. Vállalatunknál a fiatalok az 1965—66-os oktatási évben négy KISZ oktatási formában vesznek részt. Emellett a párt által vezetett és indított kü­lönféle körökön, iskolákon, tanfolyamokon is részt vesz­nek. Elemezve a jelen oktatási év indulását, az aktivitást és megjelenést, megállapíthatjuk, hogy az előkészületek megfe­lelően folytak, viszont az eddig eltelt foglalkozáso­kon nem volt kielégítő a fiatalok megjelenése. Sok esetben még a 60 száza­lékot sem éri el a foglalko­zásokat látogatók száma. Ez bizony komoly hiányosság, mert akik eljárnak a foglal­kozásokra, azokat is elkedvet­lenítik az ilyen jelenségek. Nem beszélve arról, hogy a szemináriumvezető propagan­dista — aki foglalkozásról, foglalkozásra készül az anyagból — az alacsony lét­szám miatt esetleg kisebb eredményt ér el. Az 1885 66-os oktatási év­ben a következő oktatási for­mákban tanulnak KISZ-szer­­vezetünknél: Társadalmi isme­retek, Társadalmi kérdések, Nemzetközi kérdések és a Fó­rum. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a megje­lentek közül elég sok a hoz­zászólók száma. keresni az újat Ebben az évben először in­dult kísérleti jelleggel üze­münknél a „Fórum", melyet négy hét alatt fejeztek be, he­ti három foglalkozást tartva. A megjelent fiatalok for­mint az „Életcél, alkotó mun­ka, boldogság”, „Hazánk az épülő szocializmus országa”. Ezen új oktatási forma jól bevált vállalatunknál. igen A foglalkozás-vezető: Papp János volt­ tak, a hiányosságok fel­számolására nem minden esetben került sor. Az említettekből következik az is, hogy azért történhetett meg időközben a nagyobb le­morzsolódás még a párt által indított esti középiskolán résztvevő KISZ-fiatalok között, mert­ az ellenőrzés nem volt kielégítő a KISZ VB részéről. Tovább lépni Az 1965—66-os oktatási év­re való felkészülésnél külső szervek is fokozott segítséget nyújtottak, így a Saigon meg­tartott propagandista tanfo­lyam alkalmával, ahol felké­szítették az előadókat a köve­telményeknek megfelelően. A jó szervezést, előkészítést vi­szont nem követte jó folyta­tás. A KISZ szervezeteknek sokkal többet kellett volna tenni a fiatalok politikai képzése, továbbfejlesztése érdekében. A több száz fiatal, akik részt vesznek a KISZ és a párt ál­tal vezetett oktatási formákon, ennél nagyobb figyelmet érde­melnek. „Nagyon örülök hogy eljöhettem6” Sikeres író —olvasó találkozó a munkásszállóban „Telt ház” fogadta a napok­ban a vállalati munkásszál­lóba látogató Szilvási Lajos fiatal­ írót. Zsúfolásig meg­telt a társalgó, a szálló lakóin kívül a városból is sokan jöttek el az érdekes író-olvasó találkozóra. A találkozót a művelődési ház könyvtára rendezte, Hec­­kenberger Gyula és Ernőné könyvtárosok Vónsik lek­tel és mutatták be kísér­a fiatal prózaírót közönségének. Az író-olvasó találkozó rendkívül barátságos légkör­ben zajlott le, kötetlen be­szélgetés formájában. Az íl­asok kérdéseket tettek fel az írónak, akinek regényei méltán népszerűek ország­szerte. Elhangzott többek kö­zött olyan születik meg kérdés, hogyan egy irodalmi mű? Az író valódi történetet, vagy „kitalált” mesét mond-e­­ tv Témáit valóban az élet­ből ímerít­-e? Szilvási Lajos nagyon ked­vesen­­ és közvetlenül vála­szolt. Elmondta, hogy regé­nyeinek alapja mindig való­di történet, hús-vér emberek­ből mintázza. Ezután arról beszélt, hogy nagyon jól ismeri