Tarjáni Acél, 1980 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1980-03-07 / 10. szám

2 TARJANIAC&L Felkészültünk a választásokra Áprilisban bizalmi választások, május 17-én vállalati választói értekezlet A Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata ér­telmében újjá kell választani a szakszervezeti tisztségviselő­ket, a testületeket és össze kell hívni a magyar szakszer­vezetek soron következő kongresszusát. Vállalatunknál ezer szervezett dolgozó és IfICO nyugdíjas szakszervezeti tag­­ feladata, hogy értékelje az ötéves munkát, s az új szerve­zeti felépítés alapján megválassza a szakszervezeti tisztség­­viselőket, a különböző szintű testületeket. ELKÖTELEZETT FELELŐSSÉGGEL A szakszervezeti választá­sok elő­készítéséné­l figyelem­be vettük az új követelmé­nyeket, a sokrétű és bonyo­lultabb feladatokat. A terv­­­­szerű, folyamatos előkészítő munka eredményeképpen bíz­hatunk benne, hogy szervezeti tisztségekbe a szak­­olyan munkások és szellemi dolgo­zók kerülnek, akik felelőssé­get éreznek a szocializmus iránt, képesek a párt politi­kájának megértetésére, a tö­megek mozgósítására. Kiváló munkájuk, emberi magatartá­suk alapján élvezik munka­társaik támogatását. Bátran kiállnak a dolgozók jogos ér­dekeinek védelméért. Szakszervezeti bizottságunk időben elkészítette a módosí­tott szervezeti és működési felépítést, amelynek alapvető célja, hogy erősítse a szak­­szervezeti szervek és a töme­gek kapcsolatát, az üzemi és szakszervezeti demokráciát. Növelje a dolgozók által köz­vetlenül választott bizalmiak, bizalmi helyettesek, főbizalmi­ak, főbizalmi­ helyettesek sze­mélyes felelősségét és függő­ségét a tagságtól. Eredmé­nyezze a tagság, a bizalmi­testületek hatáskörének, sze­repének erősödését. Csökkent­se a bizalmiak és a vállalat felső szintű szakszervezeti ve­zető testülete között az átté­telek számát, lehetővé téve a bizalmiak megnövekedett jog- és hatáskörének érdemibb gyakorlását. A MÓDOSÍTÁSOK A szakszervezet szervezeti felépítésében a következő mó­dosítások történnek: vállalati szinten megszűnik a „küldött­értekezlet”, a vállalati szak­­szervezeti tanács, valamint tanács és a bizalmiak együt­­­tes tanácskozása. Választás után vállalati szinten létrejön — megalakul — a bizalmiak testülete 136 fővel, amelynek partnere a vezérigazgató. E testület tagjai a bizalmiak, főbizalmiak, szakszervezeti bi­zottság és egyéb bizottságok vezetői. A 22 műhely- és osz­­tálybizottság megszűnik. Vá­lasztások után a gyárrészle­gekben, főosztályokon — 13 helyen — létrejön, megala­kul a bizalmi testület, amelynek partnere a gyár­részlegvezető, főosztályveze­tő, illetve a szakigazgatók. A testületek tagjai a bizalmiak, főbizalmiak, és főbizalmi­ he­lyettesek. A gyárrészlegi, fő­osztályi bizalmi testületek mellett különböző reszortok­ban megbízottakat választunk. A KONKRÉT ÜTEMTERV A jövőben vállalatunk terü­letén 107 helyen tervezünk szakszervezeti csoportot bi­zalmiakkal és bizalmi helyet­tesekkel. A nyugdíjasbizott­ságot változatlan jogkörrel és szervezeti felépítéssel kíván­juk tovább működtetni. A vállalati szakszervezeti tanács február 29-i ülésén jó­váhagyta a szakszervezeti vá­lasztási ütemtervet, a konk­rét tennivalókat, határidővel és felelősökkel. Eszerint ápri­lis 1—2-án és 9—10-én szak­­szervezeti csoportértekezleten a bizalmiak beszámolnak munkáról és megválasztják a a bizalmit és helyettest, állást foglalnak, illetve szavaznak a főbizalmi és helyettesének, valamint személyére. a területfelelősök A gyárrészlegi, főosztályi bizalmi testületek alakuló üléseit IV. hó 10—17-ig tartják meg, ahol a mű­hely- és osztálybizottságok számolnak be és megválaszt­ják a megbízott reszortosokat. A