Tarjáni Acél, 1966 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1966-06-10 / 23. szám

A Salgótarjáni Acélárugyár Pártbizottságának lapja XVI. ÉVF. 23. SZÁM ÁRA: 30 FILLÉR 1966. JÚNIUS 10. Üzemeink nagy reményével fogadják a KB határozatát Megteremtjük a gazdasági reform megvalósításának feltételeit SZÜKSÉG VAN A MŰSZAKI DOLGOZÓK KÖZGAZDASÁGI SZEMLÉLETÉRE — VALÓRA VÁLIK A NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁG — A TERMELÉS ÉS AZ ÉRTÉKESÍTÉS ÖSZTÖNZŐ KAPCSOLATA — LEHETŐSÉG NYÍLIK A KEZDEMÉNYEZÉSRE, A REÁLIS TERVEZÉSRE — A JELENLEGI FEJLŐDÉS MÁR NEM FELEL MEG A JÖVŐ IGÉNYEINEK — SZABADABB KERESKEDELMI KAPCSOLATOK — VÁLLALATI ÉRDEK LESZ A VEVŐ IGÉNYEINEK KIELÉGÍTÉSE A közelmúltban jelent meg a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának határozata a gazdasági mecha­nizmus reformjáról. A határo­zat gazdasági életünk elemzé­se alapján és jövendő fejlődé­sünk érdekében gazdasági mechanizmusunk reformjának megvalósítását kezdeményezi, javasolja a dolgozó népnek. A reform célja, hogy erősítse szocialista rendszerünket, fej­lessze a termelőerőket, kor­szerűsítse a szocialista terv­­gazdálkodás módszereit. A reform országos jelentő­ségű, így természetesen érinti az Acélárugyárat is. Megkér­deztük üzemünk néhány fe­lelős beosztásban levő dolgo­zójától, mi a véleménye a gaz­dasági életünk gyorsabb fej­lődését szolgáló reform beve­zetéséről'-' Vágvölgyi Tivadar hu­s­zalmas gyárrészleg ve­zető — A Népszabadságban meg­jelent határozatot átolvasva, rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaságirányítás rendszerének reformja, a jö­vőben nagyobb önállóságot biztosít az egyes vállalatok­nak. Ez természetesen azt­­­ jelenti, hogy a nagyobb önál­lóság nagyobb felelősséggel is jár. Ismerve pártunk politi­káját, már vártuk a határo­zat megjelenését. A reform során az üzemi berendezések, a termelési kapacitás éssze­rűbb, jobb kihasználása való­sul meg, nagyobb lehetőség nyílik az önálló kezdeménye­zésre az egyes vállalatoknál. Természetesen, sok min­denről lehetne még beszélni, ami­ megragadta a figyelmet. Annyit még szeretnék hozzá­tenni, nagyon helyesnek tar­tom — remélem nálunk is mi­előbb megvalósul —, hogy a reform célul tűzte ki a mű­szaki dolgozók közgazdasági szemléletének Azok a vállalatok­ kialakítását, amelyek jobban, gazdaságosabban ter­melnek, előnyösebb helyzetbe kerülnek a piacokon. A fő cél a gazdaságos termelés — ezt segíti elő az új gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetése. Varga Gyula üzem- , szervezési osztályveze­tő — A gazdasági mechaniz­mus reformjáról szóló hatá­rozatot olvasva, az a megálla­pításom, hogy sok lényegbe­vágó dolgot rögzít. Valóra válnak azok a tervek, ame­lyekről eddig beszéltünk. Ilye­nek a gazdaságosság, önkölt­ség, termelők és vevők kapcso­lata, vállalati önállóság. A reformra természetesen alaposan fel kell készülni, megteremteni a feltételeket. Érdemes elgondolkozni azon, miként tudjuk biztosítani szervezési kereteket a vállalat a nagyobb önál­lóságához. Első­sorban olyan szervezési mun­kára van szükség, amivel reform bevezetését elő tudjuk a segíteni. A vállalatokon