a munkások életét, a munkásszállók helyzetét. Ő maga is dolgozott bányá­­ban, mégpedig Kisterenyén. „Persze mi még nem ilyen modern szép palotában lak­tunk — folytatta —, egészen más körülmények között, össze sem lehet hasonlítani a k­­ettőt.” Szilvási Lajos jól ismeri Nóg­rád megyét. Elmondta, szívesen tett eleget kedves meghívásnak, na­a­gyon örül, hogy találkoz­hatott az acélárugyári dolgozókkal­ .Ide húz a szívem, Nógrád­­on, bár dónáltúli vagyok. De szívesen gótarjánba­ jövök mindig Sas­bármikor, ha meghívnak.” A beszélgetés több mint két óra hosszat tartott, s végül z író arra a kérdésre felelt, min dolgozik jelenleg? Szilvási Lajos elmondotta, hogy egy regénye, amely a „Fenn a hegyen­" címet vise­li, már a kiadónál van és a közeljövőben lát napvilágot. Jelenleg a „Ködlámpa” című regényén dolgozik. Ezt szeret­né mielőbb befejezni, s eljut­tatni az olvasókhoz. Cs ,Színes szerdák” a könyvtárban Érdekes tervet valósít meg1 szerdán kerül sor a rendez­ő művelődési ház irodalmi színpada. Áprilistól kezdve úgynevezett „Színes szerdákat” tartana­k a könyvtárban melyre az irodalomszerető kö­zönség a hivatalos. A „Színes a szerdák” célja: megszerettetni versmondást, irodalmat, könyveket A tervek szerint havonta egyszer, egy meghatározott vényre, ahol verseket, egy­­felvonásosokat, ket mutatnak be. prózai része­A műsort hangszerszólók, zeneszámok, dalok teszik változatossá. „Színes szerdák” minden hó­­­napban más-más műsorral je­lentkeznek. Az irodalmi szín­pad tagjai minden érdeklő­dőt szívesen látnak ezen alkal­makkor a könyvtárban. Művelődési házunk műsora FILM­ Április 9-én szombaton és 10-én vasárnap este 6 órakor a REVÜPARÁDÉ c. színes szélesvásznú német filmet mutatjuk be. Korhatár nél­kül. Április 11-én hétfőn és 12- án kedden este 6 órakor a NE FOGADJ EL ÉDESSÉGET IDEGENTŐL c. angol film­dráma kerül bemutatásra szé­les változatban. TÁNC: Április 10-én vasárnap este 8 órától hajnal 4 óráig LO­CSOLÓ BÁL: Művelődési há­zunk tánczenekara játszik. Cikkünk­­ nyomán: Lehetőség nyílik az importpótló alkatrészek gyártásának további bővítésére A Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóirodájának válasza Lapunk február 25-i mában cikk jelent meg szá­„A kovácsológyár lehetőséget te­remt import csökkentésére” címmel. A Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóirodája a cikkre felhívta a Földműve­­­lésügyi Minisztérium figyel­mét, miután Majláth László osztályvezető az alábbi vá­laszt adta: „A mezőgazdasági szerszá­mok importja nem tartozik az FM hatáskörébe. Az FM felügyelete alatt álló Agro­­tröszthoz tartozó MEGÉV foglalkozik az i­mportgépek pótalkatrész ellátásával. Ahogy tájékozódva vagyok, a Salgótarjáni Acélárugyár már hosszú évek óta folyamatosan gyárt a MEGÉV megrendelé­sére importáló mezőgazdasá­gi pót-gépalkatrészeket (első­sorban szovjet import ekék­hez, kultivátorokhoz. Az Acélárugyár mintegy stb­. 