vállalati választó érte­kezlet május 17-én lesz, ahol a vállalati szakszervezeti ta­nács ad számot ról, újjáválasztják a munkája­a szak­­szervezeti bizottságot, szám­­vizsgáló bizottságot, munkabi­zottságokat és megválasztják a megyei küldöttértekezlet­re és a vasaskongresszusra a küldötteket. KÖZÖS POLITIKAI FELADAT A nyugdíjasbizottság be­számolása szeptember és újjáválasztása 22-én történik, s az utolsó negyedévben kell újjáválasztanunk a munka­ügyi döntőbizottságot, a mű­velődési vezetőséget, központ társadalmi a szakszervezeti kereskedelmi-társadalmi el­lenőröket és a társadalmi bí­róságot. A szakszervezeti választá­sok előkészítése, gyakorlati megvalósítása mindannyiunk fegyelmezett munkáját és kö­zös politikai felelősségét kö­veteli. Mindezt úgy kell meg­oldani, hogy közben mara­déktalanul teljesítsük gazda­sági feladatainkat, segítsük a XII. pártkongresszus határo­zatainak valóra váltását, mozgósítsunk a nagyüzemi pártbizottság cselekvési prog­ramjából adódó feladatok végr­eha­j­tására. MEGFONTOLTAN DÖNTENI Szakszervezeti bizottságunk bízik abban, hogy a szerve­zett dolgozók során kritikusan a választások és önkriti­kusan értékelik a szakszer­vezeti munkát. Kellő mérle­geléssel döntenek, hogy mun­katársaik közül a jövőben kik kapjanak bizalmat és felada­tot a különböző szakszerveze­ti funkciókban, kik képvisel­jék őket a különböző szervek és vezetők előtt. Merlák Ervin vszb-titkár Számvetés az 1979-es év alapján (Folytatás az l. oldalról) — Hozzá kell azonban ten­nem hogy az exportban elért eredményeink csak mérsékel­ni tudták a vállalatot ért más negatív hatásokat. Végső soron ugyanis az elért 1979-ben 32,6 millió eredmény forint­tal kevesebb a bázisév nye­reségénél. Az árváltozások mellett az árfolyamváltozás bázishoz viszonyított változá­sai is árbevétel-kiesést jelen­tettek. Emellett a belső mun­kaidő-kiesések, fegyelemsérté­sek, szervezetlenségből adódó veszteségek, határidő betartá­sának elmulasztásából szár­mazó többletköltségek is ron­tották eredményeinket. Tö­rekedtünk a belföldi kötele­zettségeink teljesítésére még az exportmunka terhére is. A belföldi ellátás érdekében ke­vésbé jövedelmező terméke­ket gyártottunk, hogy elköte­lezettségünknek maradék nél­kül megfeleljünk. — Végül is hogyan ala­kult a vállalati nyereség? — Az említetteket figye­lembe véve, munkánk minő­ségi színvonalát is jelezve ala­kult k­i a mérleg szerinti 1979. évi 248 millió 930 ezer forintos eredmény. Mindez le­hetőséget nyújt arra, hogy az év végi nyereségrészesedésre 3 millió 055 ezer forint ala­pot képezzünk és ebből átla­gosan mintegy 4,6 napnak megfelelő év végi nyereségré­szesedést fizessünk dolgozó­inknak. Ez azonban csak egy átlagszám, hiszen a rendelke­zésre álló összeget a kollek­tív szerződés előírásainak megfelelően 60 százalékban bérarányosan, 30 százalékban törzsgazdajutalom címén és 10 százalékban a kiemelkedő­en jó munka alapján osztjuk fel. — Mészáros elvtárs elő­retekintve mit tanácsolna dolgozóinknak az ez évi megalapozottabb gazdál­kodáshoz? — Erről bizony szót kell ejtenünk. Az egész évi gaz­dálkodás eredményeit év köz­ben kell megalapozni. Ez évben még szigorúbbá váltak a gaz­dálkodási körülmények. 1980- ban a termelés mennyiségét 1,8, bruttó értékét pedig 4 szá­zalékkal kell emelnünk a bá­zishoz képest. A szocialista exportot mennyiségben 16, ér­tékben pedig 23 százalékkal, míg a tőkésexportot mennyi­ségben 3,3, értékben pedig 15,8 százalékkal kell növel­nünk. Emellett természetesen a belföldi igényeket is mara­déktalanul ki kell elégítenünk.­­ A jó gazdálkodáshoz azonban kiemelt feladat­ként kell kezelni a termelési­­ költ­ségek csökkentését, s az eh­hez kapcsolódó tudatos, való­ságos eredményeket tevékenységet. 