belül egyes szerveknek, osztályok­nak egészen más feladata lesz, mint eddig. Gondolok itt pél­dául az üzemszervezésre, mun­kaügyre, de a felsorolást még tovább is lehetne folytatni. Egyetértek azzal, hogy szük­ség van az eddiginél gazdasá­gosabb, jobb irányítási rend­szerre. Mint szervező, tudom, hogy a fejlődés nem állhat meg. A vállalati munkát úgy kell megszervezni, hogy az üzem rendelkezésére álló esz­közöket a legcélszerűbben tud­juk felhasználni. • Buda Ferenc B-üzemi ^­­alapszervi párttitkár — Sokat beszélünk a gazda­sági mechanizmus reformjáról. Valamennyiünk előtt nyilván­valóvá vált, hogy időszerű bevezetése. Arra azonban na­a­gyon kell ügyelni, hogy ez megfontoltan, fokozatosan tör­ténjék. A reform bevezetése nemcsak gazdasági, hanem po­litikai kérdés is, amely az egész országot érinti. Vannak, akik félremagyarázzák a re­form egyes részeit. A határo­zat kimondja, hogy rendezik a termelői árakat, az egyes gyártmányok árát közelebb hozzák az értékhez. És erre mi történt? Voltak olyanok, akik úgy magyarázták, hogy majd a fogyasztói árak emel­kednek. Ezeknek a találgatá­soknak mindenképpen elejét kell venni, mert egyértelmű, és világos a rendelkezés, csak helyesen kell értelmezni. A reform egész gazdasági életünket megváltoztatja, jövő igényeinek a mostani fej­­­lődés üteme már kevés. Azt azonban minden egyes dolgo­zónak — fizikai és szellemi munkát végzőknek egyaránt — tudnia kell, hogy a reform csak akkor lesz eredményes, ha abból­ a végrehajtás so­rán mindenki becsületesen ki­veszi a részét, helytáll a ma­ga posztján. a Vonsik Ernő vállalati­­ fődiszpécser — A gazdasági mechaniz­mus reformjának határozatá­ról az első benyomásaim na­gyon kedvezőek. A Központi Bizottság azért foglalt a re­form szükségessége mellett állást, hogy lehetővé tegye gazdasági életünk további fej­lődését. A gazdasági reform­­ a dolgozók életszínvonalá­nak jövőbeni gyorsabb eme­lését hivatott biztosítani. Ked­vező feltételeket teremt szocialista demokrácia további a fejlődéséhez, és csökkenti a túlzott kötöttségeket. A re­form megvalósítása növeli vállalati önállóságát és kez­­­deményezését), a vállalatok ma­guk határozhatják meg tervei­ket. Ezzel felszámolódik a központosított anyag- és ter­­­mékgazdálkodás jelenlegi ne­hézkes, akadályozó rendszere. Az új mechanizmus beveze­tésével mi magunk dönthe­tünk arról, hogy miből men­­nyit gyártunk. Termelő és fel­használó szabadon létesíthet egymással kereskedelmi kap­csolatot. Az eladó és a vevő maga szabja meg a szállítási feltételeket, így a termelés, és a szükségletek között kedvező kölcsönhatás bontakozhat ki. Minden vállalatnak érdeke lesz, hogy olyant árut gyárt­son, amely kielégíti a vevők igényeit, és megfelel a keres­letnek. Lehetőség nyílik arra is, hogy a népgazdaság diktál­ta kereteken belül választha­tunk a hazai és import anyag­­ellátás között. Az export ré­vén elért nyereség a jövőben szerves része lesz a vállalati nyereségnek. Ez az intézkedés ténylegesen a gazdaságos ex­portra ösztönzi az üzemeket. A reform bevezetése nagyon sok önállóságot, és mozgé­konyságot kíván vállala­tunknál is, hogy megtaláljuk a feladatok