28­ milliós ez évi megrendelésé­ből körülbelül 20 millió az importáló alkatrész. Tudomásom szerint most is tárgyalások folynak a ’­­GÉV és az Acélárugyár illetékes vezetői között, hogy az importáló gyártás válasz­tékát tovább bővítsék 1967- ben is. Ehhez azonban az szükséges, hogy az Acéláru­gyár legkésőbb március 25-ig kötelező nyilatkozatot tegyen az új importválaszték 1967 évi­ gyártására.” Rendnek muszáj lenni! szült. A lendülettől azonban egy ládába esett, és aludni kezdett az olajos rongyokon. A művezető megcsóválta a fejét és ezt mondta: — Ha nem ismerném, még azt hinném, kissé spicces ... De hát a múlt héten is meg­mondta a főművezető, amikor feltűnt nekem a jókedve, hogy az unokaöccse sohasem iszik, az altató miatt néz úgy ki, mint a részeg — mormol­ta magában, és töprengve — majd fellökte Burbulyát. .. — Na, mit akar? — Csak azt akarom mon­dani, kedves művezető kar­társ, hogy már egy órája állok Csak sokáig tartott... Részeg anyag nélkül, mert meg kell mondanom, hogy hallatlan vagyok, rózsám, mint a csap, nem aludtam három éjjel... — válaszolta szerényen és ordítva énekelvén Pacolai. Va­lami olyasmi jutott eszébe, hogy őz most ez a pacák le­rossz itt nálunk az anyagellá­tás... Meg a munkaszervezés és... — Micsoda? — üvöltötte el magát a művezető, hogy ná­Hétfőn reggel Pacolai Ala­dár részegen érkezett munka­helyére. A részegségre csupán abból lehetett következtetni, hogy kezet csókolt a csúcsesz­tergának és a vízcsapból egy féldecit kért. A vízcsap azon­ban, tekintettel a helyre, a leghatározottabban megtagad­ta a kérés teljesítését. Amikor ezért a „pincér” felé rúgott, aki egyébként a művezető volt, már világossá vált dolog. A művezetőnek ez fel­a tűnt és rögtön megkérdezte: — Mi van ... mi van, Paco­­lajkám, csak nem ivott regge­lire borosteát? — Rummal híg ... híg .. . hígított bort ittam, és nem reggelire, de vacsorára lánk rossz a munkaszervezés? Szóval, hogy én nem szerve­zem a munkát, szó i­aj, hogy; én... — Kérem szépen, csak­ azt — Micsoda szemtelenség, amikor én beszélek, maga csak úgy beleszól... Már régen fi­gyelem! Régen. Bomlasztja a fegyelmet, lóg, mint most is, ugye már egy órája áll, nem csinál semmit, de a műveze­tőt lejáratni, arra van, esze ... Hát mit képzel maga? Hol élünk? Itt kérem, fegyelem lesz és tervteljesítés! Lóduljon a szemem elől! Másnap reggel Burbulya el­indult, hogy a szomszéd üzem­ben keressen munkát. Kidob­ták, mert sértette a fegyelmet, akadályozta a termelést. A kapuban még hallotta, hogy a műhelyben, abban a bizonyos kényelmes olajos ládában, mint énekli Pacolai: — Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek ... Mert Pacolai szerette a ré­gi, szép névdalokat is. A fő­művezető ugyancsak­ Gyurkó Géza szólította a söntéspult előtt, ezért rögtön tettlegességre ké­ akartam mondani. 1966. április 8. Fontos feladat a betegek látogatása — Segítség a rászorulóknak — Megoldásra vár a vidéki dolgozók rendszeres látogatása — Támaszkodjunk jobban a szocialista brigádokra beteglátogatási A beteglátogatási munka f­ontos feladatát képezi szakszervezetetek, ezen belül a a Társadalombiztosítási Tanács­nak. Ha valamelyik dolgozó megbetegszik, táppénzbe ke­rül, így hosszabb, vagy rövi­­debb időre kiesik a munká­ból. Ennek ellenére nem ma­rad egyedül, mert a munka­társak — a beteglátogatási al­bizottság szervezésében — meglátogatják. A betegek névsorát a bizottság minden esetben ismeri. Cél: segítségadás A beteglátogatás célja leg­első­sorban elvtársi segítség­nyújtás az arra rászoruló dol­gozóknak. A beteglátogatók érdeklődnek szociális helyzetük, beteg­ségük iránt, valamint el­lenőrzik, hogy ják-e a szükséges megkap­­gyógy­kezelést és betartják-e az orvos által kiszabott uta­sításokat. Gyárunk beteglátogató aktí­vái rendszeresen