1980-ban jelente szá­mítunk arra, hogy anyagta­karékosságból 17, energiából 8, míg a szocialista munka­versenyből, az újításokból és a hibátlan munkarendszerből 13 millió forint nyereség kép­ződjön. Hangsúlyoznom kell, hogy minden területen mun­kálkodó vezetőnek és beosz­tottnak egyaránt a valóságban megjelenő, kézzelfogható nye­reség elérésére kell töreked­nie. Nem az adminisztrált, hanem a valóságos megtaka­rítások vezethetnek­ csak si­kerre.­­ Ennek érdekében követ­kezetes készletgazdálkodást kell folytatnunk. Az anyaggal és energiával úgy kell bán­nunk, mint saját otthonunk­ban bánunk értékeinkkel. El kell érnünk, hogy a krono­logikus átlagkészletünk ne haladja meg a termelésbővü­lés 0,4 százalékos emelkedé­sét. Kiemelt feladatként kell kezelni az újonnan belépett beruházások termelésének fel­futását, a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeink tel­jesítését. Azt már természe­tesnek kell felfognunk, hogy a termelési érték növekedését 100 százalékosan a termelé­kenység növelésével kell biz­tosítanunk.­­ Minden feladatot és an­nak megvalósítását egy inten­zíven működő, a hatékonyabb munkát kiváltó, belső anyagi érdekeltségi rendszerrel kell összekötnünk. Csak ennek kö­vetkezetes megvalósításával tudjuk valóra váltani az 1980- as elképzeléseket. Már­pedig ebben vezető és beosztott egy­aránt személyesen is érdekelt. Olyan felelősséggel kell mun­kálkodnunk, hogy törekvése­ink és sikereink anyagi kon­zekvenciáit mind a népgazda­ság, mind a gyár valamennyi dolgozója személyesen is jó­tékonyan érezze — fejezte be nyilatkozatát dr. Mészáros Ot­tó, a gyár gazdasági igazga­tója. Orosz Béla 1980. március 7. Az akcióév értékelése a KISZ-alapszervezetekben KISZ-alapszervezeteinkben a hét elején megkezdőd­tek az 1979—80-as mozgalmi év tevékenységét értékelő, va­lamint vezetőség- és küldött­választó taggyűlések. Az alap­szervezetek vezetősége által készített beszámolók kritikai megjegyzésekkel mondanak véleményt az elmúlt év mun­kájáról. Az alábbiakban há­rom KISZ-alapszervezet be­számoló taggyűléséről adunk ízelítőt. VITAKÖR A központosított irodák II. „Ságvári Endre” KISZ-alap­­szervezetében Werner Ottó az eszmei-politikai munkát ér­tékelve figyelemre méltó meg­jegyzéseket tett. Hangoztat­ta, hogy az alapszer­vezetnél két ifjúsági vitakör működését tervezték mintegy 25 fővel. Később azonban ki­tűnt, hogy ez a létszám 18— 20 főre csökkent, sőt az egyes foglalkozásokon ettől is ke­vesebben jelentek meg. Nyo­matékkal hangsúlyozta: meg­figyelhető, hogy a KISZ-sze­­mináriumra történő jelentke­zés egyeseknél csak ürügy és hivatkozási alap hogy elke­rüljék az oktatáson való rész­vételt. Azok a fiatalok vi­szont akik a pártoktatásban vesznek részt, rendszeresen bekapcsolódnak a szeminári­umok munkájába. Az alap­szervezet titkára hangsúlyoz­ta, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a poli­tikai oktatás keretében az if­júsági vitakörök előkészítésé­re, valamint a szemináriu­mokról indokolatlanul távol­maradókkal­ szembeni felelős­ségre vonásra. HELYTÁLLNAK A dróthúzó „Lőwy Sándor” KISZ-alapszervezetében a ter­melőüzem jellegének megfele­lően nagyobb teret szenteltek a gazdasági munka elemzé­sére. Moravszki András meg­bízott KISZ-titkár kiemelte, hogy a fiataloknak is nagy részük van abban, hogy sike­rült túlteljesíteni a dollárel­számolású exporthuzalokból előirányzott tervet. A KISZ- alapszervezet tagjai közül ha­tan tevékenykednek műveze­tői, vagy csoportvezetői be­osztásban, ami szintén arról tanúskodik, hogy a fiatalok megállják a helyüket nem csupán a termelő-, hanem az irányító munkában is. Ugyan­akkor a­ szocialista brigádok­ban és