megoldásának leg­célszerűbb útját. Mindenkinek felelnie kell saját munkájáért A világpiaci verseny még jobb minőséget követel — Nagyobb kötelezettségek — A technológia fejlesztése A szocialista társadalom­ban a termelés lényege, tar­talma és célja, hogy az em­berek szükségleteit a lehető legteljesebben és mind ma­gasabb fokon elégítsük ki. Ezek a tényezők az üzemeket arra késztetik, hogy gyárt­mányféleségeiket állandóan bővítsék. Ez természetesen nemcsak a belföldi gyártmá­nyokra vonatkozik, hanem az export árukra is. Az áruféleségek bővítése A kovácsoló gyárrészleg műszaki dolgozói, szocialista brigádjai már évek óta azon dolgoznak, hogy az export áruféleségeket mind széle­sebb körben bővítsék, így évente mintegy huszonöt­­harminc új gyártmány került bevezetésre az üzemrészben. Mai gazdasági életünk megköveteli azt, hogy a világpiaci paraméterek figyelembe vételével in­dítsuk meg a gyártmá­nyok technológiáját. A kovácsoló gyárrészleg ter­mékei a világpiacon mind szélesebb körben ismertté válnak. Ez olyan kötelezett­ségeket ró a műszaki dolgo­zókra is, hogy minőségileg ki­fogástalan áru kerüljön ki vállalatunk védjegyével. Ha gyártmányainkat ebből a szemszögből vizsgáljuk, ak­kor meg kell állapítanunk, hogy a technológiai előírá­soknál, valamint a gyártmá­nyok kikészítésénél nincs minden rendben. Üzemünk légi üzem, adottságai is el­avultak. Ez különösen a csinosítási műveleteknél tapasztalható, pedig a világpiac követelmé­­ny­ei ezen a területen a leg­magasabbak. A csiszolási mű­veletek, a festő berendezések korszerűtenek, így~ ~gyártmá­ “­nyaink kivitele kifogásolható. A gyárrészleg ismeri a hiá­nyosságokat, ezért az export gyártmányok kivitelezése te­kintetében sürgős és hatha­tós intézkedéseket kívánunk tenni. Festő berendezés Az első ilyen intézkedés a technológiai láncolat felül­vizsgálata. Ma már a gyár­részleg műszaki osztálya kü­lönleges technológiát kíván kidolgozni a gyártmányok, főképpen az export gyártmá­nyok továbbfejlesztésére. En­nek a technológiának a ledol­gozásánál figyelembe vesszük a vi­­lágszínvonali paramétere­ket, valamint a megren­delők különleges kívánal­mait. A másik ilyen intézkedés, amelyet a gyárrészlegnek so­ron kívül előtérbe kell he­lyeznie, az áruk festése, lak­kozása. Jelenlegi festő beren­dezésünk korszerűtlen, telje­sen elavult. A hely olyan szűk, hogy ott komoly mun­kát elvégezni nem lehet. Fel­tétlenül szüksége van a gyár­részlegnek arra, hogy megfe­lelő helyet­ kapjon, ahol festő részleget bővíteni lehet. a Szükségesnek tartjuk olyan festő berendezés bevezetését, amely a mai korszerű köve­telményeknek megfelel. A gyárrészleg vezetés az igazgatóságtól kapott támoga­tás alapján­ tervbe vette az elektrosztatikus festés beve­zetését. Ehhez természetesen szükség volna egy szállítósza­lagos megoldásra és egy szá­rítókemencére. Foglalkozunk olyan tervekkel is, hogy egyes árufajták lakkozását zomán­cozással, illetve festék ráége­­téssel oldjuk meg.