végzik fela­datukat, így az elmúlt évben mintegy ezer betegállomány­­­ban lévő dolgozót látogattak meg. Ilyen esetekben kis aján­dékcsomagot visznek maguk­kal, mely édességet, vagy más hasonló dolgot tartalmaz. Az ajándék célja: figyelem a be­teggel szemben. Ha a beteglá­togatók azt látják, hogy betegállományban levő dolgo­­­zó szociális helyzete nem ki­elégítő, hiányt szenved vala­miben, akkor minden esetben ja­vaslatot tesznek szakszer­vezeti, vagy szociális se­gély kiutalására­ A tavalyi évben huszonöt dol­gozó részesült a javaslatok alapján segélyben. Nagyobb lehetőségek Nehezebb a vidéken­ lakó dolgozók beteglátogatása. A vállalat ugyan esetenk.k­ft.sze­­mélygé­pkocsit biztosít erre a célra, azonban — a jövőben ezt másképpen kell megszer­vezni — a beteglátogatási al­bizottság nem mindig élt az adott lehetőségeikkel a sze­mélygépkocsi igénybevételé­nek terén. Ha a be­teglátogatók nem is jutnak ki minden eset­ben a falvakba, lenne más le­hetősé­g is a látogatásra. Meg kellene bízni a vidéki, a be­teggel egy faluban lakó mun­katársat, hogy beteglátogatói jogkörrel látogassa meg, ezt ritkán veszi igénybe a­ bizott­ság. Azt­ mondják ugyanis: A beteggel egy faluban­ lakó munkatárs úgysem jelenti a szakszervezeti bizottságnak ha munkaköziben találja, vagy az orvosi­ utasításokat nem tartja be. Itt azonban megfeledkeznek arról, hogy a beteglátogatás cél­ja elsősorban segíteni aka­­rás és így nem élnek ez­zel a lehetőséggel. A bizalomnak ez a teljes hiá­nya idézhetett elő olyan hely­zetet, hogy egyes­ betegállo­mányban levő­ dolgozókat hosszú időn keresztül­ senki sem keresett fel az üzemből. A beteglátogatás időnként szervezési hiba terén mutatkozik. Például a Zagy­is­varóna, Cered, Pétervására vonalán­ lakó acélgyáriakat sokkal ritkábban látogatják meg a beteglátogatók, azzal az indokkal, hogy ezen a vidéken kevesebb dolgozó van, tehát a beteg is kevesebb, mint a ka­­rancsvölgyi, nagylóci vonalon. Ez helytelen szemlélet, és a­­ jövőben negyedévenként minden területre el kell jut­­niok a beteglátogatók­nak. A Társadalombiztosítási Ta­nácsnak munkája során szo­ros­­ kapcsolatot tart az üzemi főorvossal, aki rendszeresen tá­jékoztatja a TT-t az előfordu­ló megbetegedésekr­ől. A sza­natóriumi, valamint a meleg­­vizű beutalójegyek elosztásá­nál­ a szakszervezet, az üzem­orvos véleményét mindenkor figyelembe veszi. A műhelybizottságok A beteglátogatási munkában részt vesznek a műhelybizott­ságok is. Tevékenységük el­sősorban a helybeli és a kór­házban fekvő betegek láto­gatásában j­ut kifejezésre. Mégis több alkalommal előfor­­dultdult, ho­gy egyes műhely-, bizottságok hosszú időn ke­­­resztül nem­ gondoskodnak a­ dolgozók látogatásáról. Na­a­gyon jó munkát végez ezen a t­éren az acélöntőde és­­ a ko­vácsológyár B műhelybizottsá­­­ga, ahol rendszeresen meg­­­szervezik a betegek látogatá­­­sát. Ilyen eseteikben aktívahálózat kiépítésére van szükség, akik, minden esetben eljutnak a beteg­­állományba került dolgo­zókhoz. A jövőben nem szabad meg­történnie olyan esetnek, mint a ami a munká­sellátá­snál elő­fordult, hogy négy hónapon keresztül nem látogatták meg a betegeket. A műhelybizot­tságok a be­teglátogatás megszervezésében támaszkodhatnak a szocialista brigád kollektívák erejére, mert ezzel nagymértékben ja­vítani lehetne a betegláto­gatási munkát.

Next