a társadalmi munka­­akciókban szintén helytállnak az ifjúmunkások magukért. FELELŐSSÉG Horváth Istvánné, a gaz­dálkodás „Rózsa KISZ-alapszervezetének Ferenc” tit­kára a mozgalmi év értékelé­se során foglalkozott azzal, hogyan is alakult a fiatalok szabad idejének kihasználása. Ugyanis a művelt ifjúságért, a korszerű műveltségért fele­lősséggel tartozik az ifjúsági szervezet. Feladata, hogy meg­felelő programot, kulturált kö­rülményeket biztosítson a fen­ti cél érdekében. Mint kitűnt, a rendezvényeket úgy állítot­ták programba, hogy azokat látogathassák a szocialista bri­gádok is. Nem csupán az alap­szervezet programjában sze­replő eseményekre, vetélke­dőkre, előadásra mozgósítot­ták a tagokat, hanem a nagy­üzemi KISZ-bizottság, továb­bá a Kohász Művelődési Köz­pont által szervezett összejö­vetelekre is. Önállóan rendez­ték meg a balesetmentes köz­lekedésért akció keretében azt az előadást és vetélkedőt, melynek később érezték ered­ményét. A Volán KISZ-bi­­zottsága által meghirdetett „Keressük a legjobb gyalo­gost” többfordulós vetélkedő­ben a gazdálkodás csapata 2. helyezést ért el. A munkásművelődést szolgálta Befejeződött a kovácsológyári művelődési hónap A kovácsoló és öntöde gyárrészleg a Kohász Műve­lődési Központtal harmadik alkalommal rendezte meg a munka és művelődés hónap­ját. A februári rendezvényso­rozat ismét arról tanúskodik, hogy érdemes ezzel a kulturá­lódási, művelődést, szóra­kozást elősegítő és bizto­sító program szervezé­sével átgondoltan foglal­kozni. Érdemes, mert jól szolgálja a szocialista brigádok kulturá­lis vállalásainak teljesítését, hozzájárul a dolgozók isme­reteinek bővítéséhez, gyarapí­tásához. Februárban számos rendez­vényen lehetett tapasztalni, hogy a dolgozók érdeklődése sok irányú. Ezt az érdeklő­dést viszont olyan előadások, programok szervezésével le­het fokozni, amelyek nyilván találkoznak a munkások tet­szésével. Nem igaz az, hogy érdektelenség mutatkozik töb­bek között a zenés irodalmi műsor, vagy éppen a grafikai alkotások iránt. Erre jó példa az is, hogy nagyon lekötötte a jelen­levők figyelmét Csaba Pé­ter irodalmi műsora, melyet követően az előadó dicsérte meg a közönséget. Vagy arról sem érdemtelen beszélni, hogy sokan megte­kintették Hajagos Imre, vala­mint Somogyi Győző grafiku­sok kiállítását is. Nagy figyelemmel kísérték a gyárrészleg dolgozói a chilei magnós műsort, vagy az idő­szerű világpolitikai esemé­nyekről szóló előadásokat. Nagyon tetszett továbbá pénzügyőrség központi fúvós­a zenekarának műsora. A szervezők, a felelősök szinte egymást múlták felül. Igyekeztek időben mozgósíta­ni a dolgozókat egy-egy elő­adásra, rendezvényre. Nem csupán az üzemi rendezvé­nyeket látogatták az öntők, kovácsok, hanem a művelő­dési központban is megjelen­tek a bemutatókon. A hónap programjában helyt kapott a szakma if­jú mestere verseny is. A kulturálódás, művelődés mellett nem feledkeztek meg sportverseny beiktatásáról sem. A gyárrészleg asztalite­niszt kedvelői körében le­zajlott a háziverseny. Az idősebbek mezőnyében Tóth József győzött. A KISZ-esek­­nél pedig ez volt a sorrend: Bábel Gusztáv, Rácz László, Mizser József. Március 22-én Kommunista műszak Szocialista brigádjaink korábban egyöntetűen csatlakoztak ahhoz a fel­híváshoz, melyet a Magyar Vagon- és Gépgyár buda­pesti Vörös Csillag Gép­gyára Sziklai Sándor vas­öntő szocialista brigádja kezdeményezett a XII. pártkongresszus, valamint felszabadulásunk 35. évfor­dulója tiszteletére. Ezek szerint március 22-én vál­lalatunknál is kommunista műszak lesz. A termelőrészlegek két, illetve három műszakban üzemelnek majd. Ezenkí­vül tásra, sor kerül gyártókart­egyéb munkálatok­ra. A vállalat mozgalmi és