­ ­ Jobb minőséget! Azokat a tervezeteket, ame­lyeket a kidolgozott, gyárrészlegvezetés természetesen csak úgy tudjuk megvalósí­tani, ha megfelelő segítséget kapunk. Ezt a segítséget el­sősorban a fizikai dolgozók­tól szeretnénk megkapni. Ma már minden dolgozónak érez­nie és tudia kell­ azt, hogy­­ a világpiaci kereskede­lemmel csak úgy lehet felvenni a versenyt, ha jobb minőségű árut tu­dunk előállítani, mint más ország. Még mindig vannak üze­münkben olyan dolgozók, akik a munka elvégzéséből nem csinálnak lelkiismereti kér­dést, nem törődnek azzal, hogy milyen a minőség, az árut­­ hogy készítik ki, csak a darabszámra mennek. Mindenkinek felelnie kell saját munkájáért. Ha ezt dol­gozóink megértik, akkor már megkaptuk azt a segítséget, amely nekünk ahhoz szüksé­ges, hogy a világkereskede­lemben megfelelő minőségű áruval képviseljük az Acél­árugyárat. Molnár József gyárrészleg vezető A kóstoló. Amíg fő az ebéd, van lehetőség ízesítésre Majoros Béláné ezüstjelvénnyel kitüntetett szocialista bri­gádtag a húzógyűrűk készítésén munkálkodik A martinkemence építésénél: Kétnapos előnyre törekszenek 60 tonna folyékony acél sorsa Az acélöntödei martin­ke­mence bontását május 28-án 20 órakor elkezdték. Az öntö­de szocialista brigádjai meg­értették, hogy a kemence mi­előbbi felépítése érdekében a vasárnapjukat is fel kell ál­­dozniok. A három műszakban kilencven acélöntödei dolgozó közül igazolatlan hiányzás, vagy távolmaradás a vasárna­pi szünnap ellenére sem volt. A Vaskohászati Kemence­építő Vállalat 31-én, az első műszakban elkezdte a ke­mence építését. Június 4-én 14 órára a munka olyan álla­potban volt, hogy megtörtén­hetett a kemence fenéklap be­emelése. Az eddig végzett munka alapján remény van arra, hogy az ütemezett határidő előtt, körülbelül két nappal,­­ az üzem rendelkezésére tudják bocsátani a kemencét. Az üzem dolgozói nagyon örül­nének a határidő lerövidíté­sének. Ez ugyanis lehetővé tenné a május havi 60 ton­nás folyékonyacél lemaradás behozását június hónapban. Krechnyák Lászlóné Export Hollandiába Exportrendelés érke­zett tizenhat fogú gereb­­lyék gyártására. Egy holland cég rendelte az árut, mely első ízben szerepel a gyártmányok között. Ugyanis, eddig ilyen rendkívül nagy ge­­reblyét még nem ké­szítettek. A gyárrészleg és Gyege dolgozói elvállal­a­ták a szerszámozást, va­lamint az áru elkészíté­sét a negyedik negyed­évre. Mintegy négyezer darab tizenhat fogú ge­­reblyét szállítanak majd Hollandiába. hatalom­üdülés külföldön A szakszervezeti bizottság a munkaversenyben élenjáró dolgozókat, szocialista brigád­tagokat és vezetőket külföldi jutalomüdülésben részesítet­te. Az első csoport május 30-án indult útnak. Vállalatunk tíz dolgozója hat napot töltött az Al-Dunán. Hajóúton vettek részt, megtekintették Jugosz­lávia, Románia és Bulgária nevezetességeit. A csoport jú­nius 4-én érkeze­tt vissza. A második csoport június elsején indult jutalomüdü­lésre Romániába. A csoport nyolc acélgyári résztvevője nyolc napot töltött Mamaia­­ban, a híres fürdőhelyen. A harmadik turnus június 11-én indul útra, a csoport tagjai Csehszlovákiában a Magas-Tátra festői vidékén töltenek nyolc napot. Júliusban kerül sor a kö­vetkező útra. Gyárunk hat dolgozója Lengyelországba utazik. Július 21-től nyolc na­pot töltenek az ismert üdülő­helyen, Zakopánéban.

Next