gazdasági szervei, vezetői kérik, hogy dolgozóink mi­nél többen vegyenek részt a kollektív munkában. A kommunista műszak mun­kabérét a gyermekintézmé­nyek korszerűsítésére, ter­ven felüli fejlesztésekre fordítják majd. A kom­munista műszak nemes célja arra figyelmeztet mindannyiunkat, hogy lel­kiismeretesen vegyünk részt ebben a munkában. Ezzel a kongresszust megtiszteljük, közös érde­k­­­eket is szolgálunk és sze­mélyes gondjainkon is eny­hítünk. VVOVIXVV\A/lVVVVVVV^VWVlA/\AAV\A^VVVVVN^\A^VVWVWWV»/\/VVWVVWWVVVVVA/VVVVWOVOVV/VO\AAA^VVVW^/’ Az elmúlt években mind nagyobb szerepet kaptak a nők a politikai, gazdasági, társadalmi és közéletben egy­aránt. Különösen a nőpolitikai párthatározat hozott jelentős változást e tekintetben. An­nak ellenére, hogy kohászati jellegű üzem vagyunk, mind több nőt alkalmaznak — kö­zel ezer főt — vállalatunknál. Éppen ezért a nők munkája ma már meghatározó. A nem­zetközi nőnapra készülve né­hányat közülük, a szorgalmas asszonyokból mutatunk be. PAPANITZ ISTVÁNNÉ főosztályvezető Hosszú utat tett meg, amíg főosztályvezető lett. A 13 év alatt dolgozott a leltározócso­portnál, a termelési könyve­lésen, aztán 1976-ban a szám­viteli osztály vezetői tisztébe került, az év elejétől megbízták a számviteli pedig fő­osztály vezetésével. Hosszú éveken át tanult, hogy mind több­­ ismeretet szerezzen számviteli, pénzügyi kérdések­ben. A munka, a tanulás, a gyermeknevelés mellett soha­sem feledkezett meg a párt­­megbízatás, a tömegszervezeti tevékenység végzéséről sem. A pártalapszervezetben bizal­miként, a Vöröskeresztben véradófelelősként munkálko­dik. Véleménye szerint a nő­politikai párthatározat megje­lenése jól szolgálja vállala­tunknál is e réteg megbecsü­lését, gondjaikkal történő be­hatóbb foglalkozást. PINTÉR ISTVÁNNÉ szignózó A kovácsoló és öntöde gyárrészlegben ismerkedett meg a gyári munkával. Ti­zenhárom évvel ezelőtt jött dolgozni. Jelenleg a hideghen­germű kikészítőüzemében szignózó. Munkáját igyekszik tudásához mérten elvégezni. Több munkafázisban is meg­felelően alkalmazható, fegyel­mezett dolgozó hírében áll. Ennek fejében viszont ő is ar­ra számít hogy az általa fel­vetett kérdésekre olyan vá­laszt kap, amelyet el is vár egy nődolgozó. GYŐRI LÁSZLÓNÉ csoportvezető Negyedévszázaddal ezelőtt lépte át a gyár kapuját és azóta a szegcsomagolóban te­vékenykedik különböző terü­leteken. A jubiláns dolgozó nő a két műszak és két gyer­mek nevelése mellett érettsé­gizett Sok álmatlan éjszakát követelt az iskolába járás, de Győriné nagy akaraterővel ta­nult s emelkedett felül a ne­hézségeken. Önzetlenül tevé­kenykedett az ifjúsági szer­vezetben, majd tíz évvel ez­előtt felvették a párt tagjai sorába. A szervezői pártalap­­szervezet vezetőségében a gaz­­daságfelelősi megbízatást lát­ja el. Mint megtudtuk, gazda­sági munkájában támogatják, s élvezi a vezetők megbecsü­lését. MAKOS JÁNOSNÉ sorjázó a Hosszú ideje ott látjuk,őt kovácsoló „A” üzemben, mint a 6 ezer méter kilo­grammos ellenütésű kalapács sorjázója. Tizenkét éve szol­gálja önzetlenül a vállalatot, s ez alatt az idő alatt sok jó minőségű hazai és exportter­mék került ki a keze alól. Három műszakos munkabe­osztása mellett a szakszerve­zetben csoportbizalmi-helyet­­tes. Ebben a funkcióban kép­viseli dolgozó társait, a nők ügyes-bajos dolgait. Tevékeny­ségét egy alkalommal kiváló dolgozó jelvénnyel ismerték el. Úgy vélekedik, hogy a ve­zetők megbecsülik a nőket, viszont a férfi munkatársak­nál ez még nem egyértelmű. A négy elismert nődolgo­­zón kívül természetesen szá­mosat bemutathatnánk még, célunk azonban az volt, hogy rajtuk keresztül köszönteik a gyár minden nődolgozóját. Nők a munkában és a közéletben

Next